Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-23 / 70. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. március 23. SZOLNOK MEGYE múltjából URAK ÉS BETYÁROK Erdei és Kozma voltak az utolsók A Hortobágy környéke a folyószabályozás, a mocsarak lecsapolása előtt nádasokkal, rekettyékkel, vadvizekkel és ingoványokkal tarkított terület volt, jó búvóhelye a szegénylegényeknek és a betyároknak. Megfordult ezen a vidéken Angyal Bandi. Rózsa Sándor, Zöld Marci, Palatinszki, Becskerekii, Patkó Bandi és Sós Pista mellett Kozma és Erdei is, akiket az utolsó betyároknak tartottak. Kedvelt búvóhelye volt a betyároknak a csárda is. Szinte minden nagykunsági és hortobágyi csárdáról azt tartják, alagút vezet alatta, ezen menekültek régen a betyárok a pandúrok elől. Sokat mesélnek a Meggyes csárda alatti alagútról is, mely állítólag az ohati Nagy- majorban levő kastélyig vezetett. Ez a csárda az akkori Heves — és Hajdú megye határán állt, éppen a határhalmon. Sokszor tett jó szolgálatot a betyároknak, mivel a pandúrok csak a megyehatárig üldözték a bűnözőket, hatalmuk csak addig terjedt, Rózsa Sándornak egy alkalommal már nem volt ideje a titkos alagúton át_ elmenekülni. A csárda főzőasszonya, Czinegéné, Rózsika néni volt. Idős, kövér asz- szony, aki a kor paraszti divatjának megfelelően bő, sokszoknyás ruhában volt. Rózsa Sándor a szoknyája alá bújt, az asszony meg csak egyre kavargatta az ételt a tűzhelyen, nem mozdulhatott el. Talán ez a kaland is. no meg a házassága jó útra terelte Rózsa Sándort. A betyáréletet a hortobágyi csi- kóssággai cserélte fel. Akadt Ugyan, aki később felismerni vélte, erre így énekelt: Balogh István az én nevem, Csikót, gulyát én kezelem. Csak azok a csikósok tudták, ki is valóban, akik egy tűznél ültek vele. Kozma és Erdei kevesebb nevezetes tettel örökítette meg nevét. Az úri betyárokkal, főként az egyik füredi földesúrral, Lovassy Zsig- monddal dolgoztak össze. Lovassy a tanyáján még búvóhelyet is építtetett nekik, sőt. pincéjéből alagút vezetett a szabadba. o Egyszer a földesúr megbeszélte Kozmával és Erdeivel, hogy nagy vendégséget hív, a vendégeket pedig majd kirabolják. Mikor javában tartott a mulatság, betoppant a két betyár. „Kezeket fel!” — kiáltották. Ki kellett rakni mindenkinek a pénzt, az ékszert, ami vele volt. A betyárok elmentek, de ráparancsoltak az urakra, két óra hosszáig meg ne mozduljanak. Utána meg Lovassyval részeltek. A századforduló táján fogták el a két betyárt. Az urak ekkor már Lovassyra is gyanakodtak, aki a betyárok halála után el is tűnt. Jó embere volt Kozma Gyurkáék- nak, nemcsak a rabolt holmit vette meg tőlük, hanem bújtatta és táplálta is őket. A betyárok mindig tudták, mikor jönnek a pandúrok a Lovassy tanya környékére. Ekkor a Fekete rét mocsarában bújtak meg, ott tanyáztak. „Nagyapám vitte ki a paprikáshúst, bort, mindent —. vallotta az egyik adatközlő. Meg volt beszólva, hogy nagyapám melyik porongon menjen be a nádas szigetre, és úgy adjon jelt, hogy fütyüljön. Szamárháton vitte be az ételt, de a végén már a pandúroktól és a betyároktól egyaránt félt. Egyszer a két betyár jól beivott. Bejöttek Füredre, Kovács boltjába lőszert venni. Ott ment el a bolt előtt az egyik Lipcsey négylovas hintóval. Az urat leverték a hintóról és magukat hurcol- tatták a falun keresztül a kocsissal. A csendőrök üldözőbe vették a betyárokat, azok lóra kaptak, úgy menekültek. Az egyik betyárnak, Kozmának, kiállt a lova Deme- házánál. Beszaladt az istállóba, hogy lovat cseréljen. Igen ám, de olyan lovat kötött el, ami még nem volt betörve. A ló csak sergett a gyepen, de nem bírt vele a betyár. Ekkor leugrott a lóról, gyalog átszaladt a Lo- vassy-tanyára. de már nem maradt ideje lovat fogni. Elbújt a szénatartóba a széna alá. A kocsisok meg megmondták a csendőröknek, hogy hol a betyár. Ott lőtték agyon, tűzharcban. Erdei még eljutott egy másik tanyáig, egy csendőrt még maga elé küldött a másvilágra, aztán őt is agyonlőtték. Halálukkal bűneikért meglakoltak, de jól is jártak, mert nem ismerkedtek meg a híres faködmönnel, amely összesrófozható fadongákból készített mellény volt, s a betyárok vallatásakor használták. A múlt században több betyárt is lelőttek, illetve felakasztottak ezen a vidéken. A híres,1 Itréfás dalban is megörökített Patkó Bandit például a Meggyes csárdában, egy malacólban fogták el. Zöld Marcit pedig a füredi határ egyik halmán akasztották fel, melyet ma is Akasztóhalom néven említenek az idősek. o A szájhagyomány igazát Tariczky Endre ,és Milese Béla, a tiszafüredi múzeum alapítóinak régészeti feljegyzése is igazolja: „1902. szept. 15., s következő napjain megásattuk az Ásottha- iomhoz m. e. 500 méternyire eső u. n. Zöldeshalmot... Benne nem találtunk semmit. jellemző rétegek nincsenek. sem • cserép, sem semmiféle csont. (Kivéve: a tetején mindjárt a földszinten alig 30 cm-nyire előkerült egy, az ötvenes években ott felakasztott emberi csontváz.) Ez csak annyiban tartozik a dologhoz, hogy ott volt. s újra eltemettük. Dr. Füvessy Anikó A felszabadulásért küzdött, a fasizmus vette el életét szülötte volt.. 1895-ben Fegyveme- ken látta meg a napvilágot. Földbérlő édesapja jövedelme lehetővé tette, hogy gimnáziumban folytathassa tanulmányait. Az elemi iskolát Jászberényben, a gimnáziumot Mezőtúron végezte. Az érettségi után érdeklődése a műszaki pálya felé vonzotta, ezért Budapestre ment. s a Műegyetem hallgatója lett. Néhány hónap múltán, 1915 áprilisában azonban már őt is elnyelte az I. világháború fe- feneketlen gyomra. Több mint három éven át járta a lövészárkok poklát, s megismerte a háború minden szenvedését. A katonamundértól csak a régi rendet elsöprő forradalom szabadította meg. 1918 november elején leszerelt, és hazatért szüleihez Mezőtúrra. „1918 őszén testvéröcsém, aki a háború előtt politikával nem foglalkozott, most ifjú hévvel, nagy lendülettel terjesztette a forradalmi eszméket” — írta róla bátyja visszaemlékezésében. Háy MiháJly 1919 koratavaszán, bár még marxista elméleti tudással nem rendelkezett, a Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja lett, s egyben az egyik leglelkesebb mezőtúri agitátor js. Új korszak kezdődött ezzel életében. Örökre eljegyezte magát a kommunista mozgalommal. A Tanácsköztársaság idején fegyverrel védte a proletárhatalmat. A külső és belső ellenforradalmi támadás ereje 133 nap után megdöntötte a fiatal Tanácsköztársaságot. A volt vöröskato- nák, kommunisták százai és ezrei kerültek a börtönökbe, internálótáborokba. Egyetlen lehetséges menekülésként az emigráció kínálkozott. Ezt az utat választotta Háy Mihály is. 1920 márciusában. Utolsó pillanatban menekült a fehérterror poklából. 1920 nyarától hivatalosan is körözték. Bécsben a Kereskedelmi Főiskola hallgatója volt, és szorgalmas látogatója a KMP bécsi szervezetének. 1921 őszén a párt Berlinbe küldte. Varga Jenőnek a Tanácsköztáhsalság egykori népbiztosának, a kiváló marxista (közgazdásznak! *' a munkatársa lett. Dolgozott a Komintern berlini információs irodájában, a nemzetközi közgazdasági Tudományos Kutató Intézetben. Ekkor vált mesterségévé az újságírás. Tevékenyen részt vett a Bierlilnbeni él!d nagy szákniú magyar kommunista emigráns társadalmi életében. (Michael Schjwarozl liillíegiáiliiís nővén tagja lett Németország Kommunista Pártjának. HÁY MIHÁLY (1895-1944) Nyolc évet töltött Berlinben. 1928 januárjában Háy Mihályt a KMP vezetői megbízták a. pánt Bécsben megjelenő elméleti folyóirata, az Üj Március szerkesztőségének berlini képviseletével, majd ő maga is Bécsbe ment, ahol Révai József készítette fel a hazai illegális munkára, ismertette meg vele feladatait. 1929. július 1-én illegálisan Neumann Dezső néven lépte át Salgótarjánnál a határt, s utazott Budapestre. Azonnal munkához látott, újjászervezte a párt kapcsolatait és a párt nyomdáját. Július 14-én azonban egy illegális találkozón a rendőrök rajtaütöttek és elfogták. A bírósági tárgyalásra csak 1930. december 19-én került sor. Bátran viselkedett, kommunistának vallotta magát. Négy évi fegyházbüntetésre ítélték. A börtönévek kemény megpróbáltatást jelentettek számára, megtörni azonban nem tudták. Olvasott, tanult, készült a szabadulás utáni új harcokra. 1933. július 30-án megnyílt előtte a szegedi börtön kapuja. Rendőrök kíséretében (utazott Budapestre, ahol rendőri felügyelet alá helyezték. A szigorú ellenőrzés ellenére sikerült Berlinbe utaznia, ahonnan 1934 tavaszán érkezett vissza Budapestre. Noha a rendőrség nevét és személyét jól ismerte, mégis nártmunikát vállalt, s a szakszervezetekben kezdett dolgozni. 1935. augusztus 4-én újra elfogták, s a detektívek minden képzeletet felülmúló kínzásokkal próbálták vallomásra. illetve az általuk konstruált víá'dak elismerésére bírni. Háy Mihály nem vallott, semmit sem sikerült rábizonyítani. Mégis 1937 márciusában a budapesti kir. Honvédtörvényszék 1 év és hat hónapi börtönre ítélite. amelyet felsőfokon 3 év és hat hónap fegyházbüntetésre súlyosbítottak. 5 év rabosko- dás után, 1940 júliusában nyerte vissza szabadságát. A szabadságot nem sokáig élvezhette. 1941. június 22- én a fasiszta Németország megtámadta a Szovjetuniót, s néhány nap múlva Magyar- ország is követte a végzetes úton. A! háborúba lépéssel a kormány megkezdte a kommunisták internálását. Háy Mihály az első internáltak között volt. 1941. július 21-én a Mosonyi utcai toloncházba. majd az újonnan fdlállíitatt Zemplén megyéi garanyi internálótáborba vitték. Ga- rany után Nagykanizsa következett. Háy Mihály mindkét tóborban a kommunista közösség lelke volt. Rendszeresen tartott marxista-leninista előadásokat. Nagyszerű memóriája lehetővé tette, hogy szabadon ismertesse Lenin egyes műveit. Német nyelvű könyveket szerzett, és németre tanította a foglyokat. 1943. augusztus végén engedték szabadon. Budapestről kitiltották, ezért Érdligeten húzódott meg családjával. Szabadulása után súlyos gyomorműtéten esett át. Mikor jobban lett, máris kereste a mozgalomba való visszakapcsolódás lehetőségét. A német megszállás után illegalitásba kényszerült. Csomasz Géza névre szóló papírokkal sikerült Budapestre költöznie. A nyilas hatalomátvételt követően azonnal bekapcsolódott a kiépülő ellenállási csoportok harcába. Élelmiszerrel, hamis papírokkal segítette az ellllen- álló csoportokat, az illegalitásban élő kommunistákat. hadsereg gyors előrenyomulása megsokszorozta erejét, a közeli fel- szabadulásba vetett hitét. December utolsó napjaiban megtudta, hogy egy. a Szegedi úton levő élelmiszer- raktárt elhagyott az őrség. Elhatározta, hogy megszerzi a készleteket a mozgalom számára. December 31-én egy társával felkereste a városházát, s ott valóban sikerült is a kiutalást elintéznie. A kapott utalványt azonban még láttamoztatni kellett a Városház u. 14. sz. házban székelő nyilas városparancsnoksággal. Nidossy városparancsnok aláírását sikerült megszereznie, de még mielőtt elhagyhatta volna az épületet. igazoltatták, s a hamis igazolványok most nem váltak 'be. Többé senki sem látta. Élete, melyet a munkás- mozgalom forradalmi pártjának szolgálatában a proletariátus ügyének szentelt, akkor ért véget, amikor a felszabadítók fegyverei már a főváros utcáin dörögtek. Gecsényi Lajos Megyénk A szovjet Harmincöt évvel ezelőtt történt 1945. március 1-én megkezdődött az új magyar hadsereg 1. hadosztályának szervezése Jászberényben. Ezen a napon érkezett meg a hadosztály kinevezett törzsfőnöke, aki megkezdte a hadifoglyok átvételét a szovjet katonai parancsnokságtól. Budapest teljes felszabadulása után a Budai Önkéntes Ezred is Jászberénybe vonult, ahol a szervezés alatt álló 1. honvéd gyaloghadosztály alárendeltségébe került. Az ezred összlétszáma ekkor mintegy 2500 fő volt. Február 27. és március 1. között Szolnok megyéből Budapestre érkezett: Kunmadarasról két vagon borsó. Jászberényből 1 vagon liszt és bab. 1945. március 4-én mintegy ezer főnyi munkás-, paraszt- és értelmiségi fiatal részvételével tartotta meg alakuló gyűlését a Demokratikus Ifjúsági Szövetség karcagi szervezete. A karcagi fiatalság nevében Czinege Lajos mondott beszédet. 1945. március 15-én Debrecenben a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai, az ifjúsági és az új magyar hadsereg közösen ünnepeltek a Kossuth-szobornál. 1945. március 16-án a Vörös Hadsereg megkezdte bécsi hadműveletét. Március 17-én a minisztertanács elfogadta a nagybirtokrendszer felszámolását kimondó, és a földműves népet földhöz juttató kormányrendeletet. Március 24-én a Vörös Hadsereg felszabadította Veszprémet. 1945. március 24-én Jászberényben megalakult a Demokratikus Ifjúsági Szövetség* Pusztamonostoron a Magyar Kommunista « Párt helyi szervezete. Március 25- én először jelent meg szabadon a Szabad Nép. felszabadult Tatabánya. Jászberényben a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjainak helyi szervezetei nagygyűlésen hirdettek harcot a reakció ellen. Kisújszálláson megválasztották a fóldigény- lő bizottságot, amely 937 igénylőnek juttatott főidet. 1945. március 27-én már Jászapátiban, Szolnokon, Ti- szaföldváron, Törökszentmik- lóson, Kunhegyesen és Kun- szentmártonban is működött a földigénylő bizottság. A jászberényi járásban, ezen a napon alakították meg a földigénylő bizottságokat. 1945. március 28-án a Vörös Hadsereg felszabadította Komáromot és Győrt, egy nappal később pedig Szombathelyt. 1945. március 29-én a kormány a földreform gyakorlati végrehajtására a Pusztaszeren megrendezett ünnepélyes földosztással adta meg a jelet. Jászberényben a Magyar Kommunista Párt helyi szervezetének széházában értelmiségi gyűlést tartottak. 1945. március 31-ig Szolno- nókon a MÁV-műhelyben 32 mozdonyt javítottak ki. Mészáros Ferenc összeállította: dr. Selmeczi László Láncra verve viszik a betyárt
