Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-25 / 96. szám

Együtt a világ haladó erőivel az enyhülésért, a Kommentárunk Önbüntetés Formálisan a Közös Piac országai, valamint Japán szo­lidaritást vállalt Washington Irán-ellenes gazdasági és politikai büntetőszankcióival, de a Fehér Ház mégis elége­detlen. „Nem az igazi” — mondják * * * Washingtonban, mert ők eredetileg azt kér­ték szövetségeseiktől, hogy szakítsák meg diplomáciai kapcsolatukat Iránnal és fel­tétel nélkül csatlakozzanak az USA által meghirdetett gazdasági bojkotthoz. Ehe­lyett az említett országok külügyminiszterei luxembur­gi találkozójukon mérsékel­tebb döntéseket hoztak s né­mileg elodázták a maximalis­ta amerikai követelések tel­jesítését. Egyelőre csak annyit tesz­nek, hogy csökkentik teherá­ni nagykövetségeik személyi állományát, korlátozzák a ví­zumkiadást iráni állampol­gárok számára s óva intik az Iránnal kapcsolatban álló vállalataikat .új szerződések megkötésétől. Fanyalogva és csak óriási amerikai nyomásnak enged­ve cselekedtek a „kilencek” és Japán, amely szintén kü­lügyiminiszterével képvisel­tette magát a tanácskozáson. Sok választásuk azonban nem volt, hiszen Washington sza­bályszerűen megzsarolta őket: amennyiben nem zár­kóznak fel mellé, esetleg ka­tonai eszközökhöz nyúl — blokád alá veszi az iráni ki­kötőket, vagy elaknásítja azokat —, s ez talán még drasztikusabban véget vet az iráni kőolaj áramlásának a szövetséges országokba. így hát Közös Piac és Japán a két rossz közül a — szerin­te — kevésbé rosszat válasz­totta. .. Ami Iránt illeti, bizonyos, hogy gazdasági nehézségek­kel kell számolnia, de meg vannak az eszközei a csapás kivédésére. Behesti ajatollah, az Iszlám Forradalmi Ta­nács titkára szerdai sajtóér­tekezletén közölte: a szocia­lista országok és a fejlődő országok készek támogatni Iránt. Példaként hozta fel a napokban aláírt szovjet— iráni gazdasági megállapo­dást. Románia 60 százalék­kal növelte iráni olajvásár­lásait. Csehszlovákia. az NDK. Lengyelország és több fejlődő ország kifejezte óha­ját az egyenjogú és kölcsö­nösen előnyös gazdasági kap­csolatok fenntartására Irán­nal. így hát a ..kilencek” és Japán döntése könnven ön­büntetésnek bizonyulhat. P. V. Befejeződtek Andrej Gromiko párizsi tárgyalásai érkezett MOSZKVA Giscard d’Estaing francia elnök Párizsban fogadta Andrej Gromiko szovjet külügyminisztert (Telefotó — KS) (Folytatás az 1. oldalról.) beszélések. A 16 óra 30 perc­kor kezdődött megbeszélése­ken francia részről részt vett Olivier Stim külügyi államtitkár, Bruno de Leüs­se, a külügyminisztérium fő­titkára, szovjet részről Ge- orgij Komyijenko, a kül­ügyminiszter első helyettese, valamint a két nagykövet. A csütörtöki francia la­pok kiemelik, hogy Párizs az első nagy nyugati fővá­ros, amelyet az év eleje óta felkeres a szovjet külügymi­niszter. Ez azt mutatja, hogy Franciaország különleges he­lyet foglal el a kelet—nyuga­ti kapcsolatok rendszerében. Franciország híve annak, hogy a párbeszédet nehéz helyzetben is folytatni kell, sőt akkor van rá a legna­gyobb szükség. A Le Matin azt írja, a francia politiká­nak arra kell törekednie, hogy enyhítse a feszültsége­ket, de ez nem jelent sem felsorakozást Washington mellett, sem megértést Moszkva iránt. Több polgári lap azt igyekszik bizonygat­ni, hogy a párizsi párbeszéd eredménytelen lesz. Csütörtökön este befeje­ződtek Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter tár­gyalásai a francia külügy­minisztériumban. Gromiko a tervek szerint ma délelőtt nemzetközi saj­tóértekezleten számol be a tárgyalások eredményeiről és ez a találkozó a világsaj­tóval egyben alkalmat nyújt a szovjet külpolitika jelen­legi prioritásainak kifejté­sére. A több. mint két hete a világűrben tartózkodó Leo- nyid Popov és Valerij Rju- min legtöbb idejét továbbra is a Szaljut—6 nagyjavítása köti le. Erre a munkára bő­ségesen kaptak id,őt a repü­lés irányítóitól: az eddigi hosszan tartó — 140 és 175 napos — űrrepülések során bebizonyosodott, hogy az űr­hajósok egy-másfél hónap el­teltével alkalmazkodnak tö­kéletesen a súlytalanság kö­rülményeihez, eddigre érik el teljesítőképességük maximu­mát. BERLIN Karl-Heinz Hoffmann had­seregtábornok, a Német Szo­cialista Egységpárt KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Német Demokratikus Köz­társaság nemzetvédelmi mi­nisztere a Neues Deutsch­land csütörtöki számában közzétett nyilatkozatában ki­jelentette, hogy tekintettel a NATO-tömbben végbemenő veszélyes fejleményekre, szükség van a szocialista or­szágok fokozott katonai éber­ségére, az összes egyéni és kollektív biztonsági intézke­dések hatékonyságának nö­velésére. A Varsói Szerződés tagál­lamainak biztonsága megkö­veteli, hogy az új fegyver­rendszerekkel való felszere­lés és a csapatok képzettsé­gének egyetlen területén se engedjék meg azt. hogy a NATO fegyveres erői jelen­tős előnyt szerezzenek — mondotta. Novikov nyilatkozata az olimpiai mozgalom jövőjéről „Derűlátó vagyok az olimpiai mozgalom jövőjét illetően és szilárd meggyő­ződésem, hogy július 19-én olyan nyári olimpia kezdő­dik Moszkvában, amely hoz­zájárul az ohmpiai mozga­lom és ezzel a népek közöt­ti béke és a barátság fejlő­déséhez” — jelentette ki Ignatyij Novikov szovjet mi_ niszterelnök-helyettes, az 1980-as nyári olimpiai játé­kok szervező bizottságának elnöke csütörtökön Lausane- ban a Nemzetközi Olim­piai Bizottság végrehajtó bizottsági ülésének befejez­tével a TASZSZ szovjet hír- ügynökségnek. A tudósító kéi'désére vá­laszolva a szovjet vezető el­mondotta, hogyan foglalt ál­lást a tanácskozás az Egye­sült Államok követelte boj­kott kérdésében. Emlékezte­tett arra, hogy 26 nemzet­közi sportszövetség vezetői­nek április 22—i tanácskozá­sán született határozat el­ítélte az olimpiai játékok po_ litiikai célból szervezett boj­kottját. Azon a tanácskozá­son, továbbá a NOB vb jelenlegi ülésén is többen hangsúlyozták; az efféle el­járásnak csak a sport és a sportolók eshetnek áldozatul. „Épp ezért a NOB 82. ülésszakán született egyhan­gú döntés, amely szerint Moszkvának elidegeníthetet­len joga a XXII. nyári olimpia megrendezése, nem csupán az olimpiai szabályok tiszteletben tartásáról, ha­nem egyben a sportvezetők bölcsességéről, a világ sport­jának fejlődése miatti ag­godalmáról is tanúskodik” — mondotta Novikov. BECS Az osztrák kormány el- utasítólag válaszolt arra az amerikai jegyzékre, hogy Ausztria is csatlakozzék az Irán elleni diplomácia és gazdasági szankciókhoz — írja a csütörtöki Die Presse. Az osztrák álláspont abból fakad, hogy az ország örö­kös semlegességi státusa mi­att konfliktusok esetén nem csatlakozhat valamely har­madik ország ellen irányuló lépésekhez. PÁRIZS Egész Franciaországban munkabeszüntetésekre, tün­tetésekre. egyéb tiltakozások­ra került sor- csütörtökön a legnagyobb francia szakszer­vezet, a Francia Általános Munkásszövetség, a CGT fel­hívására. A CGT szakmaközi akciónapra szólított a kor­mány nadrágszíjmeghúzó in­tézkedései, a vásárlóerő csök­kenése, az infláció, a mun­kanélküliség növekedése el­leni harc jegyében. Washington elégedetlen Iráni ellenintézkedések A várható nyugati gazda­sági szankciók miatt Irán meggyorsította a Nyugat- Európában. elsősorban az NSZK-ban, valamint a Ja­pánban tartott bankbetétjei­nek kivonását — jelentette be szerdán Hamburgban Ali Reza Nobari. az iráni köz­ponti bank kormányzója. Iránnak a túszválság kez­detekor mintegy másfélmilli- árd dollárja volt az Egyesült Államokban, 4.5 milliárd a Nyugat-Európában lévő — elsősorban amerikai bankok­nál, és mintegy 700 millió dollárja japán pénzintézetek­nél. Csak ez utóbbi 300 millió dollárral csökkent az elmúlt két héten. A kivont tőkét Irán részben Svájcban és Auszriában, részben más or­szágokban helyezi el. Szerdán folytatódtak az ut­cai harcok Szanandadzsban, az iráni Kurdisztán főváro­sában. Megfigyelők szerint nem lehetetlen, hogy a felke­lők rövid időn belül ellenőr­zésük alá vonják a várost. Egy teljes nap telt el, amíg az amerikai kormány hiva­talosan állást foglalt a közös piaci országok Iránnal kap­csolatos döntéseiről, ami vi­lágosan mutatja, hogy Wa­shington távolról sem elége­dett. Powell, a Fehér Ház szó­vivője. szerdán üdvözölte az EGK tagállamainak azt a ha­tározatát, hogy korlátozzák politikai és kereskedelmi kapcsolataikat Iránnal, de kijelentette: jobban szerették volna, ha az európaiak elő­ször gazdasági rendszabályo­kat alkalmaznak, csak az­után a politikaiakat, Wa­shington azt szerette volna, ha Nyugat-Európa megszün­teti iráni olajvásárlásait. Er­re — ha egyáltalán — csak későbbi időpontban kerülne sor, ha a teheráni túszok nem szabadulnak ki. Waldheim ENSZ-főtitkár szerdán — az Amerikai Lap­kiadók Szövetségének hono­lului kongresszusán — tü­relemre szólította fel az Egyesült Államokat és kije­lentette, hogy „minden ren­delkezésre álló békés esz­közt” fel kell használni a teheráni túszok kiszabadítá­sára. A kérdés megoldása „csak idő kérdése” és egye­lőre az iráni vezetés meg­osztottsága hátráltatja _— mondotta, s hangsúlyozta, hogy folytatja közvetítő te­vékenységét. Magyar felszólalás a belgrádi szakszervezeti világkonferencián A konferencia csütörtök délutáni plenáris ülésén a magyar szakszervezetek ál­láspontját Timmer József, a SZOT titkára fejtette ki. Be­szédében többek között a következőket mondta: — Amikor a magyar szak- szervezetek tevékenyen részt vesznek e tanácskozás mun­kájában. abból indulnak ki. hogy az eltérő nézetek és megközelítés nem lehet aka­dálya egy mindenki által tá­mogatott közös állásfoglalás elfogadásának, ha konferen­ciánkon a munkásosztályra jellemző szolidaritás, az ügy szolgálatát elsődlegesnek te­kintő szemlélet és cselekvési készség uralkodik. Olyan stratégiát és takti­kát dolgozhatnánk lei, amely­ben minden szervezet meg­találja a közös tennivalót és a sajátos körülményei kö­zött al'kalmazhatót. Az értekezlet pénteken folytatja és várhatóan be­fejezi munkáját. Gyászszertartáson búcsúztatták a libanoni fővárosban az ENSZ békefenntartó erők múlt pénteken meggyilkolt két katonáját, akiknek koporsóját azután hazaszállították Ír­országba. A képen a gyászszertartás (Telefotó — KS) 0LQJD0SSZIÉ Drake ezredes hagyatéka 1 A fekete arany a 80-as években is központi m helyet foglal el az em­beriség mindennapjaiban. Nemcsak azért, mert ez a „kedvenc” energiahordozónk, hanem mert az olajpiaci vi­szonyok valószínűleg kuszák, kiszámíthatatlanok marad­nak. s az olajkorszak alko­nyának közeledtével foko­zódnak az energiagondok. Napjainkban alig akad em­ber a világon, aki — ha a kőolaj szóba kerül — ne társítaná vele mindjárt a • szűkös energiaforrásókat, a szinte hihetetlen mértékű ár­emelkedéseket a pénzhaj- hász olajmonopóliumokat, s a Kőolajexportáló Országok Szervezetét, az OPEC-t. Az igazság az, hogy az 1973-74. évi árrobbanás óta sokat okultunk az olajjelen- ségekbóf, Ráébredtünk pél­dául arra, hogy az egykori kimeríthetetleneknek hitt le­lőhelyek néhány évtized múltán igen megcsappannak, hogy az olcsó olaj korszaka végleg a múlté. Felismertük, hogy a takarékoskodás pa­rancsoló szügségszerűség. hogy a „piszkos” szén is új­ra hasznos és gazdaságos energiaforrás lehet, s hogy a jövő század elmúltával már csak az atom- és napenergia — vagy valami más? — fe­dezheti növekvő szükséglete­ink zömét. Ráadásul mos­tanában az Egyesült Álla­mokból érkező hírek ismét arról tanúskodnak, hogy az olaj felelőtlen politikusok számára akár fegyveres kon­fliktus kirobbanitásához is ürügy lehet. Garter ameri­kai elnök nemrég az USA létfontosságú övezetévé nyil­vánította a világ leggazda­gabb olajmezőivel rendelke­ző Perzsa-öbölt. s közölte, hogy ott katonai erővel is kész megvédeni az amerikai érdekeket. Sokan azt hiszik, hogy a fekete arany árnyoldala csak az árrobbanás óta mutatko­zott meg, hogy azóta élvez­zük egyszerre előnyeit, s fél­jük hátrányait. Valójában a kőolaj addig volt ellentmon­dásoktól mentes az emberek számára, amíg az amerikai Pennsylvaniában Drake ezre­des 1859. augusztus 27-én végre nem hajtotta az első „ipari" mélyfúrást. Az időszámítás előtt jóval a sumérok hasznosították először. Tömítő- és kötő­anyagként használták az asz- szírok és babiloniak is a föld hasadékain kiömlő bitument. A középkorban kocsikenő­csöt készítettek belőle, vilá­gítottak, gyomorbetegeket, reumásokat gyógyítottak ve­le. Aztán sikerrel járt Drake ezredes kísérlete. A napot, amikor kútból először tört felszínre olaj, azóta a fekete arany „világgazdasági szüle­tésnapjának” tekintik. Meg­nyílt az út a benzinkorszak­ba. A századfordulón tíz or­szág termelt olajat. A kiak­názható készleteket mind­össze egymililiárd tonnára be­csülték 1920-ban, de a klasz- szikus gyarmattartó hatal­mak egyike-másika — Fran­ciaország. Nagy-Britannia. Németország — már túl volt az első olajcsatán. Az ame­rikai olajipar átlépte az or­szághatárokat : az Egyesült Államok 1918-ban az első he­lyen állt a világtermelésben 6!) százalékos részesedésével. A monopóliumok fő vadász- területe, a Közép- és Közel- Kelet, akkor még csupán 1 százalékát adta a kitermelt olajnak. A fordulat 1944-ben következett be: a Közel-Ke­let 42 százalékos részesedé­sével maga mögé utasította a 34 százalékos Egyesült Álla­mokat. Tombolt az olajláz. A Drake ezredes mélyfúrá­sa óta eltelt több mint száz esztendő során a kutató- és termelőfúrások száma mint­egy hárommillióra emelke­dett és az évek múlásával mélységük is nőtt... Tavaly a világ kőolajter­melése megközelítette a 3,3 milliárd tonnát. Észak-Amerika 565 000 Dél-Amerika 198 950 Közép-Amerika 80 300 NyuRat-Európa 110 450 Kelet-Európa és a Szovjetunió 608 170 Afrika 305 250 Közel-Kelet 1 131 700 Távol-Kelet 251 375 A gazdaságosan felszínre hozható készleteket mintegy 100 milliárd tonnára, boly­gónk elvileg lehetséges olaj- kincsét pedig 272 milliárd tonnára tartják a szakértők. A jelenlegi fogyasztási szint mellett a világ kőolaja a szá­mítások szerint a következő század második évtizedének végéig elegendő. Ha azonban a fogyasztás akárcsak 5 szá­zalékkal nő, az olaj búcsú éve 1999 lesz — jövendölik a borúlátók. So'kan közülük hét esztendeje kongatják a vész­harangot. Ennek ellentmon­dani látszik, hogy 1973-74 után hatalmas lelőhelyeket fedeznek fel Mexikóban. Ve­nezuelában, s a geológusok még megbúvó szénhidrogén­telepeket sejtenek a Szovjet­unióban, az Egyesült Álla­mokban. Latin-Amerikában és a Közép-Keleten. Szovjet, francia és német tudósok sze­rint. ha megszűnik az eszte­len pazarlás, századunkat még elkerüli az energiavál­ság. Kocsi Margit (Következik: 2. A 'egendás és rettegett OPEC)

Next

/
Thumbnails
Contents