Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-20 / 92. szám

XXXI. évf. 92. szóm, 1980. április 20., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Javult a szolgáltatások színvonala Gépjárműkarbantartás a megyében Utasítás és magyarázat Napjainkban munkások, irányító műszakiak, gyárt­mánytervezők nagy csapata kényszerül gyakran annak belátására, hogy valami, amit addig jónak, hasznos­nak tartottak, idejét múlta, olyasmi kerül a helyébe, ami új, addig nem ismert. Ez a belátás nem könnyű, de napjainkban mind gyak­rabban elkerülhetetlen. A termeléssel és a termékkel szembeni követelmények gyors változása, a teljesít­mény eddiginél szigorúbb megítélése a munkahelyek egy részén szinte kézenfek­vővé teszi a következtetést: nincs idő magyarázkodásra, legyen elég az utasítás. Ám de nem kell sok tapasztalat, hogy rájöjjünk: az így meg­takarított időnek a többszö­röse vész el az új feladat tessék-lássék végrehajtása 'közben! A dilemma az, vajon mi­lyen mélységig, milyen rész­letességig szükséges tájékoz­tatni egy-egy termelésbeni változásról az érintett ki­sebb vagy nagyobb közössé­get. Jusson tudomásukra az összes információ, vagy csupán szorítkozzanak a lé­nyegre a tájékoztatást adók? S mit értsünk magán a tá­jékoztatáson? A tények szá­raz közlését, hogy holnaptól ez és ez lesz az egyén, a brigád, a műhely dolga? Elég-e a tájékoztatásnak ez a formája ahhoz, hogy az érintett emberek ne csak azt tudják, mi következik, hanem azt is, hogy miért? Mennyivel egyszerűbb azt állítani: legyen elég az uta­sítás. S való igaz: vannak helyzetek, amikor elégnek kell lennie, nincs idő és hely semmiféle magyarázkodásra. Pontosan ehhez a különb­ségtevéshez nélkülözhetetlen finom érzék egy-egy terme­lőhelyi közösség irányítói részéről... ! Rálelni, mikor minek van itt az ideje, mi a leginkább célravezető. Egyetlen esztendő alatt a műszeriparban 112 prototí­pust készítettek el, s az új gyártmányok száma 237 volt. Ha most ezeknek az adatok­nak az ismeretében fogal­mazzuk meg, hogy a terme­lés változása — legalábbis átmenetileg — többlet ter­het jelent, aligha van szük­ség annak bizonyítására: az utasítást és a magyarázatot folytonosan kombinálni kell.. Mindig, mindent a maga he­lyén és idején. Bármennyire különösen hangzik is, a legegyszerűbb műveletekkel megbízott be­tanított munkásnak épp­úgy van választási lehe­tősége egy bizonyos fel­adat teljesítésére, mint a gyártmánytervezőnek. — A termelés folyamata nem más, mint a folytonos választások láncolata, s ép­pen ezért nem mindegy, a választás nyomán létrejövő cselekvés beilleszkedik-e a megszabott munkamenet­be. És ha a selejt a rossz vá­lasztások következménye, akkor rögtön felismerhetjük az- utasítás vagy magyará­zat dilemma fontosságát. Fontosságát és ismétlődő szerepét, hiszen minden új feladat új válaszokat köve­tel az új kérdésekre. Ez a válasz olykor tömör utasí­tás, olykor részletes magya­rázat; a feladat jellege dön­tő abban, hogy melyik. Nem szűkölködnek a munkahe­lyek sem utasításokban, sem magyarázatokban. A tapasz­talatok szerint gyakran az okoz gondot, hogy fölcseré­lődnek: nincsenek a helyü­kön. S ezért a cselekedetek sem kapcsolódnak mindig logikusan a termelés rend­jéhez, célrendszeréhez. M. O. Tavaly a lakossági gépko­csijavítás bevétele Szolnok megyében körülbelül 47 mil­lió forint volt. A rohamosan növekvő járműpark műszaki állapotának megőrzése, a biztonságos közlekedés tech­nikai feltételeinek biztosítá­sában nálunk a legjelentő­sebb szerep a XVII. Autója­vító Vállalatnak jut. a sze­mélyi tulajdonban lévő gép­kocsik karbantartásával 1979-ben 18 millió 439 ezer forint bevételt értek el. A túrkevei AFIT telepei után a Szolnok megyei ipari szövetkezetek végezték a leg­több lakossági szolgáltatást, az e tevékenységből szárma­zó árbevétel értéke tavaly 18 millió 854 ezer forint volt. Négy és félmillió forinttal jelentős részt vállalt a fel­adatok megoldásából a Szol­nok megyei Tanács Vasipari Vállalata és 5,3 millió forint­tal a magánkisipar is. Az V. ötéves terv során Szolnok megyében végrehaj­tott fejlesztések ellenére sem sikerült S karbantartási le­hetőségeket annyira bővíte­ni. hogy az egyre növekvő la­kossági szükségleteket zavar­talanul elégíthessék ki. Né­hány szakma és település esetében kimondottan rossz az ellátottság. A .megyében kevés a gépjárművillamossá­gi szerelő, és még ennél is nehezebb a karosszéria-javí­tási és az autófényezői meg­rendeléseket elfogadtatni. A tájegységek közül különösen a Tiszazug térségében lenne szükség a lakossági szolgál­tatás lehetőségeinek javítá­Hiányszakmák, ellátatlan területek Oz AFIT és a lakossági igények Alkatrészellátási gondok A karbantartási szolgálta­tások színvonala az utóbbi négy évben javult. Jobb munkát végeznek a szövet­kezetekben. több szervizben lehet garanciális javítást vé­gezni és bővült a közúti for­galom biztonságát fokozó, a gépkocsi túl aj dánosok kényel­mét is szolgáló zárt techno­lógiás járművizsgáztatás le­hetősége. Az elmúlt években felérté­kelődött a kisiparosok mun­kájának jelentősége, műhe­lyeik műszaki felszereltsége is jobb lett. Az elkövetkezen­dő években is nagy feladat vár rájuk. A következő terv­ciklus fejlesztési elképzelé­seiben különösen az ellátat­lan területek kielégítésében szánnak nekik fontos szere­pet. Takarékossági szempon­tok is indokolják a magán- szektor részesedésének növe­kedését. ugyanis a települé­seken nyitott apró műhelyek igen alkalmasak az apró ja­vítások elvégzésére. A jármű tulajdonosoknak csak komo­lyabb műszereket, célszerszá­mokat igénylő munkák elvé­geztetésére kellene 70—80 ki­lométeres távolságra elvinni kocsijukat. Bár Szolnok megyében a személyi tulajdonban lévő gépjárművek karbantartásá­ból a legnagyobb rész az AFIT XVII. Autójavító Vál­lalatára jut. mégis elgondol­kodtató, hogy kapacitásuk­nak tavaly és az idén is csu­pán 5 százaléka jutott a me­gyei lakossági igények kielé­gítésére. A megyei tanács szakemberei szerint a túrke- veiek ennél több feladatot is vállalhatnának. Igaz, a ter­vek szerint szolnoki karban­tartó üzemük kapacitása az idén évi 70 ezer órával, jö­vőre pedig újabb 30 ezer órá­val bővül (I980-ra e beru­házás nélkül összesen 102 ezer órányi lakossági szol­gáltatást tervezett a válla­lat), a beruházó és a kivite­lezést végző ÁÉV ■— a me­gyei tanács illetékeseinek véleménye szerint — nem tesz meg mindent a fejlesz­tés határidőre történő befe­jezéséért. A gépjárműjavítással fog­lalkozó ipari szövetkezetek­nél is folvtV4*k a szolgálta­tási lehetőségek bővítését. Jelenleg a Jászberényi Mű­szeripari Szövetkezetnél és a karcagi KÁTISZ-nál dolgoz­nak egy-egy beruházás befe­jezéséh. Az elkövetkezendő évekre tervezik a Kunhegyes és Környéke Vegyesipari Szövetkezet feayverneki. és a tiszaföldvári Építő- és Vas­ipari Szolgáltató Szövetkezet szervizének bővítését. A szövetkezeti iparban azonban nemcsak a beruhá­zások segítségével zárkózhat­nak fel a szükségletekhez. A tiszafüredi autószerviz pél­dául nem kap elég munkát, mert a megrendelők elége­detlenek a javítás minőségé­vel. Az elmúlt évben is az aka­dozó alkatrészellátás okozta a legtöbb gondot a karban­tartással foglalkozó üzemek­ben. Az anyaghiány a meg­lévő javítási lehetőségek ki-, használását nehezítette. Az alkatrészellátási nehéz­ségek miatt beszűkült a ré­gebbi típusú gépkocsik javí­tásának lehetősége. Az autó­tulajdonosoknak sok gondot okoz a sérült és karambolo­zott járművek rendbehozásá­nak két-három hónapos ha­tárideje is. A szervizeket üzemeltető szervezetek kö­zött nem jó az együttműkö­dés. pedig az alfcatrészellá- tási gondokat így is enyhít­hetnék. A Ganz Mávag acél- szerkezeti gyáregy­ségének lágymányo­si üzemében a terv­nek megfelelően ad­ják át az újvidéki Duna-híd egyes ré­szeit. Az ezertizen­egy méter hosszú acélszerkezetből hat­száz méter a Duna fölött húzódik. A ká­belhíd huszonnyolc- méter széles és két­szer három nyomsá­vos. a lágymányosi üzemben most egy újabb kilencven mé­teres szakaszt sze­relnek össze, s majd az ellenőrző vizsgá­latok után a jövő hónapban a hely­színre szállítják. A túrkevei AFIT zártláncos mottfrrekonstrukciós programján belül elkészült a fékterem, ahol korszerű körülmények között, zajártalomtól mentesen végzik a felújított motorok bejáratá­sát. A hangszigetelt helyiségben elhelyezett mérőpultokról egyidejűleg 6 darab IFA W—50-es motor működése ellenő­rizhető fl TURULOMBÓL: Maguk is megélnek A hajós — szárazon / Változó körülmények, rugalmas alkalmazkodás Minden ötödik ember nyugdíjas Családi pótlékra nagyobb összeg n táppénzfegyelem alakulása Nyugdíj, családi pótlék, táppénz, szülési segély... Aligha akad olyan ember, aki nem részesült már a felso­rolt társadalombiztosítási szolgáltatások valamelyiké­ben. Megyénkben például jelenleg a lakosság 99 szá­zaléka jogosult társadalom- biztosítási ellátásra. A szol­gáltatások fejlődése magá­val hozta a társadalombiz­tosítás kiadásainak növeke­dését. A kiadások tavaly a megyében összességében meghaladták az 1,9 milliárd forintot. Négy esztendő alatt az egy biztosítottra és hoz­zátartozóira jutó társadalom­biztosítási összeg több mint 13 ezer forintra emelkedett. (1975-ben 8 968 forint volt.) A Szakszervezetek Szol­nok megyei Tanácsának el­nöksége nemrég tárgyalt a szakszervezeti szervek tár­sadalombiztosítási tevé­kenységéről, és megállapít­hatta, hogy a társadalom­biztosítási szolgáltatások fejlődésével együtt javult a szakszervezetek jogorvosló munkája is. Az elmúlt négy évben mintegy hétezer — többségében a nyugdíjjal összefüggő — vitás ügyben döntött megnyugtatóan a társadalombiztosítási bizott­ság. Több mint ezer dolgo­zó panaszát az üzemi, a vállalati tanácsok intézték. A megyében több mint öt­ezer társadalmi aktíva — közülük ezerhatvannégyen választott tisztségviselők — munkálkodik azért, hogy a társadalombiztosítási és egészségügyi feladatokat megoldják, biztosítva a dol­gozók jogainak érvényesülé­sét. A táppénzfegyelem erősí­tése érdekében történő in­tézkedésekről és a táppénz- rendszer módosításáról ki­adott rendeletek már 1977- ben éreztették hatásukat, így a táppénzesek aránya az 1975. évi 5,56 százalékról az elmúlt esztendőben 5,1 szá­zalékra csökkent, a napi táppénzes létszám pedig 7,487-ről 7,084-re. A gyer­mekgondozási segélyek kifi­zetése ’75 óta 35,5 százalék­kal, a terhességi-gyermekágyi segélyeké pedig 16,9 száza­lékkal emelkedett. A társadalombiztosítási ki­adások 63 százalékát a nyugellátás teszi ki. A nyug­díjasok száma évről évre nagyobb lesz. Tavaly 78 600 nyugdíjast tartottak nyil­ván, minden negyedik-ötö­dik ember nyugdíjas a me­gyében. Az elmúlt évben 1,16 milliárd forintot fizetett ki részükre nyugdíjként a tár­sadalombiztosítási igazgató­ság. A kifizetett családi pót­lók összege az utóbbi négy évben 72,9 százalékkal, több mint 124 millió forinttal emelkedett. A családi pót­lékban részesülő családok száma 1975 óta 10 ezerrel lett több. Az egy gyerekre jutó pótlék összege ’75-ben 306 forint, tavaly már 496 forint volt.

Next

/
Thumbnails
Contents