Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-07 / 56. szám

Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXI. évf. 56. szám, 1980. március 7., A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A PARLAMENT TAVASZI ÜLÉSSZAKÁN Atomenergiáról szóló törvényt fogadott el az országgyűlés Képviselői, tanácstagi választások június 8-án A törvényhozói és az ellenőrző munkában egyaránt gaz­dag öt éves választási ciklusának utolsó tanácskozását tartotta tegnap a Parlamentben az országgyűlés. Legfelsőbb állam- hatalmi testületünk tanácskozásán — amelyen részt '.vett Kádár János és Lázár György is — a kormány ajánlására az atomenergiáról szóló törvényjavaslatot, valamint az Elnöki Tanács, p. legfőbb ügyész illetve a .Legfelsőbb Bíróság elnö­kének beszámolóját tárgyalták meg a képviselők. 0r. Markója Imre expozéja Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg megemlékezve a legutóbbi ülésszak óta elhunyt képviselők — dr. Pongrácz Kálmán és Kovács Sándor — eredményekben gazdag munkásságáról, i akik érdemeit jegyzőkönyvben is megörökítette az országgyűlés. Ezután dr. Markója Imre igazságügyminiszter terjesztet­te a plénum elé az atomenergiáról szóló törvényjavaslatot. A miniszter elöljáróban részletesen foglalkozott a tu­dományos és technikai for­radalom egyik legfontosabb állomásának, az atommagha­sadás felfedezésének ered­ményével, amely új távlato­kat nyitott az emberiség számára. A többi között hangsúlyozta, hogy az atom­energiának mindenekelőtt az mergiaellátásban van ki­emelkedő szerepe, s az atom­energia alkalmazása nem :supán az energiaiparban ilapvető jelentőségű. Nélkü­le már elképzelhetetlen a corszerű gyógyászat és ter- nelés is. Ez — mutatott rá — a hagyományos energia- lordozókkal bőségesen ren- ielkező országok esetében is gy van. Ezért jelenti új sza- casz kezdetét hazánk szárná- ■a a paksi atomerőmű építé­se. A miniszter szólt arról is, logy az atomenergiaipar vi- ágszerte jobb biztonsági színvonalon áll, mint más .parágak, s a szakértői véle- nények szerint a szén- vagy az olajtüzelésű erőművek 3 közt a szennyezés veszélye­sebb a környezetre, mint az atomerőműveké. A törvényjavaslatot ismer­tetve dr. Markója Imre a többi között kiemelte: az el­fogadásra váró jogszabály az atomenergia alkalmazásának valamennyi területét átfog­ja; rendezi a radioaktív anyagok és készítményeik, a nukleáris anyagok előállítá­sával és felhasználásával foglalkozó intézmények és az e tevékenységeket szolgáló berendezések, létesítmények létrehozásával, működtetésé­vel kapcsolatos valamennyi kérdést. Egyik leglényege­sebb elve például, hogy az atomenergia csakis békés cé­lokra alkalmazható, tilos az atomenergiát nukleáris fegy­verek vagy egyéb tömeg- pusztító eszközök céljára fel­használni. Hazánkban az atomenergia alkalmazásának és az azzal összefüggő tudo­mányos kutatásnak, fejlesz­tésnek az egész társadalom érdekeit kell szolgálnia. Ezért írja elő a törvényja­vaslat egyebek között a biz­tonsági követelmények meg­határozását és folyamatos korszerűsítését a leghaladóbb tudományos eredmények alapján. A törvényjavaslat persze — fűzte hozzá — csak az atomenergia biztonságos alkalmazásával kapcsolatos főbb követelményeket, leg­általánosabb szabályokat ha­tározza meg. Ezekről a kér­désekről bővebben szól a végrehajtási rendelet, amely a • sugárveszélyes munkahe­lyeken foglalkoztatott dolgo­zók egészségének védelmét, valamint a nukleáris és ra­dioaktív anyagok biztonságos őrzésének módozatait is elő­írja. A miniszter rámutatott ar­ra is: az atomenergia békés célú és biztonságos alkalma­zásában lényeges szerepet tölt be a nemzetközi együtt­működés, s ezen belül szá­munkra különösen jelentős a KGST-orezágok ilyen irányú összefogása. A Magyar Nép- köztársaság — mondotta — az atomenergia békés célú, biztonságos alkalmazását nemzetközi szerződések kere­tében való együttműködéssel is elősegíti. Az igaziságügyrniniszter be­széde után dr. Vida Miklós (Budapest 21. vk.), a tör­vényjavaslat bizottsági elő­adója utalt arra. hogy az országgyűlés mindig kellő figyelmet fordított a Lakos­ság nagy részét érdeklő és érintő kérdésekre, s ezekkel kapcsolatban számos fontos törvényt hozott. Már ezek a jogszabályok is gondoskod­tak éltető környezetünk, a bioszféra megóvásáról. — A környezetvédelemről szóló törvény pedig külön is ki­emelte az emberi életért és a környezetünkért való fe­lelősséget. Indokolt tehát — mutatott rá —, hogy ilyen jellegű törvényeink sorát az atomról szóló szabályozással is kiegészítsük. Ezután arról is beszélt, hogy az atom bé­kés alkalmazása ma már a létfontosságú és a biztonsá- gilag megoldott kérdések kö­rébe tartozik. Az energia- igények és -lehetőségek tel­jességgel feloldhatatlan foly­tonos ellentmondása nem nélkülözheti az energiával való takarékoskodást sem — hangsúlyozta a képviselő. S ezzel kapcsolatban javasolta egy, az energiatermeléssel és -fogyasztással kapcsolatos előző szabályozókat is magá­iba foglaló energiatörvény megalkotását. Nyolcmillió forint értékű lakatos és faipari munkát végeznek az idén a Kunszentmártoni Járási Építő-, Vas-, Faipari Szö­vetkezet öcsödi telephelyén. Képünkön egy új termékük, a fakérgező gép végszerelésén dolgoznak a műhelybeliek (TF) t A Középületépítő Vállalat kivitelezésében épül a Buda­pesti Műszaki Egyetem új kollégiuma. A 23 szintes épü­letben ezerhafvannégyen laknak majd. Most a homlok­zati szerelésen, a kőfaragó munkákon és a belső terek kialakításán dolgoznak. Az épület átadása várhatóan de­cemberben lesz Kevesebb lesz a „lassan” jel Számítógépes karbantartó berendezések a vasútvonalakon Megkezdődött a Pá­lyakarbantartó géplán­cok és kitérő aláverő gépek tavaszi kivonulá­sa a MÁV jászkiséri épí­tőgépjavító üzeméből. A 25 korszerű, nagytelje­sítményű gépegység — a téli javítás után meg­újulva — március 17-ig foglalja el kijelölt áí- lomáshelyét az ország különböző részein. A február végén útraikelt első gépegységek szerdán már megkezdték a pályates­tek 'karbantartását, szinte­zését és szabályozását a MÁV Budapest és Cegléd, valamint a GYSFV Győr és Csorna közötti vonalán. Az idén nem kis feladat vár az emberre és a technikára, hi­szen a nagyforgalmú vasút­vonalak egyre több helyen igénylik a karbantartást. Az idén 7500 kilométer hosszú­ságú pályatesten végeznek fenntartási vágányszabályo­zást, továbbá építés és ros­tálás utáni korrekciót. A •tervek szerint sor kerül több mint ötezer vasúti ki­térő és keresztezések fenn­tartására is. A vasúti 'közlekedés biz­tonsága és a forgalom gyor­sítása érdekében továbbfej­lesztették a gépi technoló­giát. Az idén első ízben kezdték el dolgozni egy új osztrák kitérő aláverő gép­pel. Ez a konstrukció a ko­rábbiakhoz képest korsze­rűbb, fülkéi hangszigeteltek, az időjárástól függően fűt- hetők vagy szellőztethetők. Termelékenysége 30—40 szá­zalékkal magasabb. Ez első­sorban azzal magyarázható, hogy a kitérők szabályozása az eddig alkalmazott gépek­kel két munkafázist igényelt, az új gép viszont egy me­netben végzi, kézenfekvő tehát a nagyobb teljesít­mény. A második szezont kezdték meg viszont a 07-es szériájú aláverő gépekkel. Ezek az ötletes masinák, ha lehet, még praktikusabbak, automatikusabbak, automa- tikájukban már kis kompjú- terek is működnek, a legfej- letteb technika hangolja össze a több művelet elvég­zésére alkalmas gép tevé­kenységét. A nagyértékű, egyenként* három gépiből ál­ló, két egység nagyobb és precízebb teljesítményének maximális kihasználására speciális munkarendet alkal­maznak. Egy-egy gépláncot két bri­gád üzemeltet. Az égjük bri­gád nyolc napot dolgozik, majd hat napot pihen. S ez alatt a másik 'brigád tagjai ülnek a gépekre. A 14 nap­ból, egy-egy napon, a gépiek átadásánál, illetve az átvé­telnél mindkét munkacsapat jelen van. A múlt évben elő. szőr alkalmazott saját mun­karenddel az egyik géplánc 912, a másik 960 kilométer hosszú vasúti pályaszakaszt dolgozott át. Ilyen teljesít­ményt — a gépieket szállító osztrák cég véleménye sze­rint — még soha sem pro­dukáltak egy év alatt a vi­lágon. Az építőgépjavíitó üzem kongresszusi verseny­ben dolgozó, magas szakmai műveltséggel rendelkező bri­gádjai a verseny egyik fő célját abban jelölték meg, hogy biztonságosabbá és gyorsabbá teszik a közleke­dést azzal, hogy minőségileg megfelelően karbantartják a vasúti pályákat. A múlt évi jó munkájuk eredményeként máris számottevően csök­kent a „lassan” jelzések száma. Az idei tervek vég­rehajtásánál is ezt tartják az elsőrendű feladatnak. Az üzem munkásgárdájának ed­digi helytállásához tartozik az is, hogy eredeti felajánlá­saikat niegtoldva kijavítot­tak egy vasúti tehervontató gépet, 800 ezer forint érté­kű energiahordozót takarí­tottak meg, és vállalásaik­nak megfelelően a folyamat­ban levő összes beruházá­saikat befejezték. E. S. Nőtt az árbevétel, több az árbefizető A megye áfészei tavaly 6,8 milliárd forint árbevé­telt értek el, 11,5 százalék­kal többet, mint az előző évben, ami meghaladja az országos és a megyei átla­got. A bolti kiskereskedelmi forgalom 12,6, a vendéglátó- ipari 14,4 százalékkal nőtt. A júliusi ételáremelést követően az addigi üzletpo­litikát felülvizsgálták. Az áfészek többsége gyorsan al­kalmazkodott az új helyzet­hez, aminek eredményeként nem csökkent lényegesen az ételfargalom, sőt növekedett az előfizetéses étkeztetés iránti igény. Átlagon felüli eredménnyel szervezte meg a tömegétkeztetést a kar­cagi, a tiszafüredi és a jász­berényi fogyasztási szövet­kezet. Szekér Gyula felszólalása leáris fegyverkezést hajsza ellen, harcol e fegyverek fejlesztésének, gyártásának és alkalmazásának végleges be­tiltásáért, és a felhalmozott készletek megsemmisítéséért. — A mi számunkra az atomenergia legnagyobb je­lentősége annak energetikai hasznosításálban van — mu­tatott rá —, hiszen ma ener­giaszükségletünk mintegy fe­lét importáljuk. Az import azonban mind nehezebbé vá­lik és egyre súlyosabb teher­tétele külkereskedelmi mér­legünknek. Hazánkban is el­kerülhetetlen tehát, hogy — a széntermelés növelése (Folytatás a 3. oldalon) — Az atommagban rejlő hatalmas energiának a né­pek javát, az anyagi ter­melés növekvő energiaszük­ségletének kielégítését kell szolgálnia — hangsúlyozta bevezetőjében Szekér Gyula. — A nukleáris fegyverek létezése és a bennük rejlő veszély többé nem aka­dályozhatja meg ennek az új energiaforrásnak maximális hasznosítását a békés gazdasági épí­tőmunkában, a népek élet- színvonalának emelésében. Ezt a politikát követi kor­mányunk, amikor a testvéri szocialista országokkal és más haladó erőkkel együtt következetesen fellép a nuk-

Next

/
Thumbnails
Contents