Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-25 / 71. szám

3 TANÁCSKOZIK AZ MSZMP XII- KONGRESSZUSA __ A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója KÁDÁR JÁNOS ELŐADÓI BESZÉDE Hazánk kiemelkedő jelen­tőségű politikai eseményéhez érkeztünk el, megnyílt és megkezdte munkáját a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa. Felada­tom, hogy ismertessem a Központi Bizottság beszámo­lóját, amely a kongresszusi küldötteknek átadott előze­tes írásos jelentés és a be­nyújtott . határozati javaslat figyelembevételével készült. A Központi Bizottság az 1978 áprilisában elvégzett közbülső számvetésében ép­pen úgy. mint most. a felké­szülés időszakában, kritiku­san és önkritikusan elemez­te a pártnak és vezető tes­tületéinek munkáját ellen­őrizne a XI. kongresszus ha­tározatainak végrehajtását. A Központi Bizottság teljes felelősséggel jelentheti, hogy társadalmunk az öt évvel ez­előtt elfogadott programnyi­latkozatban megjelölt távla­ti célok irányában fejlődik. A párt a XI. kongresszus ál­tal kijelölt úton haladt. Az előreláthatónál nagyobb ne­hézségeket leküzdve a szo­cialista építőmunkában jelen­tős eredményeket értünk el minden területen. Népünk előbbre jutott a szocialista társadalom építésében, ha­zánk, a Magyar Népköztár­Pártunk és kormányunk a beszámolási időszakban a XI. kongresszus állásfoglalásai­nak megfelelően végezte nemzetközi tevékenységét. Hazánk. népünk érdekeit képviselve, a proletár inter­nacionalizmus és a békés egymás mellett élés elvét kö­vetve arra törekedtünk, hogy hozzájáruljunk az enyhülés térhódításához, a béke meg­szilárdításához és a nemzeti függetlenség, a szocializmus, a társadalmi haladás erőinek gyarapításához. Megkülönböztetett jelentő­séget tulajdonítunk a szocia­lista országokkal fennálló kapcsolatainknak. A szocia­lista közösség országai je­lentős eredményeket értek el az új társadalom építésében, internacionalista összefogá­suk. közös fellépésük döntő tényezője a békéért, a társa­dalmi haladásért vívott vi­lágméretű harcnak. Kapcso­lataink a beszámolási idő­szakban egészségesen fej­lődtek, és a jövőben is min­dent meg fogunk tenni, hogy tovább erősödjék a szocia­lista országok egysége, poli­tikai. gazdasági, kulturális és ideológiai együttműködése. A Központi Bizottság nagy megelégedéssel jelenti a kongresszusnak, hogy az el­múlt öt évben tovább szi­lárdult internacionalista egy­ségünk a világ első szocialis­ta államával, az emberi ha­ladás ügyének fő támaszá­val. felszabadítónkkal. a szovjetunióval. Sokoldalú kapcsolataink lendületesen fejlődtek, népeink megbont- latatlan barátsága még erő- ;ébb lett. Ez nagyszerűen ki­fejezésre jutott a szovjet aárt- és kormányküldöttség lazánkban tett múlt évi lá- ogatásának minden mozza- ratában. örülünk, hogy eb- lől az alkalomból ismét Ma- tyaronszágon üdvözölhettük gaz barátunkat, a béke és a íaladás ügyének kiemelkedő larcosát, Leonyid Iljics 3rezsnyev elvtársat. A ma- ;yar—szovjet barátságnak szilárd alapja elveink, szo­cialista céljaink, alapvető érdekeink közössége. Sokol­dalú kapcsolataink, együtt- nűködésünk további fejlesz- ése nemzeti érdekünk. A világpolitikában fontos zerepe van annak, hogy a lépek újabb sikereket értek 1 a gyarmati rendszer ma- adványiainak felszámolásá­ért, az új gyarmatosító tö­saság erősödött, fejlődésünk a felemelő távlati céljaink­hoz vezető irányt követi. Eredményeinkről szólva a Központi Bizottság köszöne­tét mond a párt tagságának és párton kívüli szövetsége­seinknek, s a magyar mun­kásosztálynak, a szövetkezeti parasztságnak, az értelmi­ségnek. egész népünknek azért a helytállásért, céltu­datos és odaadó munkáért, amellyel a párt politikájá­nak. a XI. .kongresszus hatá­rozatainak megvalósítását elősegítette. Pártunk és né­pünk nevében köszönetét mondunk a szocialista orszá­goknak. a kommunista és munkáspártoknak, a világ velünk együtt küzdő haladó erőinek, a Magyar Népköz- társaság minden barátjának és jóakarójának azért a szo­lidaritásért, együttműködé­sért, amellyel népünk mun­káját támogatták. A Központi Bizottság ja­vasolja a kongresszusnak, erősítse meg pártunk politi­kai irányvonalát, és a jelen­legi helyzet követelményei­nek megfelelően jelölje ki azokat a feladatokat, ame­lyek megoldása biztosítja hazánkban a szocialista tár­sadalom . további töretlen fejlődését. rekvések ellen vívott harc­ban.. A beszámolási időszak tör­ténelmi jelentőségű eseménye volt a szabadságáért küzdő testvéri vietnami nép győ­zelme, az egységes Vietnami Szocialista Köztársaság lét­rejötte. Az indokínai népek sikeres küzdelme új helyze­tet teremtett Délkelet-Ázsi- ában. Kambodzsa és Laosz népe előtt is megnyílt az ön­álló fejlődés, a nemzeti fel- emelkedés útja. Kádár János ezek után méltatta a nemzeti felszaba­dító és demokratikus forra­dalmi mozgalmak sikereit és kifejezte a magyar kommu­nisták szolidaritását Ázsia, Afrika és Latin-Amerika né­peinek az újgyarmatosítók és mindenfajta agresszor ellen folytatott harcával. Rámuta­tott, hogy hazánk a nemzet­közi élet jelentős tényezőjé­nek tekinti az el nem köte­lezett országok mozgalmát, támogatja a fejlődő országok erőfeszítéseit a nemzeti füg­getlenségük megszilárdításá­ért. társadalmi előrehaladá­sukért. A nemzetközi helyzetet be­folyásoló tényezők között szólni kell arról is — foly­tatta a Központi Bizottság el­ső titkára —. hogy az elmúlt 'években tovább mélyült <a kapitalizmus általános válsá­ga. éleződtek a tőkés orszá­gok belső ellentmondásai, erősödött az energia- és nyersanyagforrásokért, a pi­acokért egymással folytatott harcuk. A kapitalista világ- rendszert tartósan gyötrő pénzügyi válság a legfejlet­tebb tőkés országokban is mutatkozó gazdasági meg­torpanások. az infláció, a tartósan nagyarányú munka- nélküliség következtében sú­lyosbodnak a dolgozókra há­ruló terhek, fokozódnak a politikai feszültségek. Az a körülmény, hogy a tőkés or­szágokban erősödik az egyol­dalú előnyökre való törek­vés. a protekcionizmus, nö­veli a világgazdasági kapcso­latok bizonytalanságát. Ez kedvezőtlenül hat a tőkés or­szágoknak a szocialista, illet­ve a fejlődő államokkal fennálló kapcsolataira is. Az utóbbi időben a nem­zetközi helyzet éleződött, új­ra a hidegháború idejéből is­mert hangokat haliunk. A reakciós körök most — az afganisztáni események ürü­gyén — általános szovjetel­lenes. antikommunista,. a szocialista társadalmi rend ellen irányuló propaganda- kampányt folytatnák, és az enyhülés éllen lépnek fel; a moszkvai olimpia elleni'■fel­lépésük is ezt a célt szolgál­ja. Ami Afganisztánt illeti, mindenki tudja, hogy a tör­vényes afgán kormány a kül­ső fenyegetéssel szemben a két ország közötti érvényes szerződés alapján katonai segítséget kért, és ezt a Szovjetunió — a nemzetközi joggal összhangban — meg is adta. A Szovjetunió már világosan kifejezésre juttat­ta, hogy ha a segítségkérés és segítségnyújtás okai meg­szűnnek, kész csapatainak Afganisztánból való kivoná­sára. A jelenlegi nemzetközi fe­szültségek előidézői valójá­ban azok a különböző, a fegyverkezésben érdekelt, bé­keellenes, a társadalmi ha­ladással szembenálló impe­rialista erők, amelyek nyom­ban Helsinki után fokozták támadásukat az enyhülés irányzatával szemben. Ezek az imperialista körök sze­retnék megbontani a két vi­lágrendszer között jelenleg fennálló egyensúlyt, és az a céljuk, hogy katonai fölény­re tegyenek szert. Ezt vilá­gosan jelezte már a közel- keleti helyzet rendezésére vonatkozó közös szovjet— amerikai állásfoglalás fi­gyelmen kívül hagyása, s még inkább a NATO 1978. évi washingtoni döntése a katonai kiadások növelésé­ről, valamint 1979. évi brüsz- szeli határozata, amely új, középhatósugarú rakéták te­lepítését irányozza elő egyes nyugat-európai országokban. A feszültséget növelik azok az újabb törekvések, ame­lyek az imperializmus kato­nai jelenlétének további ki- szélesítését és megerősítését célozzák a világ különböző térségeiben. Mindez súlyos veszélyt jelent nemcsak Eu­rópa, hanem az egész világ békéjére, és kedvezőtlenül hat az enyhülés további ala­kulására. A nemzetközi feszültséget növelik a kínai vezetők kül­politikai lépései is. Naciona­lista, hegemonista törekvé­seiktől vezetve, a kínai nép valódi érdekeit figyelmen kívül hagyva, nyíltan együtt­működnek a nemzetközi im­perializmus szélsőséges, ag­resszív köreivel. Népünk ha­tározottan elítélte a szocia­lista Vietnam elleni kínai agressziót, amely nemcsak a vietnami és a kínai népnek, hanem a szocializmus álta­lános érdekeinek is súlyos károkat okozott. A nemzetközi helyzet ki­élezésére, egy újabb fegy­verkezési hullám elindításá­ra törekvő imperialista kö­rök tévednek számításaik­ban, amikor katonai fölé­nyük kivívását, elvesztett pozícióik visszaszerzését ter­vezgetik. A történelem nagy tanulsága, hogy az imperia­lizmus igája, a kápitalista kizsákmányolás alól felsza­badult népek minden körül­mények között megvédik vívmányaikat. A Szovjet­unió, a szocialista országok békét akarnak, és éppen ezért minden szükséges lé­pést megtesznek szabadsá­guk, függetlenségük, szocia­lista vívmányaik védelmé­ért, békés építő terveik va­lóra váltásáért. Pártunk és kormányunk úgy" ítéli meg a nemzetközi helyzetet, hogy a haladó és békeszerető erők összefogá­sával és aktív fellépésével megvan a reális lehetőség az enyhülés vívmányainak A Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzete ki­egyensúlyozott, a munkás- osztály, a dolgozó nép ha­talma szilárd. Társadalmunk életében a párt vezető sze­repe érvényesül, a párt és a tömegek viszonyát a köl­csönös bizalom határozza meg. A párt politikáját né­pünk cselekvőén támogatja; erősödik a szocialista nem­zeti összefogás. Társadal­munk politikai egysége nagy történelmi vívmányunk. Ez az első számú, legfontosabb tényezője az eredményes belső építő munkának éppen úgy, minit hazánk kedvező nemzetközi megítélésének. Népünk a beszámolási idő­szak öt esztendejében is ma­gasfokú politikai érettséget, nagy felelősségérzetet és fe­gyelmezettséget tanúsított politikai állásfoglalásaiban, a mindennapi szocialista épí­tőmunkában, a bonyolult helyzetekben, a nehéz . fel­adatok megoldásában. Ennek a helytállásnak nagyszerű bizonyítéka, az elemi köte­lességteljesítésen túl, a szo­cialista munkaversenyben, a megvédésére, egy új fegy­verkezési hullám elindításá­nak, egy új világháború ki- robbanitásának megakadályo­zására. A haladó demokra­tikus, békeszerető erők ha­talmasak és növekszenek; a reakció próbálkozásai meg­törnek rajtuk. Az embe­riség egy olyan világ eljövetelében reménykedik, amelyben tartós és szi­lárd lesz a béke. Most min­den ország, minden nép ér­dekének az felel meg, ha a kormányok felelősen foglal­nak állást, és hozzájárulnak a feszültség csökkentéséhez, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséhez, a biztonság megszilárdításá­hoz, a béke megőrzéséhez. A Magyar Népköztársaság szövetségeseivel, a Szovjet­unióval, a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt a vitás nemzetközi kérdések politikai megoldásának hí­ve, támogatja a fegyverke­zési verseny megállítását célzó javaslatokat, azt, hogy az egyenlő biztonság való­suljon meg a fegyverzet ala­csonyabb szintjén. Minden lépést készek vagyunk meg­tenni, amely az általános le­szerelés nagy célja felé kö­zelít. A Varsói Szerződés szervezete — amelynek ke­retében a Magyar Népköz- társaság híven' teljesíti kö­telezettségeit — immár • 25 éve látja el becsülettel vé­delmi feladatait. A Varsói Szerződés szervezete nem törekszik katonai fölényre, nem kívánja rákényszeríteni akaratát a másik félre, és — jogosan — ilyen maga­tartást vár el a szemben álló erőktől is. A Magyar Népköztársaság a helsinki ajánlások megva­lósításáért dolgozik. Azt tartjuk, hogy a tervezett madridi találkozóra konst­ruktív szellemben kell ké­szülni. Síkraszállunk egy olyan európai értekezlet mi­előbbi megtartásáért, amely bizalomerősítő intézkedése­ket tárgyalna meg, s eltor­laszolná az utat a hideghá­ború visszatérése előtt. Szük­ségesnek látjuk a SALT—II., a hadászati támadófegyve­reket korlátozó szovjet— amerikai megállapodás mi­előbbi törvénybe iktatását, az újabb középhatósugarú rakéták telepítésére hozott NATO-döntés végrehajtásá­nak felfüggesztését, hogy ily módon létrejöhessenek a fegyverkezésit csökkentő tó­nemes, közösségi célú, ön­zetlen társadalmi munkában megnyilvánuló, növekvő szá­mú felajánlás és ezek telje­sítése. A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy tapasz­talunk közvéleményünkben a gazdasági problémákkal kap­csolatban, s az utóbbi idő­ben a nemzetközi feszült­ség növekedése következté­ben bizonyos aggodalmat, valamint a társadalmunkban fellelhető negatív jelensé­gek miatt kritikai észrevéte­leket is. A párt, a Központi Bi­zottság, kormányzatunk a bizalom alapján a valóságos helyzetet tárja közvélemé­nyünk elé, nyíltan szól a problémákról, a nehézségek­ről is, és figyelembe veszi a megalapozott, jogos bírá­latot. Ettől az sem tart ben­nünket vissza, hogy társa­dalmunkban törpe kisebb­ségben ugyan, de akadnak olyanok is, akik szocialista rendszerünkkel, politikánk­kal ilyen vagy olyan oki­nál fogva nem értenek egyet; sőt egyesek kri­vábbi tárgyalások reális fel­tételei. Mi — mint ez közismert — a szocializmust építő né­pekkel, a világ haladó erői­vel vagyunk szolidárisak. Ez érvényesül pártunk nemzet­közi munkájában, kormány­zatunk mindennapi külpoli­tikai tevékenységében is. A szocialista országokkal szo­ros együttműködésre, a fej­lődő, az el nem kötelezett országokkal baráti kapcsola­tokra törekszünk. A fejlett kapitalista országokkal a bé­kés egymás mellett é,lés. az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás elve alapján a kölcsönös érdekek­nek megfelelő politikai, gaz­dasági, kulturális kapcsola­tok épültek ki, és készek va­gyunk ezeket továbbfejlesz­teni a jövőben is. Minden országnak vannak sajátos érdekei. Vannak azonban olyan érdekek, amelyek alapvetően fonto­sak minden ország számára, függetlenül attól, hogy va­lamely szövetségi rendszer­hez tartozik, vagy az el nem kötelezett országok mozgal­mához, vagy semleges. A fegyverkezésre fordított óriá­si összegek mind nyomasz­tóbb terheket rónak a né­pekre. ezeknek csökkentésé­vel jelentős anyagi eszközö­ket lehetne felszabadítani a népek javára, az emberiség égető és közös problémáinak megoldására. A béke n\eg- őrzése mellett ilyen fontos, közös erőfeszítést igénylő feladatok: a világ nyers­anyag- és energiaproblémá­jának megoldása, a" közleke­dés fejlesztése, a természeti környezet védelme, a föld egyes térségeiben a súlyos népbetegségek, az éhínség és a nyomor leküzdése, az írás- tudatlanság felszámolása. A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetközi te­vékenységét, a Magyar Nép- köztársaság külpolitikáját a jövőben is az internaciona­lizmus. a szolidaritás, a né­pek közötti barátság ma­gasztos eszméje és a békés egymás mellett élés elve ha­tározza meg. Népünk teljes mértékben támogatja nem­zetközi törekvéseinket, kül­politikánkat. A jövőben is arra törekszünk, hogy jó ha­zai munkával adjunk súlyt szavunknak a nemzetközi életben, s így szolgáljuk né­pünk, hazánk érdekeit, s egyben az általános haladás és a béke ügyét. tikátlanul átveszik az im­perialista propaganda szóla­mait, lebecsülik népünk ered­ményeit, kételyeket igye­keznek támasztani. A kongresszusi felkészülés hónapjai, az irányelvek or­szágos vitája megmutatták, hogy a párt és a nép egysé­ges, eltökélt és bizakodó. Közös törekvésünk, hogy a helyes határozatokat követ­kezetesen hajtsuk végre, ha­tározottabban lépjünk fel a szocialista építőmunkát hát­ráltató, a közösség érdekeit sértő jelenségekkel szem­ben. A párttagság, népünk kész politikánk következetes megvalósítására, azoknak a terveknek, intézkedéseknek támogatására, amelyektől várható vívmányaink meg­szilárdítása, az ország gond­jainak megoldása, a további fejlődést és fölemelkedést akadályozó kedvezőtlen je­lenségek leküzdése. Kádár János ezek után rá­mutatott, hogy a társadalom osztálytagozódása a legutób­bi öt évben nem változott. (Folytatás a 4. oldalon.) A társadalmi viszonyok fejlődése, szövetségi politikánk Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára beszámolóját mondja A nemzetközi helyzet és hazánk külpolitikája

Next

/
Thumbnails
Contents