Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-15 / 63. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. március 15. Számos ország kutatóit foglalkoztatja ina is a vikingek története. Az eredetileg Skandináviában és a mai Dániában élt északgermán törzseik, a norvégek, svédek és dánok őseit tulajdonképBemutatjuk: Falusné dr. Szikra Katalin akadémikust Furcsa életútja volt: regényes kezdet, szürkébb folytatás, kemény munka és az azt koronázó siker. Címszavakban ennyi. Részleteiben érdekesebb: 1924-ben, Moszkvában született. A dátumból és a helyből következik, hogy szüleinek valamilyen kapcsolatban kellett lenniük a nemzetközi munkásmozgalommal. Valóban: édesapja, Szikra Gyula, a Magyar Tanácsköztársaság idején a budapesti Vörös Őrség helyettes parancsnoka volt. És mint ilyen, automatikusan került az ellenforradalom börtöneibe. A húszas évek elején, az emlékezetes fogolycsere idején szabadította ki a fiatal szovjet állam, így került Moszkvába, ahol a jogász végzettségű kommunista a szovjet központi statisztikai hivatal életszínvonal-osztályán dolgozott. Moszkvában született leányának tehát „volt kitől örökölnie” közgazdaság iránti vonzalmát. Szülei később elváltak, édesanyja a gyermekkel 1930- ban visszatért Magyarországra. így Szikra Katalin iskoláit már Budapesten végezte. Legalábbis az érettségiig, mert tovább tanulnia akkor nem volt módjában. Női szabósegéd lett, erre nevetve emlékszik; „Két diplomám van — mondja — közgazdász és női szabó... 1943 óta vett részt a munkásmozgalomban, 1945 óta tagja a kommunista pártnak. A felszabadulás után a Pénzintézeti Központba került, és hogy továbbképezze magát, esti tagozaton elvégezte a közgazdasági egyetemet. Az egyetem elvégzése után dilemmába került: ekkor már az Ellenőrzési Központ munkatársa volt. Ottani vezetői úgy vélték: a pártnak munkahelyén van rá szüksége. Oktatói az egyetemen mást mondtak: a pártnak az egyetemen van rá szüksége, iádkor döntött úgy, hogy saját magára hallgat elsősorban — és az egyetem mellett határozott. 1951-től tanársegéde, 1960-tól adjunktusa, 1962-től docense, majd 1971-től egyetemi tanára a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemnek, És nem is akármilyen tanára. Ha van a népszerűségnek fokmérője, akkor annak számít, hogy a tanszéki adminisztrátortól a menza pénztárosnőjéig mindenki csak „Katika”-ként emlegeti, mindenki szereti. Nem véletlenül, ez oktatási elveiből is következik, amiről ezt mondja: — A hallgató egyenrangú ember, akitől még tanulni sem szégyen, ha véletlenül így alakul. Az oktatás bizonyos fokig kollektív alkotás. Azt hiszem, a hallgatók érzik: nálam sokmindent elmondhatnák. Nem feltétlenül szükséges, hogy velem vagy az. általam tanítóitokkal mindenben egyetértse- nek. Legyen saját véleményük — de lismerjék a „hivatalos” véleményt is! Az önálló gondolkodásra nevelés különösen fontos a köz- gazdasági pályán, és különösen a politikai gazdaságtan, területén, amellyel foglalkozom. o Tudományos pályafutása során egy meghatározott vonal követhető nyomon: évtizedek óta foglalkozik azokkal a közgazdasági témákkal, amelyek ma a legfontosabbak. Egyetemi doktori címét 1958-ban szerezte, 1960- han lett kandidátus. Értekezése könyv alakjában is napvilágot látott, „A technikai fejlődés és az ipari munka” címmel, A tudományok doktora fokozatot 1970- ben védte meg, doktori értekezésében is felhasználta egyik könyvének anyagát, amelynek címe „Létszám, termelés, gazdasági növekedés” volt. 1976-ban választotta levelező tagjává a Magyar Tudományos Akadémia. Székfoglalójában a munka szerinti elosztás értelmezésének néhány kérdését vizsgálta. Megannyi ma is élő, fontos téma. És hogy menynyire jól látott előre bizonyos dolgokat Falusné dr. Szikra Katalin, arra a riporter is tanú, aki tízegynéhány éve a „közgázom” szemináriumi hallgatója volt — és emlékszik: a professzomő már akkor felhívta hallgatód figyelmét az akkor valóban új gazdásági mechanizmus néhány olyan problémájára, amelyet a hatvanas évek végén, az általános „mindent megold a mechanizmus” sugárzó-optimista légkörében sokan nem vettek észre, és amelyeket azóta valóban korrigálni kellett! ... Oktatói munkája mellett széles körű tudományos-közéleti tevékenységet végez. Számos bizottságnak tagja, a fontosabbak: a Tudományos Minősítő Bizottság közgazdász-tagja, az Országos Béketanács Tudományos BiNyomtatott áramkörök gyártása Nagy előrelépést jelentett a rádió- és televíziótechni- kában és még sok más területen a nyomtatott áramkörök bevezetése. Kisebbek lehettek méretek, kevesebb hibaforrás adódhat, de a javítás is kényelmesebbé vált. A készülékekből eltűntek a különböző színű és hosszúságú huzalok, amelyek között az eligazodás és a hibakeresés bizony nem volt könnyű. A tömeggyártással gyártott elektronikus készülékek ma már szokásos — az alkatrészek (elektroncsövek, transzformátorok stb.) összekötésére szolgáló — alapeleme a nyomtatott áramkör. Általában vékony, szigetelés nélküli fémszalagokat helyeznek szigetelőlapra. Az alkatrészek elhelyezését úgy tervezik meg, hogy az összeköttetéseik ne keresztezzék egymást. Az áramvezető fémszalagokat többféleképpen viszik rá. „nyomtatják rá” a szigeteíőlapra. Az egyik eljárás során a szigetelőlapot vékony vörösréz fóliával vonják be, utána a felesleges részeket megfelelő sablonok segítségével eltávolítják. A másik eljárás alapja az, hogy a sablonon át a szigetelőlapra fémszórással viszik rá a vezetőszalagot, amelyet azután galvanoplasztikái úton vastagítanak. A harmadik szokásos eljárásnál a vezetőszalagot fotokémiai úton viszik rá a szigetelőlemezre. A nyomtatott áramkör készítésének technológiájával bizonyos áramköri elemeket is előállítanak, pl. kis menetszámú indukciós tekercseket kondenzátort, illetve villamos ellenállásokat. A varsói Híradástechnikai Intézet munkatársai célul tűzték ki a nyomtatott áramkörök további fejlesztését és az importanyagok hazaiakkal való helyettesítését. Készül a nyomtatott áramkör Tudományos kutatások a világűrben Új felfedezések a vikingekről A közelmúltban olyan vélemények is elhangzottak, hogy a világűrkutatás hasznossága nincs arányban a ráfordított óriási összegekkel. A tudományos és gyakorlati eredmények azonban alaposan rácáfolnak a szkeptikusok véleményére: akoz- moszkutatás rövid idő alatt az egyik legfontosabb tudományággá fejlődött, és a műszaki haladás ösztönzőjévé vált. Néhány év alatt rengeteg új kísérleti adat gyűlt ösz- sze, s ezzel a Föld közeli és távoli térségeiről, a szomszédos égitestekről alkotott elképzeléseinket meg kellett változtatni, ugyanakkor a világűr megismerésében számos problémát sikerült megoldani. A világűrkutatás sikerei jelentős mértékben járultak hozzá az aerodinamika, a fizika, a rádió-és a televíziós technika fejlődéséhez és a különféle műszaki berendezések mimiaj.ürizálási problémáinak megoldásához. Az ember kilépése a világűrbe óriási lendületet ad,Ott a biológia és az orvostudomány fejlődésének is. Az űrhajók új energiaforrások kutatására is késztették az embert: így jelenhettek meg A szovjet űrkutatás földi ellenőrzőközpontja pédául a napelem-félvezetők és fűtőelemek is. Az űrhajózás ma már szorosan hozzátartozik az ember életéhez, megkönnyíti a nagy távolságokat áthidaló kapcsolatteremtést és a navigációt. Az űrkutatás eredményei nemcsak az időjárás előrejelzését teszik lehetővé, hanem megteremtik az éghajlat megváltoztatásának feltételeit is. Jelentős eredményeket hozott az űrkutatás a Föld bioszférájának tanulmányozásában is. Így például a különféle természeti erőforrások feltárásában, a geológiában, a geomorfológiában, az oceanográfiában, a hidrológiában, a geobotanikában, a talajkutatásban és még egy sor tudományágban. zottságának és a Közgazdasági Szemle szerkesztő bizottságának is tagja. Jelenlegi kutatási témája bér és az ösztönzés kérdésköre köré csoportosul. Hallatlanul izgalmas témákat vizsgál: meddig ösztönző a magas jövedelem, mire lehet elkölteni a szocialista elvek megsértése nélkül, hogyan lehetne a termelésbe „visszairányítani”, azaz, olyan befektetésre rávenni a magas jövedelműeket, ami az országnak is hasznos, és nem valutáért behozott drága fogyasztási cikkeket kíván? A biztosítási tevékenységnek nincs-e olyan formája, amely vonzó lehetne a magas jövedelműek előtt? (A bankbetét az 'inflálódás miatt nem túl vonzó e rétegek számára...) És egy figyelemreméltó megállapítás: nem túl sók a vezető beosztás és az ezzel járó magas jövedelem egy ilyen kis területű és lakosságú országban? Ha tudósaink közül valakire, rá bizton mondható: napjaink kérdéseivel foglalkozik! És a magánember? Falusné dr. Szikra Katalin úgy érzi: nyugodt családi élete az eredményes kutatómunka- egyik biztosítéka. Éhhez sokat segít férje, aki a rádió külföldi adásainál főszerkesztő-helyettes, és nem kárhoztatja őt a „hagyományos háziasszony-szerepre”, sőt, ő inspirálja alkotó munkára, örül sikereinek. o Pia 29 éves, gépész üzemmérnök, két unokája is van, egy kisfiú és egy kislány. Milyen lehet egy akadémikusnő „nagymama-szerepben”? Hétvégente nagyon élvezi, hogy foglalkozhat unokáival. Kedvenc időtöltése a séta, a kirándulás, az úszás —■ nyáron, télen pedig a színház, a hangverseny. Legjobban Örkény darabjait szereti. Ügy érzi, mindez regenerálja szervezetét, munkaképességét. Azt mondja magáról: ha három hétfő lenne egy héten, sokkal többet tudna alkotni... Persze, így sem kell „szégyenkeznie” ... Szatmári Jenő István A hídpillérek cölöpéi előkerülnek az ásatás során pen normannoknak nevezték, és a vezéreik voltak az ún. vikingek. Eredetileg pásztorkodással, halászattal és vadászattal foglalkoztak. A VIII—IX. század folyamán — az ősközösségi társadalom felborulásával —vagyoni különbségek jöttek létre, kialakult az arisztokrácia. és ők további vagyonszerzés céljából távoli tengeri rablóportyákat szerveztek, ezzel veszélyeztetve az európai népeket. Kalózportyáik célja a fosztogatás és rabszolgák szerzése volt, akiket értékesítettek az európai és ázsiai rabszolgapiacokon. Pusztító támadások sorozatát intézték Anglia, Skócia. Írország. Izland, ellen, de portyázásaik során eljutottak Grönlandra és Észak-Amerikába is. Újabban amerikai kutatók azt bizonyították, hogy a vikingek nemcsak Amerika északkeleti partjáig, hanem mélyen a földrész belsejébe is eljutottak. A vikingek településeivel kapcsolatban ugyanis számos kérdésre választ adnak amerikai kutatók infravörös fényképezéssel végzett kutatásai. Dél- Amerikában készítettek ilyen légifelvételeket és ezeken erődítmények maradványait lehetett felfedezni. Az erődítmények feltűnően hasonlítanak az 1000 és 1300 közötti években épült északeurópai viking erődítményekhez. Abban az időben néhány viking „század” tengerre szállt, és azután eltűnt. A legújabb kutatások szerint ugyanabban az időben néhány indián kultúrában lényeges változások következtek be. Egy francia kutató pedig még 1732-ben beszámolt arról, hogy olyan indián törzzsel találkozott, amelynek tagjai mintegy 7 százalékban magas termetű- ek. szőkék és kékszeműek voltak. A másik új felfedezés a vikingekkel kapcsolatban egy híd maradványa, amelyet Dániában a Vejle-patak völgyében találtak. A hidat 980-ban Canut király nagyapja. Herald Bluetooth építette. A híd 6 méter széles és 1000 méter hosszú volt. A katonai célra épített híd 5 tonna súlyt is elbírt, és a becslések szerint 50—60 évig használhatták. A Dán Nemzeti Múzeum igazgatója szerint, aki 32 éve tanulmányozza a vikingeket, ilyen viking -technológiát még sehol sem találtak. Hajóik és vázaik is azt mutatják, hogy a vikingeknek jó érzékük volt az építkezéshez. | tudomány m if CfliMKi) A magyar tudomány arcképcsarnokából
