Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-16 / 64. szám
A megbecsülés aranyfedezete A vita hullámai már elültek a műhelyben, a nézet- eltérések tisztázódtak^ s ennek nyomán új szelek fújnak — mondják a lakatosok elégedetten. Egy régi szokással kevesebb és a nyereségük a jobb közérzet. A problémát nem volt könnyű megoldani: K. Z. rövid időn belül másodszor is megkapta a legmagasabb prémiumot. Igazságos volt-e vagy sem? Hogy ő dolgozott a legkiválóbban — sőt, köztudottan mindig elsőrangú munkát ad ki a kezéből — azzal mindenki egyetértett, de, hogy úgymond mindig ő „üsse meg a bankot” — az már túlzás. így vélekedett a műhely egy része. A brigádvezető türelmesen érvelt: K. Z. kiváló munkás, 'neki önmagát meghaladni sokkal nehezebb, s kevésbé feltűnő, mint annak, aki alulról indul, s bejut a közepesek közé. Bizonyítékai hatottak is meg nem is, minden érvére elhangzott egy-egy tétova de ... A brigádvezetőn eluralkodott a harctéri idegesség, krétafehér lett az arca: „Ki tudja utána csinálni?” — kérdezte vésztjóslóan. Adok anyagot, szerszámot — tessék, a kezetekkel bizonyítsátok be, hogy nektek van igazatok. Világos?!” Néma csend. A brigádvezető tudta, a csata eldőlt. Ledőlt egy korlát, ezúttal szabaddá vált az út az igazságosabb, a munkát jobban megbecsülő gondolkodás előtt. Hogy ebben a műhelyben így történt, korántsem azt jelzi, hogy másutt és más kérdésekben ilyen egyszerűen vetkőzhetek le régi beidegződések, ilyen magától értetődő módon rendeződnek át, s telnek meg új tartalommal a fogalmaink. Sőt, meggyőződésem, a brigádvezető sem hiszi, hogy a tegnap aratott győzelem mára vagy holnapra is biztos siker,, hogy végleg letudta a konkrét kérdésben a vitát, hogy mindenki úszik a boldogságban, mert ezután más világ lesz a műhelyben. A műhelyben történtek mégis továbbgondolásra érdemesek, tanulni lehet belőlük. Jó, az egyes emberek esetében — tegyük fel — áttekinthetőbb a munka, viszonylag könnyebb mérlegelni, ki dolgozik jobban s ki kevésbé. Ámde, például a kiváló címre pályázó vállalatok, szövetkezetek esetében is így van-e? Őket nem lehet se a satupadhoz, se a földekre küldeni — tessék csináljátok a legkiválóbb után?! Azt mindenki tudja, hogy a magasugró világcsúcstartónak nehezebb feladat, nagyobb „szenvedés” egy centiméterrel túlszárnyalni a legjobbját, mint a megyei bajnoknak. Aki ezt vitatja, egyes eseteket tekintve lehet, hogy igaza van. De azt az érvet bizonyára elfogadja, hogy az olimpiai aranyérmet nem lehet valakitől pusztán azért elvenni, mert a tavalyihoz képest csak egy centiméterrel ugrott többet, míg a bronzérmes meg hárommal. A legjobb teljesítményt tehát nem lehet devalválni más szempontok szerint. Ha példánkat a gazdasági életre, egyáltalán az üzemi vagy egyéni teljesítményekre alkalmazzuk — szintén megállja a helyét. Egy erős,, stabil, magas színvonalon termelő vállalat, termelőszövetkezet egyik évről a másikra a kis előrelépéssel is messzebbre jut — s élvonalat képvisel tartósan — mint azok, amelyek a gyenge teljesítménytől a közepesbe ugrottak át — öles léptekkel. (A dicséretet viszont ők is megérdemlik.) A társadalmi igazságosság azt követeli meg, hogy a kiváló kerüljön a dobogó legmagasabb fokára, a jó kapja az „ezüstérmet”, a harmadik a „bronzot” és így tovább ■.. A társadalomnak ebből van igazi haszna,, mert a háromszoros kiváló vállalat negyedszer is az szeretne lenni, a mögötte állók meg az elsőt szeretnék megszerezni. Itt a megyében is tanúi voltunk az utóbbi években, hogy a magasabb követelmények, a társadalmilag, tehát politikailag igazságosabb elbírálás jobb teljesítményekre ösztönözte a kollektívákat és vezetőket. S hogy eközben némileg átrendeződtek a sorok? Ez alapvetően a többség előrelépését jelentette, részben átíratta a megszokott helyezési számokat és kiderítette azt is, hogy a lényegében azonos feltételek között dolgozó gazdaságok egy része mindenekelőtt vezetési-szervezési okok miatt nézi lentebbről a piramis csúcsát. A megyei pártértekezleten egy ipari munkás és egy téeszvezető nyilvánosan ^összebeszélt”: A munka színvonala, a teljesítmény nemcsak pénz, hanem erkölcsi kérdés is, önbecsülés dolga is — így vélekedett a munkás. A téeszvezető többi között azt hangsúlyozta, hogy a felismert hibákkal nem élhetünk békés egyetértésben. Mindkét gondolat ugyanarról a politikai tőről, erkölcsi tartásból fakad: a megítélés kizárólag a munka alapján történjék. Jól tudjuk, hogy fel kell zárkóznunk a feladatainkhoz, ami azt jelenti, hogy korszerűen kell dolgoznunk. De korszerűnek csak az tekinthető, ami a leghatékonyabb hatásfokkal érvényesül, amelynek nem vethet gátat az esetenként megcsontosodott szemléletre, a rossz beidegződésekre utaló gyakorlat. A felzárkózás kötelessége minden vállalatnak, üzemnek, intézménynek, minden embernek. Azaz mindenütt az adottságok jobb kihasználásán a sor a közös cél érdekében. Ahhoz, hogy ki-ki önmagához előbbre léphessen, tudnia kell miben és miért jobbak az előtte levők. Ez a tisztánlátás nélkülözhetetlen feltétele a fejlődésnek. A cikk elején szereplő brigádvezető a felidézett vitában is ezt az álláspontot képviselte, tehát a munka szerinti elosztás szocialista elvét, amely érvényesítendő vállalatra, téeszre s az egyes emberekre is. Hadd tegyük hozzá: az erkölcsi megbecsülés „elosztásában” is ennek az elvnek kell érvényt szerezni. Az egyenlősdi abban sem megengedhetőFábián Péter Heti világhíredé (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSUNK A 2. OLDALON) Megkezdődtek a forradalmi ifjúsági napok Koszorúzások Budapesten és Szolnokon Budapesti ifjúmunkások, diákok, felnőtt dolgozók ezrei érkeztek tegnap reggel a budapesti Március 15. térre. Az 1848—49-es polgári forradalom és nemzeti szabadság- harc 132. évfordulójára emlékezve koszorúzási ünnepséget tartottak Petőfi Sándor szobránál. 48-as dalokat, indulókat énekelve vonultak át az ünneplők a Pesti Barnabás utcán. a Szabadsajtó úton. a Kossuth Lajos utcán át a Múzeumkertbe a KISZ Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által rendezett ifjúsági nagygyűlésre, a nemzeti színű és vörös zászlókkal díszített Múzeumkertben Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára köszöntötte a résztvevőket. majd Kovács Béla. az Országos Béketanács főtitkára mondott ünnepi beszédet. Tegnap délelőtt Szolnokon a Datnjantdh-emlékműhöz több ezer fiatal jött el tisztelegni a hajdani márciusi (Folytatás az 5. oldalon.) Tavaszi határszemlék előtt A tavaszi határszemléken a mezőgazdasági rendeltetésű földeken kívül 1980-tól fokozottabban ellenőrzik a más célra szolgáló (bányászati, közlekedési, vízügyi) termőterületek mezőgazdasági mellékhasznosítását. E területek kezelőit ugyanis jogszabályi rendelkezések kötelezik arra. hogy az egyes létesítményekhez tartozó termőföldek — árok- és csatornapartok, töltésoldalak — hasznosításáról gondoskodjanak: a művelhető területeket, illetve a fűtermést felajánlhatják a szomszédos nagyüzemnek vagy a háztáji gazdaságoknak. A határszemlék feladata annak vizsgálata is: mit tettek az üzemek a gyommentesítés érdekében. A szemlebizottságok szemügyre veszik a gyepterületeket. Körültekintően megvizsgálják. hogy a természeti és üzemi adottságok a gyepek intenzívebb hasznosítása érdekében milyen agrokémiai, agrotechnikai és technológiai tennivalókat igényelnek. Arra törekednek, hogy azokat a gyep-részeket. amelyeket egyáltalán nem vagy csak alkalmilag kaszáltak, illetve legeltettek, ismét bevonják a gazdálkodás körébe. Mindezt indokolja, hogy a természetes gyepeken megtermett takarmány mennyiségének növelésével jelentős szántóterületeket lehet felszabadítani más növényi kultúráknak. Az elmúlt évi adatok biztatók: a nagyüzemek az utóbbi három évben 27 ezer hektár, korábban parlagon maradt földet vettek használatba. További háromezer hektárt pedig várhatóan 1980-tól kezdve hasznosítanak. Az üzemi területek ösz- szevonása, a táblaméretek növelése érdekében közel százezer hektárt cseréltek el egymással a gazdaságok. A földhivatalok 35 ezer hektár szétszórt, elaprózott földet egyesítettek nagyüzemi táblákban. Három év alatt 7000 romos tanyát bontottak le. Ebből közel 6000 tanya helyét a nagyüzemek már művelésbe vették. Kongresszusi és felszabadulási munkaverseny Jobb minőség, nagyobb takarékosság II szolnoki bútorgyár brigádjainak újabb vállalásai A múlt év közepén az MSZMP XII. kongresszusának és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére országos mozgalom bontakozott ki. Az ipari vállalatok és a mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói az 1979 eleji munkaverseny-fel- ajánlásaikat kiegészítették, vállalták a termelés és a gazdálkodás további tartalékainak feltárását. A tavalyi eredményeket értékelték a kollektívák és sok helyen már az idén folytatódó kongresszusi és jubileumi munkaverseny 1980-as céljait is meghatározták. A Tisza Bútoripari Vállalat 4-es számú, szolnoki gyáregységében tavaly a termékek 98,4 százaléka minősült első osztályúnak, 1,4 százaléka pedig nem felelt meg a szabványoknak. A Húsz elhagyott, romos tanya lebontásával, a tanyahelyek művelésbe vonásával ebben az évben is mintegy hat hektárral növeli termőterületét az öcsödi Szabadság Termelőszövetkezet. Felvételünkön: bontják a valamikori Izbéki tanyát, ismét eggyel kevesebb plarlagportát kell kerülgetni a közös gazdaság gépeivel (T. F.) szocialista brigádok elhatározták. hogy az idén az anyagok gondosabb megvá- logatásával és a technológiai fegyelem megszilárdításával 0,6 százalékra csökkentik a leértékelt bútorok arányát. A garanciális javítási költségeket — amelyek értéke tavaly 438 ezer forint volt — 22 ezer forinttal 5 százalékkal akarják mérsékelni. A bútorgyáriak az 1979- esnél 183 ezer forint értékűvel kevesebb földgázt, villamos energiát és ivóvizet kívánnak felhasználni. Eddig 13 szocialista brigád ajánlotta fel a munkaidő- alap jobb kihasználása érdekében tett erőfeszítéseit. Tizennégy brigád határozta el, hogy összesen 100 ezer forinttal csökkentik az anyag- költségeket, három szocialista brigád vesz részt abban az értékelemző csoportban, amely munkájával a gyárban felhasznált lap-lemez- anyagok költségeinek 600 ezer forintos csökkentését szeretné elérni. A Tisza Bútoripari Vállalat 4-es számú gyáregységében a felületkezelő berendezések jobb kihasználása érdekében négy brigád 50 ezer négyzetméter lemez kiszabását és felületkezelését végzi el társüzemek részére. A vállalatnak így kevesebb alkatrészt kell készen megvásárolnia; az elért megtakarítás az 50 ezer négyzet- méter lemezből várhatóan 575 ezer forint értékű lesz. Ara: 1,60 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXXI. évf. 64. szám, 1980. március 16., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA B TBRTflLOMBQL: n tudománnyal lépést tartva Azok a régi jő „fatengelyes emberek” Örököltem — de minek? Svejk, a győzedelmes
