Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-14 / 62. szám

1980. március 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az adatokat betáplálják a számítógépbe A MÁV számítógépes „agytrösztjében” Százmilliós adatbank A vasút idei áruszállítási terve 137 millió tonna áru fuvarozását írja elő. A terv kidolgozásánái figyelembe vették, hogy a közúti fuva­rozás a dráguló üzemanyag- költségek miatt egyre gazda- ságtalanabb, a fuvaroztatók az olcsóbb vasúti szállítás mellett döntenek. A Déli pályaudvar korsze­rű üzemi épületében kapott helyet másfél évvel ezelőtt a MÁV Számítástechnikai Üzeme, amelyben R—10-es és R—40-es típusú számító­gépekkel naprakészen figye­lemmel kísérik a tehervona­tok útját, a kocsik be-, és kirakását, a vasúti határfor­galmat. A vasúti áruforgal­mi nyilvántartások elkészíté­sén kívül ezeken a gépeken számítják ki a fuvardíjakat, itt állítják össze a fuvarsta­tisztikát. a vasúti állóeszkö­zök. a járműpark, a gépi be­rendezések nyilvántartását és a külföldi kocsik díjának elszámolását. A határállomásokról a ki-, és belépő szerelvények ko­csijainak adatait távgépírón továbbítják a debreceni, a pécsi, a miskolci és a szege­di vasútigazgatóságokra. ahol a helyi központokban rende­zik, összesítik a beérkezett információkat és gépi úton továbbítják a budapesti szá­mítógép központnak. A jövő év végére valamennyi na­gyobb határállomást a bu­dapesti nagyteljesítményű adatfeldolgozó berendezések­hez kapcsolt végkészülékkel, úgynevezett terminállal lát­nak el. A terminál billen­tyűin beütött adatok azon­nal megjelennek a központ gépeinek memóriaegységén. Külön gépi információs rendszert építenek ki a zá­honyi átrakókörzetben 1982- ig. A záhonyi számítóköz­pont nemcsak információk gyűjtését és továbbítását te­szi lehetővé, hanem később alkalmas lesz az ott folyó át­rakási munka operatív irá­nyítására is. Ezek az „okos” gépek képesek lesznek arra is, hogy tervet készítsenek az átrakókörzet 9 pályaudva­rán folyó munka leggazdasá­gosabb megszervezésére. A MÁV-nál a gépi adatfel­dolgozásnak szép múltja van. 1927-ben vásárolták külföl­dön az első lyukkártya gé­neket. ezek a mai elektroni­kus számítógépek ősei. 1961- ben állították munkába az első elektronikus számítógé­pet és azóta ez az ágazat a technika dinamikus fejlődé­sével együtt fejlődött. Ma már a legkorszerűbb körül­mények között 630 ember végzi éjjel-nappali műszak­ban a beérkező adatok rög­zítését. feldolgozását, a gé­pek javítását, karbantartá­sát. A rendezőpályaudvarok munkáját is fokozatosan gé­pesítik. Számítógép segíti az adatfelvételt, az okmányfel­dolgozást és a vonatösszeál­lítást Komáromban, az idén üzembe lép a hegyeshalmi számítógépközpont, jövőre pedig Hatvanban és Mis­kolcon is hasonlót hoznak létre. A rendezőpályaudva­rok gépesítésével meggyorsul a vonatrendezés munkája, s gazdaságosabban, jobban ki­használhatják a meglevő te­herkocsiikat, vontatójármű­veket. A szocialista integráció vívmánya, hogy a baráti or­szágok közös kocsiparkja az OPW, munkájában két év múlva már közreműködik a számítógépes forgalomirá­nyítás. Példaképpen: Bul­gáriából Stockholm felé ha­ladó tehervonat minden fon­tos adatát a szocialista or­szágok vasútjai „közlik” a prágai számítógépekkel: el­sősorban a vonatok határál­lomásokra való érkezési és indulási adatait, amelynek a nemzetközi elszámolás szem­pontjából van jelentősége. A KGST országok az OPW prágai központjával a szá­mítógépes információs rend­szert 1982-re valósítják meg. B. I. Naponta bemérik pontosságukat és kar­bantartják a számítógépeket A számítógépek munkájának ellenőrzése A tíszaőrsi Petőfi Tsz kertészetében fóliasátor alá készítik elő a termőtalajt. A gondosan összeállított trágyázott talaj­ba paprikát és paradicsomot ültetnek Több lesz a palackos gáz és az önkiszolgáló benzinkút Feladategyeztetö tárgyalás Tegnap Szolnokra látoga­tott dr. Breinich Miklós az Országos Vízügyi Hivatal el­ső elnökhelyettese, akit a megyei pártbizottság szék- házában Mohácsi Ottó a megyei pártbizottság titkára fogadott. Délelőtt az OVH valamint az MSZMP Szol­nok megyei Bizottságának s a megyei tanács vezetői­nek feladategyeztető tárgya­lására került sor, amelyet Mohácsi Ottó vezetett. A ta­nácskozáson részt vett Ul- veczki Tibor a megyei ta­nács elnökhelyettese is. A tárgyaláson szóba ke­rültek Szolnok város vízel­látása mellett a megyeszék­hely szennyvíztisztítási gondjai, többek között átte­kintették a VI. ötéves terv­időszak ágazati, bővítési, be­ruházási lehetőségeit, vala­mint a megye területén a kiemelt meliorációs felada­tokat. Délután dr. Breinich Mik­lós a Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság székházába látogatott ahol a területi vízügyi szervek munkabi­zottságának ülésén tájékoz­tatást adott a vízgazdálkodás idei feladatairól. lobb ellátás a magánépítőknek A tavasz beköszöntővel dologhoz látnak az otthon­teremtők is. Idén a tervek szerint 82 ezer lakásból 57 ezer épül fel magánerőből. Ezzel az építőanyagiparra fokozott teher hárul, annál is inkább, mert az elmúlt esztendők során néhány ke­resett termékből akadozott az ellátás. Ebben az eszten­dőben — az ágazatvezetés határozott intézkedése nyo­mán — javulás várható. Fontos feladat a lakossá­gi igények kielégítése ce­mentből, csempéből és az­beszt-cement lefolyócsőből. A cementellátási gondok a bél- apátfalvai új gyár beindulá­sával, várhatóan megoldód­nak. A meggondoltabb fogyasz­tásra serkentő takarékossági intézkedések eredményeként tavaly megállt a kőolajter­mékek felhasználásának gyors növekedése — kö­zölte Péceli Béla, az Orszá­gos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgató-helyet­tese csütörtökön az OKGTés az ÁFOR közös sajtótájékoz­tatóján a Magyar Sajtó Há­zában. Tíz esztendőn át évente át­lagosan 700 ezer tonnával nőtt a kőolajtermékek érté­kesítése. Ezen belül a mo­torbenzinek forgalma 1979 előtt évi 100 ezer tonnával emelkedett. Tavaly már csak 25 ezer tonna volt a növe­kedés. annak ellenére, hogy a személygépkocsik száma 108 ezerrel nőtt. Az energia- hordozók fogyasztásának kedvezőbb jele az is. hogy tüzelőanyagból 10 százalék­kal csökkent a felhasználás. Egészséges szemléletválto­zást tükröznek ezek a szá­mok. Igazol ják, hogy az ipar, a közlekedés és a lakosság is ésszerűbb energiafogyasz­tásra törekszik. Földgázból 1979-ben köze! 200 ezer köbméterrel több fogyott, mint az előző év­ben. Ma már a háztartások 78.4 százaléka részesül gáz­ellátásban. Ezzel egyidejűleg tovább csökkent a városigáz­termelés. mert a szolgáltató vállalatok sorra kapcsolják be a helységeket a földgáz- ellátásba. Emellett egyre na­gyobb a jelentősége a palac­kos pb-gáznak. Tavaly több mint 110 ezren jutottak gáz­palackhoz. Megszűnt a fo­gyasztók sorbanállása. jelen­leg már csak Pest megyében és Borsodban kell egy-két hónapot várakozniuk • az igénylőknek. Idén egyébként megkezdődik a 2 és 5 köb­méteres kistartályok hazai gyártása. Ezzel a kisiparo­sok és a mezőgazdasági fo­gyasztók mellett akár kisebb lakáscsoportoknak a vezeté­kes gázzal egyenértékű hő­ellátása is megvalósítható. Az ÁFOR idei tevékeny­ségét Ternyák Benő vezér- igazgató ismertette az új­ságírókkal. Ebben az évben további 40 benzintöltő állo­mást alakítanak át önkiszol­gálóvá. Folytatódik a fá- radtolaj-gyűjtés, amire vár­hatóan ösztönzi majd a gép­járműtulajdonosokat. hogy április 1-től 40 fillér helyett 2.20 forintot kapnak egy li­ter fáradtolajért. A világjáró mérnök Mindig furcsa érzés olyan emberrel beszélgetni, aki már most többet látott a világból, mint amennyit én valaha is fogok. Ez az érzés fog el Horst Bontenakels-szel szemben ás, alki a Tiszamenti Vegyiművek befejezés előltt álló tripolifoszfát üzemének beindítását, garanciális mé­réseit irányítja. Fegyelme­zett, a munkában hihetetle­nül precíz és gyors. Magyar munkatársai is sokra érté­kelik fanyar humorát, me­sélőkedvét; a munka utáni összejöveteleken is ő a ve­zéregyéniség. Nehéz pilla­natban találkozunk: az egyik huszonnégy órás ellenőrzés nem hozta a várt eredmé­nyeket. Mégis szívesen, kész­ségesen válaszol. — Hogyan is került Szol­nokra? — A Vegyiművek jelentős szerződést írt alá a Büttner —Schilde—Haas AG-vel, il­letve francia leányvállalatá­val, a Compagnie Francaise Büttnerrel. Ennek alapján négytagú, németékből, fran­ciákból verbuvált csopor­tunk dolgozik itt. Én gépész­mérnök vagyok, két munka­társam gépész-, illetve ve­gyészmérnök, egy technikus is hozzánk tartozik. Októ­berben jöttünk először te­repszemlére, novembertől dolgozunk az üzembe helye­zés feladatán. Kilencven na­punk van erre a munkára; ezt csak a nem rajtunk mú­ló állásidők hosszabbíthatják meg. Remélem, hogy az ap­róbb zavarokat okozó nyers­anyaghiány ellenére március végére befejezzük a mun­kát. Rajtunk nem múlhat: napi 10—16 órát dolgozunk. — Merre dolgozott koráb­ban? — Egyszerűbb volna azt elmondani, hol nem! Hu­szonöt éve vagyok külső sze­relésvezető ennél a vállal­kozásnál. Ezalatt megfordul­tam Pakisztánban, Indiában, Izraelben és Dél-Afrikában éppúgy, mint Argentínában, Nigériában és Irakban. Euró­pa minden országában jár­tam már, kivéve Albániát. Hogy ennek ellenére nem látszom negyvennyolc éves­nek? Köszönöm, de sokat kellett érte futnom! — Élmények? — Lehet, hogy furcsa lesz, amit mondok, d.e én nem azért utazom ilyen sokat, hogy nézelődjem, és a leg­főbb motiváció nálam nem is a pénz. Én azért uta­zom, mert a cégem érdeke ezt parancsolja. Szeretem a hivatásomat, szeretem azt, hogy gyakorlatilag minden nap kockára teszem az el­múlt huszonöt év sikereit. Nagy kudarc, nagy bukás so­ha nem ért még, és ez a legnagyobb eredmény, amit huszonöt éves múlt után egy külső szerelő felmutathat. — Élmények azért per­sze hogy voltak. Swaziföl- dön, Dél-Afrikában például egy fűrésztelepet építettünk, amikor egyik napról a má­sikra valamennyi rézből ké­szült olajállásmutató henger eltűnt, de mintha a föld nyelte volna el! Néhány hét­tel később egy dzsippel ki­rándulásra indultunk, és vagy 50—60 kilométerre, egy faluban, minden néger nya­kában fényes hengert lát­tunk: amulettként hordták a polírozott olajállásmutató- kat! —• Norvégiában, a Sarkkö­rön túl is dolgoztunk egy­szer. Hétfőn kezdtük a mun­kát, szombaton már furcsál- lottuk, hogy csak halat ad­nak mindig: halászlé, füstölt hal, sült hal, marínozott hal, még a süteményben is hal volt! Megnyugtattak, hogy vasárnapra hús lesz az ebéd. Nagy várakozással ültem asztalhoz — szeretek enni — de az első falat sülthús rögtön kifordult a számból: a disznókat is halliszttel etették. — Nálunk? — Itt erről szó sincs! „Rudinál” ebédelünk, a Fe­nyő vendéglőben, és mond­hatom, minden előzetes vá­rakozásunkat meghaladta az, amit a magyar konyha nyúj­tani tud. De ha a Tisza Szál­lót említeném, ott is ugyan­ez a helyzet. — A család mit szól az állandó távolléthez? —• Ez most a legnagyobb problémám! Négy éve nősül­tem meg, feleségem ír szár­mazású, egy írországi mun­kám során ismerkedtünk meg. Két- és hároméves gyermekeink vannak, hiány­zóm nekik, hiányzanak ne­kem. A számításaimat most ez határozza meg: valószínű­leg visszatérek az anyaválla­lathoz, hogy ott kamatoztas­sam a huszonöt éves világ­csavargás tapasztalatait, em­beri és üzleti kapcsolatai­mat. Ügy néz ki, hogy a nátrium-tripolifoszfát üzem beindítása lesz a hattyúda­lom: szeretnék széfjén „éne­kelni”. Kitűnő felkészültsé­gű, jól szervezett és jóindu­latú magyar munkatársaim ehhez eddig is minden segít­séget megadtak. Kőhidi Imre A határállomások adatai megjelennek a terminál képernyő­jén

Next

/
Thumbnails
Contents