Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-07 / 56. szám
1980. március 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A parlament tavaszi ülésszakán (Folytatás az 1. oldalról) mellett — a jövőben fokozottan támaszkodjunk az atomenergiára. Ehhez hazai uránérc vagyonunk is hátteret ad. A paksi erőmű építkezés — hangsúlyozta Szekér Gyula — jelenlég az ország legnagyobb és legbonyolultabb beruházása —•, amelynek megvalósítása fontos, szervezett munkát követel mindannyiunktól. Szekér Gyula végül arról is beszélt mennyire nem lebecsülendő az atomtechnika . hatása a tudomány, az egészségügy, a mezőgazdaság és az ipari technológiák széles köre, a tudományos kutatás módszereire és eszközeire. E fejlődésnek azonban — mutatott rá — még a kezdetén vagyunk. A lehetőségek nagyok és a tudomány szinte naponta tár fel újabb eredményeket. Ezek gyakorlati alkalmazása előtt szélesre kell tárni a kaput, ugyanakkor őrködni kell azon is, hogy a szakszerűtlen vagy gondatlan magatartás ne veszélyeztesse a környezetet. Ennek jegyében teremt megfelelőbb keretet a törvényjavaslat ahhoz, hogy az a tóm,technikát országunk javára tudjuk hasznosítani. Dr. Bognár Rezső (Hajdú ■Bihar m. 3. vk.) akadémikus egyebek között hangsúlyozna: jóleső és megnyugtató érzés, hogy a természettudomány talán legmodernebb, és az egész emberiség számára is az egyik legnagyobb jelentőségű ágának, az atomfizikának felismertük társadalmi és gazdasági fontosságát és békés célokra, a szocializmust építő munkában akarjuk mind nagyobb mértékben hasznosítani. A felszólalások után dr. Markója Imre igazságügyminiszter válasza, majd határozathozatal következett. Az országgyűlés előbb előterjesztett módosító javaslatokat, azután az atomenergiáról szóló törvényjavaslatot általánosságban — és a már megszavazott módosításokkal — részleteiben is, egyhangúlag elfogadta. Ezt követően Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára számolt be a Népköztársaság Elnöki Tanácsának munkájáról: — az állami életben a törvényesség biztosított volt és tovább fejlődött — hangsúlyozta a többi között. — Az ország- gyűlést helyettesítő jogkörében az Elnöki Tanács az alapvető elvek és rendelkezések érintetlenül hagyásával egészített ki és korszerűsített kisebb-nagyobb mértékben egyes törvényeket. A Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenysége és országunk külpolitikájának gyakorlati megvalósítása jelentős feladatokat ró az Elnöki Tanácsra. Ebben külpolitikánk alapvető elvei, a szocializmus, a béke szolgálata vezérel bennünket. Arra törekedjünk és törekszünk, hogy szilárduljon és tovább fejlődjön a békés egymás mellett élés, az enyhülés irányzata. Megbízatásunk időszaka alatt öt függetlenné vált országot ismertünk el és 19 állammal iiiuesítettünk diplomáciai kapcsolatot. Ezzel 125-re növekedett azoknak az országoknak a száma amelyekkel diplomáciai kapcsolatban vagyunk. Az országgyűlés a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. II legfőbb ügyész beszámolója Ezután dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész számolt be az utóbbi két esztendőben szerzett ügyészi tapasztalatokról az állampolgárok többségére a törvénytisztelő, a jogszabályi rendelkezéseket követő, fegyelmezett magatartás volt jellemző 1978—79-ben is — mondotta, hozzáfűzve: hazánkban változatlanul szilárd a törvényesség. — Világosan kell látni, hogy a ma még tapasztalható hibák csökkentése, illetve megszüntetése minden állami és gazdálkodó szerv alapvető feladata. Valamennyi területen fokozottabb gondot kell fordítani a jogszabályokban megfogalmazo tt központi akarat érvényesítésére, az állami és állampolgári fegyelem biztosítására, a kötelezettségek teljesítésének számonkérésére. EJ követelmények ma, a törvényesség továbbfejlesztésének eszközei, a jogszabályok megtartásának kulcsfontosságú kérdései, s egyben államunk, népgazdaságunk erősítését szolgáló jogi feladatok. Ezután a bűnözés múlt évi adataira hivatkozva kiemelte: az összbűnözés egészében nem következett be lényegesebb változás. Az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma 1978-hoz viszonyítva 1,3 százalékkal, az elkövetőké pedig 6,5 százalékkal csökkent. A. legfőbb ügyész a bűncselekmények csoportjait elemezve a társadalmi tulajdont károsító súlyos törvénysértések 5,6 százalékos csökkenését állapította meg. E tavalyi számadatot vizsgálva azonban nincs ok megnyugvásra, mivel 16 millió forinttal növekedett az ilyen bűncselekményekkel okozott kár. Csökkent az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények száma. Jóllehet közlekedési bűncselekményekből is — 12,9 százalékkal — kevesebbet jegyeztek fel a múlt évben, az ittas jármű- vezetés változatlanul 70 százalékos arányt képviselt. Egyébként a bűnözés feltárt okai között szerepel az alkoholizmus — állapította meg későbbiekben. — Felszámolására még határozottabban kell ' törekedni. Az ügyészek élnek a törvény adta lehetőségekkel: indítványozzák például a munka- terápiás intézeti gyógykezelés elrendelését. A kezdeményezésre jogosult egyéb állami, társadalmi szervek viszont csak elvétve élnek ezzel a lehetőséggel. Ezért mielőbbi fordulatra van szükség. II Legfelsőbb Bíróság elnökének jelentése Dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának tevékenységéről adott számot. A Magyar Népköztársaság bíróságai — hangsúlyozta —s teljesítették az alkotmányban és a bíróságokról szóló törvényben rögzített feladatokat: védték az állami, gazdasági és társadalmi rendelet, az állampolgárok jogait; a törvényben meghatározott keretek között büntették a bűncselekmények elkövetőit. A testület büntető és katonai kollégiumának legfontosabb feladata volt, hogy biztosítsa az új Büntető Törvénykönyv egységes alkalmazását. Ennek érdekében a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálta az összes, korábban hozott elvi iránymutatását. így lényeges egyszerűsítésekre is lehetőség nyílt: több mint 30 büntetőjogi elvi döntés közül három és 206 kollégiumi állásfoglalás közül 91 maradt hatályban. A továbbiakban a büntetés-kiszabás törvényességének biztosításával kapcsolatos tapasztalatokról szólva elmondotta, az elmúlt években az országos ítélkezés kiegyensúlyozottabbá vált. Indokolatlanul enyhe vagy el- túlzottan súlyos büntetések csak ritkán fordultak elő. Az, ilyen ítéletekkel szemben — fűzte hozzá — törvényességi óvást emelt. A népgazdaság elleni bűncselekmények helyes büntetőjogi megítéléséről szólva rámutatott: ismételten és erőteljesen hangsúlyoztuk, hogy a csoportérdek nem kerülhet ellentétbe az össztársadalmi érdekkel. A nyerészkedés, valamint a munka nélkül vagy a munkával arányban nem álló jövedelemszerzés alapvetően sérti mind a termelés, mind a termelt javak igazságos elosztásához fűződő érdekeket. A Legfelsőbb Bíróság a vagyon elleni bűncselekmények megítélésével több elvi iránymutatásban hívta fel a bíróságok figyelmét arra, hogy a büntetés kiszabásakor súlyosbító körülményként kell figyelembe venni, ha a bűncselekménnyel a társadalmi tulajdont sértették meg. A Legfelsőbb Bíróság az elmúlt két évben is következetesen törekedett arra, hogy a gazdasági pereket — a lehetőségek szerint —rövid idő alatt bírálja el, a feltárt hibákat és hiányosságokat elemezve kellően megalapozott határozatokat hozzon. Tapasztalatunk szerint — fűzte hozzá a többi között — a vállalatok jelentős része a jogos igények érvényesítését nem tekinti kötelességének, sőt az igény érvényesítésének mellőzése olyan esetekben is előfordult, amelyekben azt a jogszabály kötelezővé tette. Fontos érdek — mondotta végül —, hogy a gazdálkodás hatékonyságának fokozására irányuló törekvés megvalósítása közben ne szenvedjen sérelmet a munkahelyi demokrácia, s mindenütt érvényre jusson az egyes dolgozók jogos érdekeinek következetes védelme is. Dr. Földvári József (Baranya m. 4. vk.) a pécsi Tudományegyetem rektora, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság megbízásából elmondta: a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség vezetői, dolgozód eredményesen, lelkiismeretesen, a nagy felelősségtudattal végezték munkájukat. A közlekedési bűncselekményekről szólva hangsúlyozta: megdöbbentő tény, hogy évente 700—800 halálos közúti balesetet okoznak. Ugyanis ezek nagy része figyelmesebb vezetéssel, a közlekedési szabályoknak megfelelő magatartással elkerülhető lett volna. Foglalkozott a gazdasági perek tapasztalataival, majd a munkaügyi jogviták megítélésével. Az igazságos és helyes munkaügyi ítélkezési gyakorlatért sokat tehetnek a vállalatok, a gazdálkodó szervezetek jogászai is. Jó munkájukkal elősegíthetik olyan fegyelmi határozatok meghozatalát, amelyek nemcsak érdemben helyesek és igazságosak, hanem megfelelnek az eljárásjogi szabályoknak is. Apró Antal zárszava Ezután az országgyűlés dr. Szíjártó Károlynak. a Nép- köztársaság Legfőbb Ügyészének és dr. Szakács Ödönnek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette. A továbbiakban — tekintettel arra, hogy az 1975. június 15-én megválasztott országgyűlés megbízatása idén június " 15-én lejár — az országgyűlés felhatalmazta a Népköztársaság Elnöki Tanácsát, az országgyűlési képviselők — és a tanácstagok — ugyancsak esedékes általános választását az alkotmány előírásainak megfelelően ez év június 8-ra tűzze ki. Apró Antal végül köszönetét mondott a képviselőknek, a megyei és budapesti képviselőcsoportok vezetőinek, az országgyűlés bizottságainak, tisztségviselőinek öt esztendőn át folytatott hasznos tevékenységükért. Az országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelyen Apró Antal és Péter János az országgyűlés alelnöke felváltva elnökölt — befejezte munkáját. (MTI) Rákóczifalván, a Rákóczi Termelőszövetkezetben tegnap megkezdték a vetést. Elsőnek a közös gazdaság hármas kerületében indultak a gépek, — ott készült felvételünk —, ahol az idén nyolcvan hektáron termelik a fűszernövényt (Fotó: T. F.) Cserkeszttltti Magyar—Román Barátság TSZ Telepítés - gondokkal, reményekkel Szakszervezet Elnökségi ülés, nőnapi ünnepség Tegnap délelőtt megtartotta soros ülését a Szakszervezetek megyei Tanácsának elnöksége. összegezték a szákszervezetek káderelőkészítő munkájának főbb tapasztalatait, meghatározták a további feladatokat. Második napirendi pontként az SZMT 1979. évi pénzügyi gazdálkodási tevékenységéről, az ellenőrzések főbb tapasztalatairól és a további teendőkről tárgyaltak a testület tagjai. Délután az SZMT nőnapi ünnepséget rendezett Szolnokon, a Május 1. úti oktatási központjában. Tóth János, a testület elnöke köszöntötte a Szakszervezetek megyei Tanácsa, a számvizsgáló bizottság, a különböző munkabizottságok nőtagjait és az apparátusban tevékenykedő lányokat, asszonyokat. Ünnepi köszöntőt Fekete István, az SZMT titkára mondott. Tejipari termékekből fl választék nem bővül, mégis több lesz Elegendő tejet kínál a mezőgazdaság, az előző évinél mintegy 80—85 millió literrel többre számít a tejipar, — mondotta Simka István, a Tejipari Vállalatok Tröszt vezérigazgatója az MTI munkatársának. — Jó ösztönzést jelent, hogy a gazdaságok a tejtermelés növelésének minden százaléka után 10 filléres többletbevételhez jutnak. Javít a helyzeten, hogy 1980- ban újabb genetikai előrelépés várható; az elmúlt évinél néhány ezerrel több lesz a tejtermelésre specializált állatok száma. Mindent egybevetve az idén az elmúlt évhez képest mintegy 4 százalékkal .növekszik! ázr’egy főre jutó tej- és tejtermékfogyasztás hazánkban. A tejipar nem tervez újabb választék bővítést, de arra törekszik, hogy az elmúlt évek során következetesen végrehajtott termelési szerkezetváltozás újabb áruféléi jussanak el az üzletekbe. A bolti választék várhatóan kiegészül olyan területeken, ahol a fogyasztók eddig nem juthattak hozzál az új termékekhez. A sajtfogyasztás még mindig viszonylag egyoldalú. Annak ellenére van ez így, hogy nőtt a kínálat. Az idén gazdagabb választék kerül az üzletekbe, például a parme- zán sajtból, valamint a számos étel ízesítésére felhasznált úgynevezett aromás keménysajtokból. Nagyobb tételekben árusítják a pikánsízű Lajta-sajtot és kiterjedtebben forgalmazzák a zsíros óvári különlegességet. Nem újszerű megállapítás, hogy az elmúlt 15—20 évben a hagyományosan művelhető szőlőterület részaránya rohamosan csökken. Nemcsak az elavult fajták miatt, hanem azért is, mert egyre nehezebb munkásokat találni a szőlő- műveléshez. A cserkeszőlői Magyar—Román Barátság Tsz-ben 1965-ben még a terület 24 százaléka, közel 530 hektár, szőlő volt. Tavaly már csak 9 százalék, azaz 180 hektár. A hagyományosan szőlőt termelő községekben kereste a téesz a gazdaságos műveléshez vezető utat. A szélsőséges eredményekre jellemző, hogy elsősorban az áprilisi fagyok miatt, a kétszintes művelési módban 11 és 120 mázsa között volt a hektáronkénti termés mennyisége. A fagyveszélyt pedig csak új módszerrel és új fajtákkal lehetett mérsékelni. Így az 1978-ban telepített száz mellé tavaly újabb száz hektár magasművelésű, széles sorú szőlőültetvényt raktak. Sőt az idén további száz hektáron kerül földbe a vessző: elsősorban a magas terméshozamú, fagytűrő Kunbarát, Kunleány, de található a tőkék között Zala- gyöngye, amely a fajok közötti keresztezés egyik jól sikerült változata. Ügy döntöttek a szövetkezeti vezetők, hogy — kényszerből ugyan — de ültetnek még el nem fogadott, de bejelentett miiklóstelepi hibrideket, a K—3-ast, a K—6-ost Fogyóban a télire eltett eleség, és még várni kell, hogy legeltetésre, kaszálásra alkalmas friss fű kínálja magát a réten. Ilyenkor különösen nélkülözhetetlenek a keveréktakarmányok, a tápok; koncentrátumok. Tudják ezt az állattartással, baromfitenyésztéssel foglalkozó háztáji gazdák, és tudják a táptakarmányokat készítő keverőüzemek is. Jászberényben a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat körzeti üzemének keverő-granuláló részlegében és a Kossuth Tsz keverőüzemében készítik a fontos takarmányokat. A gabonaforgalmi vállalat keverőüzemének idei terve 3 ezer 700 vagon 'keveréktakarmány, granulált táp és koncentrátum előállítása. Bérmunkában készít a vállalat részére összesen ezer vagon keveréket a jászalsó- szentgyörgyi Petőfi Tsz és a és a K—7-est. Elsősorban azért, mert a korábban ígért Jubileum 75 fajtát nem kapták meg a szaporító gazdaságtól. Végső soron tehát az ötödik ötéves tervidőszakra elképzelt telepítési programot egy évvel korábban befejezték, sőt elkészültek annak a 35 hektár területnek a meliorációjával is, amelybe várhatóan csak 81—82-ben kerül szőlő. Addig a talaj tápértékét növelő lucernát és somkórót termelnek ezeken a táblákon. A két-három éves pihentetés egyúttal természetes talajfertőtlenítés is. A Magyar—Román Barátság Tsz vezetői arra törekedtek, hogy az ültetvény egy tömbben helyezkedjen el, mégpedig határosán a nagyrévi és csépai téeszek szőlőivel. így nemcsak a helikoptert, hanem a nagy teljesítményű szőlőkombájnt is hatékonyan üzemeltethetik. Az eredményes telepítés mellett gondjaik is vapnak, például a szaporítóanyag-ellátás bizonytalansága... Sajnos, a gyökeresvessző-ellátás nem tartozik a legjövedelmezőbb ágazatok közé. És ami még ennél is nagyobb nehézséget okoz: a borászati piac jelenleg nem tud távlatokban — hat-nyolc évre — programot adni a termelőknek. A négy-öt éve telepített fehér borszőlők is épp’ akkor fordultak termőre, amikor a világpiacon már a vörös fajtákat keresték. Jászsági Állami Gazdaság. Több mint 3 ezer vagonnal a város és a járás mezőgazda- sági nagyüzemeinek igényeit elégíti ki a GMV. A szakboltjaiban, valamint a Zöldért és az áfész elárusítóhelyein értékesített 1500 vagon keverékkel pedig a sertés-, a szarvasmarha- és júhtar- tással, a baromfitenyésztéssel foglalkozó háztáji gazdák, egyéni tenyésztők munkáját segíti. Eredményesen támogatja a háztáji és kisegítő gazdaságok munkáját a Kossuth Tsz is. Szárító- és keverőüzemében az idén 8 millió forint értékben 150 vagon táptákar- mányt és 120 vagon lucernalisztet készít. A táptakarmány a téesz és az áfész boljtain keresztül jut el a „mini” gazdaságokba. A lucernaliszt gyártásával a termelőszövetkezet export- megrendeléseket teljesít, de nem feledkezik meg a háztáji igények kielégítéséről. — illés — sz. p. m. Takarmány keverékek, tápok Nyulak, galambok asztalára A gabonaforgalmi vállalat jászberényi üzeméből
