Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-25 / 71. szám

7 TANÁCSKOZIK AZ MSZMP XII. KONGRESSZUSA (Folytatás a 6. oldalról) a jövőben is teljesíti köte­lességét: szolgálja a magyar nép érdekét, a szocializmus ügyét. Pártunknak ma sú­lya, szavának hitele van. Fontos, hogy minden párt­tag szavának is tettekkel alá­támasztott hitele legyen, a párt minden tagja példa­mutatóan teljesítse köteles­ségét, éljen jogaival, és hiánytalanul tartsa meg a párt- és állami fegyelmet: erősödjék a párt tagjaiban a közösségi szellem, a kom­munista szerénység és a tett- rekészség. Pártunk, amely része a nemzetközi kommunista mozgalomnak, a beszámolá­si időszakban a XI. kong­resszus határozatait, interna­cionalista elveinket követve aktív nemzetközi tevékenysé­get folytatott. Kivette részét a békéért, a szocializmusért, a haladásért folytatott közös harcból, lehetőségeivel össz­hangban hozzájárult a vilá­got átfogó marxista—leninis­ta mozgalom egységének erő­sítéséhez. és maga is erőt me­rített nemzetközi mozgal­munk tapasztalataiból. A nemzetközi kommunista mozgalom az elmúlt években tovább növelte befolyását a világban. A spanyol, a nica- raguai. a hondurasi. a mexi­kói. az iráni és több más kommunista párt kivívta le­galitását. Üj pártok jöttek létre, gyarapodott a testvér­pártok taglétszáma, nőtt tö­megbefolyásuk. A Magyar Szocialista Munkáspárt tel­jes mértékben szolidáris test­vérpártjainknak, a világ kommunista és munkáspárt­jainak a küzdelmével. Kommunista mozgalmunk helyzetét ma az jellemzi, hogy a pártok önállóak, saját maguk dolgozzák ki és való­sítják meg politikájukat. Ez növeli minden párt felelőssé­gét a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazásában. a szolidaritás erősítésében, egymás tapasztalatainak ta­nulmányozásában és abban, hogy fejlessze együttműkö­dését a közös célokért vívott küzdelemben. Pártunk kö­vetkezetesen azt az álláspon­tot képviseli, hogy a mozgal­munkban felvetődő eltérő né­zeteket elvszerű, türelmes eszmecserékben kell tisztáz­ni, annak szem előtt tartá­sával. hogy az segítse a pár­tok összefogását, növelje a mozgalom erejét, hozzájárul­jon a marxizmus—leniniz­mus tudományos elméletének gazdagításához. Pártunk nemzetközi tevékenységének vezérlő gondolata a jövőben is az lesz, hogy a marxiz­mus—leninizmus elvi alap­jain az együttes fellépések, a közös akciók, a két- és több­oldalú kapcsolatok erősítése révén tovább szilárduljon mozgalmunk egysége. Pártunk megkülönböztetett fontosságot tulajdonít a kom­munista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásainak, amelyek lehetőséget adnak az alkotó vélemény- és ta­pasztalatcserére. a helyzet e°vüttes elemzésére, az állás­pontok egyeztetésére és a kö­zös fellépések összehangolá­sára. A nemzetközi kommunista mozgalom egységéért vívott harc megköveteli a marxiz­mus—leninizmus alapvető ta­nításainak védelmét, az e.gy- ségbontás elleni határozott fellépést. Pártunk követke­zetesen harcol az álforradal­mi tendenciák, a marxiz­mus—leninizmus jobboldali és álbaloldali torzításai, a szakadár törekvések ellen. Szembeszállunk az antikom- munizmussal és a szovjetel- lenesség régi és új megje­lenési formáival. Határozot­tan elutasítjuk a maoizmust. mint gyökerében antimar- xista ideológiát, amely már a hatvanas évek elején te­lítve volt nacionalista, szov­jetellenes elemekkel, vezér- párt-törekvésekkel. Kezdet­ben leplezte lényegét, a le- ninizmusra hivatkozva a vi­lágszocializmus védelmezője­ként az imperializmus elleni küzdelem következetes har­cosának tüntette fel magát. Azóta a kínai vezetők poli­tikájában mind nyíltabban előtérbe került a hegemó­niára való törekvés, a szov- jetellenesség. az imperialis­tákkal való együttműködés. Pártunk a marxizmus—le­nizmus. a proletár interna­cionalizmus elveitől vezérel­ve arra törekszik, hogy ápol­ja. fejlessze, erősítse együtt­működését minden testvér­párttal. A XI. kongresszus óta eltelt öt évben a világ különböző térségeiben műkö­dő 78 testvérpárt küldöttei­vel folytattunk hasznos két­oldalú megbeszéléseket. A Magyar Szocialista Mun­káspárt megkülönböztetett figyelmet fordít a Szovjet­unió Kommunista Pártjához fűződő kapcsolatainak erősí­tésére. Pártunk, népünk szá­mára is nélkülözhetetlenek Lenin pártjának, a szovjet kommunistáknak történelmi jelentőségű tapasztalatai. To­vább fejlődtek és bővültek kapcsolataink a szocialista országok testvérpártjaival; az új társadalom építésének kérdéseiben folytatott tapasz­talatcserék igen értékesek számunkra. A kölcsönös szo­lidaritás elvének megfelelő­en erősítettük és erősítjük in­ternacionalista kapcsolatain­kat a tőkés és a fejlődő or­szágok kommunista és mun­káspártjaival. Pártunk az imperialistael­lenes küzdelem közös céljá­tól vezetve erősítette kapcso­latait a fejlődő országok nemzeti demokratikus párt­jaival, nemzeti felszabadító mozgalmaival. Az elmúlt években tovább bővültek kapcsolataink a leg­több nyugat-európai szocia­lista. szociáldemokrata párt­tal. Ez hozzájárult az érin­tett országokhoz fűződő vi­szonyunk javulásához és a különböző társadalmi rend­szerű európai országok kap­csolatainak fejlődéséhez. Ez azt bizonyítja, hogy az ide­ológiai ellentétek és a poli­tikai nézetkülönbségek nem zárják ki az együttműködés lehetőségét olyan nagy. kö­zös érdekű kérdésekben, mint a béke. a biztonság, a leszerelés előmozdítása. A nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom ko­runk hatalmas és egyre nö­vekvő ereje, amely előre vi­szi az egész emberi társada­lom fejlődését. A kommunis­táknak nincs más céljuk, mint az. hogy a szocializmus, a haladás, a béke ügyét szol­gálják népünk és az egész emberiség érdekében. Pár­tunk továbbra is arra törek­szik, hogy hazafias, interna­cionalista politikájának meg­felelően egész tevékenységé­vel hazánk felemelkedését és egyben a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom közös céljainak elérését szol­gálja. A Központi Bizottság kéri a kongresszust, hagyja jóvá az elmúlt öt évben végzett munkát, vitassa meg és fo­gadja el a beszámolót és a beterjesztett határozati ja­vaslatot. Nagy történelmi vívmányainkra alapozva, az eddigi politikai irányvonalat következetesen folytatva, a programnyilatkozatban meg­jelölt célokat követve halad­junk tovább. Meggyőződé­sünk, hogy ezzel népünknek, az országnak olyan munka- programot javasolunk, amely­nek valóra váltásával sike­resen építhetjük tovább ha­zánkban a fejlett szocialista társadalmat. Pártunk és népünk né­hány nap múlva megemléke­zik hazánk felszabadulásá­nak 35. évfordulójáról. Tör­ténelmünk három és fél év­tizeddel ezelőtti sorsforduló­ja tette lehetővé, hogy né­pünk elinduljon a társadal­mi haladás, a nemzeti fel- emelkedés útján. Kongresz- szusunk közelgő nemzeti ün­nepünk alkalmából a ma­gyar kommunisták, az egész magyar nép nevében megbe­csüléssel köszönti felszabadí­tónkat. a nagy szovjet népet, a Szovjetunió Kommunista Pártját. A felszabadulásun­kért harcolók áldozatai nem voltak hiábavalók, és soha nem merülnek feledésbe. Né­pünk. pártunk vezetésével, élni tudott a szabadsággal. Sok nehézséget leküzdve har­col. céltudatos munkával na­gyot, maradandót alkotott. A nép élete gyökeresen meg­változott. hazánk szabad, független szocialista ország. Az előttünk álló feladatok nagyok, de megoldhatók. A jelenleginél nehezebb akadá­lyokat is leküzdöttünk már. Van világos célunk, és van erőnk. Pártunk hat évtizedes harcban edződött, egységes, az országépítő munkában gazdag tapasztalatai vannak. A Magyar Szocialista Mun­káspárt bírja népünk bizal­mát, és átérzi az ezzel együtt járó nagy felelősséget. A munkáshatalom, a dolgozó nép állama szilárd. A ma­gyar munkásosztály, paraszt­ság, értelmiség, a magyar nép számtalanszor bizonyí­totta, Ihogy nemes célokért kész és tud odaadóan dol­gozni. Munkánkban támasz­kodhatunk népünk tehetsé­gére,, öntudatára, helytállá­sára. tettrekészségére. Épít­hetünk a szocialista közösség keretében megvalósuló sok­oldalú együttműködésre, a nemzetközi szolidaritásra. Megalapozottan bízhatunk abban, hogy feladatainkat közös erőfeszítéssel, a nem­zet alkotó erőinek összefogá­sával megoldjuk, a Magyar Népköztársaság töretlenül előre halad a szocialista fej­lődés útján. Éljen a magyar munkás- osztály élcsapata, a dolgozó nép pártja, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt! II Központi Ellenőrző Bizottság jelentése BRUTYÚ JÁNOS BESZÉDE Délután Benke Valéria el­nökletével folytatta munká­ját a kongresszus. Brutyó János, a KEB elnöke terjesz­tette elő a Központi Ellenőr­ző Bizottság beszámolóját, Brutyó János, a KEB el­nöke bevezetőben arról szólt, hogy a Központi Ellenőrző Bizottság a párt XII. kong­resszusának határozatai alapján segítette a pártegy­ség, a pártfegyelem erősíté­sét, őrködött a párt tiszta­ságán. A Központi Ellenőr­ző Bizottság a beszámolási időszakban is jól együttmű­ködött a Központi Bizott­sággal és a Politikai Bi­zottsággal, a munkakapcso­latokat a legteljesebb össz­hang jellemezte. Hangsúlyozta, hogy a Központi Ellenőrző Bizott­ság egyetért a kongresszusi okmányokban foglaltakkal. A beszámolót és a határo­zati javaslatot úgy minősí­tette, hogy az a helyzet marxista—leninista értéke­lését adja. Reálisan veszi számba az eredményeket, őszintén szól a gondokról, a nehézségekről, a hibákról, és világosan megjelöli a ten­nivalókat. * — Jó érzéssel állapíthat­juk meg — folytatta —, hogy volt értelme a munkának, a XI. kongresszus határozatai­nak végrehajtásában szá­mottevő eredményeket ér­tünk el. Ezek annak kö­szönhetőek, hogy érvényesül a párt vezető szerepe, a kommunisták odaadással szolgálják népünket. A párt és a tömegek kapcsolata a kölcsönös bizalom szilárd alapjára épül. A tömegek támogatják politikánkat, s igénylik még következete­sebb folytatását. Érdemes volt dolgozni, alkotni, mert ezáltal gazdagodtak társa­dalmunk szocialista vonásai. A továbbiakban arról szólt, hogy a KEB — a Központi Bizottsággal összhangban — úgy értékeli: a párt fegyel­mi helyzete jó. A párttag­ság túlnyomó többsége pél­damutatóan dolgozik, kom­munistához méltóan él, s a szocialista építőmunka nehe­zebb feltételei közepette is helytáll. Határozottabban lépnek fel a hibákkal, a gyengeségekkel szemben, na­gyobb rendet, fegyelmet, kö­vetkezetesebb cselekvést igé­nyelnek. Elutasítják a tár­sadalmunktól idegen meg­nyilvánulásokat. Ugyanakkor akadtak olyan párttagok, akik megsértették a pártfegyelmet. A két kongresszus közötti időszak­ban több mint harmincezer párttag részesült pártbünte­tésben. Ez a párttagságnak évente 0,8 százalékát érin­tette. A pártbüntetésben ré­szesítettek száma azonban nem fejezi ki, csupán jelzi a pártfegyelem állapotát. — A pártfegyelem erősí­tése állandó feladatunk. Nemcsak azért, mert a párt­ban az elmúlt öt évben is voltak olyanok, akik meg­sértették a pártfegyelmet, hanem azért is, mert a jö­vőben az eddiginél még ne­hezebb feladatok várnak ránk. Ezek csak akkor old­hatók meg hiánytalanul, ha a párttagok még jobban helytállnak, szilárd fegyel­met tanúsítanak, A párt egysége, tisztasága, a párt­tagság fegyelme nem csu­pán a párt belső ügye, ha­nem egyik feltétele a párt és a tömegek kölcsönös bi­zalmon alapuló kapcsolatá­nak is. A Központi Ellenőrző Bi­zottság — mondotta Brutyó János — figyelemmel kísér­te azokat a jelenségeket, amelyek a pártfegyelmet befolyásolják. Azt a követ­keztetést vonta le, hogy a pártfegyelem erősítésében döntő a párt politikájának, határozatainak egységes ér­telmezése és képviselete, mivel a párt politikája első­sorban az egyes párthatá­rozatokban ölt testet. — Az öt év alatt szinte alig akadt pártellenes tevé­kenységet, frakciózást foly­tató párttag. Ezek törekvé­sei is elszigeteltek marad­tak, a párttagok körében nem találtak visszhangra. Ez is a párttagság érettsé­gét mutatja. De gyakoribb volt a párt politikájának, az egyes határozatoknak ön­kényes értelmezése, a poli­tika melletti kiállás hiánya. Akadnak példák ellenzéki­eskedésre, a párthatározatok­kal való szembehelyezkedés- re, a párt eszméinek és po­litikájának nem megfelelő képviseletére is. Esetenként párttagok is, főleg anti- marxista nézetek, áramla­tok hatására, valóságunkat eltorzítva látták, az ered­ményeket lekicsinyelték, a hibákat eltúlozták. A továbbiakban hangsú­lyozta : állandó feladat a párt ideológiai, politikai egysé­gének megőrzése és további erősítése. Minden párttag­nak kötelessége a párt esz­méit, a párt politikáját, ha­tározatait képviselni és vé­delmezni. Ez a követelmény nem zárja ki, hanem felté­telezi, szükségessé teszi a kommunisták alkotó vitá­ját. De ennek a vitának he­lye és értelme dsak addig van. amíg a döntés vagy határozat megszületik. Azután már csak a végre­hajtás módján lehet és sza­bad vitatkozni. A pártfegyelem másik fontos eleme a cselekvési egység. Ez azt jelenti, hogy a párt határozatait minden párttagnak egyaránt végre kell hajtania. A párttagok kötelessége az is, hogy eh­hez megnyerjék környezetük támogatását. Egyesek .még mindig nem látják, hogy helyzetünk kötelező erővel szabja meg a tennivalókat. Nincs idő várakozásra, té- pelődésre — egységesen tenni kell! A többség így is cselekszik, de még további szemléletváltozásra és ha kell, felelősségrevonásra is szükség van. A cselekvési egység erő­sítése számos tényezőtől függ, de mindenekelőtt az irányító tevékenység jellegé­től, minőségétől. Ennek gyengesége^ ellentmondásai hátráltatják az egységes cselekvést. A cselekvési egység, a határozatok kö­vetkezetes végrehajtása megköveteli a vezetők pél­damutatását. A veze­tők nagy többsége példásan helytáll, hozzáértéssel dol­gozik, megfelel a követelmé­nyeknek. A vezetőikkel szembeni igények viszont egyre nagyobbak, és tovább növekednek. — Kötelességünk — mon­dotta a KEB elnöke — se­gíteni a politikailag szilárd, a szakmailag jól képzett, alkotóképes vezetőket, akik szót értene^ a dolgozókkal, de megkövetelik a fegyel­met, a rendet is. Napjaink fontos politikai kérdiése, hogy a vezetők hiánytalanul betartsák a pártfegyelmet, a szocialista erkölcsi normákat. Legye­nek igényesek önmagukkal szemben, mert csak így kö­vetelhetnek másoktól is fe­gyelmet, helytállást. A vezetők körében elő­forduló fegyelemsértésekről szólva kifejtette, hogv a legsúlyosabb a funkcióval és a hatalommal való vissza­élés. Ennek minden meg­nyilvánulása kárt okoz. A hatalmat — amelyet a párt, . a társadalom, a nép javára kell gyakorolni — senki nem használhatja fel önös érdekei céljából. A ha­talommal visszaélni súlyos bűn, de az is hiba, ha vala­ki nem él a ráruházott ha­talommal. Ma — mutatott rá — fontos tényező, hogy minden vezető bátran kez­deményezzen, felelősséggel éljen a hatalommal, meg­alapozottan és időben dönt­sön. A nagyobb önállóság, a több kezdeményezés egyben nagyobb felelősséget igényel nemcsak a vezetőktől, ha­nem a dolgozó kollektívák­tól is. Minden vezető kisebb vagy nagyobb hatalommal van felruházva. Ez a hata­lom azonban nem más, mint eszköz a nép szolgá­latára. Azt sem szabad, el­felejteni, hogy az ilyen cí­men vállalt és kapott megbí­zatás nem örökös. Aki ér­demtelenné vagy alkalmat­lanná vált, az nem marad­hat vezető beosztásban. Kü­lönbséget kell azonban ten­ni azok között, akik becsü­letesen dolgoztak, de a na­gyobb követelményeknek már nem tudnak megfelelni, és azok között, akik hibáik, mulasztásaik, esetleg vissza­éléseik folytán váltak mél­tatlanná tisztségükre. Aki pedig erkölcsi, politikai, anyagi kárt okozott, annak a továbbiakban erre ne le­gyen lehetősége. A Központi Ellenőrző Bi­zottság beszámolója rámuta­tott arra, hogy a pártfegye­lem további erősítésében nagy szerepe van világnéze­tünk terjesztésének, a szo­cialista erkölcs és magatar­tás fejlesztésének. — Helyeseljük azt —mon­dotta Brutyó János —, hogy a Központi Bizottság erőtel­jesen fellép a munka sze­rinti elosztás elvének kö­vetkezetes érvényesítéséért, a munka nélküli jövedelem- szerzés, a munkával arány­ban nem álló jövedelemi források és az egyenlősdi ellen, a Központi Ellenőrző Bizottság tapasztalatai is alátámasztják, hogy a mun­ka nélküli vagy a munkával nem arányos jövedelem- szerzésnek még nem sikerült teljesen gátat vetni, jóllehet számos rendelet, intézkedés korlátok közé szorította eze­ket. Szemben álj az embe­ri tisztességgel a munkáért járó béren túli külön jut­tatás, csúszópénz és hála­pénz igénye. Az egyén, közösség, tár­sadalom érdekegységében a gyakorlatban olykor az egyén, vagy a szűkebb kol­lektíva érdekei javára bil­len a mérleg. Egyes esetek­ben a népgazdasági érdek helyett a csoport- vagy az egyéni érdek kerül előtérbe. Tűrhetetlen például, hogy az egyik vállalat a másiknak, vagy éppen a vásárlóknak kárt okozzon. Ezután az anyagiasság, a nagyobb lehetőségekkel va­ló visszaélés okozta kiírók­ról szólt, majd így folytatta: — A szerénytelenség, a nagylábon élés idegen a párttól. E téren erősödik az egészséges szemlélet és gya­korlat. De akadnak még olyanok, akik pazarolnak, — főleg akkor, ha nem a sa­ját zsebükről van szó. A Központi Ellenőrző Bi­zottság beszámolója a to­vábbiakban hangsúlyozta: a párt, élcsapat szerepéből fa­kad, hogy a kommunisták történelmi küldetése szoci­alista hazánk és népünk ja­vát szolgálni. Ez önzetlen­séget, ügyszeretetei, helyt­állást igényel a kommunis­táktól. A nép odaadó szol­gálata feltétele ánnak, hogy a nép is elkötelezetten tá­mogassa a pártot. A párt­tagok azért élvezik a társa­dalom megbecsülését, mert erre nemcsak munkájukkal, hanem társadalmi tevékeny­ségükkel, erkölcsi magatar­tásukkal is rászolgálnak. A kommunista példamutatás­nak hatalmas vonzereje van. hiánya viszont árt ügyünknek. A pártfegyelmi bünteté­sek csaknem egyötödében az erkölcstelen magánélet, ita­lozás játszik szerepet. A ma­gánélet akkor válik közügy- gyé, ha az nem példás, ha káirt okoz a családnak, a kö­zösségnek, a társadalomnak. Aki így viselkedik, az meg­sérti a párt normáit. A továbbiakban a beszá­moló az ellenőrzés fontossá­gáról szólt, ami nemcsak a pártfegyelem erősítésének, hanem minden társadalmi tevékenységnek lényeges fel­tétele. — E téren van bizonyos fejlődés — állapította meg —. de ezzel nem lehetünk elégedettek. Nem mindenütt látják, hogy ez a tevékeny­ség elsősorban segítő szán­dékú, a jó módszerek ter­jesztését, a hibák feltárását és kijavítását szolgálja. Az ellenőrzés gyengéi között szerepel, hogy olykor nem elég tervszerű, összehangolt, nem eléggé segíti a végre­hajtást, a feladatok, a mun­ka számonkérését. Ezután a Központi Ellen­őrző Bizottság jelentette, hogy a XI. kongresszustól kapott megbízatása alapján ellenőrizte a Központi Bi­zottság pénzgazdálkodását. Brutyó János hangsúlyozta, hogy a pártszervek a cél­szerűségi. a takarékossági előírásokat figyelembe véve gazdálkodtak, s ez a tevé­kenységük a pártnormák­nak, az állami rendelkezé­seknek is megfelelt. A párt­tagok fegyelmezetten teljesí­tették tagdíjfizetési kötele­zettségüket. A Központi Ellenőrző Bizottság jelenti a kongresszusnak — mondot­ta —. hogy a Központi Bi­zottság pénzgazdálkodása jól szolgálta a párt céljait. A pénzügyi és az elszámo­lási fegyelem szilárd, a párt vagyonának védelme megfe­lelő. A Központi Ellenőrző Bi­zottság elnöke a következők­kel fejezte be a beszámoló­ját: Kemény munkával el­telt. időszak van mögöttünk, és tudjuk.' hogy még továb­bi nehéz küzdelmek várnak ránk. Ezért a Központi El­lenőrző Bizottság úgy lát­ja. hogy ■ a következő évek­ben még nagyobb szükség lesz a párttagok helytállásá­ra. Arra. hogy a kongresz- szus határozatainak megva­lósításáért odaadással dol­gozzanak. nyerjék meg hoz­zá a tömegeket, erkölcsi normáink szerint éljenek és dolgozzanak. Ezután — az elfogadott ügyrendnek megfelelően —■ megkezdődött az együttes vita a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizott­ság beszámolója felett. Az első felszólaló Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára volt. (Folytatás a 8. oldalon.) Éljen a szocializmust épí­tő magyar nép! Éljen hazánk, a Magyar Népköztársaság! Éljen a szocializmus és a béke! A Központi Bizottság be­számolóját. Kádár János elő­adói beszédét hosszantartó nagy taps fogadta.

Next

/
Thumbnails
Contents