Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-26 / 72. szám
3 TANÁCSKOZIK AZ MSZMP XII. KONGRESSZUSA Kádár János találkozója a veteránok egy csoportjával (Folytatás a 2. oldalról) nyílt, őszinte, pártszerű légkörben, nagy érdeklődés közepette, alkotóan vitatta meg a kongresszusi irányelveket. A XII. kongresszusnak 767 szavazati jogú küldötte van. Közülük 764-en vannak jelen, a hiányzók igazoltan vannak távol. A kongresz- szus tehát határozatképes. A kongresszusi küldöttek kedvező összetételét a következő főbb jellemző adatok mutatják: A párttagság összetételének és az általános követelményeknek megfelelően az előző kongresszushoz képest nőtt a fizikai dolgozók, a nők és a 30 éven aluli fiatalok aránya. A küldöttek 70,7 százaléka férfi, 29,3 százaléka nő. A küldöttek 68,8 százalékának eredeti foglalkozása munkás vagy paraszt, 22,6 százalékának értelmiségi. 8 százalékának alkalmazott és 0,6 százaléka az úgynevezett egyéb statisztikai kategóriába sorolható. Jelenlegi foglalkozásuk szerint a küldötteknek 34,4 százaléka fizikai dolgozó, közöttük nagy számmal vannak szocialista brigádvezetők és brigádtagok. 25,2 százaléka a párt, a tömegszerA SZOT főtitkára bevezetőjében hangsúlyozta: elveink és politikánk szilárd, céljaink jók. Népünk, a dolgozó milliók cselekvő tenni akarása változatlan. Ez fémjelzi rendszerünk erejét, amely józan bizakodásunk alapja. A jelenlegi körülmények között a legfontosabb feladatunk hazánk gazdasági erejének növelése, a gazdálkodás javítása. Az 1979-ben kibontakozó folyamatokat erősíteni és gyorsítani kell. A fejlesztésre szánt anyagi eszközeink felhasználásával úgy kell eljárnunk, mint a gondos háziasszonynak, aki jól meggondolja, mire ad pénzt. Célszerűen, a jövőt építve használjunk fel minden fillért. Fejlődésünk másik feltétele a korszerű munkaerő-gazdálkodás. Szükségesnek tartjuk, hogy mindenki ott végezze a munkáját, ahol arra a társadalomnak leginkább szüksége van. E célok megvalósításáért növeljük a gazdálkodó, a termelőegységek önállóságát és felelősségék de igényeljük, hogy ez párosuljon a központi szervek összehangoltabb. jobb irányító munkájával. Magasabb az igény és a mérték Társadalmi fejlődésünk érdekében kapjanak nagyobb megbecsülést a feladatukat kiemelkedően elvégző, a közösség ügyét eredményes munkájukkal segítő, céljainkat szolgáló százezrek. Jobb társadalmi, erkölcsi megbecsülést élvezzenek még a nehezen kezelhető emberek is. akik önálló véleményükkel, tevékenységükkel a rendszer nagy értékei. Hazánkban is nagyon sok kitűnő vezető működik a különböző területeken. Vannak vezetők, akik jól irányítanak, és személyes felelősséggel hajtiák végre feladataikat. És ez a többség. De aki úgy utasít, hogy nincs tekintettel az emberi méltóságra, annak kevés köze van a szocializmusban kívánatos vezető típusához. A szocializmus soha nem ígért, és a jövőben sem ígér gond nélküli életet. De gazdasági fejlődést, társadalmi haladást és egyéni boldogulást igen. A SZOT főtitkára hangsúlyozta. hogy az utóbbi 15—20 év folyamán a szakszervezetek szerepe és tevékenysége jelentősen megváltozott. Ez főként az érdekképviselet és az érdekvédelmi tevékenység vezetek és társadalmi szervezetek függetlenített funkcionáriusa, 21,9 százalékuk állami és gazdasági vezető, 15,6 százalékuk értelmiségi, 2 százalékuk a fegyveres erők és testületek tagja. 0,9 százalékuk pedig adminisztrációs munkakörben dolgozik vagy diák. Kedvező, hogy a XI. kongresszushoz képest 40 százalékkal emelkedett a 29 éven aluli küldöttek aránya, amely most 14,1 százalék. 60 éves és ennél idősebb a küldöttek 9,2 százaléka. A régi párttagok megbecsülését fejezi ki, és a kongresszus munkája szempontjából is kedvező, hogy fel- szabadulás előtti párttagsággal — tehát hosszú és nagy politikai tapasztalatokkal — rendelkezik a küldöttek 9,3 százaléka. A küldötteknek 24,5 százaléka 1971-től tagja a pártnak. A küldöttek közül legrégebben, 1918 óta, tehát 62 éve párttag a 86 éves Hunya István, a legfiatalabb párttag pedig a 21 éves Kiss Adrien, egyetemi hallgató, aki második éve tagja a pártnak. A küldöttek iskolázottsága. politikai és általános műveltsége is jól tükrözi azt a jelentős fejlődést, amely társadalmunkban végbement. 59,3 százalékuk egyeújjáéledésének köszönhető, mert ez teremtett alapot, és adott hitelt a szakszervezeti munkának. — A szakszervezeti mun- ka_ egyik gyengéje, hogy erőnk jelentős részét fordítjuk belső munkára, a szervezet „önmozgatására”. Ezért tevékenységünknek az eseményekre gyakorolt hatása bizony nemegyszer gyenge. Erőteljesebbé kell tennünk gazdaságsegítő munkánkat, a szocialista munkaversenyt; a nevelőmunkát és a demokratikus jogok gyakorlását. A szakszervezetek növekvő felelőssége ma megköveteli, hogy segítsék megértetni a dolgozókkal a népgazdaság továbbfejlődéséhez elkerülhetetlen intézkedések szükségességét, és közben határozottan őrködjenek, hogy a dolgozók alapvető szociális és jövedelmi viszonyai ne szenvedjenek csorbát. Szükség esetén a nyílt vitát is vállalva — az üzemi demokrácia fórumait felhasználva — kell fellépniük a vállalat- vezetéssel szemben a tisztességes. normális munka- és szociális feltételek, a korszerű és hatékony munkaszervezés érdekében. A mostani helyzetben különös fontosságot kap az elosztás olyan továbbfejlesztése. amely a lehető legnagyobb mértékben megtartja a társadalmi biztonságérzetet és a legkevésbé hátrányos az alapvető rétegek számára. Bérezési rendszerünk is továbbfejlesztésre szorul. Ellentmondások vannak a szakképzett és szakképzetlen munka elismerésében, valamint a bérarányokban néhány alapvető ágazat és foglalkozási csoport között. Ezeken az arányokon — a lehetőségekhez mérten — javítani kell. Különös figyelmet kell fordítani az iparban. elsősorban a nagyüzemekben a bér- és kereseti viszonyok alakulására. Támogatjuk, hogy mintemi és főiskolai. 28,7 százalékuk középiskolai és 12 százalékuk nyolcosztályos általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A mandátumvizsgáló bizottság meggyőződése, hogy az egész párttagság képviseletében jelenlevő, kiemelkedő politikai és szakmai ismeretekkel., tapasztalatokkal rendelkező küldöttek felelősen és tényszerűen tudnak véleményt nyilvánítani a XI. kongresszus óta végzett munkáról, és helyesen határoznak a szocializmus építése soron következő feladatairól. A mandátumvizsgáló bizottság jelentését a kongresszus egyhangúlag elfogadta. A mandátumvizsgáló bizottság jelentését követően Győri Imre arról tájékoztatta a küldötteket, hogy továbbra is nagy számban érkeznek a párt XII. konresz- szusát köszöntő táviratok, levelek, üdvözletek. Délután a kongresszus Cservenka Ferencntínek, az MSZMP Pest megyei bizottsága első titkárának elnökletével folytatta munkáját. GÁSPÁR SÁNDOR az MSZMP Pest megyei Bizott- gának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára emelkedett szólásra. denütt, ahol ennek megvannak a feltételei, vezessék be a teljesítménybérezést. Igazítsák a követelményszinteket a mai szükségletekhez, mert ez felel meg mind az össztársadalmi érdekeknek, mind az egyes emberek érdekeinek. Az árak befolyásolják a fogyasztást Az árak alakítása befolyásolja a fogyasztást, az állam bevételeit, és hatással van a termelésre. A fogyasztói árak nagyobb arányú emelése azonban szokatlan a dolgozók számára, hiszen a korábbi években ez nem fordult elő. Az árak növekedése az életszínvonalpolitikára jelentős hatással van. Ennek minden összefüggését körültekintően kell elemezni. A szakszervezeti mozgalom egyetért minden értelmes, hosszabb távon is eredményeket garantáló köz- gazdasági javaslattal. Még akkor is, ha szokatlan, új, még akkor is, ha az történetesen áremelés. Célunk az életszínvonal megvédése, majd emelése. Hogy ez milyen eszközökkel — áremeléssel vagy anélkül — valósul meg, az persze nem közömbös, de mégiscsak másodlagos kérdés. A lényeget kell néznünk: életszínvonalpolitikánk megvalósítását. A jelenlegi helyzetben — nagy erőfeszítéssel — csak azoknak garantálható a társadalmi ellátás reálértékének megőrzése, akiknek ez az alapvető életfeltételeit érinti. Ez mindenekelőtt az átlagos vagy annál alacsonyabb nyugdíjakra, a családi pótlékra és a minimális keresetekre vonatkozik. Korlátozott lehetőségeink ellenére is szükségesnek tartjuk, hogy növeljük erőfeszítéseinket a lakásépítésben. Az életszínvonal alapvető kérdése a létbiztonság. Ezt minden tisztességesen dolgozó ember számára garantálni kell. A teljes foglalkoztatottság fenntartása szocialista társadalmunk sajátja. Az utóbbi évtizedben a szocialista demokrácia eredményesen fejlődött, de úgy véljük, hogy megérlelődött a továbblépés lehetősége a tartalom javítására. Meg kell teremtenünk a feltételeit annak, hogy a bizalmitestület a dolgozók nevében véleményezze a gazdasági vezető munkáját, tevékenységét. A gazdasági vezetők kinevezésére és felmentésére illetékes irányító szervekkel együttesen meg kell vizsgálni, hogyan szükséges növelni ebben a folyamatban a bizalmitestületek szerepét. Ez egyértelműbbé, hatékonyabbá teszi a dolgozók beleszólási jogának érvényesülését, és tovább javítja a jogok és a kötelezettségek összhangját. A Magyar Szocialista Munkáspárt lenini politikája a szakszervezetekre is kedvező hatású. Hazánkban a szak- szervezeti mozgalom nem egyszerűen a politika végrehajtója, hanem részt vesz a politika alakításában és formálásában is. Felelősség a társadalmi haladásért Nálunk az elmúlt két évtizedben a szakszervezetek és a kormány között gyümölcsöző, szocialista céljainkat jól szolgáló együttműködés alakult ki, amelynek belső haszna és nemzetközi értéke egyaránt van. Ebben az együttműködésben vannak viták, vélemény- különbségek, éppen úgy, mint másutt, szakszervezeti, állami és gazdasági vezetők között. Ezek természetesek, hiszen megoldást kereső szándékkal más és más nézőpontból ítélünk meg kérdéseket, de együtt kell keresni annak lehetőségét, hogy nagy társadalmi és gazdaságpolitikai céljaink megvalósulásának feltételeit és lehetőségeit még jobb, célirányosabb együttműködéssel, a mainál eredményesebben szolgálhassuk. Szocialista céljainkért végzett tevékenységünk szorosan összekapcsolódik a nemzetközi munkásosztály küzdelméért és ügyéért vállalt felelősségünkkel is. Ez a közös felelősségvállalás mind erősebbé válik — elsősorban a szocialista országok szakszervezeteiben —, és nagy hozzájárulás a béke, a biztonság, a társadalmi haladás kibontakoztatásához az egész világon. Á szakszervezeti munka fejlesztése nem nélkülözheti a párttagok és a pártszervezetek hozzáértő, a napi politikai munkában is megnyilvánuló támogatását. A párt, történelmi küldetésétől áthatva, vállalja a felelősséget az ország, a nép sorsáért. Olyan utat mutat, amely hazánk felvirágzásához vezet, amelyben egész népünk élete szebb, boldogabb és teljesebb lesz. Meggyőződésünk, hogy a nép ezeket az ajánlásokat elfogadja és támogatja: valamennyien együtt dolgozunk nagy céljaink megvalósításáért. PINTÉR JÁNOS, a tolnai nagyközségi pártbizottság titkára, Tolna megyei küldött elmondotta többek között, hogy a község két könnyűipari üzeme elsősorban nőket foglalkoztat, munkaalkalmat teremt nemcsak a nagyközség, hanem a környező községek lányai, asszonyai számára is, de ebből sajátos nehézségeik és gondjaik is fakadnak. A foglalkoztatottak többsége fiatal, sokan a család- alapítás, mások a gyermek- nevelés gondjaival birkóznak, amihez társadalmunk jelentős támogatást ad. A jövőben jobban támaszkodunk a községben gazdálkodó egységekre, termelő- szövetkezetekre, intézményekre, hogy közös anyagi és társadalmi hozzájárulásunkkal fejlesszük, s tegyük egyre otthonosabbá községünket. GRÓSZ KÁROLY, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Pártbizottság első titkára, Borsod megyei küldött bevezetőjében arról az élénk politikai vitáról szólt, amely a megyében a kongresszust megelőző pártrendezvényeken és a páirtonkívüliék széles köreiben is kibontakozott: — A viták légköre, gondolatgazdagsága azt jelzi: pártunkban természetes lett, hogy a szocialista társadalom építése együtt jár az emberek közötti vélemény- különbségek őszinte feltárásával. végső soron a párt ideológiai és politikai egységének erősítésével. Az utóbbi öt esztendő alatt észKádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a kongresszus tegnap délutáni szünetében találkozott a tanácskozáson részt vevő veteránok egy csoportjával. A szívélyes légkörű eszmecserén jelen volt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. A kötetlen, baráti találkozón Kádár János elbeszélgetett a párt, a munkásmozgalom sok évtizedes harcainak katonáival, a magyar munkásság forradalmi mozgalmának szervezőivel, akik jelenleg is nagy aktivitással, szívvel-lélekkel vesznek részt a közéletben. Kádár János, a Központi Bizottság nevében elmondott köszöntő szavaiban hangsúlyozta: pártunka revehetően fejlődött párttagságunk és lakosságunk gazdasági tájékozottsága, műveltsége. Ennek eredményeként az ország gazdasági helyzetének megítélése fokozatosan közelít a realitásokhoz. A politikai munkát nehezíti, hogy az alaptalan, hibás nézetek keverednek valós, jogos igaz észrevételekkel. Nem tekinthetjük hibának, hogy az emberek a korábbiakhoz viszonyítva sokkal erélyesebben bírálják a gazdálkodás fogyatékosságait, a helyileg vagy országosan tapasztalható pazarlást, a határozatlan vezetőket, a döntésre érett kérdések halogatását. E kritikák nem rendszerünk ellen irányulnak, ellenkezőleg, a hatalom, az elért eredmények féltéséből fakadnak. Jobban össze kell hangolni tehát a gazdasági intézkedéseket, a felvilágosító munkát és a politikai eszközök egyéb lehetőségeit. TAKÁCS IMRÉNÉ az ajkai üveggyár technológusa, Veszprém megyei küldött ismertette az ajkai üveggyár munkáját, eredményeit, s hozzátette: sikereink értékét növeli az a tény, hogy a gyár önerejéből érte el ezeket, a fejlesztéshez külső anyagi támogatást nem kapott. Ezután gyári példákkal méltatta a gazdasági vezetők munkáját. — Bizonyos vagyok benne — mondta —, hogy a gazdasági vezetők többsége az egész országban jól dolgozik. Éppen ezért nekem személy szerint nagyon nem tetszik, hogy divattá vált a gazdasági vezetőket kívülállóként nemcsak kritizálni, hanem okolni is sok mindenért. ÜJVÁRI SÁNDOR, a Zala megyei Tanács elnöke, Zala megye küldötte a településfejlesztés és a lakosság ellátásának helyzetéről, feladatairól beszélt. — E téren egyik alapveDR. RADICS KATALIN a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa, budapesti küldött bevezetőben az egyetemet, főiskolát végzettek pályakezdési gondjairól beszélt. Amikor valaki egyetemista vagy főiskolás — mondotta —, nagy terveket sző. Ügy érzi, szakmájában minden fontos kérdés megoldása őrá vár. Sokaknak megvan a lehetőségük, hogy a megszerzett szellemi tőkét kamatoztassák. Egyes szakmákban azonban nem ritka ez ennél-rosz- szabb, kiábrándítóbb pályakezdés sem. Jogosulatlan a kiábrándulás, ha abból ered, hogy a megpályázható állás nem Budapesten van, vagy ha abból, hogy a munkakört nem övezi elegendő presztízs. De jogosult az elégedetlenség, ha a mérnöknek technikusi tömegekkel együtt, a tömegekre támaszkodva dolgozik, s ez az igazi erőnk. Az elődök munkáját olyan nemzedék folytatja, amely megbirkózik az ország előtt álló feladatokkal, s ezek megoldásában nagy segítség az idősek gazdag tapasztalata, cselekvő támogatása. Kádár János szavaira Mező Imréné, Marosán György és Práth Károly válaszolt. Megköszönték a Központi Bizottságnak a párt régi harcosai iránti figyelmességét és megbecsülését, őszinte elismeréssel szóltak a kongresszus jelentőségéről és felelősségteljes munkájáról. A kongresszusi küldöttek tevékenysége láttán kifejezték meggyőződésüket, hogy a fiatalabb nemzedék méltó folytatója apnak az ügynek, amelyért annak idején ők is harcot kezdtek és amelyért ma is dolgoznak. tő gondunk a megye elaprózott településszerkezete. 261 községünk közül ugyanis 130-ban ötszáznál kevesebb ember lakik. De a lekisebb településen is egyre inkább igénylik a jobb és a színvonalasabb ellátást vagy legalább is a megfelelő alapellátást. Ennek alapján kellett és kell az erőket koncentrálni úgy, hogy az úgynevezett központi községekben összpontosuljanak a gazdasági, közigazgatási, kereskedelmi, egészségügyi és művelődési egységek. Noha lakásépítési tervünk ebben a tervidőszakban túlteljesül, mégsem tudjuk az igényeket — és vele párhuzamosan a gyermekintézményi igényeket — kielégíteni, ugyanakkor — főként a kisközségekben — a lakóházak százai állnak üresen. Ez arra ösztönöz bennünket, hogy következetesebben érvényesítsük azt a törekvésünket, hogy a jövőben elsősorban a már városban élők lakás- és gyermekintézmény igényeit elégítsük ki. számukra biztosítsunk színvonalasabb ellátást. VAS ERVIN őrvezető, a néphadsereg küldötte felszólalásának bevezetőjében elmondta, hogy az egyik tű- zérezrednél tölti szolgálati idejét. Hozzászólásában a bevonulás, a beilleszkedés és a kiképzés tapasztalatairól szólt, utalva arra, hogy a fiatalok nagy többségében nincs a valóságnak megfelelő kép a mostani katonai életről; sok téves, ferde információ éri a fiatalokat. Ezután arról szólt, több ezer katonatársa nevében is. hogy amióta katona, sok tekintetben gazdagabbnak érzi magát: megismerhette egy korszerűen felszerelt hadsereg belső életét, érzékelte a tisztek, a párt- és a KISZ-tagok felelősségérzetét, amit a szocialista haza fegyveres szolgálatából adódó feladatok ellátása közben tanúsítanak. feladatot kell ellátni, ha rutinszerű ellenőrző tevékenységet vagy egyszerű adminisztratív munkakört kell betölteni. A tudományos kutatók egységes követelményrend- széről szólva helyeselte, ha ezt nagyon komolyan veszik, és nem kaphat magasabb besorolást, több fizetést az, aki valamelyik követelményt nem teljesíti. Ért követően az elnöki tisztet betöltő Stock János vezérőrnagy, hadseregparancsnok bejelentette, hogy a kongresszushoz további külföldi testvérpártoktól érkeztek üdvözletek, majd SARLÓS ,ISTVÁNT, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárát kérte fel beszéde megtartására. (Folytatás a 4. oldalon.) GÁSPÁR SÁNDOR: A szakszervezetek részt vesznek a politika végrehajtásában, alakításában fl pályakezdés gondjai
