Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-20 / 92. szám

1980. április 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II CSRlÁDQllHONSZnBRD IDŐ A házasság Iskolája Vasárnapi apukák P. A., aki hét évig tartó, s .végül kudarcba fulladt házasságot lés két gyermeke* hagyott maga mögött a dunántúli megyeszékhelyen, s (keresett munkát és al­bérlete* a fővárosban, dühösen kifakadt. — Kiszámoltam; körülbe­lül félmillió forintot kell kifizetnem a két gyerek után. Egy nőszemélynek, akit gyűlölök. A gyerekek­ben meg semmi örömöm... — Miért nincs? Talán nem találkozhat velük? — Találkozhatnék, de semmi értelme. A volt fele­ségem és a volt. anyósom annyira ellenem hangolta őket, hogy nem kíváncsiak rám... P. A. és (volt) családja gondja persze szélsőséges eset. Bár. ahány válás (olyan, ahol gyerek is van), annyi egyedi — szélsőséges? — eset. Nehéz is véleményt formálni, s általános érvé­nyű tanácsot nem is lehet adni. Erre még a szakköny­vek se vállalkoznak, inkább csak felsorolják, mit nem tanácsos a szülőknek, a volt házastársaknak tenniük. „ ... ha sikerül egyetértés­ben elválni, és a válási traumát feldolgozni, akkor a gyermek a szülők további baráti kapcsolatának legfőbb indoka és értelme. Azt le­hetne mondani, hogy a vá­lás kulturálságának egyik fokmérőié a gyermekkel és a gyermek érdekében egy­mással fenntartott további kapcsolat.” — olvashatjuk Buda Béla—Szilágyi Vil­mos Párválasztás című munkájában. Baráti kapcsolat — a gyermek, a gyermekek és saját érdekünkben. Ideális helyzet az lenne, ha a gyer­keket továbbra is együtt nevelnék, ha az apa is (az esetek túlnyomó többségében ugyanis ő megy el önként vagy kényszerűségből a csa­ládtól) találkozna nap mint nap vele. Ezt persze az elvált szü­lők többsége nem így csi­nálja S nem csak azért, mert nem is akarja. Hiába volt kulturált a válás, hiá­ba értelmesek és gyermek- centrikusak a szülők, az „el­távozott fél” gyakran ma­rad „vasárnapi” szülő. Induljunk ki az általáno­sítható alaphelyzetből. A bíró­ság a két gyermeket és a lakást az anyának ítélte. Az apa távozik, általában al­bérletbe vagy rokonaihoz családtagként. A jövedelme 40 százalékát levonják gyer­mektartásra. A maradékból kell (kellene) megélnie, ru- házkodnia, s a saját háztar­tását fenntartania. Abból kél] az alkalmi ajándékok­ra. programokra félreten­nie... S ehhez bizony mel­lékfoglalkozásra, illetve mel­lékes jövedelemre van szük­ség. S mikor van erre mód? Este, szaibadszombaton és vasárnap. Amikor egyébként a gyermekével lehetne. Járható és jó útnak lát­szik az, ha az anya és az apa a közös- gyermekkel ese­tenként közös programokat szervez. Együtt mennek ki­rándulni, színházba, moziba, sőt még rokon látogatóba is. A hivatalosan meghatáro­zottnál többször vannak együtt, s a gyermekkel kap­csolatos nevelési, gondozási kérdéseket megvitatják. Résztwesznek az óvodai, majd az iskolai szülőiérte­kezleteken. konzultálnak a gyermek pedagógusaival. Nyíltak és őszinték. Egymás­hoz is, és természetesen a gyermekhez is. Az apa így már nem vasárnapi apuka! Ezt azonban valóban nem tudja — pénz és idő hiá­nyában. valamint a kedve­zőtlen körülmények miatt — valamennyi elvált szülő megoldani. De a helyzet szépítésére, a vasánapi apu­káknak a gyermekeiktől va­ló gyakori távoliét miatti keserűségük csökkentésére van lehetőség. Csak nem szabad gyűlölködni és ‘a gyermeket befolyásolni! A •gyermek ugyanis . előbb- utóbb serdülő lesz, majd felnő. S akkor már — fel­idézvén a gyermekkori em­lékeket — újraértékeli a történteket, majd rendsze­rint az ellen fordul, aki őt annak idején számításból, rosszindulatból, dacból stb. helytelenül befolyásolta. Sokan azonban a válás után újra házasodnak. S egy új házasság és az abból szü­letett gyerek új kérdéseket vet föl. Ilyenkor tanácsos a volt házastárssal, jobb eset­ben az új házastárs (házas­társak) részvételével újra tisztázni, megbeszélni a lét­rejött új körülményeket, fel­adatokat és lehetőségeket. Arról azonban egy pillana­tig sem szabad megfeledkez­ni: hogy az új házasság­ból született gyermek nem fontosabb (és nem kevésbé fontos), mint az előző — válással végződött — házas­ságból született gyermek. Sz. P. Madár János Erdő Tavasz-kinccsel, életével, madarak zengő énekével, zöld lobogással, arany suhogással hív; elküldi értünk az eget, napsugárral integet: önfeledten nevetne, bújócskát is szeretne. Közmondás Ha az ábra betűit a sakkjáték lóug­rásának szabálya szerint helyes sor­rendben olvassá­tok össze, egy közmondást kap­tok eredményül. Hogy szól ez a közmondás? *}3UI3ZS I?iuj sí iiinfj íjba : S3) rsjSsjv Kiss Benedek: Korong Matyi álma Fogta Matyi a kor­9 sót. és elköszönt a . keskeny képű Csil­lagok Horgászától, Sajnálta kicsit, hogy nem embernek született, de más egyebet mit tehetett vol­na. A Világnagy Kiskos há­tán termett újból, vállán a madár, s indult is vissza. A Hegyeknél Magasabb Tor­nyok Szigetén várta az íjge- rincű Törpeszarvas, s miután a Világnagy Kiskost helyére kísérte s szolgálatát illendő­en megköszönte, azon foly­tatta útját. A szarvas is ha­marosan leszállt vele az Ópe­renciás Tenger partján, ahol a Legenda-Hasú Ember vár­ta. és fogadta kitörő öröm­mel — vagyis a teknóc, akivé változott. És persze a ,Kis- kondás parázzsal abrakolt táltoslova. — Látom, derék legény vagy, nem tévedett a Föld­öreg — köszöntötte a Legen­da-Hasú most is. mint elő­ször. de még nagyobb bizo- dalommal. — Indulhatunk.' kis gaz­dám? — nyargalt Matyihoz fejét lesunyva a táltos, ő pe­dig megveregette fénylő sző­rű nyakát, s még egy csókot is ragasztott homloka csilla­gára. úgy válaszolta: Mese Kovács Margit kerámiáira — Megvan minden, készü­lünk! A kék erdőben sétáló ma­dár vasfüvével megélesítette közben as táltos patáit, mire az örömében kirúgott hátsó lábaival. Matyi sem tétová­zott most már sokat, elő a korsóból a nap-ruhát s a napból tépett lándzsát, kar­dot, felöltözött, lovát is nap­erejű szerszámmal szerszá­mozta, fölpattant rá. s neki egyenest a Világrontó Banya rengetegének! A sárkányt otthon kapta éppen. Nagy-bőszen indult ki Matyi ellen, legrettenete­sebb hétfejű alakját öltve magára. mert megérezte, hogy tán az is kevés lesz. Kénköves tüzet fújt mind a hét fej, amikor összecsaptak. Pengett a föld. ordítás lává­ja ömlött el forrón a tájon. Nem tartott soká a küzde­lem, ha ádáz volt is. Matyi nap-ruhája jobban vakította a sárkány szemeit, mint ahogy a kénköves láng marta Matyiét, s amikor a napból tépett lándzsával szívét meg­célozta, jobban villámlott az minden sárkányfognál! Dö­fött a lándzsa, a sárkány iszo­nyút hördült, kénköves tüze is nyomban hervadóban. Nap-fényű kardját kapta most kézbe Matyi, s ahogy csillogását meglátta húnyó szemeivel, a hét fej még lej­jebb kornyadt. Még arra sem volt érkezése, hogy egy fejének — amint az már szo­kásos — kegyelmet esdekel- jen: sorban lekaszabolta min­den fejét máris a szablya. Mint az éjszaka, mint a fel­hős éj kátránya, sötéten, bű­zösen sistergett Matyi felé támadva mérges mirigyeivel ijesztően a sárkányvér. a napfény elomló erején azon­Ugye csinos? Nyomottmintás, megkötött nyakpánttal készült emprimé ruha, hangsúlyozott vállakkal, rakott szoknyával — az idei divat szerint. Tervezője: Erhardt Magda (Magyar Divat Intézet) Kistermelők — kiskertek Hajtáslekötözés, korai termés Okos ötletek Hely az ajtón Szekrények. mellékhelyiségek ajtaja sokféleképpen kihasznál­ható. Ha drótkosarakat, zsebes tartókat helyezünk el rajtuk, sok tárolóhelyet nyerünk. Né­hány ötletet mutatunk be a rajzon. A konyha magas szekrényé­ben a polcokat kissé mélyeb­ben helyezték el, így az ajtó belső felén szögre akasztva el­férnek a házi barkácsoláshoz szükséges szerszámok. A szer­számokat kiszemelt helyükön rajzoljuk körül (a körvonalból tudni fogjuk az egyes darabok helyét, ha használat után vissza akarjuk tenni.) Ebben a szek­rényben tartják a takarítóesz­közöket. a vasalót, és függeszt­ve a porszívót is. Régi éjjeliszekrényből A régi éjjeliszekrény könnyen átalakítható praktikus, gördít­hető kis szekrénnyé. Felső aj­taját kivették, a szekrény belső oldalára, a fekhelyhez kényel­mes magasságban, két-két 15x15 milliméteres lécet csavaroztak. A két léc között a távolság ki­csit nagyobb, mint a belé ke­rülő falap vastagsága, hogy azt könnyen lehessen ki-behúzni. Az egészet újra festették, a fiók és az ajtó új húzógombo­kat kapott, alulra pedig görgő­ket szereltek. A nagy helyet foglaló, ma­gastörzsű gyümölcsfák ideje lejárt. Kiskertekben, de n agyú femekben is igyekez­nek a rendelkezésre álló he­lyet a leggazdaságosabban kihasználni. Erre alkalmasak az intenzív koronafonmálk: például a termőkaros orsók és a különböző fajta gyü­mölcssövények. Mindkettő kialakításának egyik fontos eszköze a haj­tások lekötése. Ezzel az eljá­rással tulajdonképpen oly módon avatkozunk be a fa életébe, hogy csökkentjük a fa növekedési erélyét a ter­mőképesség javára. A lekö- tözés hatására a megszokott­nál jóval hamarabb, az ülte­tés után már 3—5 év elmúl­tával termést kapunk. A lekötözés ideje április és augusztus eleje, amikor a vesszők lédúsak, könnyen hajlíthatok. Élettani alapjuk az, hogy a hajtások vízszin­tes, vagy azt megközelítő helyzetben történő rögzítése elősegíti a termőrügyek ki­alakulását. Megfigyelések szerint a fajtákat különböző módokon ajánlatos lekötözni. Az al­mákat általában a vízszintes­től fölfelé 30, a körtéket nö­vekedési erélyűk szerint 15— 30 fokos szögben. A csont­héjasok ágait — bár ezeknél az eljárás még kidolgozat­lan — ugyancsak 15—30 fo- kós szögben kell rögzíteni. f A lekötözéshez erős. vas­tag zsinórt használjunk úgy, hogy a kötés helye az ágakat ne vághassa be. Számítsunk a rész vastagodására is, ezért lazán kössük, hogy a zsinór később se szoríthasson. A kö- tözőjjnyagat földbe helyezett cövekekhez, drótkordonok­hoz, vagy a fa törzséhez is erősíthetjük. Marhahúsból FÖTTHÜS TAVASZIASAN Hozzávalók 4 személynek: 75 dkg főznivaló szín mar­hahús, 1 csomag leveszöld­ség, 2 fej vöröshagyma, 1 babérlevél, szegfűbors, 1 li­ter sósvíz, 2 dl joghurt, 2 dl tejföl, 4 evőkanálnyi ap­róra vágott petrezselyem, kapor, só, ecet, 2db főtt to­jás. A marhahúst, leveszöldsé­get, hagymát és fűszereket forrásban lévő sósvízbe fel­tesszük főni. Fedő alatt 70 percig főzzük. Közben a joghurtot, tejfölt, petrezsely­met kaprot elkeverjük ecet­tel és megsózzuk. A főtt to­jásokat feldaraboljuk és be­lekeverjük. A húst a víz­ből kivesszük, feldaraboljuk és az elkészített szósszal tá­laljuk. ban mérge megtört, gombá­sán kifehéredett, aztán el­hamvadt. Tüsszentett egyet a táltos, s hát csak úgy kavar­góit, mint az őszi avar, a sárkányvér-pernye! Mikor a hetedik fej is a porba hullott, hát uramfia. lássatok csodát: minden fej kiökrendezett nyomban egy- egy elnyelt leányt! így ke­rült meg az Eget Verő Fáj­dalom hét csodaszép lánya — mint ahogy Matyi meg is ígérte volt neki. Napsueár- szeműek voltak, holdfény- hajúak, s azon nyomban énekelni kezdtek. Nosza, égig csapó örvendezéssé változott az Eget Verő Fájdalom is, a Világrontó Banya rengetegé­ben viszont volt riadalom, hajaj! A sárkány egy vércseppje távolabb gurult, nem támadt Matyi ellen. Hát e bűzös vér- Csepp-mirigy mikor már jó messzire gördült, egyszer- csak kígyóvá változott és me­nekülésre fogta a dolgot. Fe­jére röppent a Banya botfülű madara is. akiben a gonosz­ság lakott. Mikor azonban a hét' lány csodálatos éneke fölharsant anyjukig, s a ren­geteg egészen kivilágosodott: a gyönyörű énekhangtól, mit Kovács Margit: Éjjeli erdő- varázs nem állhatott, menten guta­ütést kapott a botfülű go­noszság-madár. Szárnyait fü­lére tapasztva bukbtt le hol­tan a kígyó fejéről, aki most aztán félelmében mit is te­gyen? bebújt gyorsan egy ür­gelyukba ! Látta viszont ezt Matyi éles csőrű madara, s uccu, utána! Kicibálta az utolsó sánkányvércseppből támadt kígyót is búvóhelyé­ről nyakánál fogva, fejét egy kőhöz verte, s egyben lenyel­te. így semmisült meg az utolsó csepp sárkányvér is.

Next

/
Thumbnails
Contents