Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-21 / 68. szám

1980. március 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Benépesült a határ Bár az idő nem kedvez Ezúttal nem „jött be” a "népi előrejelzés: adósak ma­radtak a meleggel a Sándo­rok, Józsefek és a Benede­kek. A nehezen tavaszi ásodó időjárás ellenére benépesült a határ. Hozzáláttak halaszt­hatatlan dolgaikhoz a mező- gazdasági üzemek, ahol tud­tak, ott megindultak a vető­gépekkel is. Földben a helye a hagymának, a borsónak, a lucernának... Olajlennel pótolják a repcét Törökszentmdklós határá­ban, a 4-es főút melletti táb­lában utolsót fordult a kom­binátorral a Béke Tsz K— 700-asa. A tömb túlsó oldalán már indulásra készen állt a két vetőgép. — Sajnos pótlással kell kezdenünk az idei vetést — hallottuk Szecsei József ága­zatvezetőtől. — Az ősszel fél­ezer hektáron vetett repcénk a nagy szárazság miatt ké­sőn kelt. jó része télen kifa­gyott. Odaveszett a vetőmag, és a mostani kétsoros kom- btnátorozás is plusz költsé­get okoz. Nagyon meg kellett gondolnunk, hogy mit ves­sünk a repce helyére. A jó áron értékesíthető olajlen mellett döntöttünk, annak a vetéséhez fogtunk itt. a tinó- kapart.i részen. A kipusztult repcét pótló olajosnövény .vetésével, ha esőt nem [kapnak, egy hét alatt végeznek a gépek. Utá­na — amint Bohács Antal el­nökhelyettestől megtudtuk — újfajta növény vetéséhez kezdenek. — Először próbálkozunk ötven hektárnyi háztáji terü­leten facélia termesztésével. A mézelő növény magját ex­portra termeljük a Vetőmag­termeltető Vállalat megren­delésére. A koraiak vetésével egvidőben az alig egy hete megtartott gépszemlén kitű­nőre vizsgázott gépparkunk folyamatosan előkészíti a te­repet a kukorica és a napra­forgó vetéséhez. A növény- termesztési főágazat 112 mil­liós árbevételének egyhar.ma- dát ettől a két fontos kultú­rától várjuk. Lassan duzzadnak a rügyek Növényvédő és talajműve­lő gépektől hangos ezekben a napokban a fegyverneki Vörös Csillag Tsz 180 hek­tárnyi termő, és mintegy 200 hektár újabb telepítésű gyü­mölcsöse. Mohácsi Zsolti a gazdaság fiatal ágazatvezető­je sincs elragadtatva az idő­járástól. — Kora reggel még deres volt a fű a csatornaparton. Hiába melegszik fel napköz­ben, az éjszakai, hajnali hi­degek lelassítják a rügykép­ződést. Télen igyekeztünk nagyon a metszéssel, a téli lemosó permetezést is befe­jeztük már. Tíz-tizenkét fo­kos tartós meleg kellene, hogy folyamatosan végezhes­sük a soron következő nö­vényvédelmi munkákat. Nyolcvanegynéhányain dol­goznak most a gyümölcsös­ben. Gyomirtózzák a fa­sorok aljnövényzetét, pótol­ják a vadkárt szenvedett fa­csemetéket. a fagyon kihor­dott szerves- és műtrágyát dolgozzák be a gépekkel a talajba. Egy MTZ vontatta perme­tezőgép nyomába szegődtünk a növényvédőszer-raktá.rnál. A barackosba tartott, ahol már kipattantak a rügyek. Gombabetegségek ellen réz- oxidkloriddal permeteztek a növénwédőbrigád tagjai. — Az előző beszórás után azért maradtak ilyen fehérek a fák — magyarázta el Tö­rök Illés kertészeti brigádve­zető —. mert mészkéhlevet használtunk a téli lemosás­hoz. Ugyanúgy megteszi az is. mint az olajos vofatox, de egyharmadába kerül. Eb­ben az évben különösen ta­karékosan kell végeznünk a növényvédelmet. Ugyanazok­hoz a munkákhoz így is a ta­valyinál 2 millió forinttal többet kell költenie a gaz­daságnak vegyszerekre. a saját takarmány olcsóbb A háztáji és kisegítő gaz­daságokban se várhatják tét­lenül a gazdák az idő mele­gebbre fordulását. Szánta­nak, veteményeznek az áfész szakcsoport tagjai is a kis­újszállási Nagykertben. Ott- jártunkkor éppen Garaguly Zisigmond 800 négyszögölnyi földjén forgolódott a két szürke a boronával. — Szabadságot kértem a MÁV vontatási műhelyében, mert csak mára tudtam fo- gatost szerezni. Éppen befe­jeztük a „tavaszárpa” veté­sét. Hogy miért éppen, azt termelek a földemen? Ami azt illeti, nyilván többet hoz­na a kukorica, de ahhoz könnyebben hozzájutok a ta­karmányboltban is. Árpát viszont hébe-hóba kapunk, pedig az is kell a malácok- nak. Nyolc hízót nevelek az idén, az értékesítésükre a Ti­sza II Termelőszövetkezettel szerződtem. A saját maguk termelte ta­karmánnyal olcsóbban ne­velhetik fel jószágaikat a szakcsoporttagok. És ha min­den igaz. még az idén más növénnyel is hasznosíthatják földjüket. Garaguly Zsig- mond ezúttal nem azt teszi. — Ha betakarítom az ár­pát. hagyom kicsit pihenni a kertemet. Kihordom a jószá­gaim alól összegyűjtött trá­gyát. beszántatom. Mivel a téesszel több évre szóló hiz- lalási szerződést kötöttem, jövőre majd kukoricát ter­melek. Mert. hogy a vetés­forgót jó betartani a maszek kertben is. Szabad szombaton is „nyeregben” A Középtiszai Állami Gaz­daság karcag-tilalmasi kerü­letében sokan számon kér­ték Kolláth Sándortól a ne- venapján: hol is van az a zsák meleg? A növényter­mesztési ágazatvezetővel a kerület egyik búzatáblája mellett, találkoztunk. — Bizony a gabona bok- rosodásához se ártana a me­legebb idő. Igaz, — tette hoz­zá megelégedéssel — eddig egy szavunk se lehet. Jól te­lelt a gabonánk, se víz, se fagykár nem érte. Ránk fér már egy jobb termés, tavaly 600 hektár területről pusztult ki a kenyérnekvalómk. Egy dűlővel odébb két Lajta 32-es vetőgép csorosz- lyái csíkozzák a tala.jt. A traktorosak, Puskás György és Varga Béla elégedettek: — Szép munkát végzett, jó magágyat csinált az apró­magnak a „láncosbrigád”. Így hívjuk egymásközt — magyarázta Puskás György — az erőgépeseket. Mi. a traktorosok vagyunk a ..gu­misbrigád”. Szóval, a jól elő­készített talajon haladunk a lucerna vetésével. Ha jól meggondolom, jóval előbbre is tartunk, mint tavaly. Em­lékszem. a múlt tavaszon munkával ünnepeltük április negyedükét . akkor tudtunk csak hozzálátni a vizek, to­csogók miatt a tavaszárpa vetéséhez. Ezen a kétszáz hektáron négy-öt nap alatt elvetjük a repcét. Csak eső ne jöjjön addig, mert itt a karcagi sziken hamar meg­áll a víz. Egyébként a most következő szabad hétvégeket is az MTZ nyergében töltjük, vetünk a kongresszusi mű­szakokban is. Ezt ajánlotta fel a gumisbrigád. Temesközy F. Növényvédelmi tanácskozás Tiszaföldváron Kenyérszállítás átrakodás nélkül Újabb konténerek állnak munkába A mezőgazdasági üzemek főmezőgazdászai, a növény- védelem valamint a talajerő­gazdálkodás szakirányítói számára növényvédelmi és agrokémiai tanácskozást tar­tottak tegnap Tiszaföldvá­ron, a Lenin Tsz tanácsko­zó-termében. A Szolnok megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a MAE Szolnok megyei szer­vezete és a Szolnok megyei Növényvédelmi és Agroké­miai Állomás rendezésében tartott értekezleten dr. Nagy Bálint, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium növényvédelmi és agroké­miai főosztály vezetője tar­tott előadást a növényvéde­lem és agrokémia 1980. évi alapvető feladatairól. Bútorellátás Közös boltok az iparral A bútorellátás a múlt. év végéhez képest sokat javult, az előjegyzések teljesítése folyamatos és megkezdődött a készletek rendezése, fél­töltése is — közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Czinege Antal, a BÚTORÉRT ve­zérigazgatója. Elmondotta, hogy egyelőre nagy gond a választékhiány, jelenleg in­kább a kárpitozott bútorok kínálata megfelelő, szekrény­sorokból még nem tudják kielégíteni az igényeket. Az ellátás „helyreállítása” közben megkezdték a bútor­kereskedelmi hálózat szako­sítását, amelynek során a termelés és az értékesítés közelebb hozása érdekében is közösen tartanak fenn bútorüzleteket az iparral. — Befejezéshez közeledik a DOMUS-program is: április 3-án — több hónappal az eredeti határidő előtt meg­nyílik . a szegedi DOMUS Áruház. A meglehetősen egyszerű szerkezetnek, a kenyérszál­lító konténernek két elő­nyös tulajdonsága is van. Egyrészt — kiküszöböli a többszöri átrakodást — hi- giénikusabb a hagyományos szállítási módnál, másrészt jelentősen megkönnyíti és meggyorsítja ’ a rakodók munkáját. A Szolnok megyei Sütő­ipari Vállalatnak jelenleg 140 konténere, és két, eme­lővel ellátott konténerszál­lító kocsija van. A székes- fehérvári Könnyűfémmű ál­tal gyártott szerkezet jól bevált, ezért a megyei vál­lalat az idén 2,8 millió fo­rintért újabb 260—280 kon­ténert vásárol, A vállalat szakemberei azt tervezik, hogy év végéig már minden szolnoki és a me­gyeszékhely környéki üzlet­be konténerrel szállítják a kenyeret, amennyiben az üz­letek raktárait a konténer fogadására alkalmassá te­szik. Van ugyanis egy felté­tele az új módszer beveze­tésének: csak lépcső nélküli fogadóraktárba tudják betol­ni a kenyérrel megrakott konténereket. A Pamuttextil Művek Angyalföldi Szövőgyárában 1980-ban közel kétmillió négy­zetméter frottír anyagot készítenek .darab, illetve méteráru formájában, melynek harminc százalékát külföldön értékesítik A jobbért többet A hetvenes években, egé­szen 1979-ig' folyamatosan nőtt a keresők reálbére, s a lakosság reáljövedelme, ám ez utóbbiban mind nagyobb arányt képviselt — tavaly száz forint jövedelemből 28,80-at — a pénzbeni és ter­mészetbeni társadalmi jutta­tás. Mindez egyre kiterjed­tebb körű és gazdagabb tar­talmú szociális ellátásról ta­núskodik. Napjainkban a munkások és alkalmazottak átlagbére 900 forinttal na­gyobb, mint a XI. kongresz­Tavaly a szocialista ipar­ban foglalkoztatottak közül a bányászatban és a kohá­szatban dolgozók kapták a legmagasabb havi átlagbért, míg a legalacsonyabbat a kézmű és háziiparban, a tex­tilruházati iparban lévők. Kedvezőnek tarthatjuk, hogy a fizikai foglalkozásúak ha­vi átlagbére az egyéb alkal­mazottakénál gyorsabban emelkedett ebben az idő­szakban, bár hozzá kell ten­ni: a teljesítménybérben dol­gozók aránya az összes ipari keresőn belül csökkent. A hatékonyság javításának ugyanis lényeges eleme a tel­jesítményt elismerő kereset. Itt hatalmasak a tartalékok, sőt, szinte csak tartalékok vannak, mert annyira bátor­talan, kezdeti a hosszú évek óta emlegetett — de ma még alig gyakorolt — differenciá­lás. A hetvenes évek világgaz­dasági változásai közepette jelentős eredmény volt az életszínvonal növelése — amit közvetve talán az is bizonyít, hogy négy év alatt a takarékbetét állomány 50 milliárd fo­rinttal emelkedett. Tavaly novemberben például csak munkabérként 19 milliárd forintot fizettek ki a népgazdaság különböző terü­letein dolgozóknak, s nyug­díjakra — az egész esztendő­ben — 48,7 milliárdot. Hiba lenne elfeledkezni arról: a XI. kongresszus óta eltelt időben emelték központilag az egészségügyben, a közok­tatásban dolgozók bérét A tavalyi — folyó áron számított — kiskereskedel­mi forgalom negyven száza­lékkal lépte túl az 1975. évit. Ebben a fejenkénti 3,2 kg- os húsfogyasztás-növekedés éppúgy benne van, mint az, hogy ezer lakosra harminc- hárommal több személygép­kocsi jutott 1979-ben, mint 1975-ben. örvendetes a ház­tartások gépesítettségének fokozódása — ezer lakosra 275 hűtőszekrény. 292 mosó­szus esztendejében, az össze­foglaló adat persze terüle­tenként — és még inkább egyénenként — jelentős el­téréseket sűrít. egységesítették a műszakpót­lékokat, vált azonossá a nép­gazdaság minden területén — így a termelőszövetkezeti tagok esetében is — a nyug­díjkorhatár. Azaz: gondjaink és teendőink számontartása elengedhetetlen. Eredménye­inké — nemkülönben. Tavaly 88 300 lakás épült fel; négy év alatt 345 ezer új otthon került tető alá. Jelen­tősen korszerűsödött a lakás- állomány, öt százalékkal bő­vült a két-, három és fél szá­zalékkal a három vagy több szobás otthonok aránya. Napjainkban a lakások het­venegy százaléka két vagy több szobás, s míg 1975-ben minden százból negyven­négy, tavaly már 54 volt köz­üzemi vízzel, csatornával el­látva. Területi megoszlásban ezekben az években a leg­több lakást Pest, Borsod, Csongrád megyében hozták tető alá, a legkevesebbet Nógrád, Tolna, Zala megyé­ben építették. A háztartások villamos- energia felhasználása nagy iramban nőtt 1975 és 1979 között Pest, Borsod, Szolnok, Veszprém megyében, s ma az országban a lakások 97,1 százalékában ott van e nél­külözhetetlen a mindennapi élethez elengedhetetlen ve­zeték. S ahogy a villany má­ra természetes szükséglet lett, úgy válik fokozatosan szin­tén mindennapos igénnyé a vezetékes víz és gáz, a pa­lackos gázellátás fejlesztése, s minden más, ami az úgy­nevezett kommunális ellátás korszerű értelmezésének al­kotóeleme. gép, 226 tv-készülék jut —, ám az kevésbé, hogy az él­vezeti cikkek a teljes fo­gyasztásból most már 16,3 százalékkal részesednek, ará­nyuk a szóban forgó időszak­ban tovább nőtt. (Nem úgy, mint például a zöldségfo­gyasztás: ez négy év alatt változatlan maradt.) Az egy lakosra számított kiskereske­delmi forgalom értéke Békés, Hajdú-Bihar, Somogy, Zala megyében emelkedett a leg­gyorsabban a két kongresz- szus között. Az egészségügyi ellátásra 1975 óta is folyamatosan nö­vekvő pénztömeget fordít az állami költségvetés — tavaly ez az összeg 15 milliárd fo­rint volt —, aminek ered­ménye egyebek mellett a tízezer lakosra jutó kórházi ágyak 83,2-ről 86,8-ra bővü­lése, a körzeti orvosok szá­mának növelése, a bölcsődei helyek 12 ezres gyarapítása. Ä tízezer lakosra jutó or­vosok száma egyébként Ba­ranyában és Csongrádban a legmagasabb, míg a legala­csonyabb Szabolcs-Szatmár- ban és Somogybán. Ugyan­csak tízezer lakosra vetítve, a kórházi ágyellátottságban Heves és Veszprém vezet — ahogy 1975-ben is —míg a sor végén Pest- és Fejér me­gye áll. Többért többet Nagy erőfeszítések történ­tek a hetvenes évek második felében az óvodai, az álta­lános iskolai hálózat bővíté­sére. Az általános iskolák­ban az égy osztályteremre jutó tanulólétszám a két kongresszus közötti időben elsősorban Szabolcs-Szat- márban, Hajdú-Biharban csökkent, míg Somogybán, Zalában nőtt. A legnagyobb létszámú osztályok oktatásá­ra Hajdú-Biharban, Pest és Borsod megyében kénysze­rülnek. Négy esztendő alatt az újonnan épített általános iskolai tantermek mennyisé­ge országosan meghaladta a négyezret. Mindennapi életünk sok részletéről szót sem ejtet­tünk — így például a tömeg- közlekedés járműparkjának korszerűsítéséről, melynek során csak tavaly 258 vasúti személykocsit. 1027 autó­buszt állítottak újonnan szol­gálatba —, ám remélhetően a leírtak is érzékeltetik: mennyi mindenben jutottunk előbbre a két kongresszus közötti időben. S mindezt tettük olyan körülmények között, melyek hatására be kellett látnunk: a többért többet, s jobbat szükséges nyújtanunk. Mindennek fel­tétele az, amit az MSZMP Központi Bizottsága kong­resszusi irányelvei így rög­zítenek: „Az életszínvonal megszilárdításának, további emelésének alapvető feltéte­le, hogy az eddiginél jobban oldjuk meg a gazdasági épí­tőmunka feladatait. Ezt se­gítse elő a munka szerinti elosztás elvének következe­tes érvényesítése: a jövedel­mekben jobban fejeződjék ki a végzett munka minősége és mennyisége. társadalmi hasznossága.” Mészáros Ottó — (vége) — Jelentősek a tartalékok Forgalom itt és ott Kongresszustól kongresszusig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents