Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-04 / 53. szám
1980. március 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ábel Tibi fütyörészve festi a Várkonyi téri lépcsőházakat, mintha - alig néhány hete még — nem is Algériában, az Atla sz hegység nyúlványainál elterülő kis falu malmának berendezéseit fényezte volna. Ő és Székely Karcsi, aki jelenleg a papírgyárban szorgoskodik, voltak a Szolnoki Építő, Javító és Szolgáltató Vállalat dolgozói közül flz első fecskék, akik már visszajöttek Afrikából — A Budapesti ÉLGÉP- nek Magyarországon már több malmot festettek a mi szakmunkásaink — mondja bevezetőként Králik László, a vállalat igazgatója. — Munkájukkal igen elégedettek voltak, így hát megkeresték vállalatunkat, hogy hajlandók lennének-e afrikai munkát vállalni. Ezzel kezdődött ... aztán — mert mi úgy tudtuk, hogy ehhez ÉVM-engedély kell — kis huzavonával folytatódott. Megkértük az engedélyt, kiderült, hogy erre nincs szükség, elég a tanács hozzájárulása. Tavaly januárban indult útnak a festő-mázoló részleg első hét embere, a „1900 éves Szolnokért'’ szocialista brigád. Gebei János, a brigádvezető már itthon bizonyította, hogy tud bánni az emberekkel, rutinos szervező, kulturális, szociális és sport- tevékenysége is alkalmassá tette, hogy rá merjük bízni a fiúkat... Novemberben még hatan mentek utánuk. Jólesik hallani róluk, hogy becsülettel helytállnak, munkájukkal messzemenően megelégedett a francia átvevő. De talán illetékesebb, hogy erről beszéljen, maga a részleg vezetője, Fülöp János, aki nemrég tért haza ellenőrző útjáról. — Látnunk kellett, hogyan haladnak a munkával, s felmérni, hogy a határidőt — ez év augusztusában kell átadnunk — tudjuk-e tartani ezzel a létszámmal. Némi komplikáció is adódott, ugyanis a kikötőben egy évig álltak azok a gépek, amelyeket a mieinknek kell rendbehoz- niok, s bizony a sós tengervíz, meg a levegő nagy páratartalma következtében a korrózió alapos munkát végzett, nehezítve a fiúk helyzetét. Kint azt is összeírtam, hogy milyen szóró- és csiszológépek kiküldésével könnyíthetünk rajtuk — sorolja a részlegvezető. A Constantine megyeszékhelytől 50 kilométernyire, a tengerszint felett mintegy ezer méter magasságú dombon — ott ez kis kupacnak számít —, Graren nevezetű faluban dolgoznak a szolnoki piktorok. A fővállalkozó, a KOMPLEX Külkereskedelmi Vállalat építtetett ott egy kétezer tonna napi teljesítményű malmot. Ennek a 60 millió dolláros komplex beruházásnak a berendezéseit készítette az ÉLGÉP, s azt mázolják „Jani bácsi fiai”. — A hatszintes üzem nagyobbik felével már végeztek, és időre befejezik, mert elküldtük a szükséges gépeket, és újabb hat szakmunkás is megy ki március elején, a „váltás”. Időközben ugyanis letelt az egyéves szerződés, így jött haza a két fiatalember februárban, és nyilván már csomagol a másik három, akit március elejére várunk vissza. Persze akadt olyan is, aki az egy év, meg az itthon töltött szabadság után újból vállalt még hat-hét hónapot. Mihályi Dezső például. Nőtlen, független fiú, jól feltalálta magát. Bár mind fiatalok, hiszen a brigádvezető a legidősebb, de ő is csak harminc... A klímát — a nappali nagy hőséggel szembeni éjszakai hideget — viszonylag könnyen megszokták. Vizet nem isznak, ásványvízzel és Fantá- val oltják szomjukat, ez valami cola-szerű ital. És sok gyümölcsöt esznek, ott olcsó a mandarin, a narancs... Mire hazatérnek, leszoknak az alkoholról is — tréfálkozik Fülöp Jáno6, mert hogy szeszes ital alig van és nagyon drága Algériában. — A hazai ízek pótlására már kitalálták, hogy fügéből készítenek bort, disznóhús helyett meg vaddisznót esznek, mert télen vadásznak is. Sőt! Ha az arabok terítik le á vadat, azt is nekik adják. Marhahús, baromfi bőven kerül az asztalra, zöldségben sincs hiány, és saját konyhájukon magyarosan főznek. Mintegy százhúsz magyar szakmunkás dolgozik ott, egész kis kolóniát alkotnak. Komfortos faházakban laknak, és bizony áldják a pb- gázpalackot, ugyanis a fűtőtestekbe az van beépítve, nem kell éjszaka fagyoskod- niuk a Szahara közelében. Arad a szó a főnökből, szívesen beszél a „gyerekekről”, minden szaván érződik: büszke rájuk. — Hetenként kirándulnak a tengerpartra, a sivatagba a vállalati autóbusszal. Sportolnak is, a vadászat mellett sokat pattog a foci, a pingponglabda, súlyt emelnek, és olykor-olykor horgásznak a tengerben. Valamennyien tanulnak franciául, a régebbiek már egészen jól beszélik a nyelvet, megértik a tévé, a rádió műsorát... Azért a családosokban, ahogy múlik az idő, egyre jobban fokozódik a honvágy. Mindezek ellenére megértem őket, a kalandvágy mellett a jövőjük- re is gondoltak, amikor vállalkoztak! erre a munkára: családalapításra gyűjtenek, telekre, építkezésre; aki már nős, lakása is van, az kocsira. Itthon a család kapja az átlagfizetésüket, ott körülbelül 6600 forintnak megfelelő havi fizetésükből csak a kosztra költenek. Előkerülnek a színes fotók is. Mandarinpiac ... zsibvásár ... sivatagi kút... arabok között szolnoki fiúk az utcán ... perzsaszőnyeg a magyar rendszámú gépkocsira terítve — kínálják,1 de nem áll az alku ... — Szó volt arról is, tekintve, hogy a KOMPLEX több kenyérgyár építését vállalta: tudnánk-e tovább együtt dolgozni velük odakint? — jegyzi meg az igazgató. Azután hozzáteszi: — Erre már nem merünk vállalkozni, hiszen a jelenlegi gazdasági szabályozók értelmében a létszámot nem növelhetjük, és az itthoni szolgáltatási igények kielégítésére itt is szükségünk van az embereinkre, mégha jelentős dollár-importot termelnek is Afrikában. — rónai — Kút a sivatagban — ami legjobban megragadta Afrikában a szolnokiak figyelmét Jászberényben Ü| «fásártér Túrkevén a beruházásokhoz T erületrendezós Túrkevén megkezdődött több — 1980-ra tervezett — beruházási terület előkészítése és kivitelezése. Az építők birtokba vették az ' AFIT északkeleti oldalán — a Kisújszállási út mentén — a szakközépiskolai tanműhely, az öt kútfejes Áfor-benzinkút, t ovábbá a vásártéri lakótelep munkaterületeit. Két OTP-lakótömb- nek, a leendő tanműhelynek már elkészült az alapja. Korszerű, új vásártér épül Jászberényben a Szelei— Farmos út mellett, a Zöldért jászberényi üzemével szemben. A töb-b mint 4 hektárnyi gyepes területet a közlekedés biztonságát, a kényelmes szállítást segítő sárrázók kötik majd össze a be- tonúttal. Az országos állat- és kirakodóvásárok megtartására alkalmas „óriáspiac” a városi tanács szervezésében épül. A Jászsági Állami Gazdaság és a város termelőszövetkezetei több mint egymillió forint értékű társadalmi munkával segítenek. A régóta hiányolt vásártér építése befejezéséhez közeledik. A március 9-i országos állat- és kirakodóvásárt már ott tartják meg. Ott rendezik ezentúl évente hat alkalommal a kirakodó- vásárt, és a hónap' első vasárnapján a szokásos autóvásárt. n tanácsi vállalatok terveiből Emelik a lakossági szolgáltatás színvonalát Üzemi fórumon Szállításról, takarékosságról Százötvenkilenc szocialista brigádvezető tanácskozott februárban a Volán 7. számú Vállalatnál, s az ott megválasztott 31 küldött tegnap megvitatta a vállalat múlt évi munkaversenyeredményeit, egyben meghatározta az idei feladatokat. A munkaverseny-mozga- lom tovább erősödött a megyei szállítási vállalatnál, amelynek újabb lendületet adott a kongresszusi' és felszabadulási versenyben való részvétel. A kollektívák pót- vállalásaikban a takarékosság további fokozását, a teljesí tmények növelését' tűzték ki célul. A múlt évre 28 ezer 806 óra társadalmi munkát ajánlottak fel, amelyet 5 ezer 640 órával túlteljesítettek. Az üzemi demokrácia új fóruma, a brigádvezető-kül- döttek tanácskozása — többek között — állást, foglalt abban, hagy az éves brigád- kitüntetésen túl, külön jutalomban és elismerésben részesítsék a felszabadulási és kongresszusi munkaver- senyben legjobb eredményt elérőket. Hat tanácsi vállalatnál — a Vasipari, az Alföldi Szilikátipari, a kisújszállási Faipari, a jászberényi Cipőipari, a szolnoki Nyomda és a Patyolat — idei tervei számos újdonságot tartalmaznak. Fő szerepet a termelés bővítése, a* nagy vállalatokkal meglévő termelési kapcsolat szélesítése, hosszabb távú megalapozása, a lakossági szolgáltatási formák korszerűsítése kapott, a beruházási tervekben pedig a gyártmányfejlesztés került előtérbe. Jelentős változás várható a Megyei Tanács Vasipari Vállalatának száisziberki akkumulátor üzemében, ahol az idén mintegy 5 millió forintot költenek rekonstrukcióra. Az akkumulátor-gyártás tökéletesítése mellett gépesítik a drótfonat gyártást. Fejlesztik a vállalat központi üzemét is: a gépkocsi- javító részlegében dolgozók élet- és munkakörülményeit javítják. Az Alföldi Szilikátipari Vállalat törökszentmiklósi műanyagipari üzemében központi feladat a gyártmány- és gyár.tásfejlesztés, amelyet egy új technológia bevezetésével valósítanak meg. A nagy átmérőjű — mintegy négy méter — műanyagcsövek gyártását „forradalmasítják” az új licenc alapján. A Patyolat Vállalat az idén két új komplex szalont létesít a megyében: Tiszafüreden és Törökszentmikló- son. Jászfény szaruban pedig a szolgáltató házban nyitnak üzletet. A kisújszállási Faipari Vállalat termelési kapcsolatban áll a Ganz Villamossági Művekkel, részükre akkumulátor ládákat, transzformátor szigetelőket gyártanak. A kisujj üzemben még mindig sok a kézi, nehéz fizikai munka, ezért az idén különös gondot fordítanak a belső anyagmozgatás gépesítésére, a szalagszerű gyártási mód kialakítására. Minden tanácsi vállalatnál célul tűzték, ki a szolgáltatás-fejlesztést, a lakossági igények minél jobb kielégítését. Főként a géplpcsija- vítás és a textiltisztítás minőségi és mennyiségi fejlesztését tervezik. A szolgáltatásfejlesztés mértéke azonos lesz az elmúlt évivel. Javítani kell a készletgazdálkodást is. bár 1979-ben 8 millió forinttal csökkent az előző évihez viszonyítva az áruállomány, az idén még jobban mérsékelni kell a készletet, amelyet a piacigények eddiginél gondosabb felmérésével, a szerződéses fegyelem szigorúbb betartáséval érhetik el. — t. sz. e. — A szolnoki B0RTEX besenyszögi kirendeltségén jelenleg mintegy 2400 toll- és ceruzatokot varrnak a központ részére, amelyet a PIÉRT-en keresztül értékesítenek A TANYA VILÁGBAN Egy kicsit központ is a bolt Tóién sem volt baj az ellátással Peres, Rekettyés, Pórtelek, Tőtevény — tanyai települések, egymástól néhány kilométerre, Jászberénytől Is alig félórára. Egy-egy település „központjáig” köves- út vezet, azon érkezik a postás, a gázos, a tv- és rádiószerelő, azon hozzák a kenyeret, a tejet és az egyéb árut a .település ellátását biztosító élelmiszerboltba. Mennyire „növekszik meg” á távolság, amikor az időjárás nehezíti a közlekedést? Okoz-e zavarokat az ellátásban? A kérdésre az Egyesült Jászsági Áfész pórtelki vegyes élelmiszerboltjában válaszolnak. Czatkó Lajosné vásárló: — Mindennap benyitok a boltba, de nem azért mert közel lakom. Találkozom itt olyan asszonyokkal is. akiknek 4—5 utcával odébb van a házuk, mégis eljönnek naponta bevásárolni. Ahol gyerek van a háznál, mindennap kell a tej, a friss kenyér is jobban ízlik, nem tagadjuk azt se, hogy szeretünk idejárni, mert jó kis belt a miénk, van minden, ami kell egy háztartásban A tél? Nem vettük észre, hogy a falu ellátását befolyásolta volna a behavazott út. Volt minden, kivéve a friss kenyeret és a péksüteményt. mert az bizony gyakrabban volt rágós, mint ropogós ! Darázs Béla, a bolt vezetője: — A bolt olyan, mint a többi tanyai — az öregerdei, a hajitai vagy a meggyespelei bolt. Van benne minden: kenyér, péksütemény, tej és tejtermék, húskészítmény, konzerv, hűsítő és szeszes ital, háztartási vegyiáru, cérna és gomb, bogrács és üstház. Kenyeret, tejet, péksüteményt. naponta kapunk, a többi árut hetente egyszer vagy kétszer hozza a FŰSZERT, a Húsipari Vállalat vagy az áfész. Ez így van mindig, az idei kemény tél se befolyásolta a szállítást. A választékra se panaszkodunk, amiből néha keveset kapunk, az „országosan” is hiánycikk. A kenyérre és péksüteményre viszont tartósan, panaszkodnak a vásárlók, először azért, mert friss kenyeret hetenként egyszer, hétfőn, kapunk, a többi napon két vagy háromnapos kenyér jut Pórteleknek. — Ilyen helyen — mondta befejezésül — ahol a boltvezető személy szerint ismer mindenkit, ez különösen sok gondot okoz, mert ismerősnek még nehezebb azt mondani, hogy csak szikkadlt kenyeret vagy rágós kiflit tudok ajánlani, mint egy idegennek. Rossz azért is, mert a tanyasi ember egy kicsit a bolt ellátásán keresztül is érzi, hogy közelebb vagy távolabb él-e a várostól. — i. a. — Graren-i mandarinpiac — szolnokiakkal
