Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-08 / 57. szám

1980. március 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Új beruházás nélkül, pusztán szellemi befektetéssel Nyolcvan nap alatt: almaidat A TV-híradó rövid tudósí­tása adta hírül a napokban, hogy új illatosítású mosó­porok gyártását kezdte meg a Tiszamenti Vegyiművek: megjelentek a zöldalma il­latú mosószerek. Megkérdez­tük mi rejlik e rövid hír mögött? Az 1964-ben elkészült mo- sóporüzeim több mint tíz évig nem tudta kihasználni teljes kapacitását. A terve­zők túlságosan is optimista becslésekkel vázolták fel a lakosság várható igényeit. A vártnál lassúbb volt azon­ban az automata mosógépek elterjedése, és a háziasszo­nyok mosási szokásai sem alakultak át azonnal a szó­da-szappan használatáról a korszerű vegyicikkekre. Fur­csa- talán, d,e a Tomi-soro- zat termékeinek igazi sike­rei főleg azért várattak ma­gukra, mert a magyar há­ziasszonyok a felmérések szerint jobban kedvelik a drasztikusabb hatású mosó­porokat a finomabb mosó­szereknél. Jóllehet, a Tiszamenti Ve­gyiművek gyártmányai igen jó minőségűek — szép sike­reket arattak a Kiváló Áruk Fórumán is — az állandó gyártmányfejlesztés ellenére sem sikerült 70—75 százalék fölé emelni a kapacitások kihasználtságát. A gyártás gazdaságossága miatt pedig egyáltalán nem mindegy, hogy a gyártósor állandó költsége mennyi mosóporra oszlik szét. A kiutat végül — a kockázatos — kereske­dői tanácsok mutatták meg. Ezek közül a nagydobozos mosópor volt az első, amely osztatlan sikert aratott. A kétkedők érvei — egyszerre száz forintot nem érdemes mosóporra költeni — elhal­kultak, és a mosószerüzem hamarosan 80—85 százalék­ra tudta emelni kihasznált- sági mutatóját. Sőt: tavaly, a másod,ik negyedévben — az árrendezés előtt — az igények első ízben haladták meg a termelés lehetősé­geit. A gyáriak meglepetésé­re azonban a rendelések az áremelés után sem csökken­tek; a mosószerüzem ma is teljes kapacitással működik. Miért kell egy sikeres terméken változtatni ? A TVM válasza: azért, mert a termelés végső soron a vá­sárlókért van, akikért hosz- Szú távon a gyárnak is meg kell dolgoznia! És az elhatá­rozástól 80 nap (!) múlva már csak zöldalma-illattal készülő Tomi mosóporok hagyják el a gyárat. Villám- tárgyalások nyomán az osztrák DRAGOCO-cég szál­lítja az illatanyagot, a KERMI engedélyezi az új terméket, és máris boltok­ban a divatigényeknek is megfelelő új termék! Rá­adásul az új illatosító anyag kevesebb devizába is kerül, mint az edd,ig alkalmazott CITREX-aroma. Üj beruhá­zás nélkül, pusztán szellemi befektetéssel változtattak a gyártók — csak a piacért, minden magyar kozmetikai gyárat megelőzve. Hogyan találják majd meg a vásárlók az új mosóport? Csak az illata után. Vala­mennyi új mosópor a régi mosási tulajdonságokat hordozza, az illat ezen nem változtat, a csomagolás te­hát nem tünteti fel a válto­zást. A legalábbis szolidnak nevezhető reklám magyará­zata: az eddigi megrendelé­sek is meghaladják már a termelés lehetőségeit. Ez az indoka annak is, hogy a si­keres gyári kísérletek nyo­mán miért nem tervezik egyelőre a narancs, és egyéb illatú mosószerek gyártását: az illatosítás változtatása is a gyártható mennyiséget korlátozná tovább. — Kőhidi — Csomagolják a zöld alma illatú /mosóport Új szolgáltatás Tématanulmányok az építőipari vállalatok fejlesztéséhez „nranyesö” a Ganzban Értékelték a Ganz Villa­mossági Művek. szolnoki gyá­rában az 1979. évi szoci­alista brigádversenyt. A bi­zottság jelentését a terme­lési tanácskozás megvitatta és a versenyben részt vevő 50 brigád, eredménye alap­ján: 11 brigád ért el arany, 18 ezüst, 9 pedig bronz fo­kozatot. öt kollektívának ítélték oda a Szocialista cí­met és a zászló kitüntetést, a tanműhelyben két Kiváló ifjúsági brigádot köszönthet­nek és egy kiváló műveze­tőt. A kitüntető címeket és jutalmakat — összesen mint­egy 190 ezer forintot — a május 1-i ünnepségen ad­ják át a brigádoknak. A vállalatok hosszú távú fejlesztési terveinek megva­lósítását segíti az építésügyi tájékoztatási központ újsze­rű, sokrétű információs szol­gáltatása. Az iparág központi tájé­koztatási szerve régi hiány pótlására vállalkozik. A vál­lalatok ugyanis eddig ne­hézkesen, vagy csak jelen­tős költségek árán kísér­hették figyelemmel a szak­területük hazai és külföldi eredményeit. Ez sok eset­ben elsietett, megalapozat­lan döntésekhez vezetett fej­lesztési elképzeléseik meg­határozása során. Az ÉTK most olyan kom­plex tájékoztatást nyújt, ami az adott vállalat sajá­tosságait is figyelembe vé­ve, friss szakismereteket ad a fejlesztési tervek megvaló­sításához. A szolgáltatás fon­tos részét alkotják a téma­tanulmányok, amelyek a megbízók sajátos igényeihez igazodva, részletes műszaki adatokat, nemzetközi értéke­léseket, gazdaságossági szá­mításokat és fényképekkel is illusztrált elemzéseket tar­talmaznak. Emellett a vál­lalatok konkrét igényeihez igazodó világszínvonal-vizs­gálatokat is végez az ÉTK, és folyamatos tájékoztatást nyújt a jelentősebb kutatá­si eredményekről. Küldöttek a pártértekezleten Három nemzedék J ólesik üldögélni a me­leg szobában, nem is a barátságos környezet, sokkal inkább a háziasz- szony miatt. Oly lebilincse- lően tud beszélni mindarról, amit gazdag élet útján meg­ért, hogy az ember könnyen elfeledkezik társaságában az idő múlásáról. — Meghívtak a Rákóczi úti iskolába. Százötven gye­rek gyűlt össze, és én az éle­temről, magam és a társa­im harcairól beszéltem. Kér­deztek a gyerekkoromról. Mit mondhattam? Apám ku­bikos volt, és mi öten min­dig éhes gyerekek. Szerin­tem okos dolog, hogy a ser- Hiülőlkkél ilyen találkozáso­kat szerveznek a pedagógu­sok. A gyermek minden iránt fogékony, és jó, ha legalább hall róla, honnét is indul­tunk mi valamikor. — Mióta párttag Zsuzsika néni? — Én 1931, a férjem 1930 óta. A megyei pártbizottság­nak — pontosabban akkor C zimmer József, a fegy- verneki Vörös Csillag Tsz elnöke a kongresz- szusi irányelvek tárgyalásá­tól kezdve folyamatosan részt vesz a kongresszusi élő­készületekben. A járási párt­értekezleten küldöttnek vá­lasztották a megyei pártér­tekezletre. Az írásos beszá­molót többször átolvasta már. Amikor arról kérdez­tem, mit mondana el, ha szót kapna a megye pártéletének legfelsőbb fórumán, ezzel kezdte: — Ügy vélem, a beszámoló és a határozati javaslat ki­tér minden olyan részletkér­désre, ami szükséges ahhoz, hogy helyzetünket reálisan meg tudjuk ítélni és felada­tainkat képesek leszünk meghatározni. Ha szót kap­nék a megyei pártértekezle­ten, egy-két dolgot szívesen megemlítenék. Elsőként a beruházásokról szólnék. Kü­lönösen fontosnak tartom én is a beruházó, a kivitelező és tervező közös felelősségét. Ez nemcsak népgazdasági szempontból érdemel figyel­még megyei pártválaszt- mánynak nevezték — 1945 óta vagyok tagja. Akkoriban kerékpárral jártam Mezőtúr­ról Szolnokra választmányi ülésre. Messzire vezetett Juhász Imréné dr. életében az a ,,kerékpár” út: a cselédsor­tól, a gyár; munkásságtól a megyei tanács elnöki székéig és még tovább, az illegalitás nehéz éveitől idős korban is aktív pártmunkásságig. Én a politikai munká­ban mindig az emberek meg­győzését, nézeteik formá­lását tartottam elsődleges­nek, — vallja. — A felsza­badulás után a sok rémhír ellen, az újjáépítés sikere ér­dekében kellett összefogni az embereket, és ez nem volt könnyű. De ma sem egysze­rűbb a kommunisták felada­ta. Ma sokkal bonyolultabb gazdasági, társadalmi fel­adatokat kell megoldani. Persze azért ma sem kell minden kérdésre „felülről” várni a választ. — Ilyennek képzelte mai életüket a kezdet kezdetén is? — önkritikával kell kez­denem. Mi nagy ábrándokat kergettünk, azt hittük, ha demokratikus rendszer lesz, egyszeriben jön a kommu­nizmus, minden ember egyenlő lesz. Nem volt elég tudásunk, politikai képzett­ségünk. Gondolatainkban mi túl előre jártunk. Most már tudom, hogy nem a kommu­nista, de a fejlett szocialista met, hanem az üzemi fejlesz­tésnél is. Manapság sok gon­dot okoz a szövetkezeteknek a tervező vállalatok anyagi érdekeltségi rendszere. Ré­gen feszegetett kérdés ez, mégsem tudok belenyugodni abba, hogy ezen nem változ­tatnak. Amíg a költségvetési összeg meghatározott hánya­dát kapják tervezői díjként, addig a tervezők érdeke el­lentétes a beruházók és az egész népgazdaság érdekei­vel. Az oktatáspolitikai téma­körön belül szerintem figyel­met érdemel a középfokú szakemberképzés is. Tapasz­talataim szerint az utóbbi időszakban a középfokú ok­tatási intézmények elsősor­ban arra törekednek, hogy felsőfokú tanulmányokra ké­szítsék fel a fiatalokat, és kevés gondot fordítanak ar­ra, hogy a gyakorlati életben eligazítsák őket. Márpedig nem mindenki megy egye­temre, és nem is kell minden vezetői posztra felsőfokú képzettséggel rendelkező em­ber. Egy jó gyakorlati érzé­kű, jól felkészült középfokú társadalom építéséig is na­gyon hosszú az út. De mi, ha sokszor az átlagosnál több gond közepette is, sikeresen haladunk ezen az úton. Mert csak az tudja igazán értékel­ni a mát, aki átélte a múltat. És olvasva a XII. pártkong­resszus irányelveit, meg va­gyok győződve róla, iha mindazt, ami benne foglal­tatik, megvalósítjuk, nagy lépést teszünk előre. — A megyei pártértekez­leten a XX-as körzeti párt- alapszervezetet képviseli. — És azzal a gondolattal ülök be a tanácskozóterem­be, hogy ezután próbáljunk még többet tenni az embe­rek gondolkodásának formá­lásáért. Ha csak azt tudjuk mindenkivel elfogadtatni, hogy elsősorban ne íegyéni érdekét nézze, mert ha az ország nem halad előre, an­nak mindenki kárát látja, magában már ez óriási erőt jelent. És ha valami kezdet­ben nem sikerül, ne törőd­jünk bele: kezdjük újra és újra. Még egy gondolat: nem szeretném, ha elterjedne, hogy a mi korosztályunk nem bízik a fiatalokban. Mi megértjük, tiszteljük, becsül­jük, szeretjük őket. Nekik sokkal nagyobb a tudásuk, mint a miénk volt annak idején. Ám higgyék él, hogy mi amikor valamit szóvá te­szünk, jót akarunk, és a fél­tést az élettapasztalatunk diktálja. képesítéssel rendelkező szak­ember sokat tehet a gazda­ság boldogulásáért.. Ha szót kapnék a megyei pártértekezleten, megemlíte­ném azt is, hogy a kelleté­nél nagyobb tömegű és rend­szerezetlen, sok csatornából áramló a vezetők részére az információ. Tévedés ne es­sék, magam is vallom, hogy a vezetők által vállalt poli­tikai és gazdasági munkához nélkülözhetetlenül szükséges a „naprakész” tájékozottság. Nem az információ ellen szólok tehát, csak azt hang­súlyozom, hogy jobban rend­szerezni kellene, hogy több idő jusson a gyakorlati mun­kára. Nagyobb felelősség, nagyobb szakértelem Nem a padláson, nem is bérmunkában Szárítóüzem épül a jászjákóhalmi asztalosipari szövetkezetben „Ahány colos, annyi évig maradjon a padláson. Akkor lesz belőle bútornak való fa, plyan ami nem hoz szégyent az iparos fejére.” Régi asztalosigazság, ihogy a fát hagyni kell pihenni, mert igazán jó szekrényt vagy ajtót csak szá­raz anyagból lehet csinálni. Igy van ez manapság is a „Jövő” Asztalos Szövetkezet­ben, ahol nem a padláson szárítják ugyan a fát, de megteremtik a lehetőségét annak, hogy minél több és jobb alapanyag legyen a bú­torgyártáshoz. A szövetkezetben folyta­tódik a 20 millió forint költ­ségű szárítóüzem építése. A beruházással, az eddiginél kedvezőbb feltételeket te­remtenek a folyamatos ter­meléshez, az értékes alap­anyagkészlet csökkentéséhez. Az automatizált száritó- üziem mezőpaneles elemek­ből épül, 700 négyzetméter alapterületen. Az üzemcsar­nokot korszerű hőlégfűtéses berendezésekkel látják el. Üzembe helyezése után a bútorgyártás alapanyagát helyben, mindig a szükséges mennyiségben és az eddigi­eknél rövidebb idő alatt szárítják majd. Az üzemcsarnok mellett épül egy nagy teljesítményű vegyes tüzelésű kazánház. Fűtőanyaga a szövetkezet telephelyein keletkező fű- részpor, forgács és egyéb hulladék lesz. Szükség ese­tén a kazánházat olajtüze­lésre lehet átállítani. A kor­szerű kazánház a szárító- berendezések hőenergiájá­nak biztosításán (kívül bizto­sítja majd a telephely fűté­sét. A szárítóüzem építése gyorsan megtérülő beruhá­zásnak ígérkezik. A szövet­kezet jászjákóhalmi és jász- dózsai telephelye a fűrész­árut eddig Kiskunfélegyhá­zán egy mezőgazdasági szá­rítóüzemben „konzerváltat­ta”. A szállítás, a szárítási munkad.íj nagymértékben növeli a fűrészáru előállí­tásának költségeit. Olyan hátrányokkal is járt, hogy gyakran akadozott az anyagellátás, vagy pedig gazdaságtalanul nagy készle­teket kellett felhalmozni. Az évi 1500 köbméter fűrész­áru előállítására alkalmas szárítóüzem megszünteti eze­ket a gondokat. Megfelelő alapot teremt a takarékos, a szövetkezet pénzeszközeit az eddigieknél mérsékeltebben lekötő kész­letgazdálkodáshoz. Sőt Jász- jákóhalmán szárítási bér­munkát is vállalhatnak a társszövetkezetek és más fa­ipari üzemek megrendelésé­re. B alogh Lajos, a jászki- séri MÁV Épüíetgép- javító Üzem meleg- üzemi művezetője a jász­berényi járás küldötteként vesz részt a megyei párt­értekezleten. — A fiatal nemzedékhez tartozik. 1972- ben a Pajzs ’72 hadgyakor­laton, Csehszlovákia terüle­tén vették fel a pártba. Ap­ja és két öccse Is párttag, életútját tehát családi köte­lékek is befolyásolták. Az utóbbi években az üzemi pártbizottság ágit-prop. mun­katerületének volt a felelő­se, most pedig szervezőtitkár a testületben. Amikor azt kérdeztük, milyen gondola­tok foglalkoztatják a pártér- tekezleti előkészületek során, azt yálaszolta, hogy az ide­ológiai nevelőmunka. — Üzemünkben fontos sze­repet tölt be a párt- és tö­megszervezeti politikai okta­tás — mondotta. — Évente átlagosan hétszázan vesznek részt politikai képzésben. Arra törekszünk, hogy min­dig a helyi politikai szükség­letnek és az adott képzettsé- sági foknak megfelelő okta­tási tematikát és formát vá­lasszuk. Sikerült előbbre lépnünk az ország vasútvo­nalain, a változó munkahe­lyeken dolgozó, mintegy há­romszáz munkás politikai képzésében is. Részükre a téli javítási-karbantartási idő alatt sűrített formában közvetítjük a politikai isme­reteket. Ezzel persze nem fe­jeződik be politikai nevelé­sük. A munkaterületeken is szervezünk politikai vitákat. Nemcsak a távoli és állan­dóan változó munkahelyek okoztak gondot a politikai képzésben, hanem az is. hogy üzemünk dolgozóinak kétharmada ingázó. A szer­vezett oktatásba való bevo­násuk akkor sikerült, ami­kor biztosítottuk hazautazá­sukat. Valljuk, hogy ma már nemcsak a munkaidőt kell jól kihasználnunk, hanem arra is ügyelnünk kell. hogy a becsületesen ledolgozott műszakot követő társadalmi tevékenység vagy politikai foglalkozáson való részvétel után mielőbb hazajusson a munkás. A dolgozóink körében vég­zett nevelőmunka sok terü­leten gyümölcsözik. Csupán példaként említem, hogy a tőkés importból származó gépieinket újításokkal töké­letesítettük, szocialista bri­gádjaink összefogásával pe­dig hatvan személyes óvodát építettünk. Az utóbbi évek­ben mindig túltejesítettük tervünket. Az ilyen példák arra vallanak, hogy munká­saink ismerik politikai cél­kitűzéseinket. és tevékenyen részt vesznek a megvalósí­tásukban. W—SB Múlt nélkül nincs jelen Apáink nyomdokában

Next

/
Thumbnails
Contents