Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-11 / 59. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. március 11. Készek vagyunk erőink legjavát adni A küldöttek a jelölőbizottság javaslatát tanulmányozzák A megyei pártbizottság a kongresszusi küldöttek megválasztása (Folytatás az 1. oldalról.) kell egyidejűleg lehetőségeiket. Ezek egybevetésével kell kimunkálni a megye, egy-egy város, község előrehaladását. Amitől óvjuk tanácsainkat : ne vágyaikat tervesítsék. megoldható, de előremutató feladatokra vállalkozzanak. Tisztelt Pártértekezlet! Gazdasági feladataink, mint azt a megyei pártbizottság beszámolója és a vitában elhangzottak is tükrözik: reálisak, tudatos, fegyelmezett munkával megoldhatók. Támogatjuk azt a vitában elhangzott véleményt, hogy ehhez a politikai aktivitást fejleszteni, a Ugyanakkor olyan időszakban vált parancsoló szükségletté a művelődés tárgyi feltételeinek fejlesztése, amikor anyagi feltételeink viszonylag szűkösek. Annak ellenére, hogy nem leszünk képesek minden, fejlesztési igényt kielégíteni, a művelődés ügye nem kerülhet a gondolkodás margójára. A közoktatás és közművelődés alapellátását, színvonalát meg kell tartanunk annak rovására takarékoskodni indokolatlan volna. Határozott igényként fogalmazódott meg: a minőség az érték szerinti gazdálkodás* a kultúra és közoktatás területén is érvényesüljön. Az évenkénti magas színvonalú társadalmi munka és az abból megvalósuló intézmények, fejlesztések bizonyítják, hogy a lakosság mozgósításával, segítségéved a feszültségeket nemcsak a szociális és kommunális ellátás, hanem a kulturális, oktatási területeken is enyhíthetjük. Tisztelt Pártértekezlet! Szellemi erőforrásaink — melyeknek gyarapítását továbbra is elengedhetetlennek tartjuk — tekintélyesek. ésszerű hasznosításuk egyik legfontosabb politikai feladatunk. Megyénk értelmiségiének döntő többsége, élén a kommunistákkal, magáénak vallja a szocializmus ügyét és alkotó részvétele nélkülözhetetlen feladataink megoldásában. Ezt azonban nem elég kijelenteni, hanem olyan feltételeket és légkört kell kialakítanunk mindenütt, hogy az értelmiségnek legyen alkotó munkakedve, és tevékenysége a köz javára kamatozzon. Köszönjük Nemes Dezső elvtárs hasznos észrevételeit és teljes egészében magunkénak valljuk: politikai kötelességünk annak hangsúlyozása és elfogadtatása, hogy az értelmiség munkájának hatását és értékét csak és csakis az növelheti, ha magáévá teszi a munkásosztály forradalmi célkitűzéseit, a munkásosztály eszméjét és harcol annak maradéktalan megvalósításáért. A hozzászólók hangsúlyozták: az elmúlt öt évben a kereskedelmi hálózat fejlesztése, a szolgáltatások bővítése és emelkedő színvonala egészében véve a lakosság megelégedését váltotta ki. Ám a jövő feladatai között a minőség igénye fokozottabban előtérbe kerül. mind az egyes települések ellátása közötti különbségek mérséklését, a választék, a szakbolt- hálózat bővítését, a tömegigényeket kielégítő vendéglátó helyeket tekintve. Az igényességnek a kereskedelemben, a vendéglátásban és az idegenforgalomban az eddiginél jobban érvényt kell .szerezni. politika kisugárzását erősíteni kell. Ez a feladat viszont, nem választható el a magasabb színvonalú ideológiai és kulturális munkától. Több felszólaló hangsúlyozta, hogy a szocialista szemlélet, életmód és magatartás, a tudatosabb gondolkodás fejlesztése összefügg a gazdasági feladatokkal, sőt azok jobb feltételeket teremtenek megvalósításukhoz. A közoktatás, a közművelődés, a sport, a kultúra, a művészetek területén dolgozóknak és a gazdasági vezetőknek is abban a szellemiben, kell munkálkodniuk. hogy a műveltségi szint. emelését szolgáló befektetéseket lényegében később megtérülő beruházásként kell felfogni. Lehetőséghez mérten továbbra is javítani kívánjuk a művészi alkotó munka feltételeit, ugyaniakkor azt reméljük és várjuk a művészektől, hogy szocialista va- valóságunk hű, igaz tükrét tárják a dolgozók elé, segítsék kulturális-művészi életünk fejlődését, fűzzék szorosabbra kapcsolataikat az e tájon élő emberekkel, s legyenek aktív részesei közéletünknek. A művészetben nincs külön megyei értékrendünk. Ami érték az országnak, érték a mi számunkra is, támogatásunk ezért az alkotásnak, a művészi teljesítménynek szól. A művészeti élet irányításában, az alkotások megítélésében, a művészeti kritikában általános alapél vünk, hogy csak egy értékrend létezhet: a szocialista értékrend. A lakosság életkörülményeinek javításáról több szó esett a vitában: elismerés és kritika egyaránt. Ügy véljük, az eredmények kielégítőek, összhangban vannak a XI. kongresszus határozataival. Egyes szociálpolitikai, ellátási területeken lényegesen, javulták a lakosság életkörülményei, míg más területeken csak a feszültségek mérséklődtek. A lakáskérdés kiemelt figyelmet kapott a párt- és állami munkában,. Középtávú terveinket — 15—18 ezer lakás felépítését — a felső határ közelében teljesítjük 1980. végére. Ez a jelenlegi gazdasági körülmények között, a lakásépítés költségeinek növekedését is fieveiem- bevéve, nem lebecsülendő eredmény. Tény viszont, hogy a korábbi feszültségeken a fejlődés ellenére sem sikerült kellően enyhíteni. A helyzet azt követeli, hogy a lakáskérdést a jövőben is elsőrendű politikai feladatként kezeljük, keresve a munkások és — miint többen hangsúlyozták —, a családalapító fiatalok számára elérhető megoldásokat, olcsóbb építési módokat. Kedves Elvtársak! Szólni kívánok Szolnok megye csaknem 36 ezer kommunistájának helytállásáról. Teljesen egyet kell érteni azokkal, akik hangsúlyozták: a két kongresszus közötti időszakban a megye kommunistáinak legnagyobb érdeme, hogy biztosították és erősítették a párt vezető szerepét, élen jártak a XI. kongresszus határozatai megvalósításáért folyó harcban. Végigtekintve eddig megtett utunkon, tisztelettel emlékezünk azokra az elvtársainkra, akik hosszú évtizedeken keresztül harcoltak szabadságunkért, boldogabb jövőnkért, a szocializmus ügyéért. Köszöntjük pártunk régi harcosait, akik igaz kommunista helytállásukkal pélJfi p-----J *- * • -- —I u ai. Loixaaaimi tapasztalatukkai pedig ma is pótolhatatlan segítséget nyújtanak munkánkhoz. Köszöntjük mindazokat a párton kívüli barátainkat, megbecsült szövetségeseinket, akik velünk vállvetve dolgoznak közös ügyünkért, s akikkel ma is szorosan összefűz bennünket a munka, az ország és megyénk dolgozói boldogulásának szolgálata. A vita a pártélet kérdéseiben sokszínű, tartalmas és/ tanulságos volt. A felszólaló elvtársakkal egyetértek, ezért a pártmunka kapcsán csak a kádermunlkáról kívánok beszélni. Az a meggyőződésünk, hogy a megyében dolgozó vezetők döntő többsége tisztességgel helytállt a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásában, kiérdemelte a párt bizalmát és megbecsülését, alkalmas arra, hogy a jövőben is megfeleljen a követelményeknek. Mi ezeket a vezetőket támogattuk, és támogatni fogjuk beosztásukban, hogy megfeleljenek feladataiknak. A kádermunka elvi következetességet, higgadtságot, körültekintést kíván és bizalmat az emberekben. Kétoldalú bizalom nélkül rtincs jó kádermunka. Több hozzászóló hangsúlyozta viszont, hogy az nem a bizalom jele. ha a kádereket — a kinevezéstől az újabb előléptetésig vagy a felmentésig — úgymond „hagyjuk dolgozni”. A helyes kiválasztás valóban nagyon fontos, de nem kevésbé szükséges a vezetők segítése, nevelése és ellenőrzése. Itt a rendszeres törődésen van a hangsúly — ez pedig ma még nem mindenütt érvényesülő gyakorlat. Természetesen ez nem jelentheti a napi beavatkozást, hisz ez a vezetők tevékenységének kibontakozását és felelősségérzetének csökkenését okozhatná. Az is igaz, ami a vitában is hangsúlyt kapott, hogy a vezetés áz mindenekelőtt szolgálat, a dolgozó nép, a párt ügyének szolgálata. Együtt — céljainkért Vitazáró beszédét Andrikó Miklós a következőkkel fejezte be: Kötelességem elmondani, hogy a megye kommunistáinak egysége, következetessége és a munkát ellenőrző tevékenysége alapvető biztosítéka volt annak, hogy magabiztosan, céltudatosan dolgozhassunk. Engedjék meg, hogy a támogatásért Önökön keresztül őszinte köszönetét mondjunk pártunk megyében élő valamennyi tagjának. A jövő feladatai nem csekély erőfeszítést kívánnak mindannyiunktól. Bízunk abban, hogy helytállunk, megőrizzük és gyarapítjuk, amit három és fél évtizedes munkánkkal elértünk. Az örökség, amit a gyermekeinkre hagyunk, méltó lesz a vállalkozáshoz: a fejlett szocialista társadalom felépítéséhez. Befejezésül szeretném kifejezésre juttatni a megyei pártbizottság meggyőződését: az elmúlt öt év munkájával szocialista hazánk javát szolgáltuk a megyében, s hogy a vállalt feladatokért, a XII. kongresszus határozataiért képesek vagyunk erőnk legjavát adva dolgozni. Pártszervezeteink, összefogva a szocializmus minden őszinte hívével, meg tudják oldani a rájuk váró feladatokat. Kérem a Tisztelt Pártértekezletet. hogy a megyei párt- bizottság beszámolóját és a határozati javaslatot fogadja el. Andrikó Miklós összefoglalója után a megyei pártértekezlet egyhangúan elfogadta a megyei pártbizottság beszámolóját a XI. kongresz- szus óta végzett munkáról, a kongresszusi irányelvek vitájának tapasztalatairól készített összegező jelentést, és mindkét napirenddel kapcsolatban meghozta határozatát. Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára. Andrási Béláné, a MÁV szolnoki állomás vonatátvevője; Árvái István, az SZMT vezető titkára; Bakos Mária, a BOV törökszentmiklósi gyárának szb-titkára; Barid László, a megyei tanács elnöke; Bálint Ferenc, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője; Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese; Bethlendi Béla, a jászberényi 606. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója; dr. Bényei Magdolna, a megyei kórház osztályvezető főorvosa; Bíró András, a Mezőgép kisújszállási gyáregységének művezetője; Hódi Imre, a tiszaföldvári Lenin. Tsz elnöke; Boros László, a Tiszamenti Vegyiművek művezetője; Boros Ot- tóné, a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályának vezetője; Brassói Tivadar vezérőrnagy, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola parancsnoka; Bugán Mihály, a tiszaörsi Petőfi Tsz elnöke; Búzás Béláné, a Tisza Bútoripari Vállalat faipari gépmunkása; Büchler József né, a jász- fényszarui községi pártbizottság titkára: Csáki István nyugdíjas; Daróczi András ezredes, a megyei rendőrfőkapitányság vezetője; Fábián Péter, a Szolnok megyei Néplap főszerkesztője; Fülöp Zoltánná, a tiszakürti általános iskola igazgatóhelyettese; Gerhát Jánosné, a jánoshidai Vörös Hajnal Tsz üzemgazdásza; Gonda IstNemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője; Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára; Barta László, a megyei tanács elnöke; Balogh Lajos, a MÁV jászkiséri Építőgépjavító Üzemének hőkezelő művezetője; Beke Imre, az abádszalóki Lenin Tsz elnöke; Bereczki László, a rákóczifalvi Rákóczi Tsz elnöke; Csáki István nyugdíjas; Csikós István, a szolnoki Mezőgép Vállalat hegesztője; Daróczi András ezredes, a megyei rendőr- főkapitányság vezetője; Fenyvesi József, Szolnok Város Tanácsának mb. elEzután a tanácskozás elnöke bejelentette, hogy a párt Szervezeti Szabályzata értelmében a megyei párt- bizottság megbízatása lejárt. A bejelentést a pártértekezlet tudomásul vette. Ezt követően zárt ülésre került sor. Móricz Béla, a jelölőbizottság elnöke ismertette a bizottság javaslatát a megyei pártbizottság tagjaiban, a mezőtúri Fazekasok Népművészeti Szövetkezetének korongozója; Gorjanc Ignác, a jászberényi Hűtőgépgyár vezérigazgatója; dr. Jenővári László, a megyei bíróság elnöke; Juhász Im- réné nyugdíjas; Kardos Sándor, a TESZÖV titkára; Károlyi Lajos, a MÁV jászkiséri Építőgépjavító Üzemének szerszámkészítője; Katói Mária, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára; Kiss Kálmánná, a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium igazgatója; Kiss Istvánná, a szolnoki Centrum Áruház eladója; Kiss Tibor- né, a martfűi Tisza Cipőgyár művezetője; Kovács Sándor, a zagyvarékasi Béke Tsz traktoros brigádvezetője; Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára; Major Tibor, a jászberényi járási pártbizottság első titkára; Mester Ádámné, a fegyverneki Vörös Csillag Tsz kertészeti brigádvezetője; Mészáros Mátyás, a Hé- ki Állami Gazdaság igazgatója; Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára; Molnár János, a KISZÖV elnöke; Nagy Miklós, a Víz- és Csatornamű Vállalat vízvezetékszerelő csoportvezetője; Nagy József né, a karcagi Agyagipari Szövetkezet csomagolója; Nagy Lajosné, a Május 1. Ruhagyár túrke- vei üzemének művezetője: Nádas István, a törökszentmiklósi Béke Tsz gépszerelője; Nádas József, a szolnoki járási pártbizottság első titkára; Nyitrai István, nőké; Juhász Imréné nyugdíjas; Kovács Rozália, a jászberényi Hűtőgépgyár hegesztője; Maczó László, a martfűi Tisza Cipőgyár vezérigazgatója; Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára; Mészáros Mátyás, a Héki Állami Gazdaság igazgatója; Nagy Miklós, a Víz- és Csatornamű Vállalat vízvezetékszerelő csoportvezetője; Nagy Lajosné, a Május 1. Ruhagyár túrke vei üzemének művezetője; Pámer Ilona, a mezőhéki Táncsics Tsz növénytermesztője; Papp Imre, a jászberényi Déryné Művelődési Központ igazgatója; Simon Józsefné, a szolnoki Kassai úti Általános Iskola igazgatója; Szabó Hóra, és a kongresszusi küldöttekre:, majd a megyei pártértekezlet titkos szavazással megválasztotta a hatvanhét tagú megyei pártbizottságot és a huszonnyolc kongresszusi küldöttet, akik megyénk csaknem harminc- hatezer kommunistáját képviselik majd pártunk legfelső fórumán. a KISZ megyei bizottságának első titkára; Papp István, a TRVVV vízgépészeti körzetvezetője; Patkós István, a DATE mezőtúri főiskolai karának főigazgatója; Pádár Ferenc, a Kötöttáru- gyár jászapáti gyáregységének műszerésze; Pámer Ilona, a mezőhéki Táncsics Tsz növénytermesztője; Posta Mihály, a Munkásőrség megyei parancsnoka; Récsányi Zoltánné, a Május 1. Ruhagyár szolnoki gyárának szűcs szakmunkása; Sándor László, a szolnoki városi pártbizottság első titkára; Szabó István, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője; M. Szabó István nyugdíjas; Szabó László, a megyei Állami Építőipari Vállalat termelési osztályvezetője; Szegő László, a túrkevei Vörös Csillag Tsz elnöke; Szentesi László, a MÉSZÖV elnöke; Szívós Antal, a jászberényi városi pártbizottság első titkára; Szolnoki János, a Martíűi Növényolajgyár villanyszerelője; Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára; Takács Sándorné, a Szolnoki Papírgyár papírválogatója; Trázsi József, az MHD tiszafüredi gyárának művezetője; Ungor Tibor, az Oktatási Igazgatóság vezetője; Vándorfi Róbert, a Kő- olajkutató Vállalat igazgatója; Zagyi János, a karcagi városi pártbizottság első titkára; Zsemlye Ferenc nyugdíjas; dr. Zsmurin Lajos, a megyei! Főügyészség vezetője. na, a kisújszállási Nagykun Tsz sertésgondozója; Szabó Andrásáé, a BOV törökszentmiklósi gyárának baromfiipari szakmunkása; Szabó Józsefné, a Május 1. Ruhagyár szolnoki gyárának varrónője; Szalai László, a Tiszamenti Vegyiművek igazgatója; Szedmák István, a megyei tanács Vasipari Vállalata mezőtúri egységének lakatosa; Tóth Lajos, a tiszafüredi járási pártbizottság első titkára; Vándorfi Róbert, a Kőolajkutató Vállalat igazgatója; Zagyi János, a karcagi városi párt- bizottság első titkára. (Folytatás az 5. oldalon.) Szellemi erőforrásaink tekintélyesek Életkörülmények, ellátás A megyei pártbizottság tagjai A kongresszusi küldöttek