Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-14 / 62. szám
1980. március 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A törökszentmiklósi Székács Elemér Mezőgazdasági Szakközépiskola diákjai tavasszal és nyáron szaktárgyi gyakorlaton vesznek részt. Felvételünk az állategész- ségőr szak elsőseiről készült a fegyverneki Vörös Csillag Tsz baromfitelepén, ahol a tavaszi gyakorlat színhelyével ismerkedtek meg a közelmúltban Zenei naptár *80 Kórusmuzsika tavasztól nyárig 150 éve született Helfy Ignác Szolnok megye zenei életében kiemelkedő szerepe van a kórusmozgalomnak. Az ifjúsági és felnőtt énekkarok számos emlékezetes hangversennyel ajándékozták meg a műfaj barátait az elmúlt év j során is. A következő hónapok bemutatói, minősítői, koncertjei — ; minden bizonnyal — még inkább pezsdítik a dalkörök, énekkarok felkészülését, munkáját. Az általános és középiskolai kórusok Éneklő Ifjúság mozgalma az idén új formáiban zajlik. A Kórusok Országos Tanácsa által meghirdetett felhívás elsősorban a közös éneklés egységes szervezeti és tartalmi feltételeinek megteremtését szorgalmazza valamennyi iskolatípusban. Igyekszik a rendezvényeket koncentrálni egy-egy ünnepélyes hangverseny keretében. Újdonság, hogy a szemléken helyet kapnak a minősítést kérő és nem kérő énekkarok is. Az Éneklő Ifjúságba benevezett általános iskolai kórusok a kulturális seregszemle keretében szerepeltek a járási, városi bemutatókon. A februári szemléken 62 énekkar mutatta be műsorát. Közülük a legjobb 15 kórus március 23-án, Szolnokon, a Ságvári körúti Általános Iskola aulájában ad hangversenyt. A zsűri a koncert alapján javaslatot tehet országos jutalmazásra, így rádió-, lemezfelvételre, zánkai táborozásra, nemzetközi szereplésre. A középiskolák közül 9 szakmunkásképzős, 4 szakközépiskolai és 24 gimnáziumi együttes nevezett be a mozgalomba. A kórusok minősítőjére március 15—16- án a Verseghy diáknapok keretében kerül sor. Szolnokon, a Tiszaparti Gimnáziumban ugyancsak ekkor Kunszentmártonban a járás 12 általános iskolája — összesen 48 hetedik és nyolcadik osztályos tanuló — részvételével szerdán rendezték meg a „Nemzetközi iskolakupa” elnevezésű KRESZ-vetélkedő járási for- dulóját. A tanulók kerékpárosok és segédmotorkerékpárosok részére összeállított feladatlapot oldottak meg, majd maguk is biciklire pattantak. Szabó Lajos, a Mátyás tartják a megye KISZ Éneklő köreinek bemutatóját. Az úttörőénekkarokhoz hasonlóan a zsűri javasolhatja az országos díjazást. Hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából Szabadságunk köszöntése címmel április 2-án Szolnokon, a MÁV Járműjavító Művelődési Központban rendeznek ünnepi hangversenyt. A koncerten a városi tanács Bartók. az ÁFÉSZ Kodály kórusa, a Járműjavító férfikara, a Volán énekkar és a tiszaföldvári Férfikórus lép pódiumra. Április 19-én kerül sor Törökszentmiklóson arra a pávaköri találkozóra, melyet 8 nap múlva követ a dalkörök területi minősítője a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. Ugyancsak a megyeszékhelyen, a Járműjavító Művelődési Központjában tartják április 26-án a Kóruspódium felnőtt énekkaroknak hirdetett rádiófelvételét. A hónap utolsó napján a megye ének-zenei tagozatú általános iskoláinak kórusai, valamint a Tiszaparti Gimnázium leánykara ad hangversenyt a művelődési központban. A Családi és Társadalmi Ünnepségek kórusainak országos bemutatójára kerül sor május 21—22-én Szolnokon, amelyen megyénket a Bartók kamarakórus képviseli. Zúgjon dalunk címmel május 31-én kezdődik Karcagon a szakmunkásképző intézetek kétnapos országos kórustalálkozója. Külföldi együttest köszönthetünk június közepén a megyeszékhelyen. A finn riihimäki férfikar a városi tanács dísztermében ad hangversenyt. A hónap utolsó zenei rendezvénye a két napos Országos Vasutas Kórustalálkozó, melyre a házigazda MÁV Járműjavító férfikara 10 együttes érkezését várja. F. S. király úti általános iskola KRESZ-szakkörének vezetője méltán volt büszke kis csapatára, hisz tanítványai — Kun Zsuzsa, Oláh Katalin, Tálas Sándor, Jernei Zoltán — első helyezést értek el. A csapat tapasztalt tagja. Oláh Katalin tavaly már az országos döntőn is részt vett. Most a járási forduló egyéni elsőségét sikerült megszereznie az öcsödi Csepcsényi Tamás előtt. flz atomváros, és más technikai csodák A technika csodái címmel öt előadásból álló természet tudományi és műszaki jellegű sorozatot szervezett a TIT mezőtúri városi szervezete és a művelődésügyi központ szocialista brigádok részére. A meghívott előadók egy-egy tudományos, műszaki szakterület neves ismerői. Az előadássorozat befejezésével vetélkedőt rendeznek a hallottakból. Az első összejövetelt ma délután 5 órakor • rendezik a művelődési központban, téma: Atomváros a Duna partján. Előadó: Klopfer Ervin, a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézetének osztályvezető-helyettese lesz. fl Kincskereső márciusi számából „Melegebbek az éjek — megjöttek a seregélyek.” — olvassuk Tandori Dezső Verebek, rigók, seregélyek című vidám tavaszi versében. Ivan Canev bolgár költő verse is egyik kedves tavaszi madarunkról, a gólyáról szól, s az újjáéledő természetről fest színes képet Fekete István Március című novellája is. A felszabadulás napjait idézi Enyedy György Vászja rejtekhelye című novellája, Trencsényi Imire pedig az 19í5 utáni első évekről ír, melyeket gyerekként élt át — az inflációtól az első úttörőcsapatok megalakulásáig. Maráz László Vetélytársak című izgalmas novelálja egy fiatal és egy öreg mén — a Vezér — vetélkedését mutatja be. Betyár, a fiatalabb a verekedésben még alulmarad a tapasztalt Vezérrel szemben, de a farkasok elleni harcban már övé a döntő szerep, és öreg társa önként adja neki a megmentett ménes feletti vezérséget. Folytatódik Janikovszky Éva—Réber László Az úgy volt... című sorozata. • A mulatságos „képregény” hősét ezúttal mint kisdobosőrsvezetőt ismerjük meg, amint a maga ördögien csintalan őrstagjait egy másik őrs „angyalkáival” igyekszik összehozni, hogy kölcsönösen jó hatást gyakoroljanak egymásra. Móser Zoltán Levelek Annának című néprajzi-művelődéstörténeti sorozata ezúttal a betyárokról és a velük kapcsolatos népköltészeti alkotásokról szól. A szerző ellátogatott az egyik híres betyár, Patkó Bandi unokájához is, akinek emlékezetében — és faragásain — még él a régmúlt idők betyárvilága. A sök szép és érdekes olvasnivaló mellett ezúttal is megtaláljuk a könyvismertetést és a rejtvényt. neve nem egy személyt, hanem egész programot jelent nálunk. Kiforrott, gazdag tapasztalatú és nagy műveltségű statusférfi ő” — írják 1895-ben, az országgyűlési képviselőkről szóló ismertetőben. Az Országos Függetlenségi és ’48- as párt vezető politikusáról valló sorpk a személyeket és programokat oly könnyen felejtő utókor számára talán nem mondanak sokat, hiszen egy letűntnek vélt korszak inkább a felejtést, mint a felidézést sugallja. Az emlékezést szolgáló ürügy, hogy 1830. március 15-én született Szamosújvárott Helfy Ignác. Amiért érdemes visz- szaidézni életét, az nem születésének puszta dátuma, hanem életpályája, tettei, a nemzeti önrendelkezésért és a demokratikus célokért vívott buktatókat is bőven tartalmazó küzdelme. A családi környezet nemigen valószínűsítette a politikussá válást. A Helfer-fa- mília — akárcsak sok más zsidó család — a kereskedelemből tartotta fenn magát. Nem éltek túlzott jólétben, de arra volt elég anyagi erejük, hogy gyermeküket a társadalmi felemelkedést jelentő nagykárolyi és pápai iskolába járassák; majd a pesti és bécsi egyetem bölcsészeti előadásait hallgatja, tanár akar lenni. 48 márciusa Pesten találja és akárcsak sok más értelmiségivé váló fiatalember, ő is részt vesz a tüntetésekben. A nemzeti üggyel való érzelmi azonosulás tudatossá tételét elősegíti az. hogy Kossuth közvetlen környezetébe, irodájába kerül, hiszen képzettségére és nyelvismeretére az önvédelmi háborúnak nagy szüksége van. Hivatali munkája mellett a sajtóban megjelenő cikkeivel is elkötelezi magát 1848/49 mellett. A bukás után az akkori törvények szerint még csak nem is nagykorú Helfyt Bécsbe internálják. A politikailag semmilyen alternatívát nem nyújtó légkörben az időt tanulásra használja, majd 1853-ban Itáliába költözik. Kiválóan megtanul olaszul, amit az is jelez, hogy alig egy év múlva a mantovai líceum irodalmat és bölcsészetet tanítp tanárává nevezik ki. Az érzelmi és tudati azonosulás élményét Lesz-e új gyógyszertár Kunszent. mártonban? Parányi helyiség, omladozó vizes falak, gőzölgő kukta, egymásra felhalmozott gyógyszeres dobozok— mindez a kunszentmártoni gyógyszertár ... Az ajtón alig lehet belépni, annyian várakoznak. A pultnál dolgozók gyorsan adják ki a gyógyszereket, de a tömeg alig fogy. Az eladótér mögött kis asztalka, ott adminisztrál a vezetőnő. Külön iroda nincs. A laborból nyíló pici szoba most „mindenes”. Régen az éjszaikai ügyeletes tartózkodási helye volt, most öltöző. Itt tartják az utcai ruhákat. A szociális helyiség — ha lehet egyáltalán annak nevezni — a fűtéshez szükséges olaj tárolásálra szolgál. A mellékhelyiséget gyakran elönti az emeletről lefolyó szennyvíz. A nagy gyógyszertári forgalom miatt raktározási gondok is vannak. Az előírásokkal ellentétben a szekrények tetején tárolják a gyógyszereket. A Gyógyszertári Központ vezetői 1968 óta keresik a lehetőséget, hogy Kunszentmártonban az elavult, kórós tartalmát nem feledve Petőfit fordít olaszra. A hatóságok még ezt sem nézik jó szemmel s 1859-ben felszólítják. hogy hagyja el az osztrák fennhatóság alatt álló Mantovát. Az olasz egységért küzdő Piemont befogadja s Milánóban letelepedve — élve az 1849 óta számára először megnyíló nyílt politizálási lehetőséggel — megalapítja „L’Alleanza” címmel azt a lapot, amely 1859 és 1867 közötti fennállása alatt hangot ad a Habs- burg-hatalom ellen küzdőknek. Kossuth. Türr, Klapka épp úgy megszólal a hasábokon mint a lengyel emigráció. A lap 1862. május 18-i számához a demokratikus magyar gondolat nevezetes eseménye fűződik. E napon jelent meg Kossuth neve alatt az emigráció jónéhány tagjának közösen kimunkált nézetét is tükröző tervezet a dunamenti népek konföderációs együttéléséről. A Dunai Szövetség a Habsburg- birodalom helyett az itt élő népek demokratikus közösségét jelentette volna: olyan közösséget, amelyik nem egyszerűen hatalmi ellensúlyt képez a németség és a cári terjeszkedés ellenében, hanem az itt élő népek számára a demokratikus és nemzeti igények egyidejű, egymással nem ellentétben álló kielégítését jelenti. „Egység, egyetértés, testvériség, magyar, szláv, és román között! Íme ez az én legforróbb vágyam. l«g- őszintébb tanácsom! íme egy mosolygó jövő valamennyi- ök számára!” — írja Kossuth. Szövetség tervének értékét nem ho- mályosítja el az a tény sem, hogy Kossuth — miután politikai okoknál fogva az adott pillanatot nem ítélte kedvezőnek a nyilvánosság- ra-hozatal szempontjából — csupán tájékoztatásul küldte el Helfynek, aki azt, Kossuth tudta nélkül közölte, ezzel súlyos kárt is okozva a terv valóraváltását szorgalmazóknak. Helfy indiszkrécióját menti az, hogy nem a tervezet hitelének lerontása, hanem fokozása volt a célja. Az emigráció értékeit felvállaló Helfy az érlelődő s 1867-ben bekövetkező kiszerűtlen gyógyszertár helyett egy új, minden igényt kielégítőt építtessenek. Először a postával közösen tervezték felépíteni, de a próbálkozás sikertelen volt. Majd a helyi tanács —■ 1975. óv elején történt — kijelölése alapján a nagyközség központjában építendő ki- lenclakásos OTP-társasház földszintjén kap majd helyet a létesítmény. Mi történt aiz öt év alatt: szánté semmi azonkívül, hogy az akták több kilót nyomnak. A kivitelezéshez a tervek az OTP illetékese szerint „már” 1979 júliusában elkészültek, míg erről a Gyógyszertári Központ a mai napig sem egyezést elutasította. A maga eszközeivel — egy a kiegyezést gúnyoló szatirikus lap kiadásával — emelt szót ellene. Kossuth tanácsára 1870-ben már mint megválasztott országgyűlési képviselő tér vissza Magyarországra. ahol a ’48-as majd Függetlenségi Párt képviselője s egyik vezetője marad egészen 1897-ben bekövetkező haláláig. a parlament tagja s mint a függetlenségi ellenzék kiemelkedő politikusa szót emel az adott rendszer liberális továbbfejlesztéséért. Ugyanakkor — mint oly sokan — ő is sokat veszít azokból a demokratikus értékekből, amelyek emigrációs éveiben jellemezték. Akárcsak a Függetlenségi Párt. Helfy is integrálódik a rendszerbe. Potenciálisan azonban a liberális-demokratikus és a nemzeti igények együttesét képviseli egy olyan korszakban, amelyik a demokrácia és a nemzeti önkifejezés lehetőségét végletesen szembeállította egymással. Pályájának egésze a siker és a tragikum sajátos elegye. Élete végén megbecsült ellenzéki vezér, a képviselőház pénzügyi bizottságának éppen úgy tagja, akárcsak a Ganz-gyár igazgatóságának. Ez a siker azonban magában rejti önnön tragikumát. Hiszen egy olyan rendszer parlamentjének képviselője, amely nem hogy a demokratikus, de még a liberális igényeknek sem tud teljesen megfelelni; egy olyan párt tagja, amely maga is annak a konszolidációnak lett szerves része, amelyet megkérdőjelezni akart; egy olyan ország polgára, amely politikai rendszerét és saját területi integritását úgy kötötte össze, hogy nemzeti igényeit nem tudta kielégíteni az adott keretek között, viszont politikai rendszerének megváltoztatására csak a területi csonkítás lehetőségét hagyta meg. A kiegyezés tragikus sikere azonban már nem egyszerűen Helfy Ignác problémája, hanem egy egész korszak belső ellentmondásainak tragikusan sikertelen feloldatlansága. G. A. kapott értesítést. Az építéshez tavaly hozzá kellett volna kezid.eni, de elmaradt. A legfrissebb információ szerint 1981 első vagy második negyedében megkezdődnek a munkálatok. Számítások szerint 1983-ra el is készül, ha... Addig a Gyógyszertári Központ fizetheti szinte havonta a víz- és villanyszerelések költségeit. Az ott dolgozók pedig kénytelenek gyógyszertárhoz nem méltó körülmények között dolgozni, és várakozni, hogy mielőbb megszűnjön a csótányokkal és az egerekkel a „társbérletük”. — Orbán — Tanulók KRESZ-vetélkedője „Helfy A Dunai Mint Mint a „Luca szóke...”
