Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-15 / 63. szám

Többnek lenni Egyik iparvárosunk mű­velődési házában arról be­szélgettünk egyízben, hogyan áll a munkásművelődés ügye hazánkban. Amit ott a ház gazdái elmondtak, több volt. mint elgondolkodtató. Arról számoltak be ugyanis, hogy egész generációk esnek ki a kultúra vonzásköréből, úgy hozzávetőleg a huszonnégy és harmihchat év közöttiek. Attól kezdve, hogy a fiata­lok megházasodnak, teljesen leköti őket a családalapítás gondja; a lakásszerzés, az otthonteremtés. Majd követ­keznek a gyermeknevelés teendői. Később azután, negyven felé, sokan rájön­nek, mennyit mulasztották. Látják a késést, amely szin­te már behozhatatlan, túlsá­gosan „beállt” az életrit­musuk ahhoz, hogy változ­tatni akarnának rajta, vagy ha szeretnének is, a hétköz­napok megszokott ritmusa nem enged kitörést. Ehhez nagyobb nekikészülés kelle­ne, talán helyenként több biztatás is, s az a belső igény, amelyet csak a mű­velődés folyamatossága ad­hat meg az embernek. Vajon törvényszerű-e, hogy ez így legyen? Semmiképp nem az. Mindennapi életünk ezer­nyi tapasztalata szól amel­lett, hogy tudásban, művelt­ségben senki nem állhat meg egy adott szinten: ami ma elegendő, az holnap már kevés. Nem véletlen, hogy annyira hangsúlyosan idézik figyelmünkbe ezt a- követel­ményt a párt Központi Bi­zottságának mostani, kong­resszusi irányelvei. A széle­sebb összefüggések jobb megértése végett érdemes szó szerint idézni az ötödik fejezet 5. pontjának első két mondatát: „Előrehaladásunk fontos feltétele, hogy tovább gyarapodjék népünk művelt­sége, a közművelődés egyre inkább társadalmi üggyé váljék. Széles körben kell tudatosítani a társadalmi, gazdasági és kulturális fej­lődés egységét.” A fizika, a kémia, az elektronika szédületes mér­tékben bővülő ismeretanya­ga nem elvont fogalmak hal­maza többé: szoros kapcso­latban áll köznapi szükség­leteinkkel, tárgyakkal és be­rendezésekkel, amelyek éle­tünket szebbé, könnyebbé teszik. A világnézeti tisztán­látás igényének jobb kielé­gítése a hatalom gyakorlásá­ban Való tudatosabb részvé­telt segíti elő, ezért tartják mind többen szükségletnek — jogosan. Manapság sűrűn találkoz­hatunk azzal a szemlélettel, amely az előrehaladást el­sősorban egy meghatározott forintösszeg befektetésével tudja elképzelni. Épp az irányelvek megvitatása so­rán hallottam feltenni a kérdést: lehetséges-e, hogy minimális gazdasági előre- hadás mellett a mainál gyor­sabban lépjünk előre a kul­turális fejlődés terén? Le­hetséges több óknál fogva is. Mindenekelőtt azért, mivel államunk szűkösebb lehető­ségeink ellenére is hatalmas összegeket költ évről évre a művelődés ügyére. Lehetsé­ges a tovább lépés, mert a kultúra ügyének mindenkor megvoltak és megvannak ma is azok a szószólói, akik nem a kilátásba helyezett tiszte­letdíjtól teszik függővé, mit és mennyit tegyenek. Előbb­re léphetünk a közművelődés ügyében végül azért is, mert az országos igények felis­merése után lassanként pon­tosan kirajzolódnak a helyi igények is. Moszkvában tárgyal! az afgán külügyminiszter Gromiko nyilatkozata Befejezte moszkvai tárgya­lásait és elutazott a szovjet fővárosból Sah Muhammed Doszt, az Afganisztáni Egy­séges Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának tagja, az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaság kül­ügyminisztere, aki a szovjet kormány meghívására tett kétnapos látogatást. Mint a látogatásról kiadott közlemény bejelenti, A. Gro­miko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere és Sah Muhammed Doszt meg­beszélést folytatott a két or­szág számára kölcsönös ér­deklődésre számot tartó kér­désekről. Tárgyalásaik során megvitatták és egyeztették azokat a gyakorlati kérdése­ket, amelyek az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság területén ideiglenesen tar­tózkodó, korlátozott létszá­mú szovjet katonai kontin­gens jelenlétének feltételei­vel függenek össze. A szov­jet katonai kontingens afgán felkérésre azért tartózkodik Afganisztánban, hogy az or­szág népének és kormányá­nak segítséget nyújtson a kívülről jövő agresszió el­hárításában. Az Afganisztánnal kap­csolatos kérdések megoldá­sáról nyilatkozott Moszkvá­ban Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. Gromiko Sah Muhammed Doszt af­gán külügyminiszterrel foly­tatott megbeszéléseket. A szovjet külügyminiszter megállapította: csak üdvö­zölni lehet azokat a kísérle­teket, amelyek az Afganisz­tánt érintő kérdések politi­kai megoldásának útját ke­resik. „Leonyid Brezsnyev nemrég nyilvánosan elhang­zott állásfoglalásában pon­tosan kifejtette az ezzel kap­(Folytatás a 2. oldalon) Ma kezdődnek a Verseghy diáknapok Egyelőre infralámpák alatt nevelkednek ezek a kisbárányok, de még az első fél­évben útnak indítják őket a jászberényi Lenin Tsz tizenegyezer férőhelyes juhá­szati szaktelepéről Itáliába. A közös gazdaság az idén mintegy több mint "000 pecsenyebárányt szállít, zömében olasz exportra (T. F.) Nyolcadik alkalommal ke­rül sor az idén középiskolá­saink megyei kulturális se­regszemléjére, a Verseghy diáknapokra. Középfokú ok­tatási intézményeink leg­jobb művészeti csoportjai közül az irodalmi színpa­dok és az énekkarok ma kezdjk a versengést a ven­déglátó szolnoki iskolákban, valamint a Megyei Művelő­dési és Ifjúsági Központban. Március 16-án és 21-én pe­dig a versmondók, szólisták, hangszeres együttesek, tánc- csoportok. mérik össze tudá­sukat, küzdenek a helyezé­sekért. Az idei diáknapokon közel háromezer középiskolás és szakmunkástanuló fiatal mu­tatja be tudását a különbö­ző művészeti ágakban. A puszta bemutatkozáson túl azonban sokkal többet je­lentenek a diáknapok, hiszen e rendezvénysorozat a for­radalmi ifjúsági napok ki­emelkedő eseménye. A me­gye tanulóifjúsága a hagyo­mányoknak megfelelően így emlékezik meg nagy tavaszi ünnepeink sorozatáról. A műsorszámók listáját la­pozgatva látható, hogy a fia­taloknak, s felkészítő taná­raiknak felszabadulásunk kö­zelgő évfordulója, s politikai életünk kiemelkedő esemé­nye, a párt XII. kongresz- szusa adta az ösztönzést a műsorválasztáshoz szocialis­ta építőmunkánk, mai éle­tünk bemutatásához. A bemutatókat megelőző iskolai versenyeket soha nem tapasztalt érdeklődés előz­te meg, az idén a benevező diákok száma jóval megha­ladta a korábbi évekét. Di­cséri ez a pedagógusokat, akik időt, fáradságot nem kímélve fedezték fel, ápol­ták, fejlesztették a diákok valamilyen irányú bontako­zó tehetségét. Megkezdődtek Iránban a parlamenti választások n békétlenség vége (Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon) Művezető vagyok 3. oldal Tudomány, technika 4. oldal Gyógyszerek a hiánycikklistán 5. oldal Jól haladnak a szőlő és gyümölcsös metszésével a jászapáti Velemi Tsz-bcn. A jászkiséri út mellett a 2-es központ mintegy 5 hektárnyi területén metszi, tisztítja a fákat a kertészeti brigád Külföldit pótol a szolnoki tripolifoszfát A behozatalnál gyorsabban nőtt az export Importgazdálkodás két nagyüzemben A magyar népgazdaság egyensúlyának helyreállításában igen fontos szerep jut külkereskedelmi mérlegünk foko­zatos javításának. Ez nem csak azt jelenti, hogy a hatékonyság növeke­désével párhuzamosan növel­ni kell a minden piacon ér­tékesíthető, gazdaságosan el­készíthető termékek export­ját. A határokon túli keres­kedelem negatív egyenlegé­nek megszüntetéséhez nél­külözhetetlen az ésszerű importgazdálkodás is. Nem mindegy, hogy a vállalatok a külföldről drágán beszer­zett anyagokból mennyit használnak fel. és mit készí­tenek. A következőkben azt mutatjuk be, hogy két Szol­nok megyei nagyüzem — a Tiszamenti Vegyiművek és az Aprítógépgyár — mire használja a határokon túl­ról vett anyagokat,' __ A Tiszamenti Vegyimű­vekben készülő termékek legnagyobb része a hazai ellátást szolgálja. A kén­sav, a foszforműtrágya, a foszforsav és a nátriumtri- polifoszfát. a mosószerek, va­lamint a porfestékek terme­lésének döntő többségét itt­hon értékesítik. Alapanya­gokat azonban szinte kizáró­lag külföldről vásárolnak. A szocialista országokból ér­kezik a kén, a pirít, a kola- foszfát és a szóda, tőkés- és fejlődő országokból vesznek algíri foszfátot, és más ve­gyi anyagokat. Az import ér­téke 1978-ban 1,4 milliárd, tavaly — szállítási nehézsé­gek miatt — 1 milliárd fo­rint volt, az idén pedig — amikor már teljes kapacitás­sal dolgozik foszforsav- és nátriumtripolifoszfát üzem — 1,8 milliárd forintért szál­lítanak a szolnoki vállalat­nak alapanyagokat a külföl­di partnerek. A vállalat vezetői évek óta keresik azokat a lehetősége­ket. amelyeket kihasználva, a tőkés importot szocialista országokból származóval he­lyettesíthetik. A nem rubel­lel kifizetendő alapanyagok arányának csökkentése ér­dekében nem csupán keres­kedelmi tárgyalásokat foly­tattak. hanem változtatták a TVM termékszerkezetét is. Foszforsav- és nátrium­tripolifoszfát üzemük befe­jezése után az idén folyó áron számítva 50 százalék­kal nő a vállalat termelése és 55-ről 68 százalékra mó­dosul a rubel elszámolású import aránya. Az új létesít­mény nemcsak a TVM- ben tesz fölöslegessé jelentős mennyiségű tőkés behoza­talt, hiszen Szolnokról az egész magyar mosószeripar nátriumtripolifoszfát igé­nyeit képesek Melégíteni. A jászberényi Aprítógép- gyár 1978-ban mindössze 300 ezer forint értékű terméket vásárolt a szocialista orszá­gokból. A vállalat 1978 vé­gén kezdte meg a görög meg­rendelésre készülő szénőrlő malmok gyártását. A terme­léshez jelentős mennyiségű anyagot, félkész terméket és alkatrészt kellett vásárolni tőkés valutáért, az ebből a relációból származó import így megnövekedett. Tavaly a rubel és a nem rubel elszámolású behoza­tal egyaránt nőtt. Természe­tes ez. hiszen például az igen gazdaságosan értékesít­hető szénőrlő malmokat már sorozatban gyártották, így 73 millió forint értéket kellett kifizetniük tőkés va­lutában. Ez volt a feltétele annak, hogy a vállalat nem rubel elszámolású kivitele 2,4-szeresére. a behozatalnál másfélszer gyorsabban nö­vekedjen. Az Aprítógépgyár tőkés export-import egyen­lege jelentősen javult. Erre az évre a jászberényi vállalat körülbelül 6 millió forint értékű szocialista im­portot tervezett. A behozott anyagokat az NDK-ba és Romániába szállítandó cső- gyári berendezésekbe építik be. Körülbelül ugyanolyan nagyságú tőkés kivitelre szá­mítanak mint tavaly — igaz az összes mennyiségen felül 80 százalékkal nő a közvet­len értékesítés aránya —ke­mény valutáért azonban csak 56 millió forint értékben vá­sárolnak. A kedvező változás annak köszönhető, hogy vállalati műszaki fejlesztés eredmé­nyeként sikerült megoldani a szénőrlő malmok verőkere­keinek hazai gyártását. Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXXI. évf. 63. szóm, 1980. március 15., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA K. S.

Next

/
Thumbnails
Contents