Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-19 / 66. szám

1980. március 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Beszélgetés helyett Kongresszustól kongresszusig Miről beszélgessünk? Meséljük el, hogy Karcagon vagyunk, a SZIM Gépgyár szereldéjében? Hogy több­fajta gépalkatrészt készítenek eszter­gapadokra és marógépekre a Kossuth Szo­cialista Brigád tagjai? Hogy ők szerelik a vaslemezek darabolására való rezgőollót, amit az itteni műszakiak fejlesztettek ki? Hogy a brigád tagjai az utóbbi években mindig két újítást adtak be, de még nem tudják, hogy elfogadták-e, pedig már két éve dolgoznak vele? Mondjuk el, hogy ■ a legtöbbet Somogyvári Imre újít, aki a bri­gádvezető szerint szorgalmas, nagyon jó szakember, s ha valami munkadarabot kap, töri a fejét, na, ennek csinálni kell valami készüléket? Beszélgessünk ezekről a dolgokról? Vagy jobb lenne, ha csak a képek beszélnénék? Például ez. Vagy mégiscsak beszélgessünk? Mondjuk el, hogy ha minden igaz, a Kossuth brigád az idén már har­madszor éri el az aranyfokozatot? Hogy az utóbbi években átlagosan 113 százalékra teljesítették termelési tervei­ket? Mondjuk el, hogy a munka szerve­zettsége jobb, mint négy-öt éve, de még most is előfordul, hogy hónap elején nem nagyon akad tennivaló, s ami akad, azzal nem tudják megtermelni amit kéne, aztán hónap végén jön a hajrá, leginkább ne­gyedévkor. De akkor már azt is el kell mondanurtk, hogy a hetvenes évek elején hetekig nem volt munka, amikor Nagy Ferenc és társai, hétfőn bementek a gyár­ba, elküldték őket, jöjjenek vissza néhány nap múlva, hátha lesz valami, hogy aztán később állandóan túlórázzanak. Beszéljünk arról, hogy a Kossuth brigád, tizenhat tag­ja közül többen kiváló dolgozók és más kitüntetések gazdái? Mondjuk el, hogy Dobrai József a KGM által rendezett or­Beszélgetni persze mégiscsak kell, hiszen kiderülne enélkül ezekről a képekről, hogy a Kossuth brigád tagjai járnak segíteni egymásnák garázsépítéskor, alsó épület vagy éppen la­kásépítésékor? Kiderül-e a képekről, hogy a gyár területén levő óvoda építésénél hord­ták a téglát, rakták a falat egy kőműves irányításával, s eddigi társadalmi munká­juk 27 ezer forintot ér? Kiderül-e, hogy patronálják a kiskulcsosi áltálános isko­la hatodikosait? Hogy dolgoztak a sport­pályájukon, vetélkedőt szerveztek a gyere­keknek, ajándéktárgyákat vettek nekik, segítették őket egy főzőversenyen...? Ki­derül-e a képekről, hogy Meggyesi Samu szívesen beülne egy űrhajóba, de addig is, amíg ezt nem teheti szívesen eljár jó- néhány másik szerelővel együtt a szolnoki színházba? Kid,erül-e. hogy a Kossuth bri­gád tagjai most éppen a Planetáriumba készülnek? Ügy hogy mégiscsak beszél­Tanácstalanságomnak van magyará­zata: miközben beszélgetünk és jegyzem az elhangzottakat, szinte lá­tom magam előtt azokat a régi, már megbámult osztályfényképeket, katonaké­peket, esküvői fényképeket, ahol a képek szereplői megmerevedve, feszes pózokban várják, hogy elröppenjen a kismadár az új technikai csodából, a fényképezőgépből. Ma a beszédből rajzolódik ki olykor ha­sonlóan merev kép, amikor egy-egy bri­gád életéről esik szó. A magamfajta ember viszont fél az ilyen feszes tablóktól. Azért mégiscsak jegyzetel, hiszen tudja, ez is csak kordokumentum, akárcsak a fél év­századdal korábbi képek. És irigykedve nézi a mai fotókat, ahol ugyanezek az em­berek szépen, harmonikusan, fesztelenül, a lehető legtermészetesebb módon dolgoz­nak. Érthető: a munka az anyanyelvűk. Ez mindegyik képen látszik. Ezen is. szágos szakmai versenyen első lett? Hogy egy ehhez hasonló országos szakmai ver­senyen Nagy Imre második lett? Tehát beszéljünk olyan dolgokról, amikről min­den brigád beszél? Nem lenne jobb, ha mégis a képek beszélnének inkább? Mond­juk ez. getünk: Nagy Ferenc brigádvezető feszeng, szenved, meg is mondja, hogy neki nem kenyere a beszéd. Akkor mégis inkább a képek beszéljenek? Például ez? Szöveg: Körmendi Lajos Fotó: T. Katona László Agrárcentrummá fejlődik Gödöllő Sajtótájékoztató az egyetemen A Magyar Tanácsköztár­saság idején Móricz Zsig- mond Gödöllőre álmodta meg a hazai agrárszakem­ber-képzés közipontját. El­képzelése napjainkban való­sul! meg. A város nagyhírű agrártudományi egyetemé­nek irányító-szervező tevé­kenysége eredményeként Gödöllő folyamatosan a ma­gyar agrároktatás és kutatás központjává válik. Az intéz­mény jelenéről, jövőjéről, hazai és iküilföldi kapcsolatai­ról tegnap tájékoztatta a Magyarországon akkreditált külföldi újságírókat és a ha­zai sajtó képviselőit Cselőtei László akadémikus, a gödöl­lői Agrártudományi Egyetem rektora. Egyebek között is­mertette azokat a terveket, amelyeket az agrárközponttá alakítás érdekében kívánnak megvalósítani a Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Minisz­térium és Pest megye veze­tőinek egyetértésével, támo­gatásával. E törekvések egyik állo­mása volt, hogy a közelmúlt­ban gödöllői központtal lét­rejött az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Központ. Ott működik a MÉM műszaki intézete s az Erdészeti Kutató Intézet egyik telepe is. Az egyetem erős bázisa az oktató-kutató­munkának. Mint a tájékoz­tatón elhangzott, a világ 26 országával sok tudományos témakörben működnek együtt, s számos kiemelt ku­tatás összehangolása az egyetem feladata. Gödöllőn a magyar diákok mellett 28 ország 114 nappali tagozatos hallgatója tanul, többségük a mezőgazdasági tudomány karon. Az egyetem rektora beszá­molt arról is, hogy az okta­tási -intézmény tovább fejlő­dik. Befejezés előtt áll az egyetem számítóközpontjá­nak épíése, amely nemcsak az oktató-kutatómunkához, hanem a környékbeli üze­mek és intézmények terme­lésszervező feladataihoz is iényeges segítséget nyújt majd. Az agrárcentrum jel­leg erősödésére mutat, hogy a hazai szakmémökképzést 75 százalékban a Gödöllői Agrártudományi Egyetem látja el, s az ismeretmegújí­tó továbbképzéseken évente mintegy ezer mérnök vesz részt, Ä mezőgazdaság leen­dő szakembereinek oktatá­sában, a már dolgozó mező- gazdasági mérnökök tovább­képzésében és a kutatások­ban mintegy 570 diplomás szakember tevékenykedik. II gyarapodás változó sorrendje Ma kezdődő cikksoroza­tunk felcíme — Kongresszus­tól kongresszusig — öt esz­tendőt fog át. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt XI. kongresszusa 1975. március 17—22 között tanácskozott, a XII. kongresszus pedig az idén március 24-én kezdi meg munkáját. Fél évtized a társadalmi-gazdasági fejlő­désben, már jelentősebb idő­szak, azaz: van miről mérle­get készíteni, van mit össze­gezni. Ahogy azt az MSZMP Központi Bizottsága irányel­vei a XII. kongresszusra megállapítják: „Az elmúlt öt Négy év alatt, 1976 és 1979 között másfél százalékkal gyarapodott az ország lakos­sága, s túlhaladta a 10,7 mil­liót. A növekedés mértéke lassúbb, mint volt az azt megelőző négy esztendőben, s ez elsősorban az élveszüle- tések számának viszonylagos csökkenésére vezethető visz- sza. A legnépesebb megye Pest, majd Borsod-Abaúj- Zemplén, Szabolcs-Szatmár a sorrend — ez volt 1975-ben is —. míg legkevesebben Nógrád, Tolna. Vas megyé­ben élnek. A lakosság gya­rapodása a két kongresszus közötti időszakban Pest. Fe­jér és Győr-Sopron megyé­ben bizonyult a leggyorsabb­Tavaly az esztendő végén 16—17 százalékkal volt na­gyobb a nemzeti jövedelem, mint a XI. kongresszus évé­ben, 1975-ben. Növekedésé­nek évenkénti átlaga szeré­nyebb. mint az évtized ele­jének négy esztendejéé. A létrehozott új érték emelke­dése 1,5 és nyolc százalék kö­zött ingadozott az 1976— 1979-es tervszakaszban. Az 1977-es év kiemelkedő nyolc százalékos nemzeti-jövede­lem növekedését értékelve ugyanakkor már figyelembe kell venni a közben fölhal­mozódott feszültségeket, a költségvetés nehezedő terhe­it. a népgazdasági egyensúly kedvezőtlen alakulását. Ami mindezek ellenére egyértel­mű pozitívum: a két kong­resszus közötti fél évtized­ben a nemzeti jövedelem gyarapodását teljes egészé­ben a termelékenység emel­kedése fedezte. H GITR részközgyűlése A Gabona- és Ipari Növé­nyek Termelési Rendszere — a GITR tegnap tartotta részközgyűlését Szolnokon. A termelési rendszer össze­sen 270 ezer hektáron ter­mel, ebből Szolnok megyére, a 39 partnergazdaságra 85 ezer hektár esik. A részközgyűlésen beszá­moltak az 1979. évi munká­ról, és meghatározták, vala­mint jóváhagyták az idei feladatokat. Az igazgatóta­nács és a szakbizottságok is tájékoztatták a jelenlevőket az elmúlt év eredményeiről. A részközgyűlés végén meg­választották az új tisztség- viselőket. UVTEWY Kiterjedt szellemi exporttevékenység Az Üt- és Vasúttervező Vállalatnál az exporttevé­kenység bővítésére töreked­nek. Annak ellenére, hogy külföldön egyire nagyobb az érdeklődés terveik iránt, nem a megrendelések meny- nyiségiének növelésére töre­kednek. Elsősorban olyan munkákat vállalnak amikibe a hazai építőipari vállalato­kat is bevonhatják. Az első ilyen irányú fela­dat a calcuttai metró terve­zése. esztendőben pártunknak, né­pünknek bonyolultabb és ne­hezebb helyzetben kellett dolgoznia. Ennek ellenére az elért eredmények jelentő­sek”. nak, ugyanakkor Békés me­gyében néhány tized száza­lékkal csökkent a népesség. Érdekes képet mutat a megyeszékhelyeken élők szá­mának alakulása. A szóban forgó időszakban — százalé­kos arányiban — Zalaeger­szeg a listavezető, itt nőtt a legjobban a lakosság száma, majd Szekszárdé a dobogó második foka. A népesség- mozgás irányai bonyolult té­nyezők hatására változnak, de szembetűnő a nagyobb városok lakosságának gyors bővülése, valamint a kisebb községekben élők számának folyamatos mérséklődése, s ez nem mindig fedi a tény­leges társadalmi érdekeket. Folyó áron 1979->ben a nemzeti jövedelem értéke 140 milliárd forinttal volt nagyabb, mint 1975-ben, s megtermelésében a fontossá­gi sorrend élén változatlanul az ipar áll, sőt. tovább nö­velte részesedését. Ami a lét­rehozott új érték felhaszná­lását illeti, itt sok gondot okozott a készletfelhalmozás egészségtelen arányú növeke­dése, — főként 1978-ban —, valamint a beruházások ter­vezettet jóval meghaladó mértéke. Mivel a termelési ráfordítások az indokolható­nál gyorsabban emelkedtek, végül is az egységnyi erőfor­rásra jutó nemzeti jövedelem — ami valójában a haté­konyság fő mutatója — az 1976 és 1979 közötti időszak­ban átlagosan két százalék­kal lett nagyobb. Számítások szerint ennek a kétszerese felelne meg a kívánatos mér­téknek. Budapest lakásépítési ter­vének megvalósítása során, 1990-ig 800 millió forintnak megfelelő devizát takaríta­nak meg a távfűtéshez szük­séges importanyagok hazai gyártásával. Az erről szóló együttműködési " megállapo­dást tegnap írták alá a Mélyépítési Tervező Válla­latnál. A kongresszusi-fel­szabadulási munkaverseny­ben a Fővárosi Tanács be­ruházási főosztályának kö­zössége kezdeményezte a megállapodás létrejöttét, hívta össze az ezt előkészí­tő megbeszéléseket, s adta közre pénzügyileg megala­pozott távhőellátási előrejel­zéseit. A fő cél: minél gazdasá­gosabb lakásépítés minél kevesebb import igénybevé­telével. Ennek egyik legdrá­gább, alapvető „tartozéka” a távfűtési hálózat. Budapes­ten 1990-ig öt fő fűtési kör­zettel — az észak-budaival, az északpestivel, a dél-pesti­vel, a csepelivel és a dél­budaival — számolnak, és a távlati terv az öt körzet tel­jes hálózatával foglalkozik. A dinamikus fejlődést jel­zi, hogy az 1975. évi 86 ezer távfűtött lakással szemben a 90-es években 300 ezer la­kás hőellátásáról kell gon­Mindezek ismeretében ért­hetővé válik. hogy az MSZMP Központi Bizottsága kongresszusi irányelveiben így fogalmaz: „A tervező­munkában azzal kell szá­molni. hogy a nemzeti jöve­delem — a VI. népgazdasági terv idején, 1981 és 1985 kö­zött — a korábbi időszakhoz képest mérsékeltebben növe­kedhet. A növekedés teljes egészében a munkatermelé­kenység emelkedéséből szár­mazzék. A nemzeti jövede­lem felhasználása legyen összhangban a gazdasági fej­lődés belső és külső felté­teleivel, az egyensúly köve­telményeivel”. Négy év alatt majdnem 800 milliárd forintot költöt­tünk beruházási célokra. A népgazdaság anyagi és nem anyagi ágaiban folyamatosan emelkedett az így elköLtött pénz. Az állóeszköz-vágyon ötödével volt nagyobb 1979 végén, mint 1975-ben. Közös haszon A szocialista szervek be­ruházásaiból — a főváros után és százalékos arányban számolva — a két kongresz- szus közötti esztendőkben a legnagyobb rész Borsod. Pest, Hajdú-Bihar. Fejér megyé­nek jutott. Ha egy lakosra számítjuk az összeget, akkor viszont ez a sorrend: Fejér, Borsod. Tolna. Komárom. Tovább nőtt ebben az idő­szakban az ipar részesedése a beruházásokból. Minden száz forintból 41 jutott ide. Ezekben az években az or­szág egész lakosságát gyara­pító létesítmények sora ké­szült el. mint amilyen példá­ul a 750 kilovoltos távveze­ték, a Testvériség gázveze­ték. a Gyulai Húskombinát, a Hajdúsági Cukorgyár, a Borsodi Vegyikombinát új pvc gyára, a kőolaj- és föld­gáztermelés 'bővítése Szeged térségében!, s olyan, kisebb súlyúnak tűnő tényezőkről sem szabad elfeledkezni, mint évente négy és fél ezer traktor vagy 2 ezer gabona- kombájn szolgálatba állítása a mezőgazdaságban. Mészáros Ottó (Következik 2. Amennyit megtermelünk) doskodni, és az összes hő­igény — figyelembe véve a közintézményeket, az egyéb fogyasztókat is — 820 me­gawattról 3000-re nő. Olyan nagy lakótelepek készülnék, mint például a Békásmegye­rin 13 ezer, a káposztásme­gyeri 26 ezer lakással. Mindez gazdaságilag és műszakilag egyaránt rendkí­vül nagy, felelősségteljes fel­adatot jelent, s ezért kezde­ményezte a Fővárosi Tanács beruházási főosztálya, hogy a beruházók, a tervezők, a kivitelezők, a kutatóintéze­tek együttesen dolgozzák ki a devizát csökkentő prog­ramot a farróvíz-vezetékek- kel és az ezekhez szüksé­ges különböző szerelvények­kel, alkatrészekkel kapcso­latban. összesen 22 fővárosi, me­gyei, valamint ÉVM—KGM —NIM vállalat és intéz­mény tette magáévá a ta­nácsi kezdeményezést, s a kollektívák vezetői aláírá­sukkal erősítették meg: ki­ki a profilnak megfelelően vesz részt a távhőellátáshoz szükséges (eddig import­ból származó, sok devizát fölemészitő) úgynevezett el­záró szerelvények, hullám­lemez kompenzátorok és csőívek hazai gyártásában. Tűi a 10,7 millión Hullámzó haladás Együttműködési megállapodás importanyagok hazai gyártására

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents