Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-13 / 61. szám
1980. március 13., csütörtök XXXI. évf. 61. szám. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Se többet, se kevesebbet Népgazdasági szinten az a fajta takarékosság, gazdálkodási magatartás hozza a legtöbb hasznot, amely bizonyíthatóan javítja a hatékonyságot. amely az eredmény eléréséhez szükséges ráfordításokat a „se többet, se kevesebbet” szellemében határozza meg. A realitásokat figyelembe véve az idei népgazdasági terv azzal számol, hogy a nem rubel elszámolású külkereskedelmi forgalom cserearányai várhatóan tovább romlanak. De ilyen körülmények közepette is életbevágóan fontos, hogy a külkereskedelmi mérleg egyenlege javuljon. Ebből származik az a követelmény, hogy a nem rubel elszámolású import volumene még az 1979. évit sem érheti el. a kivitelt viszont legalább 10—11 százalékkal kell növelni. Kétségtelen, hogy a takarékosságnak vannak olyan — nevezzük: objektív — lehetőségei, amelyek az 1980. évi tervből kiolvashatók. Valószínűsíthető. hogy a beruházási tevékenység mérséklődése csökkenti a külföldi beruházási javak iránti keresletet. s hogy a lakossági fogyasztás sem vált ki többlet-importigényt. Az anyagi termelés fő ágazataiban, az iparban és a mezőgazdaságban viszont növelni kívánjuk a termelést, s fokozott mértékben ezek nem rubel elszámolású exportját. A nem rubel elszámolású importtal való takarékosságnak igen nagy a tétje: feltétlenül hatással van a külkereskedelmi mérleg egyenlegére. másrészt, ha a takarékosság szükségessége nem párosul az ésszerűség, követelményével. nemcsak zavarokat. károkat. is előidézhet. Ez a folyó termeléshez szükséges anyagok, produktív alkatrészek esetében kézenfekvő. ám zavar, sőt pazarlás következhet be akkor is. ha az üzemek technikai felszerelésében számottevő hányaddal részesülő — tőkés piacokról származó — termelőberendezések állnak le, esnek ki pótalkatrész hiánya miatt. Két körülmény kedvezhet az importtal való és a tágabb területekre kiterjedő takarékosságnak. Az egyik az új termelői árrendszer. A külkereskedelmi árakhoz igazodó árképzés jelentősen megemelte az energia, az anyagok és a tömegméretekben felhasznált félkésztermékek árszintjét, a feldolgozó iparokban pedig felére-harma- dára csökkentette az eszköz- arányos nyereség mértékét. A korábbinál jóval alacsonyabb nyereségszint és magasabb — körülbelül 60— 70 százalékos — anyagköltséghányad a jellemző. Két irányból nehezedik nyomás kényszer a vállalatokra, s mindkettő az anyagok racionális, előbb-utóbb hatékony hasznosítását diktálja. A másik: a belső piac vásárlóerejének behatároltsá- ga. Ismeretes, hogy a belföldi végső felhasználás — fogyasztás és felhalmozás együtt — még az 1979. évit sem érheti el. Valószínűsíthető. hogy érezhetően javulni fog azoknak a vállalatoknak a kooperáció-készsége, amelyek termékeik zömét belföldön értékesítik. G. I. Holnap parlamenti választások Iránban Kianuri nyilatkozata A kommunista Tudeh Párt KB első titkára kijelentette: pártja 90 képviselőjelöltet indít a pénteken kezdődő iráni nemzetgyűlési választásokon, közülük tizennégyet Teheránban. Emellett több választókörzetben olyan csoportok jelöltjeit támogatja, amelyek programja közel áll a Tudeh célkitűzéseihez. Nureddin Kianuri, a Tudeh KB első titkára Ambrus Istvánnak, az MTI kiküldött tudósítójának adott nyilatkozatában kifejtette, hogy a párt ellenzi a kétfordulós választási rendszert, amely Töménytelenné teszi az abszolút többséget megszerezni képtelen, középnagyságrendű pártok helyzetét. Az ország külpolitikájának várható alakulásával kapcsolatos kérdésre válaszolva a párt vezetője kijelentette: „Az Iránban ma is folyó hatalmi harc egyik központi kérdése a külpolitikai orientáció meghatározása. Már a forradalom győzelme után két megkülönböztethető irányzat alakult ki. A forradalmi tömegek an- tiimperialista külpolitikát akarnak, és Khomeini mindig ezzel a törekvéssel értett egyet. A liberális burzsoázia és egyes kormányzati csoportok viszont megpróbálnák 'közös nyelvet találni az imperializmussal, jelszavaik a világ leghaladóbb része: a szocialista országok ellen irányulnak. Ide sorolható a vezetés azon Amerika-barát csoportja is, amely minden apróbb ürügyet a Szovjetunió és a szocialista világ ellen igyekszik kihasználni, és össze akar fogni a térség Nyugat-barát, szovjetellenes erőivel. A külpolitika meghatározásának kérdése tehát még nem dőlt el. A napokban az amerikai nagykövetség volt az érte folyó harc központi barikádja, s e barikád egyik oldalán Ghotbzadeh külügyminiszter, a másikon a Khomeini irányvonalát követő diákok álltak” (Folytatás a 2. oldalon.) Növekvő anyagi érdekeltség a mezőgazdasági exportban Sajtótájékoztató az állami gazdaságok feladatairól Az állami gazdaságok és mezőgazdasági kombinátok művelik az ország szántóinak 12,7 százalékát. Ugyanakkor a 135 ezer dolgozót foglalkoztató 124 nagyüzem a hazai mezőgazdasági termelésnek 15 százalékát adja. Az átlagosnál nagyobb részt vállalnak a javak megtermeléséből. Az elmúlt évben többek között az állami gazdaságokból 42 ezer tonna vágómarha, 185 ezer tonna sertés. 35 ezer tonna baromfihús jutott az ország asztalára. Tejből 434 millió litert, tojásból 553 milliót szállítottak. Az állattenyésztés főbb termelési mutatói közül például az egy tehénre jutó évi tejtermelés 4560 liter volt az állami gazdaságokban, az országos 3200 literes átlaggal szemben. Klenczner András, az Állami Gazdaságok Országos Központjának vezérigazgatója tegnap sajtótájékoztatót tartott Budapesten az állami gazdaságok munkájáról és idei feladatairól. Szólt arról, hogy a 124 gazdaság közül csupán 10 zárta veszteséggel az elmúlt esztendőt. Elsősorban azok. ahol az állattenyésztéssel alig foglalkoztak, s ahol a téli fagyok és az aszály okozta alacsony gabonatermés eleve eredménytelenségre kárhoztatta a nagyüzemet. Az állami gazdaságokban az alaptevékenység 54, a nyereség 50 százalékát az állattenyésztés adja. Dinamikusan emelkednek a tehenészeti telepek tejtermelési eredményei. Előreléptek a gazdaságok a húshasznosítású szarvasmarha tenyésztésében is. A nagyüzemekben levő sertéstelepeken korábban túlságosan törekedtek a mesterséges tartásra, amelyet a mai energiaárak mellett egyre nehezebb eredményesen folytatni. A cél a jövőben: a természetes tartáshoz közel álló. lényegesen gazdaságosabb telepek létrehozása. A kereskedelemről szólva elhangzott, hogy egyre növekvő anyagi érdekeltségűk van az állami gazdaságoknak a mezőgazdasági exportban. Az ÁGKER — az Állami Gazdaságok Korlátolt Felelősségű Társasága — tavaly is 9 százalékkal emelte dollárelszámolású exportját, az összeg meghaladta a 133 millió dollárt. Közvetlen kereskedelmi kapcsolat alakult ki a belföldi termelőgazdaságok és a külföldi partnerek között. Nemcsak az árbevétel növekedett. és az eredmények javultak. hanem lerövidült az információs lánc is. ezért a piaci és termelési gondok lényegesen gyorsabban megoldódnak. A TERIMPEX-szel a hal értékesítésére alakított exportirodát az ÁGKER, az AGRIMPEX-szel viszont a zöld lisztek és vetőmagvak exportját bonyolítják. Jó lenne, mondotta a vezérigazgató. ha sikerülne létre hívni a gyümölcsexportot elősegítő és gvorsító vállalkozást a HUNGAROFRUCT Külkereskedelmi Vállalattal ic. Kivonja a metánt a vízből Újfajta berendezés Törökszentmiklósról Űj termék, VLV—300 típusú gáztalanító gyártását kezdték meg az iAlföldi Szilikátipari Vállalat törökszentmiklósi gyáregységében. Az ivóvíz metántartalmának leválasztására szolgáló, egyenként 10 ezer forint értékű berendezésből hetet szállítanak a Középtiszai Állami Gazdaság xészére. Felvételeink az új gyártmány készítésének munkafázisait örökítették meg, a törökszentmiklósi gyáregységben. (Fotó Temesközt) A szitatányérokat helyezik be a másfél köbméteres henger- palástokba. A Törökszentmiklóson készülő leválasztok percenként másfél-három hektoliter víz gáztalanítására alkalmasak Nagy figyelmet, pontos munkát igényel a gázleválasztó szellőztctőcsövcinek összeállítása A szolnoki Bőrtex nagykörűi részlegében hetente több száz különböző fazonú kabátot állítanak össze. Jelenleg szovjet exportra férfi bőrkabátokat készítenek «mintegy 20 ezres tételben ■ ■ Összefogás a hiánycikkek ellen Félmilliárd forinttal nőtt az árualap A mindennapi élet megke- serítői azok az apróbb-na- gyofob fogyasztási cikkek, amelyeket hiába keresnek az üzletekben a vásárlók. Van belőlük jócskán, főleg a vas-műszaki szakmában, ahol pedig évek óta próbálkoznak a sók bosszúságot, felesleges utánjárást okozó termékek előteremtésével. A különböző vállalatok egyéni kezdeményezéseit egyesítve a Belkereskedelmi Minisztérium hadat üzent a hiánycikkeknek, erősítette termelésszervezési tevékenységét. A kiállítások és a tanácskozások eredményeként például a múlt évben csaknem félmilliárd forinttal bővítette árualapját a kereskedelem. Csupán a kiállítások idején 12 vállalat kötött megálla- pxxlást a különféle termelőkkel — többségében ip>ari és mezőgazdasági szövetkezetekkel, tanácsi vállalatokkal, oktatási intézményekkel, kisiparosokkal — 80 millió forint értékű áru gyártására, többségében idei szállítására, s a tárgyalások azóta is folytatódnak. Az újabb termelők, a helyiiparban, s a másutt fellelhető kapacitások fokozottabb bevonása a lakosság ellátásába kétségkívül a kezdetén tart. az eredmények azonban biztatóak. Áprilistól gyártják az új koncentrátumokat Munkához látott a takarmánygazdálkodási társaság A Tiszavidéki Takarmánygazdálkodási Társaság igazgató tanácsa tegnap ülést tartott Karcagon, a Philaxia gyáregységében. Döntött arról, hogy az idén 15 ezer tonna koncentrátumot gyárt elsősorban Szolnok megye mezőgazdasági üzemei igényeinek kielégítésére. Állást foglalt abban, hogy a takarmánykoncentrátumoknak elsősorban a mezőgazdasági üzemiek minőségi igényeit kell kielégíteni, hogy ezzel mérséklődjenek a takarmányozási költségek. A kon- centrátumok gyártását 1980 áprilisában kezdik meg a Philaxia karcagi gyáregységében. Az igazgató tanács elnökévé megválasztotta Bereczki Lászlót, mint a gesztorgazdaság elnökét, a társaság igazgatójává Dudás Jánost. Az igazgatótanács-ülés után megkezdődhet a társaság további tagjainak szervezése, illetve az ip>ari takarmány- gyárásban érintett vállalatok belépése. Üvegszálas poliészterből készül a berendezés, valamennyi alkatrésze, így a Sós Gáborné és Tombor Sándorné által összeragasztott könyökidomok is ellenállnak a korróziónak
