Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-23 / 94. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. április 23. Heves harcok Kurdisztánban Véres összetűzések voltak a teheráni egyetemen a diákok között. A képen elszállítják a sebesülteket (Telefotó — KS) Kommentárunk Hz iráni hordó Irán leállította a Ja­pánba irányuló olajszál­lítást, miután Tokió megtagadta. hogy a hordónként eddig fi­zetett 32,50 dollár he­lyett a Teherán által kért 35 dollárt megfizes­se. Azoknak, akik nem figyelik a világpolitika összefüggéseit, ez egy­szerű gazdasági hír. De csak azoknak. Irán vi- szony'átában ugyanis a hordó fogalmát az utób­bi időben nemcsak az olajjal kapcsolatban használja a világsajtó, hanem o'yan értelemben is, hogy az ősi Perzsia földje manapság bizony diplomáciai-politikai puskaporos hordó, amely körül a legkülönbözőbb kezek által meggyújtott kanócok sisteregnek. Hogy ez mennyire így van, az nyomban kide­rülj ha egy pillantást vetünk arra, milyen kül­ső és belső körülmények kőzett zárták el a Japán felé áramló iráni olaj csapját. Először azt kell tisztáznunk, hogy Tokió a 35 dolláros árra nem pénzügyi okokból mon­dott nemet, hiszen a so­kat emlegetett rotter­dami szabadpiacon egy hordó olaj ára manap­ság negyven dollár felé közelít. A Japán „nem” olyan időpontban hangzott el, amikor, Carter szinte az utolsó nagy választási erőpróbája, a pennsyl­vaniai előválasztás előtt állt, s a választási küz­delemben az iráni túsz­ügy továbbra is az első­számú kérdés. A tudatos hisztéria keltés nyomán a legújabb felmérés sze­rint az amerikai lakos­ság immár (kétharma­da!) „hajlik” egy iráni katonai akció felé, am Carter ezt érthető okok­ból sz íretné elkerülni, vagy legalábbis elodáz­ni. Erre azonban csak úgy kerülhet sor, ha nyugat-európai és japán szövetségesei a korábbi­nál látványosabban zár­kóznak fel Washington Irán-elűenes intézkedé­seihez. Ebben a helyzetben Teherán a maga szem­pontjából alighanem rosszul lépett, amikor megtette azt a furcsa szívességet Tokiónak, — és közvetve Washington­nak —, hogy lehetősé­get adott Japánnak az iráni olaj könnyű érvvel történő lemondására. Mégpedig azután, hogy a japán kormányfő tár­gyalt Mike Mansfield, amerikai nagykövettel, aki — egybehangzó hí­rek szerint — felaján­lotta országa segítségét Japán olajellátásában, részben alaszkai, részben szaúd-arábiai forrásból. Szaljut—6 Előkészületek a kutatásokhoz Szaljut'—6 űrhajósai az űrállomás berendezéseinek nagyjavításával párhuzamo­san folytatják a tudományos műszerek és berendezések előkészítését a hamarosan megkezdődő kutatásokhoz és kísérletekhez. Kedden fel­töltik a „Jelena” elnevezésű kisméretű fedélzeti gamma­teleszkóp kazettáit és kipró­bálják a berendezést. Ezt követően kicserélik egyes műszerek különálló áram­forrásait. Baniszadr iráni elnök ked­den a forradalmi tanács ve­zető tagjaival együtt a te­heráni egyetemhez ment — mindössze néhány órával annak kiürítése után — s mintegy százezres tömeg előtt mondott beszédet. Az államfő bejelentette, hogy az iráni felsőoktatási intéz­ményekben hivatalosan megszüntették a politikai te­vékenységet, s hogy a tehe­ráni egyetem kedden ismét megnyitja kapuit. Baniszadr „kulturális for­radalmat” irányzott elő. Kö­zölte. hogy a forradalmi ta­nács szemináriumokat tart majd e forradalom kereté­nek felvázolására és annak megvalósítására a követke­ző tanév folyamán. Mint a Reuter írja a baloldali diák­csoportok attól tartanak, hogy az egyetemek iszlámo- sítása a világi diákok és tanárok eltávolításához és a tananyag radikális megvál­toztatásához vezet majd. Az elnök fölszólította a tömeget, hogy vonuljon az Egyesült Államok nagykö­vetsége elé, „mutassa meg, hogy az amerikai álmok nem váltak valóra” és hogy az iráni nemzet ..minden ál­dozatra kész függetlensége megvédéséért”. Kurdisztánból közben ked­den is heves harcokról ér­keztek jelentések. Szanan- dadzsban kurd harcosok megtámadtak egy helyi rá­dió- és tv-állomást, valamint egy tisztiklubot. A hadsereg közlése szerint hétfőn éjjel húszán vesztették életüket és harminohatan sebesültek meg azt követően, hogy kurd fegyveresek Szanan- dadzs külvárosában össze­csaptak a hadsereg egyik alakulatával. A tartomány más váro­saiban is folytatódtak a har­A sportágak nemzetközi szövetségei kedden egyhan­gúlag úgy döntöttek, hogy az eredeti terv szerint meg kell rendezni Moszkvában a nyári olimpiai játékokat. A 26 olimpiai sportágat képviselő nemzetközi szö­vetség vezetői találkoztak a Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság Lausanne-ban ülésező végrehajtó bizottságával és közölték, hogy teljesítik kö­telezettségeiket az olimpián és nem támogatnak semmi­féle „párhuzamos vagy pót- olimpiát”. Nyilatkozatukban tiltakoztak az ellen, hogy néhány nyugati kormány a távolmaradásra akarja kény­szeríteni országa sportolóit. Elítélték a bojkottot mint a politika eszközét. Az olimpia mellett kiálló cok. Kurd források szerint a fegyveres erők egy dom­bon levő laktanyából tüzel­tek a lakóházakra, s időn­ként Phantom gépekről ra­kétákkal lőtték a felkelők állásait. Iszlám gárdisták szerint harcok voltak a Szanandadzstól keletre fek­vő Qorvehben is, ahol a PARS hírügynökség szerint hétfőn két gárdista vesztet­te életét és hét sebesült meg. Carter amerikai elnök hétfőn este ismét homályo­san, ellentmondásosan nyilat­kozott az iráni kérdésben követendő politikáról. Re­méli — mondotta —, hogy elkerülhető az erőszak al­kalmazása Irán ellen, de a katonai lépések lehetőségét fenn kell tartania. A CBS hálózatnak adott nyilatkoza­tában az elnök kijelentette: „nem tudom, meddig vár­hatunk még”. Arra a kér­désre, hogy nem fenyeget­nék-e amerikai katonai lé­pések a túszok életét, az el­sportvezetők között volt Fü- löp herceg, II. Erzsébet an­gol királynő férje, aki a Nemzetközi Lovasszövetség elnöke. Kétharmados többséggel arról is határozatot hoztak, hogy bizonyos — közelebb­ről nem részletezett —• vál­toztatásokat javasolnak az olimpia megnyitó ünnepsé­gére és eredményhirdetései­re. Elsősorban „azokat az ünnepélyes ceremóniákat” kívánják csökkenteni, ame­lyek — mint hangoztatták —■ „nem tartoznak a sport lényegéhez”. Lord Killanin, a Nemzet­közi Olimpiai Bizottság el­nöke kijelentette, hogy a je­lenlegi helyzetben „nem ellenezne bizonyos módosí­tásokat”. nők kitérően azzal válaszolt, hogy „azok már amúgyis veszélyben vannak”. Az Egyesült Államok kor­mánya újabban azzal pró­bálja felsorakoztatni maga mögé nyugat-euróipai szö­vetségeseit, köztük Olaszor­szágot, hogy „kárpótlást” helyez kilátásba nekik azért a gazdasági veszteségükért, amely abban az esetben ér­né őket, ha csatlakoznának az Irán ellen irányuló ame­rikai bojkottpolitikához. Andrew Peacock ausztrá­liai külügyminiszter kedden újabb Irán-ellenes kereske­delmi szankciókat jelentett be. Parlamenti beszédében közölte, hogy az ausztráliai kormány megtiltja katonai kiképző felszerelés eladását Teheránnak és megszünteti a kereskedelmi kedvezmé­nyeket. Az intézkedés azon­ban nem vonatkozik az élel­miszerekre, amelyek pedig az Iránba irányuló ausztrál export túlnyomó többségét teszik ki. Megnyílt a szakszervezeti világkonferencia Az új-belgrádi Száva Kongresszusi Központban kedden délelőtt megkezdődött a fejlődés kérdéseivel fog­lalkozó szakszervezeti világ- konferencia, amelyen 139 nemzeti, regionális és nem­zetközi szakszervezeti szö­vetség képviselteti magát. A magyar küldöttséget Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára vezeti. Tagja Tim- mer József, a SZOT titkára. A szovjet delegáció élén Pjotr Pimenov, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára, a Spa­nyol Munkásbizottságokén Marcelino Camacho főtitkár, a francia CGT-en Gebrges Seguy főtitkár áll. A küldöttségek a világ 95 államából, köztük 11 szocia­lista országból érkeztek. BRÜSSZEL A NATO úiabb hideghá­borús lépésre határozta el magát: a kedd délután Brüsszelben kiadott közle­mény szerint az Északatlan­ti Szövetség hadügyminisz­tereinek üléséhez. amelyre május 13—14-én kerül sor. 14-én a külügyminiszterek is csatlakoznak. A közlemény szerint ezzel az Északatlan­ti Szövetség alá. kívánja húzni, hogy fenntartja és megerősíti elutasító állás­pontját az Afganisztánnak nyújtott szovjet segítség kér­désében, SANAA Ali Nasszer Mohammed, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Né­pi Tanácsa Elnökségének el­nöke, hétfőn este üzenetet intézett Ali Abdullah Szaleh ezredeshez, a Jemeni Arab Köztársaság Elnöki Tanácsa elnökéhez — jelentette az AFP francia hírügynökség megbízható forrásra hivat­kozva az észak-jemeni fővá­rosból. Luxemburgban tanácskoznak a Közös Piac tagállamainak külügyminiszterei. A képen (balra) Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter japán kollégájával Okita Szaburoval, aki szintén részt vesz a tanácskozáson (Telefotó — KS) Egyhangú döntés fl tervek szerint kell rendezni a mnszkvai olimpiát Szavjet álláspont fl párizsi találkozó küszöbén ismeretes, a Francia Kom­munista Párt és a Lengyel Egyesült Munkás­párt meghívta valamennyi európai ország kommunista és munkáspártjait, hogy ve­gyenek részt a Párizsban áp­rilis 28-án és 29-én tartan­dó találkozón. A találkozó munkájának témáját röviden fogalmazták meg: „A bé­kéért és leszerelésért”. A kezdeményezés, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja üdvözölt, nagy vissz­hangot váltott ki a konti­nensen. Most aligha célszerű jós­lásokba bocsátkozni arról, hogy mi fog elhangzani ezen a találkozón, milyen ered­ményeket hoz, stb. Haszno­sabb, ha kiemelünk néhány kérdést, melyekről szólni ér­demes. Az első: a konferencia té­mája, a béke és a leszerelés. A második világháború be­fejezése óta foglalkoztatja ez a kérdés az emberiség legjobb elméit. Noha már nemegyszer megtárgyalták, továbbra is a jelenkor leg­égetőbb problémáját jelen­tik. Ebből következik a má­sodik kérdés, a konferencia megtartásának időpontja Nem kellene-e a megrende­zéssel még várni? — kér­dezték a borúlátó megfigye­lők. Nos, sohasem korai vé­leményt cserélni arról, hogy milyen úton-módon és mi­lyen eszközökkel küzdj ünk a békéért és leszerelésért. Európa nem minden kom­munista- és munkáspártja vesz maid részt az értekez­leten. Ebből elkerülhetetle­nül különféle spekulációk keletkeznek; de mikor nem voltak ilyenek ... Egyes kommunista-ellenes sajtó­orgánumokban azt állítják, hogy a nyugat-európai kom­munista pártok képviselői­nek részvétele e találkozón valamiféle „központ1* vissza­állítására tett kísérlet a kommunista mozgalomban. Ez azonban már elcsépelt nóta. Hiszen minden párt teljesen függetlenül és ön­állóan határozza meg állás­pontját), nemcsak odahaza, hanem a nemzetközi talál­kozón is. Van olyan vélemény, hogy a találkozó megtartása nem időszerű a kommunista mozgalomban meglévő ilyen vagy olyan nézeteltérések következtében. De a sokol­dalú kommunista találkozók közül melyek zajlottak le nézeteltérések nélkül? A kommunisták ellenfelei igye­keznek ugyan: a nézeteltéré­seket saját céljaikra felhasz­nálni. ám a tapasztalat azt mutatja, hogy a nemzetkö­zi találkozók nem mélyítik el a nézeteltéréseket, hanem ellenkezőleg: elősegítik az álláspontok közeledését, az akciók egyeztetését. A következő kérdés: mint­hogy a találkozón nem kép­viseltetik magukat a szocia­lista és a szociáldemokrata pártok, fennáll a veszély, hogy ez akadályozhatja a kommunistákkal való együtt­működésüket. Mit mondha­tunk erre? Február eleién Bécsiben találkozót tartottak a Szocialista Internacionálé vezetői. Körülbelül ugyanazt a témát vitatták meg, amely* a párizsi találkozó napi­rendjére kerül. Vajon a bé­csi találkozó ténye akadá­lyokat gördített-e a kommu­nista és a szociáldemokrata pártok kapcsolatának. sőt együttműködésének lehető­sége elé. ha az ott levont következtetések egyébként megfeleltek a békéért és le­szerelésért folyó küzdelem érdekeinek? Nem. Akkor a párizsi találkozó miért lenne akadály az együttműködés útján? Természetesen, a nemzetközi kommunista mozgalom nem mondhat le arról, hogy önálló erőként lépjen fel a világban. Van olyan álláspont is. hogy a békéért és leszere­lésért folyó küzdelem prob­lémája nemcsak. Európára terjed ki, s ennélfogva nem csupán az európai pártok ügye. Ez igaz. De azt jelen­ti-e ez, hogy az enyhülési folyamat minden oszthatat­lansága közepette Európának nincs meg a maga sajátossá­ga ebben a tekintetben? Szó sincs erről. Végül, az utolsó problé­ma: a párizsi találkozó elő­készítésének és megtartásá­nak módszere. Jól ismert követelmény, hogy a kom­munista találkozók megtar­tása feltételezi az előkészí­tés demokratikus módszereit. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezek a módszerek for­májukban mindig azonosak legyenek. akciók rész­letes plat­formjának ki­dolgozása valóban hosszú előkészítést tesz szükségessé. Egyes pártok azonban már többször úgy nyilatkoztak, hogy szükség esetén opera­tív módon, hosszú dokumen­tumok elfogadása nélkül is találkozni kell! Nos, a je­lekből ítélve az európai kommunista és munkáspár­tok a jelen esetben éppen ilyen formában készülnek megtartani találkozójukat. J. Zsilin Mint Közös RAWALPINDI Ziaul Hak pakisztáni ál­lamfő visszautasította azt az afganisztáni javaslatot, hogy kezdjenek közvetlen tárgyalásokat az úgynevezett afgán kérdésről. TORINO Patrizio Peci, a „Vörös brigádok” torinói szervezeté­nek vezetője, részletes val­lomást tett a börtönben a hírhedt terrorszervezetről, tagjairól és akcióiról — erő­sítették meg hétfőn a torinói igazságügyi hatóságok. Peci vallomása alapján a rendőrség sorozatban tartóz­tatott le és ad át az ügyész­ségnek terroristákat, illetve a terrorszervezettel együttmű­ködő * személyeket, legutóbb egy Sergio Spazzali nevű 44 éves ügyvédet. A hatóságok azt is hozzáfűzték, hogy Peci bebizonyította a szavahihető­ségét, mivel a vallomásaira alapozott eddigi rendőri ak­ciók mind sikeresnek bizo­nyultak. LAGOS Lagosban hétfőn megnyílt az Afrikai Egységszervezet (AESZ) Miniszteri Tanácsá­nak ötnapos ülése. A tanács­kozáson először vesz részt a legifjabb független afrikai állam. Zimbabwe. ŰJ-DELHI Az indiai UNI hírügynök­ség hivatalos forrásra hi­vatkozva jelentette, hogy a pakisztáni katonaság a Jam­mu és Kasmír államban fekvő Punch város térségé­ben indiai területet vett tűz alá. Az indiai fél kénytelen volt viszonozni a .támadást. A lövöldözés több, mint két órán keresztül tartott. NEW YORK Az ENSZ libanoni béke- fenntartó csapatait kiállító országok hadügyminiszterei Dublinban összeülnek, hogy megvitassák, milyen intéz­kedésekkel lehetne erősíteni a csapatok védelmi képessé­gét — jelentették ENSZ for­rásokból hétfőn. A tanács­kozás összehívását Írország javasolta, miután keresz­tény milícisták meggyil­koltak Libanonban két ír nemzetiségű ENSZ-katonát.

Next

/
Thumbnails
Contents