Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-13 / 61. szám
1980. március 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 „Vizsgáznak” a szerelők Tavaszi nyitány Jászszentandráson A közös gazdaság 30 millió forintnál nagyobb értékű mimika- és erőgépparkjának karbantartása, a folyamatos üzemelés biztosítása közben a jászszentandirási Haladás Tsz műszaki dolgozóinak is egyik legnagyobb erőpróbája a téli gépjavítás. A növénytermesztésben holtszezonnak számító hónapokban a huszonnyolc tagot számláló műhelykollektíva, huszonöt traktorossal „megerősítve” szorgoskodott a technika felkészítésén a tavasztól késő őszig tartó munkákra. Hogyan, milyen sikerrel, arról tudakozódjunk a szövetkezet központi gépműhelyében. Hol volt, hol nem volt Mintha mesébe fogna, úgy kezdi Bartus József, a gépműhely vezetője kérdésünkre a választ, hogy volt-e elegendő és megfelelő alkatrész a nagyjavításokhoz, a felújításokhoz? — Voltak olyan munkák, amelyekhez a rendelkezésünkre álltak az alkatrészek, vagy aránylag könnyen beszerezhettük őket. És bizony sokszor legszívesebben odavágták volna a szerelőink a csavarkulcsot a műhelypadlóhoz az anyagbeszerző széttárt karjai láttán. — Mi okozta a legtöbb fennakadást? — Aligha mondok újságot, ha az IFA-tehergépkocsik- kal hozakodok elő. Tizenkét ilyen szállító járművünk van, nyolc belőlük műszaki vizsgás. Kettő azért „nem ment át” a szemlén, és áll azóta is, mert nincs rajtuk ablakmosó. Az, hogy már régiék, és annak idején gyárilag se szereltek rájuk, nem érdekli a KPM-eseket. Két hatéves IFÁ-t inkább kiselejtezünk, hogy a besze- rezhetetlen alkatrészeket bontásból pótolhassuk. No de gondolja meg, nálunk még a tizenéves, nullára futott MTZ-ket is vérző szívvel vonjuk ki a forgalomból. — Megkockáztatom: szerencsés gazdaság a Haladás, ha csak az IFÁ-val van gondjuk... — Dehogy is csak azokkal — vág a szavamba a mű- helyfőnok. — Az UAZ terepjáró felújításához hat helyről, bontókból szedtük össze az alkatrészeket. A megöl a méreg bennünket, hogy a nyakunkon a gyümölcsfák téli lemosó permetezése, meg a talajfertőtlenítés, de sehol nem kapunk vezetőhüvelyeket a Kertitox permetezők szivattyújához. Komplett szivattyút, azt igen, akár tízet is ... — Az AGROKER? — Meg kell hagyni, lényegesen jobb az ellátás, mint a korábbi években. Különösen amióta bevezették a számítógépes vevőszolgálatot. Nagyon jó dolog, hogy azonnal jelzik, ha Kecskeméten, Kaposváron vagy bárhol kapható, amire szükségünk van, és a közelben pedig hiánycikk. Persze idetartozik az is, hogy bajok lehetnek még az elosztással. Januárban közölték velünk a MA- GÉV-nél Pesten, hogy van ugyan raktáron 300 kéverő- tengely a Premix permetlé- keverőkhöz, de majd elosztják, és a szolnoki AG- ROKER-től megkapjuk mi is. Azóta is kapjuk... Omit csak lehet, házilag A hozzá nem szokott fülnek elviselhetetlennek tűnő műhelyzaj elől a munkagépszerelők pihenőjébe húzódunk Kóczián Bélával. Szocialista brigádjuk tavaly a kongresszusi versenyhez csatlakozva az anyag- és alkatrészköltségek négyszázalékos csökkentését vállalta. Teljesítették. — Az idén? — Most a költségterven belül maradni is nehéz, nemhogy megtakarítani. Átlagosan harmincszázalékos áremelkedéssel kell számolnunk, a javítanivalónk pedig jóval több, mint más teleken. A tavalyi őszi szárazság miatt majd minden tárcsa törötten került vissza a talajmunkák után a gépudvarba. A szokásosnál jobban megrongálódták a vetőgépek is. — Sok pénzt emészt a felújításuk? — Hát, ha mindent úgy vásárolnánk újonnan, megKóczián Béla: — „Igyekszünk minél kevesebből kihozni a javításokat” nézhetnénk a kiadási grafikonunkat. Amit csak lehet, elkészítjük házilag. Az utóbbi években már alig élt a műhelyekben a kovács szakma. Nincse mese, Rába Steiger meg John Deer-korszak ide vagy oda, újra szükség van a kovácsolásra. — De ha alkatrészt kell cserélni? ... — Akkor csinálunk alkatrészt. Jó kapcsolatot alakítottunk ki a jászberényi Aprítógépgyár és a Hűtőgépgyár szocialista brigádjaival. Mi előrajzoljuk, ők kiszabják, aztán itt a műhelyben úgymond kikalapáljuk belőle a szükséges alkatrészeket. — Például? — Magunk gyártottunk új vetőtárcsákat és borozdanyi- tőkat a kukoricaültető gépekhez. A paradicsompalántázásánál használatos ágyás- kihúzó gépek tönkrement ve- zetőtaloai helyett kazánlemezből készítettünk újakat. Nyolcas lemezből, hogy legalább két idényt kibírjanak; ne úgy, mint a hatos vastagságú, újonnan kaphatóak. Szóval jobb is, gyorsabb is, olcsóbb is, mintha a soröksáBartók András: — „Megnézzük, mit dobunk a hulladékba” ri Paradicsomtermesztési Rendszernél kilincselnénk érte... Okkor drága a gép, ha áll Végül is valamennyi munkagép kijavításával elkészültek a műhelybeliek. A „szomszédban” az erőgépeket javító-karbantartó brigád is befejezte a tavaszi munkákba elsőként bevetésre kerülő traktorok felkészítését. — A huszonhárom MTZ- re lesz szükségük leghamarabb a növénytermesztőknek — mutatja a csatasorba állított gépeket Bartók András. — Rendben valamennyi, akár máris kezdhetnék velük a vetést, a talajmunkát. Persze odébb van az még, nagyon hideg lehet a talaj. Most jövök a bontónkból, ugyancsak fázik a szerelőzubbonyom. — Bontójukból? — Csak egymást, viccesen nevezzük így. Tudja, más évékiben ilyenkor a téli nagyjavítások után két-három pótkocsi vasat elhord,tunk a MÉH-nek. Hát most töröltük a hulladékvas fogalmát a szótárunkból. Odaadjuk 20 fillérért kilóját, aztán, ha megszorulunk, használt alkatrészként vásároljuk visz- sza öt-hat forintért kilónként? No nem, ez manapság bűn lenne. Most már ha egy gépet kiselejtezünk, szétbontjuk, és amit csak lehet, újrahasznosítunk belőle. — Ügy tudom, március 20-án vizsgáznak a szerelők. — Akkor is, ha a gépszemlére gondol. De szerintem a lakatosok, a szerelők is a földeken vizsgáznak igazából. Milyen ritkán kerül vissza a tárcsázásból, vetésből egy-egy munkagép a műhelybe? Mennyi időre kell újra kivonni a munkából? Ez a mi munkánk mércéje. Mert a gépek akkor drágák igazán, ha állnak, nem termelnek. Ami a tavaszi nyitányt illeti: a műhelybeli brigádokon most sem múlik a sikeres rajt... T. F. Eredményes mozgalmak a közlekedés biztonságáért KBT-ÜLÉS A Szolnok megyei Közlekedésbiztonsági Tanács tegnap tartotta első plenáris ülését, melyen megjelent Barta László megyei tanácselnök és Oláh Görgy nyugállományú rendőr vezérőrnagy, az OKBT elnökhelyettese is. Daróczi András rendőr ezredes, megyei főkapitány megnyitó szavai után M. Szabó István nyugállományú rendőr vezérőrnagy a KBT elnöke tett szóbeli!kiegészítést a KBT 1979. évi tevékenységéről szóló jelentéshez. A növekvő forgalom sajnos a balesetek számának növekedésével járt. Az előző évhez képest tavaly 18 százalékkal több baleset történt. Emelkedett a súlyos és a könnyű sérüléssel járó balesetek száma, ugyanakkor kevesebb halálos baleset történt. A baleseteket előidéző ismert okok — gyorshajtás. szabálytalan előzés, stb. — között egyre gyakoribb, hogy a gépkocsivezetők alkohol fogyasztása után ülnek a volánhoz. Tavaly hatszáz esetben indítottak büntetőeljárást emiatt. A vállalatok is egyre szigorúbban lépnek fel az ittas gépkocsivezetők ellen. A Volán 7. számú Vállalatnál többen ezért kapták meg a munkakönyvüket. A KBT tagjai egyetértettek abban, hogy eredményesek voltak a közlekedés biztonságát szolgáló mozgalmak — például a „Vezess baleset nélkül!”, „Tanítsa meg családját közlekedni”. Főleg a gyermekek közlekedési ismereteinek gyarapításában sikerült előbbre lépni. A KBT ülés befejezéseként értékelték a városi-járási KBT-k közötti versenyt. Első a kisújszállási, második a szolnoki, míg a harmadik a mezőtúri testület lett. Van mit megőriznünk! ülést tartott a KISZ KB Tegnap ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője, jelen volt Polinszky Károly oktatási miniszter, s ott voltak az MSZMP megyei a megyei jogú bizottságainak titkárai. A Központi Bizottság meghallgatta Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottságának február 28-i üléséről. A KB ezt követően — Deák Gábornak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében — megtárgyalta a KISZ-építés tapasztalatairól, valamint a KlSZ-szer- vezetek párttagajánló tevékenységéről szóló jelentéseket, és meghatározta a további feladatokat. Az utóbbi öt évben fejlődött a KISZ-építőmunka. 1975 óta hatvanezerrel növekedett az Ifjúsági Szövetség tagjainak száma. A KISZ jelenlegi taglétszáma 855 ezer; tehát minden harmadik fiatal tagja az Ifjúsági Szövetségnek, összességében az ifjúság csaknem minden rétegében nőtt a KISZ-tagok aránya; különösen a szakmunkástanulók, valamint az értelmiségi fiatalok egyes rétegei között. Kismértékben, nőtt a szervezettség a munkás- és parasztfiatalok körében, de még elmarad a kívánatostól. Ezért kiemelt feladat, hogy a szövetség jobb munkájának hatására tovább emelkedjen a KISZ-tagok aránya a munkásfiatalok és a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok körében. Fontos feladat, hogy a mozgalmi munka vonzerejét erősítve a KISZ-szervezetek tudatosabban növeljék szervezettségüket. A munkahelyi, intézményi KlSZ-szer- vezetekben legyen tervszerűbb a tagfelvételi munka. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a párt- határozatoknak megfelelően, a KISZ munkájának javításával is tovább kell növelni a pártba felvett munkás- illetve értelmiségi fiatalok, valamint» az egyetemi és főiskolai hallgatók számát és arányát A Központi Bizottság — érdemei elismerése mellett, más fontos beosztásba kerülése miatt — felmentette az Intéző Bizottságban, a titkárságban és a Központi Bizottságban betöltött tagsága alól Hámori Csabát, majd Tarcsi Gyulát, a KISZ budapesti Bizottságának első titkárát kooptálta a Központi Bizottság tagjai sorába, s megválasztotta az Intéző Bizottság, és a titkárság tagjának. Egyetlen korábbi időszakban sem gyarapodott olyan egyenletesen a lakosság reál- jövedelme, mint a hetvenes években, ugyanakkor a gazdasági hatékonyság növekedése és a termelési szerkezet átalakítása a tervezettnél kisebbnek, illetve lassúbbnak bizonyult; a gazdasági egyensúly jelentős romlása következett be. Amit elértünk 1973 és 1979 között a reálbérek tizenhét, a reáljövedelmek huszonegy százalékkal emelkedtek. Ugyanakkor kettévált a jelzett időszak, mert 1971 és 1975 között évi átlagban 4,5 százalékkal, 1976 és 1978 között esztendőnként csupán három százalékkal gyarapodott az egy főre jutó reáljövedelem. Ez a három százalék még mindig meghaladta — a cserearányok ismert változása, valamint a tervezettől eltérő belső termelési, felhasználási szint miatt — a ténylegesen létrehozott forrásokat. „Megelőlegeztünk” magunknak bizonyos életszínvonalbeli elemeket, tényezőket, ez a „hitelezés” azonban nem lehetett állandó gyakorlat. Amit elértünk, annak megőrzése vált elsődlegessé. Ez történt 1979-ben, s folytatódik idén, valamint a következő esztendőkben. Amit elértünk, nem kevés! Ebben az időszakban vált természetessé, hogy az ingyenes egészségügyi ellátás mindenki állampolgári joga. Utalhatunk arra. hogy két évtized alatt négymillió ember költözött új lakásba — 1,3 millió otthon épült fel —, s ma a családok harminc százalékának van személygépkocsija. A hús és húskészítmények egy főre jutó mennyisége ma hetvenöt kilogramm, 1960-ban 48 kilogramm volt. S bár 1979- ben már a lakosság is a korábbiaknál jobban érzékelte a világgazdaságban végbemenő változásokat, húszmilliárd forinttal nőtt a takarékbetét állomány, igaz* a számítottnál — hárommil- liárd forinttal — kisebb mértékben, aminek oka a megnőtt áruvásárlási kedv. Ez utóbbi hatására nem a pénz fogyott el, hanem több iparcikk; műszaki áruk. bútorok, építőanyagok, néhány ruházati termék került fel a hiánycikkek listájára. Köznapi ismeretek, tapasztalatok alapján is beláthatjuk: értelmetlen a vásárlóerő — a keresetként, pénzbeli juttatásként kiáramló forintösszegek — növelése, ha nincs megfelelő árufedezet. Ezért a nominálbérek folyamatos emelkedésénél fontosabb a reálbérek — a nominálbérek és az árszínvonal növekedésének külön- bözete — alakulása. Ez utóbbi tavaly — a júliusi áremelések hatására — átmenetileg csökkent* idén nagyon lassan — országos átlagban 0,5 százalékkal — gyarapodik. S mert a nomi- nálkeresetek a korábbiaknál jobban igazodnak a gazdasági eredményekhez, e fél százalék mögött jelentős — egyéni — reálbér-eltérések rejlenek. Félreérthetetlenül szólt erről 1979. szeptember 25-éfí, a csepeli sportcsarnokban megtartott budapesti pártaktíván Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, amikor azt mondta: „Nem azt akarjuk, hogy most böjt következzék, hanem azt* hogy legyen tényleges termelés, s olyan vásárlóerő, amelyhez meg tudjuk teremteni a megfelelő árualapot.” S a megfelelő árualap kifejezésen nem egyszerűen termékek tömegét kell értenünk, hanem a bel- és külföldi értékesítés változó követelményeinek mindenkor eleget tevő, azaz versenyképes, gazdaságosan forgalmazható árucikkeket. S azt szintén, hogy a fölhasználás, a fogyasztás kellően érzékelje a különféle hatásokat, így például azt is, hogy tavaly a rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt kétmillió tonna kalászos gabonával kevesebb termett a tervezettnél. 1976 és 1979 között az országban ötvenezer gyermek számára készítettek új óvodai helyet. Ahogy az a szinte észrevétlen tényezők közé tartozik az is* amit a jelzett időszakban a kereskedelemfejlesztésben elértünk, egyebek mellett 230 ABC-áruház fölépítésével. Rádaásul ismeretes gondjaink ellenére sem kell kényszerűen arról számot adnunk, hogy amit elértünk, annak különböző részelemeiről lemondunk. A családi pótlékra kifizetendő összeg 1980-ban 2,7 milliárd forinttal nagyobb az 1979. évinél, a nyugdíjaknál a többlet 5,7 milliárd; a társadalombiztosítási kiadások idén 78 milliárd forintot követelnek! Folytathatjuk: 82 ezer lakás fölépítése szerepel az idei népgazdasági tervben — s így várhatóan a tervezett 430 ezer otthonnál több kerül tető alá 1976 és 1980 vége között — 1900 új autóbusz javítja a tömegközlekedést, 16 300 elsőéves hallgatót vesznek fel a főiskolák és az egyetemek nappali tagozatára... A lehetőségek kamatoztatása A másik oldalról közelítve: kettő és kilenc százalék között szóródnak — a munka eredményességétől függően — a vállalati béremelési lehetőségek, s ez a differenciálódás még inkább erősödik a következő években. Azaz: van mit megőriznünk az életszínvonalban, az életkörülményekben, de ezt csak sokkal jobb munkával* nagyobb eredményekkel, a gazdasági hatékonyság magasabb fokával érhetjük el. Először az elértek megőrzéséért kell cselekednünk, s majd csak azután indulhatunk tovább; előre. L. G. 550 sertés naponta A Szolnok megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál átlagban napi 550 sertést vágnak le. Idei tervük 152 ezer sertés; amelyeket a 'belföldi piacokon értékesítenek tőkehúsként, illetve töltelékként.
