Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-05 / 54. szám

SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Név mint hírnév A mondat már bevonult a közhelyszótár oldalaira, „Jó bornak is kell cégér” — emlegetjük humorizálva. Igaz, egy megfelelően meg­választott név, s már ott cseng a vevőik körében a jel­szó ... Most egy felsorolás következhetne külföldi és magyar vállalatok reklám szakembereinek fejéből ki­pattant gyártmányokat aján­ló mondatokból. A termékek propagálását hirdető tan­könyvek legfontosabb meg­állapítása: a hírnév, a jó ér­telemben vett hírnév — alapja a jól megválasztott márkanév. Ez derült ki azon az üzem- látogatáson is, amelyen a kormány elnökhelyettese a Hűtőgépgyárban megkérdez­te, mit mond az a vevőnek, ha olvassa az olajhűtők ol­dalán : ÉGI-TRANSZELEK - TRO? Mit tud meg a gyár­tóról a vevő? Pillanatokon belül kiderül, a téma a vita­tott kérdések egyike a külke- reskedeknii vállalatok) és a nagyüzemek között. A márka egyik legjobb ki­fejezője a név. Nem véletle­nül kerül a nyugatnémet li- cenc alapján gyártott hűtő- szekrényekre: Licenc Bosch Hausgeräte, s ugyanígy nem véletlenül lett a neve áz új nyugatnémet—magyar közös vállalatnak: I. G. V. Bulka— Lehel. Egy-egy márkanév mint a Hűtőgépgyáré sok-sok esz­tendő fejlesztő munkájának, a gyár termelési felkészült­ségének kifejezője. Persze van, amikor együgyűség len­ne ragaszkodni a nevekhez. Feltehetően derültséget vál­tana ki a szakemberek kö­rében, ha mondjuk egy szén­őrlő malomnak izgató fantá­zianevet adnának. Persze az ilyen mammutberendezése- ket gyártó vállalatok neve is csenghet ismerősen — a jó minőség, a pontos szállítás, a megbízhatóság következté- I ben — a megrendelők fülé­ben. Bizonyára alapja van annak, hogy az Aprítógép­gyár egykori külföldi vásár­lója a berendezés minőségét megítélve most újra vissza­tér valamikori szállítójához. Előfordulhat persze olyan eset, amikor a vevő egyben eladó is. Magyarországról, így a megyéből is sok olyan gyártmány utazik külföldre, amelyen a megrendelő áru­ház kérte fantázianév szere­pel. Ami ott a külpiacon nemcsak a magyar gyárt­mány, hanem a helyi kiszol­gálás minőségét is hirdeti. A | márka, illetve a gyártó ne-g vének feltüntetése kicsit mást is szimbolizál. A meg­rendelő és a termék készítő­jének kapcsolatát, amelynek révén leghamarabb — diva­tos szóval élve: a legrö­videbb csatornán át — meg­tudhatják a szállítók, hogy a vevőnek mi tetszik, mi nem tetszik. S ha kell, mó­dosítanak, javítanak a gyárt­mányon. A név, a márka, ha már ismert, akkor kötelez, ame­lyeket még nem tartanak § számon, azoknak tulajdono­sai arra törekednek, hogy a hírnév meglegyen. Bár a gyártók tudják — tudják? — valaminek a híre lehet si­kerre utaló, de lehet kétes is. I H. J. I Csütörtökön tavaszi ütésszak Tanácskozik a parlament A törvényhozó és az el­lenőrző munkában egyaránt gazdag ötéves választási cik­lusának újabb ülésszakára ül össze csütörtökön az or­szággyűlés. A kormány ajánlása alapján a képvise­lők várhatóan az atomener­giáról szóló törvényjavaslat sorsáról, valamint — az al­kotmány előírásainak meg­felelően — az Elnöki Tanács, a Legfőbb Ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnöké­nek a beszámolójáról dön­tenek. A tavaszi ülésszakot elő­készítő megyei képviselő­csoporti üléseket, majd a parlamenti ipari, valamint jogi, igazgatási és igazság­ügyi állandó bizottságának tanácskozásait élénk eszme­cserék, indítványokat teste­sítő viták jellemezték. Ezt bizonyítja egyebek között az is, hogy az atomenergia felhasználásáról szóló tör­vényjavaslatba és indoklásá­ba 9 olyan módosító javas­lat került, amelyet a kép­viselők fogalmaztak meg és terjesztettek elő. Ugyancsak a kollektív munkálkodást fémjelzi, hogy a nukleáris és radioaktív anyagok alkal­mazásáról az előzetes ta­nácskozásokon a jogászok mellett műszaki, egészség- ügyi és társadalomtudomá­nyi szakemberek százai for­máltak felelős véleményt. A hasznosítás mellett érveltek a gazdaságtervezők, mond­ván : olaj ínséges korunkban az épülő paksi atomerőmű esztendőkön át a Magyaror­szág fejlődése megkívánta többletenergia 80 százalékát táplálja az elektromos ve­zetékekbe. Az orvosok az emberi test rejtelmeibe be­hatoló, a betegségeket még korai szakaszukban feltáró és gyógyító izotópok mind nagyobb jelentőségét méltat­ták. A tapasztalatok tárházát jelentősen gazdagította az ügyészi és a bírósági mun­kát a szocialista törvényes­ség szemszögéből elemző megyei tanácskozás-sorozat is. Számos képviselő hang­súlyozta: az állami, a gaz­dasági és a társadalmi rend védelme, az állampolgárok jogainak érvényesítése, a törvényesség biztosítása ál­talános és kedvező visszhan­got váltott ki a választóke­rületek lakóiból is. Díszszemle: április 4-én Hazánk felszabadulásának 35. évfordulóját köszöntve díszszemlét tartanak április 4"én Budapesten, a Dózsa György úton. A Magyar Néphadsereg, a határőrség és a munkásőrség • kijelölt díszalakulatai megkezdték felkészülésüket a fegyveres erők hagyományos — öt­évenként sorra kerülő — díszelgésére. A Néphadsereg szárazföldi és légi díszala­kulatai a kidolgozott tervek szerint saját helyőrségeik­ben, illetve a díszszemle út­vonalán is rendszeresen gyakorolnak az ünnepi al­kalomra. A MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemében az idén harmincnégy új vasúti személykocsit gyár­tanak, kétszázötvenet javítanak £s mintegy ezerkétszáz kocsi közlekedésbiztonsági ellenőrzé­sét, futómű javítását végzik el. Az üzem az idei feladatokat a tavalyinál kevesebb létszám­mal oldja meg Energiagazdálkodás—pályaválasztás A megyei NEB vizsgálatai Szolnok megye tanácsá­nak testületé az elmúlt hét végén hagyta jóvá a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság idei vizsgálati tervjavasla­tát. A hagyományokhoz híven a megye népi ellenőrei eb­ben az évben is bekapcsolód­nak az országos vizsgálatok­ba. A megyei és valameny- nyi járási, városi NEB be­vonásával kerül sor már­ciusban az energiatakarékos­sági intézkedésiek végrehaj­tásának ellenőrzésére. Arra keresnek választ, hogy meg­felelőek-e, ésszerűek-e a takarékos energiafelhaszná­lásit szolgáló előírások. Be­tartják-e a fűtési normákat? Megalapozottak-e a takaré­kossági tervek? Végeznek-e veszteségfeltáró vizsgálato­kat? Szintén országos ellen­őrzés része lesz annak fel­tárása, hogy milyen feltéte­lek között történik a megyé­ben az általános iskolások nevelése és oktatása Vizs­gálják a napköziotthoni, a kollégiumi elhelyezés lehető­ségét, a bejáró diákok hely­zetét, az egészségügyi ellátás körülményeit, az iskolák épületének állapotát. — A harmadaik negyedévben sor­ra kerülő országos vizsgálat témája a tömegétkeztetés lesz. Végezetül nyárutón ke­rül majd sor a tanácsi víz­műberuházások előkészítésé­nek és lebonyolításának or­szágos vizsgálatára. önálló, átfogó ellenőrzést a megyei NEB négy téma­körben tervezett. Az első fél­éviben a külterületen élő emberek életkörülményeit vizsgálják. Az év második félében a megye nagyipari vállalatai­nál végeznek felméréseket a népi ellenőrök. Azt vizs­gálják, hogy az adott gaz­dasági egységekben milyen intézkedéseket tettek a kor­szerű termékszerkezet-váltás, az export termékek növelé­se, a gazdaságtalan termelés visszaszorítása érdekében. Az óv utolsó negyedévére az élelmiszeripari termelés helyzetének elemzését tűzték ki célul. Ugyanis a megyé­ben az V. ötéves terv egyik alapvető programja volt a mezőgazdasági termelés és a feldolgozás közötti arányta­lanság mérséklése. Jelentős beruházások történtek an­nak érdekében, hogy minél kevesebb sertés, szarvasmar- ha„ baromfi, növényi fehérje és olajos növény kerüljön ki feldolgozatlan alapanyag­ként a megyéből. A vizsgá­lat célja, annak megállapítá­sa, hogy mindezek termelé­se, feldolgozása és forgalma­zása hogyan elégíti ki a kül­földi piac és a belföldi la­kosság fogyasztói igényét. Izgalmasnak ígérkezik a pályaválasztás és a tanács­adás megyei gyakorlatának feltárása is. A vizsgálatot a Népi Ellenőrzési Bizottságok a KISZ-szervezetek segítsé­gével szeretnék elvégezni. A megyei NEB az átfogó komplex ellenőrzéseken túl több figyelmet fordít az idén, a korábbi vizsgálatai­nak hatására, következmé­nyeire, arra, hogy miként igyekeztek orvosolni a fel­tárt hiányosságokat, például az újftómozgalomban és a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról, panaszokról szóló törvény végrehajtásá­ban. Útnak indították az idei első naposliba-szállitmányokat a zagyvarékasi Béke Tsz keltetőüzeméböl. Ebben az évben p terv szerint két ciklusban összesen 420 ezer, a gazdaság saját törzsállományától hyert lúdtojást keltetnek ki. Képünkön a kecskeméti Magyar-Szovjet Barátság Tsz rendelte kislibákat készítik elő szállításra a keltetőüzem dolgozói (T- F ) Debrecenben szovjet főkonzulátus nyílt A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormányá­nak megállapodása alapján szovjet főikonzulátust nyitot­tak meg tegnap Debrecenben. Működési területe Békés, Borsod, Csongrád. Hajdú- Bihar, Heves, Szabolcs- Szatmár és Szolnok megyét foglalja magába. A debreceni főkonzulátus megnyitása alkalmából Vla­gyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete fogadást adott az Arany Bika Szálló különtermében. A fogadáson Vlagyimir Pav­lov és Roska István külügy­miniszter-helyettes pohár­köszöntőben méltatta a fő­konzulátus megnyitásának jelentőségét. Jelen volt az eseményen Borisz Bezrúkav- nyikov, a Szovjetunió ' Kül­ügyminisztériuma konzuli főosztályának vezetője, Kraszarm Ivanov szovjet fő­konzul, Szarka Károly kül­ügyminiszter-helyettes és a főkonzulátus konzuli terü­letéhez tartozó hét megye számos vezetője is. A főkonzulátus megnyitá­sa alkalmából Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete — a két nép testvéri barátságá­nak jelképeként — fát ülte­tett Debrecen legújabb lakó­negyedének Barátság kertjé­ben. * A Szovjetunió főkonzulá­tusának ideiglenes címe: 4032 Debrecen, II. kerület, Hajdú János utca 7. sz. Te­lefon: 10-883. A főkonzulátus közli, hogy a lakosság számára konzuli ügyekben a fenti címen hét­főn, szerdán és pénteken 10 és 13 óra között tart foga­dóst. Országos értekezleten Köszöntöttek a nőket Több mint egymillió nő vesz részt tagként, alkalma­zottként, illetve családtag­ként a szövetkezeti -életben, s helytállásuk eredménye­ként számottevően javult a nők politikai, gazdasági, szo­ciális helyzete, anyagi és er­kölcsi elismerésük, fejlődött közéleti aktivitásük — mon­dotta Szlameniczky István, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa és az Or­szágos Szövetkezeti Tanács elnöke tegnap a 70: nemzet­közi nőnap alkalmából ren­dezett országos értekezle­ten, az OKISZ székházában. Az Országos Szövetkezeti Tanács nevében köszöntötte Szlameniczky István a szö­vetkezetek nőtagjait, a szoci­alista brigádokat, és kollek­tívákat, s mindazokat, akik munkájukkal 'hozzájárulnak a felszabadulási és kong­resszusi munkaverseny sike­réhez. Több sertéshús, olcsóbban Egy brigád példamutatása A jászalsószentgyörgyi^ Pe­tőfi Tsz Osztyapenko nevét viselő sertéstenyésztő brigád­ja kimagasló teljesítménnyel jegyezte be nevét, a kong­resszusi munkaversenybe: öt­éves tervét négy esztendő alatt teljesítette, csaknem 29 ezer mázsa sertéshúst adott a népgazdaságnak. A 42 ta­gú kiváló kollektíva, amely a sertéstenyésztő-szak telep valamennyi dolgozóját egye­síti, a ÍV. ötéves terv telje­sítményét 50 százalékkal szárnyalta túl. A nagysze­rű termelési sikert nagy szakmai felkészültséggel, fe­gyelmezett munkával érték el. A szaktólep sertésgondo­zói valamennyien megszerez­ték a szakmunkásbizonyft- ványt, többen érettségiztek, középfokú szakképesítést sze­reztek, így egy brigádban ta­lálható az állatorvos, az in­szeminátor, a sertésgondozó és más beosztású egyaránt. A szaktelepen évente 6300 sertést „bocsátanak” ki. A szakszerű és gazdaságos ta­karmányozással 23 forintra csökkentettek egy kiló ser­téshús önköltségét. — Ilyen módon 1979-ben az Osztya­penko brigád által álért ága­zati nyereség több millió fo­rint volt. A szaktelep ter­melése nagymértékben hoz­zájárult ahhoz, hogy a múlt évben keletkezett tízmilliós gabonakiesést a gazdaságnak sikerült kigazdálkodnia. Az ágaza t kiváló brigádja címért versengő kollektíva elhatá­rozta, hogy a kongresszus napjáig valamennyi vállalá­sát teljesíti, és részt vesz a Sziklai Sándor brigád által kezdeményezett kommunista műszakon. Olcsőbb, ha maguk csinálják 3. oldal

Next

/
Thumbnails
Contents