Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-18 / 90. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. április 18. Egyesült államok—Irán Fokozódó lélektani háború Szadat — Begin — Carter/ Folyamatos ülések Hazánk elismerte a Zimbabwe Köztársaságot Washington mind lázasab­ban folytatja lélektani hábo­rúját Irán ellen, s közben újabb katonai előkészülete­ket tesz. A Fehér Ház szer­dán délután azt szivárogtat­ta ki, hogy Carter elnök a legközelebbi jövőben beje­lenti: élelmiszerek és gyógy­szerek Iránba való kivitelét is megtiltják. A lépés, mu­tatnak rá a fővárosban, gya­korlatilag jelképes: az ame­rikai kormány már régen ke­reskedelmi tilalmat rendelt el. s a szállítómunkások Irán elleni sztrájkja miatt amúgy- sem jut hónapok óta semmi­féle amerikai termék Irán­ba. Powell, a Fehér Ház szó­vivője szerdán cáfolta a saj­tóértesüléseket. hogy Wa­shington május 11-ig adott volna határidőt a túszok sza­badon engedésére, ellenkező esetben katonai lépések kö­vetkeznek. Nincs határidő, közölte Powell, de Carter elnök már korábban jelezte: május második felében erő alkalmazására is sor kerül­Magyar—jugoszláv gazdasági kapcsolatok Befejeződött a magyar— jugoszláv gazdasági együtt­működési bizottság 9. ülés­szaka. Az ülésszak munkájáról készült jegyzőkönyvet tegnap délelőtt Belgrádban a bizott­ság két társelnöke, magyar részről Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter. jugoszláv rész­ről pedig Dusán Ilijevics, a szövetségi kormány tagja látta el kézjegyével. Szaljut—6 Munka a program szerint A Földi Repülésirányító Központ jelentése szerint Leonyid Popov és Valerij Rjumin gyakorlatilag befe­jezte a Szaljut—6 űrállomás „reaktiválását”. Kirakták a Progressz—8-on érkezett új berendezéseket és készlete­ket, és a teherszállító űrha­jó rakterében elhelyezték az űrállomás kiselejtezett berendezéseit. Befejezéséhez közeledik az űrállomás haj­tóanyaggal való feltöltésé­nek előkészítése is. Az űrhajósok közérzete és egészségi állapota kiváló. hét. ha a túszok ügye addig nem oldódik meg. Titkos egyezmény volt Irán és az Egyesült Államok kö­zött a túszügy rendezéséről, de ezt Washington fölrúgta — közölte tegnap Abol Hasz- szan Baniszadr iráni elnök az Aszahi Sirnbun című ja­pán lapnak adott nyilatkoza­tában. Az elnök azzal vádol­ta az Egyesült Államokat, hogy a túszkérdés ürügyén meg akarja semmisíteni az iráni forradalmat. Baniszadr közölte még, hogy iráni részről meg akar­ták javítani a Teheránban őrzött amerikai diplomaták életkörülményeit, de az ame­rikai szószegés ezt is meg­akadályozta. Washington ugyanis nem tartotta be azt a korábbi ígéretét, hogy nem akadályozza a volt sah bű­nös tevékenységének kivizs­gálását. Ha az Egyesült Ál­lamok nem tesz semmit Irán ellen, a túszoknak nem lesz bajuk — fejezte be nyilat­kozatát az iráni elnök. „A magyar szolidaritási küldöttség látogatása bátorí­tás népünknek a szocialista építőmunkában, a szocialista haza védelmében” — jelen­tette ki Do Muoi. a VKP KB Politikai Bizottságának pót­tagja, miniszterelnökhelyet­tes, aki a VKP Központi Bi­zottságának nevében fogadta a Vietnamban tett kéthetes látogatását befejező magyar küldöttséget; Duschek La- josnét, az MSZMP KB tag­ját, a SZOT titkárát, és De­ák Líviát, az MSZMP KB A Biztonsági Tanácsban vasárnap óta tartó libanoni vita során eddig szinte va­lamennyi felszólaló elítélte Izrael agressziós lépéseit. Több állam képviselője azon­nali és hatékony lépéseket sürgetett Izrael megszálló po­Szadegh Ghotbzadeh iráni külügyminiszter tegnap fel­hívással fordult valamennyi iszlám kormányhoz, sürget­ve. hogy nyújtsanak segítsé­get az iraki hatóságok által letartóztatott Szajed Moha­med Bakr Szadrnak, az iraki síiták vallási vezetőjének ki­szabadításához. A bagdadi kormányhoz közelállónak tartott A1 Vatan A1 Arab! Párizsban megjelenő arab nyelvű lap tegnap olyan ér­tesülést közölt, hogy a főpa­pot néhány nappal ezelőtt Bagdadban halálra ítélték és kivégezték. Az iraki—iráni ellentétek­kel párhuzamosan aggasztó méreteket öltő konfliktus robbant ki Bejrút déli kül­városában egyfelől a libano­ni síita milícia, másfelől az iraki befolyás alatt álló fegy­veres csoportok között. A vi­szályt az a hír váltotta ki. hogy Bagdadban letartóztat­ták és kivégezték Szajed Mo­hamed Bakr Szadr aj'atol- lahot. az iraki síiták veze­tőjét. tagját, a Magyar Szolidaritá­si Bizottság elnökhelyettesét. A vietnami politikus megkö­szönte azt az internaciona­lista segítséget, amelyet a magyar nép nyújtott és nyújt Vietnamnak az építőmunká­hoz. a nemzetvédelemhez, és aláhúzta a magyar—vietnami kapcsolatok fejlesztésének fontosságát. Do Muoi részle­tesen tájékoztatta a magyar küldöttséget Vietnam hely­zetéről, hangsúlyozva, hogy „Vietnam békét akar. de ha rákényszerítik a harcot, nem hátrál meg”. litikájával és a Tel Aviv ál­tal támogatott .jobboldali 'li­banoni milícia akcióival szemben. A Biztonsági Tanács elna­polta ülését: a következő ülés időpontját később ha­tározzák meg. május 26-ig Egyiptom szerdán sietve hozzájárulását adta Carter amerikai elnök és Begin iz­raeli kormányfő Washing­tonban létrejött megállapo­dásához, amelynek értelmé­ben az Izrael által 1967-ben elfoglalt palesztin területek lakosságának autonómiájá­ról tárgyaló egyiptomi, izra­eli és amerikai küldöttségek május 26-ig folyamatosan ülésezni fognak. Szadat egyiptomi elnök szerdán tá­jékoztatta miniszterelnökét, Musztafa Khalil kormány­főt, hogy a három küldött­ség a következő húsz nap során a Kairó melletti Gizá- ban, majd a második húsz­napos tárgyalási fordulón a Tel-Aviv közelében lévő Herzlyában ülésezik folya­matosan, hogy a camp-da- vid-i megállapodásokkal összhangban létrehozza a felek közös álláspontját tük­röző egyezményt a palesz­tin autonómia jellegéről és tartalmáról. A washingtoni Fehér Ház tegnap Hivatalos közleményt adott ki Carter amerikai el­nök és Begin izraeli kor­mányfő szerdán végétért tár­gyalásairól. A közlemény szerint április vége előtt Tel Aviv egyik elővárosában kezdődik meg az első tárgya­lássorozat a palesztin „ön- kormányzatról”. Olgán tézisek Az Afganisztáni Egységes Népi Demokratikus Párt Központi Bizottsága az ápri­lisi forradalom második év­fordulója alkalmából tézise­ket hozott nyilvánosságra. A tézisek az afgán kormány javaslatait tartalmazzák, amelyek arra irányulnak, hogy demokráciában, .tartós .békében és biztonságban él­jenek Afganisztán, a térség és egész Ázsia népei. A tézisek hangsúlyozzák, az Afganisztáni Egységes Népi Demokratikus Párt és az afgán kormány a jövő­ben is megragad minden le­hetőséget, hogy külpolitiká­jában — mind a térségben, mind pedig nemzetközi sí­kon — előmozdítsa a lesze­relést. megszilárdítsa az együttműködés légkörét és a bizalmat. Magyar szolidaritási küldöttség „Vietnam békét akar” A Biztonsági Tanács libanoni vitáján Azonnali és hatékony lépéseket sürgettek Hazánk elismerte a Zim­babwe Köztársaságot és ki­fejezte készségét a két or­szág közötti diplomáciai kapcsolat felvételére. Az er­ről szóló üzenetben Loson- czi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke jókívánságait fejezte ki a függetlenség kikiáltása alkalmából Cacaan Banana- nak, Zimbabwe államfőjé­nek. Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke Robert G. Mugabe-t üdvözölte mi- miniszterelnökké történt megválasztása alkalmából. Tegnap, pontban éjfélkor, megszületett Afrika 50. füg­getlen állama, a Zimbabwei Köztársaság. A dél-afrikai ország fővárosában, Salisbu- ryben, a Rufaro-stadionban, a zászlórúdról levonták a brit lobogót és helyére fel­húzták az új állam zászlaját. Ezzel megszűnt az ország brit gyarmati státusa, és egyben véget ért a volt Rho­desia fehér kisebbségének kilencven éven át tartó ural­ma. A Magyarországnál négy­szer nagyobb ország vezeté­sét a hazafias erők veszik át, amelyek az elmúlt hét évben fegyveres harcot vívtak azért, hogy az afrikai több­ség képviselői kormányoz­hassanak. Robert Mugabe, tegnap né­hány órával a függetlenség kikiáltása előtt, a rádió és televízió útján szózattal for­dult az ország népéhez. Fel­szólította az európai szárma­zású és az afrikai lakosokat arra. hogy legyenek bizalom­mal és megértéssel egymás iránt. — Ebben az országban többé nem lehet elnyomás és semilyen irányú megkülön­böztetés — jelentette ki a kormányfő. BANDUNG ESZMEI K ét és fél évtizeddel ezelőtt, 1955. április 18-án kezdődött mbg az indonéziai Bandung vá­rosában — India, Indonézia, a Kínai Népköztársaság, Bur­ma, Pakisztán és Ceylon (mai neve: Sri Lanka) kez­deményezésére — 29 ázsiai és afrikai ország állam- és kormányfőinek első csúcsér­tekezlete. Fontos esemény • volt az egy hétig tartó tanácskozás: az imperialista­ellenes. gyarmatosítás-ellenes küzdelem azóta történelmi jelentőséget nyert állomása. Az értekezlet összehívása mindenekelőtt azt a hatal­masváltozást tükrözte, amely számos ázsiai és afrikai or­szágban a második világhá­ború után végbement. So­kan ekkor léptek a nem­zetközi diplomácia színpadá­ra. Másrészt a találkozó résztvevői 1,4 milliárd em­bert képviseltek, a Föld ak­kori lakosságának több, mint felét. így állásfoglalásuk, ki­állásuk a békés egymásmel­leit élés mellett érthetően világpolitikai jelentőségű volt. És az is maradt, — hiszen a népek és nemzetek egyenjogúsága. a területi sérthetetlenség, a szuvereni­tás, a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködés. a vitás kérdések tárgyalások útján történő rendezése nap­jainkban is érvényes célki­tűzések az államok közti kapcsolatokban. Ugyanúgy, mint az erőszakról, s a más országok belügyeitoe való be­avatkozásról lemondás. Az értekezlet hatalmas len­dületet adott a nemzeti fel­szabadító mozgalmaknak. — Azóta megváltozott a világ: a gyarmati rendszer szét­hullása után a kolonialista iga lerázása helyébe a gaz­dasági függetlenségért, a tár­sadalmi haladásért folyó küzdelem lépett. Bandung és a gyarmatosítás-ellenes harc szoros kapcsolata magyaráz­za, hogy az 1955-ös találko­zó befejezése — április 24. — külön is ünnep: a Gyar­mati Ifjúság Napja. Szoros összefüggés áll fenn a 25 évvel ezelőtti csúcsta­lálkozó és az el nem köte­lezett államok mozgalma kö­zött : ez vitte tovább, mint­egy intézményesített formá­ban kiteljesítve a bandungi eszméket. Az ENSZ munká­jában. a világpolitikai fo­lyamatok alakításában egyre fontosabb szerepet játszó or­szágcsoport tevékenysége is azt tükrözi, hogy Bandung tanulsága, a különböző tár­sadalmi országok imperialis­ta-ellenes harcának közös érdeke, a békés egymás mel­lett élés érvényesülésének töretlen szükségszerűsége napjainkban is hat. LENIN NYOMÁBAN Filmszalagon és színpadon Kirill Lavrov Lenin szerepében Moszkva szívében, a Gor­kij utcán lévő Minszk szál­ló hetedik emeleti halijában soknemzetiségű gyülekezet nézi a televíziót. Figyelmünk a képernyő­nek szól. Négyszemközt ülünk Leninnel. Az 1920-as évek Leninjét látjuk, az al­kotót, a nyugtalant aki a polgárháborúban győztes új rend élén állva sem fordít kevesebb figyelmet az ál­lam- és gazdaságszervezés feladataira, mint azelőtt. Megfeszített erővel dolgozik, leküzd,i betegségét, ostoroz­za a bürokráciát, keményen, szenvedélyesen vitázik, irá­nyítja az Állami Tervbizott­ságot. érvel az új gazdasági­politikai létjogosultsága mellett. „Megkezdtem nyolc­órás munkanapom tizenha­todik óráját” — mondja munkatársának az egyik je­lenetben. A film — Szergej Jutke- vicsnek Jevgenyij Gavrilo- vics forgatókönyve alapján 1957-ben készült alkotása — a Történetek Leninről cí­met viseli. Nem először tű­zi műsorára a televízió. Jut- kevicsnek ez a munkája, .akárcsak a Lenin Lengyelor­szágban című, egyike a nagy forradalmárt mint embert bemutató legnépszerűbb al­kotásoknak. Az érdeklődést a film iránt az utóbbi idő­ben Vlagyimir Iljics szüle­tésének közelgő 110. évfor­dulója még élénkebbé, tar- tósabbá tette, s mindezt to­vább fokozta az a kiváló színészi játék, amit Lenin szerepében a háromszoros Állami-díjas szovjet színész, Makszim Strauh nyújtott. Strauh tanulmányt is írt Lenin-ábrázolásairól. alakí­tásait pedig Magáról az em­beriességről címmel Jutke- vics foglalta emlékezetes filmösszeállításba. — Strauh már 1937-ben megelevenítette Lenint Kor- nyejcsuk Igazság című drá­májában, amelyet mi mutat­tunk be először —• toldja meg moszkvai élményünket Leningrádban Georgij Tovsztonogov. a Gorkij Drá­mai Színház világhírű fő­rendezője. A 65 éves, két­szeres Állami-díjas művész, a szovjet színházi élet egyik legeredetibb egyénisége munkatársai körében fogad bennünket. Az állólámpa fénykörében csöndesen vár­ja kérdéseinket Lenin má­sik neves alakítója, Kirill Lavrov is, aki 1955 óta tag­ja a Ieningrádi Gorkij Szín­ház társulatának. A színház amely tavaly ünnepelte fennállásának 60. évfordulóját, az egyik leg­népszerűbb a Néva-parti vá­ros tizennyolc teátruma kö­zül. A dióhéjnyi színház- történet után Leninhez ka­nyarodik a beszélgetés. Mi­lyen feladat vajon a jelen­tős politikusról úgy megem­lékezni, hogy a tisztelgés a vezető modelljének megte­remtésén túl személyiségét, intellektusát, emberi indula­tait is életre keltse? A kérdést maga Tovszto­nogov teszi föl. de aztán sűrű cigarettafüst mögé bú­jik, láthatólag azon igyekez­ve, hogy válaszából kiros­tálja a közhelyket. — öt-tízévenként eddig is megünnepeltük az évfordu­lókat, de most, 110 évvel Le­nin születése után nem pusztán ezeknek a megemlé­kezéseknek a számát szeret­Dedikált totó Leningrád- ból: „Kedves barátaim­nak a legjobbakat kívá­nom —■ K. Lavrov” nénk gyarapítani, hanem visszaadni Vlagyimir Iljics alakjának emberi teljessé­gét. Elsősorban az embert szeretnénk tehát megidézni, akinek hatalmassága épp mérhetetlen egyszerűségében rejlik. Ennek a sajátos pa­radoxonnak az érzékeltetése alighanem a legnehezebb feladatok egyike. Régóta készülünk a munkára. Töb­bet elmondani, mint a róla szóló könyvtári irodalom — és itt a Visszaemlékezések Leninre című. nemrégiben megjelent sorozat öt vaskos kötetére mutat — nemigen tudunk, de mást talán igen. Mindent összegyűjtöttünk, ami jellemének sokoldalúsá­gát érzékelteti. Loginov for­gatókönyve a portrénak azo­kat a vonásait rajzolja meg erősebben, amelyek Lenint ma is élővé teszik. Milyen feladatokat jelent mindez a színész számára? Kirill Lavrov, az Élők és holtak Szincovja, illetve a Karamazov testvérek Iván­jának alakítója filmvásznon is megformálta már Lenint, Mihail Satrov Bizalom című alkotásában. Most mégis elölről kezdte a készülést: — Megnéztem minden ko­rábbi Lenin-alakítást, a ko­rabeli filmhíradókat, meg­hallgattam a hangját, hogy jellegzetes kiejtését, hang- hordozását is elsajátíthas­sam. Ismerkedtem a fel­jegyzéseivel, a fotóiból pe­dig valóságos archívumom gyűlt össze. Sok mindent le­het ezekből a képekből ta- tulni. Helyzetekhez való vi­szonyulások tükröződnek az arcvonásokon, amint egy fa­lu küldötteivel vagy egy külföldi politikussal beszél­getett. De az is sok mindent elárul, ahogyan ült, írt, ol­vasott vagy járkált. Figyel­jék meg: ha ült — akár a dolgozószobájában, akár kongresszusön — az egyik kezét mindig mozdulatlanul nyugtatta valamin, sohasem babrált semmivel. Ez a moz­zanat is a jellem egyfajta tükre: a nyugodtságé, a ki­egyensúlyozottságé éppúgy lehet, mint a fáradtság vagy az erős gondolkodás jele. Tudjuk róla, hogy szerette a csöndet, hogy tudása rop­pant nagy kapcsolatteremtő képességgel párosult, hogy sohasem volt olyan hatal­mas, mint a veszély pilla­natában. Krupszkaja fel­jegyzéseiből az is kiderül, hogy a derű, a humor sem hiányzott egyéniségéből. Ezt — mindezt — keli tükrözni a színpadon. Lenin minden döntése, nyilvános szereplé­se előtt föl s alá járkált a szobájában, ahol papírlapok­ra vetett címszavak, tézisek alapján többször is átgon­dolta mondanivalóját. A szerepére való készülés köz­ben ezt a fajta alaposságot szeretném megközelíteni magam is. Ez az alaposság jellemzi Kirill Lavronon kívül a le- ningrádi társulat valameny- nyi tagját, a dramaturg Ju- rij Ákszjonovot éppúgy, mint Eduard Kocsergint, a díszleteik Állami-díjas ter­vezőjét. A darab ősbemuta­tója 1980. április 22-én. Le­nin születésének 110. évfor­dulóján lesz. Juhanj Nagy János — Vége —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents