Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-13 / 36. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. február 13. Kommentárunk amerikai hangnemváltás Ha hinni lehet a ki- szivárgott, de még in­kább a kiszivárogtatott értesüléseknek, akkor a teheráni túszügy utolsó felvonásához érkezett. Bizonyára senkiben nem kelt csalódást az óvatos fogalmazás: a fogva tar­tott amerikaiak esetében már annyi ellentmondó jelentés látott napvilá­got, hogy mindenképpen indokolt a fenntartás. Ügy tűnik, ezúttal Kurt Waldheim és az ENSZ felfokozott erőfe­szítései jelentenek új elemet a több mint száz napja tartó nyilatkozat- háborúban. Persze, a bi­zonytalansági tényezőket most sem szabad figyel­men kívül hagynunk. Ismeretes^ hogy köz­vetlenül beiktatása után Baniszadr, Irán államfő­je élesen bírálta az amerikai nagykövetséget megszállva tartó „iszlám diákokat”. A többi kö­zött megengedhetetlen­nek tartotta, hogy Irán külpolitikai irányvonalát önhatalmúan veszélyez­tessék. Amióta ugyanis november 4-én túszul ej­tették az ötven diploma­tát és követségi alkal­mazottat, kétségtelenül hatalmi központtá nőt­te ki magát a fegyvere­sek csoportja. Többször hangoztatták ugyan, hogy Khomeininek engedel­meskednek, néhány meg­nyilatkozásuk azonban arra utalt, hogy a val­lási vezetővel sem min­denben értenek egyet. Az utóbbi időben Wa­shington magatartásában is észrevehető változás mutatkozik a túszügy megítélésében. Az ame­rikai hangnemváltást minden bizonnyal az in­dokolja, hogy a közép­keleti játszmában az USA szívesen állítaná a maga oldalára Teheránt, kárpótlásul Afganisztá­nért. összecsengenek ezzel a törekvéssel Baniszadr- nak a Le Monde hasáb­jain megjelent elképze­lései. Ezek szerint a tú­szok kiszabadulásához elegendő lenne, ha az amerikaiak elismernék: részben őket is felelősség terheli a megbuktatott uralkodó bűneiért. Bár Washington sietve elzárkózott minden ilyen szellemben fogant nyi­latkozat elől, lehetséges, hogy a jövőben hajléko­nyabbnak mutatkozik. Annál is inkább, mert esetleg már a közeli jö­vőben megkezdheti mun­káját Teheránban a sah bűneit kivizsgáló nem­zetközi bizottság. Wald­heim főtitkár ezzel ösz- szefüggésben valóságos csomagtervet dolgozott ki, amelynek részletei ugyan nem ismeretesek, de egy ENSZ-szóvivő szerint most „rendkívül érzékeny szakaszába ér­kezett” a diplomáciai te­vékenység. Persze, kérdéses, hogy a túszok őrzői miként reagálnak a diplomaták igyekezetére. S arról is nehéz lenne jóslatokba bocsátkozni, hogy Kho­meini ajatollah végül is beéri-e a nemzetközi bi­zottság vizsgálódásával, az USA esetleges önkri­tikájával. Annyi bizonyos, hogy Teheránra rendkívül nagy nyomás nehezedik Washington részéről. En­nek első számú kiváltó­ja a túszügy. de ennél alighanem már rég több­ről van szó. Gy. D. Folytatta munkáját a LEMP Vili. kongresszusa Felszólalt Mihail Szuszlov Varsóban folytatta munkáját a Lengyel Egyesült Munkás­párt VIII. kongresszusa. A képen Edward Gierek első titkár a nyitóülésen a beszámolót ismerteti (Telefoto — KS) Plenáris ülésen folytatta kedden reggel munkáját a Lengyel Egyesült Munkás­párt hétfőn megnyílt nyol­cadik kongresszusa. A meg­nyitás után a tanácskozás el­nöke üdvözölte a dán és a norvég testvérpárt küldött­ségét, amely hétf őn a késő esti órákban érkezett Var­sóba. Ezzel a résztvevő kom­munista és munkáspártok száma 3 4-re emelkedett. Ez­után megkezdődött a vita a Politikai Bizottság program­referátumáról . A keddi vitába elsőként Zdziislaw Grudzien. a LEMP katowioei vajdasági bizott­ságának első titkára szólalt fel. Beszámolt a vajdaság­ban az elmúlt tíz évben el­ért eredményekről, köztük arról, hogy a sziléziai szén­bányászok ez idő alatt a ter­vezettnél 8 millió tonnával több szenet hoztak a fel­színre. és az ország történe­tében a legnagyobb ipari beruházás, a Katowice Vas- és Acélművek már 11 mil­lió tonna acélt adott az or­szágnak. A továbbiakban többek között az Egyesült Paraszt- párt és a Lengyel Demok­rata Párt elnöke üdvözölte a szövetséges pártok tagjai nevében a 'kongresszust. Rövid szünet után a kong­resszus Miroslav Hérma- szewski űrhajós elnökleté­vel folytatta munkáját. El­sőként Mihail SzusZlov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára szólalt fel és tolmácsolta a tanácsko­zásnak a szovjet kommunis­ták üdvözletét. Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZKP KB titkára, a LEMP VIII. kongresszu­sán résztvevő szovjet kül­döttség vezetője kedden el­hangzott beszédében az SZKP KB 17 millió szovjet kommunista és az egész szovjet nép forró üdvözletét tolmácsolta a kongresszus küldötteinek, a testvéri Len­gyelország kommunistáinak és dolgozóinak. — Pártjaink és népeink internacionalista szolidaritá­sa valóban felbecsülhetetlen jelentőségű Lengyelország, a Szovjetunió és a szocialista közösség országai fejlődése szempontjából. Szövetségünk és sokoldalú együttműködé­sünk lelkesedésünk forrása. megsokszorozza erőnket és lehetőségeinket. — Gazdasági téren a szo­cialista gazdasági integráció az energetikai és néhány más hasonlóan fontos probléma megoldásának fő útja. Párt­jaink éppen ezért fordíta­nak most olyan nagy figye’- met a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa munkájá­nak tökéletesítésére, a gaz­dasági együttműködés h'osz- szú távú célprogramjainak következetes megvalósítá­sára. A nemzetközi helyzettel foglalkozva ezután Szuszlov így folytatta: — Levonva a következte­téseket- a legutóbbi esemé­nyekből — mondotta Szíusz- lov — feltétlenül meg kell állapítanunk a közöttünkle- vő jelentős kölcsönhatást. Kína agressziója Vietnam ellen; a NATO döntése a fegyverkezési hajsza újabb fordulójáról; hatalmas ame­rikai katonai erő összponto­sítása Irán körül; fegyveres csoportok kiképzése és át­dobása a demokratikus Af­ganisztánba, ami végülis ar­ra késztette ennek az or­szágnak a karmáinyát, hogy segítségért folyamodjon a Szovjetunióhoz — mindez nem véletlen és különálló jelenség, hanem egy és ugyanazon láncolat. Ezeket a jelenségeket az imperia­lizmusnak és a reakciónak az a törekvése szülte, hogy mindenáron meggátolja a népek harcát a függetlensé­gért, a haladásért és a bé­kés életért. Ilyen körülmé­nyek között különös jelen­tőségre tesz szert a szocia­lista államok lenini nemzet­közi politikája. Ennek alapját egymással szorosan összefüggő elvék képezik: a következetes el­kötelezettség a béke és a nemzetközi biztonság iránt, ami a szocializmus szilárd védelmével, valamint az im­perialista rabság és a hege- monizmus bármilyen meg­nyilvánulása elleni népi harccal való hatékony szo­lidaritással párosul. A szocialista országok — hangsúlyozta Szuszlov — egyeztetett politikájának el­vi irányzata dühöt vált ki az imperialista táborban. Osztályellenségeink igvefcez- nek mindenképpen bomlasz­tani a szocialista államok egységét, hogy csökkentsék befolyásukat a nemzetközi események alakulására, gyengítsék azt a képességü­ket, hogy kollektiven szava­tolják biztonságukat. A test­vérpártok az effajta kísérle­tekkel szembe azt a meg­törhetetlen akaratukat állít­ják, hogy erősítsék egysé­güket a közös célokért fo­lyó harcban. Szuszlov megemlítette, hogy idén májusban emlékeznek meg a szocialista államok katonai és politikai védelmi szervezete fennállásának ne­gyedszázados évfordulójáról. Mint mondotta, ez a szer­vezet 25 esztendőn keresztül azt sürgette, hogy a vitás kérdéseket tárgyalásokkal oldják meg, hogy áttérjenek a leszerelésre és felszámol­ják a katonai szembenál­lást, Miásfelől a Varsói Szer­ződés továbbra is a szocia­lizmus megbízható védőpaj­zsa, a béke döntő ténye­zője. Végezetül kijelentette: a jpvő döntő mértékben a bé­ke, a demokrácia, a nemze- “tí felszabadítás és a szocia­lizmus erőinek aktivizálásá­tól, ezen erők tevékenysé­gének pontosan meghatáro­zott irányzatától és egysé­gétől függ. A nemzetközi kommunista mozgalom pe­dig mindig méltóan hozzá­járult ehhez. Kétségtelen, hogy mozgalmunk ezt a tör­ténelmi küldetését a jelenle­gi felelősségteljes időszak­ban is teljesíti. Csehszlovákia üdvözletét Vasil Bilak, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB el­nökségének tagja, a KB-tit- kára, a Német Demokrati­kus Köztársaság jókívánsá­gait Paul Vemer adta át a kongresszusnak. Paul Vemer, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kiemelte, hogy a két nép barátsága a haladó né­met és lengyel . erők forra­dalmi együttműködésének hagyományaira épül. Mél­tatta a két ország sokolda­lú együttműködésének az élet minden területére ki­terjedő fejlődését. Vasil Bilak méltatta Len­gyelország gazdasági fejlő­désének sikereit. Hangsú­lyozta, hogy Csehszlovákia fejlődése szorosan összefügg a 'testvéri szocialista orszá­gokkal való együttműködés­sel. Csehszlovákia és Len­gyelország, a CSKP és a LEMP együttműködése meg­felel a két nép létérdekei­nek. Ezután ismét a kongresz- szus küldöttei vették át a szót. MOSZKVA Nagyszabású díszünnepsé­get rendezett az SZKP moszkvai Városi Pártbizott­sága, a Szovjetunió honvé­delmi minisztériuma, a Szovjet Háborús Veteránok Szövetsége, a Baráti Társa­ságok Szövetsége és a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság Moszkvában a szovjet had­sereg központi házában Bu­dapest felszabadulásának 35. évfordulóján. • • * Életének 74. évében, sú­lyos betegség után elhunyt Javkov Malik szovjet kül­ügyminiszter-helyettes, is­mert diplomata. 1906-ban született, a harkovi közgaz­dasági főiskola, majd a kül­ügyi akadémia elvégzése után 1937-ben lépett külügyi szolgálatba. 1939-ig a sajtó- osztály helyettes vezetője­ként dolgozott. Később több helyen töltött be nagyköve­ti posztot: 1942—45 között Tokióban, 1953—60 között érkezett Londonban vezette a szov­jet nagykövetséget. 1948-tól 1952-ig, majd 1968-tól 1976- Lg a Szovjetunió állandó képviselője az ENSZ-ben és a Biztonsági Tanácsban. A külügyminiszter-helyette­si teendőket 1960-tól lát­ta el. BELGRAD Tito elnök egészségi álla­potáról a ljubljanai klinikai központ orvosi konzíliuma hétfőn este az alábbi közle­ményt adta ki: „Joszip Broz TRo köztársasági elnöknél továbbra is zavarok tapasz­talhatók a veseműködésben. A gyógykezelést megnehezí­tik a szívgyengeség bizonyos tünetei. A betegen a szük­séges gyógymódot alkalmaz­zák — hangzik az orvosi je­lentés. BEJRUT A dél-libanoni jobboldali konzervatív milíciák és az izraeli csapatok kedden többórás nehéztüzérségi tá­madást intéztek a libanoni haladó erők és a paleszti­nok nabatijehi főhadiszállá­sa ellen, valamint a város­ra és környékére. Heves tá­madást intéztek a közelben levő palesztin menekülttá­borok ellen is. KABUL Kabulban nyilatkozatot adtak ki azoknak a tárgya­lásoknak az eredményeiről, amelyekre az afgán fél és Silendra Kumar Szingh, az indiai kormány külön kép­viselője között került sor. Mint a nyilatkozatban hang­súlyozzák: Afganisztánt és Indiát áthatja az az eltökélt -szándék, hogy tovább erősí­tik a baráti kapcsolatokat és szélesítik az együttmű­ködést, különösen gazdasági és műszaki területeken. Andrej Gromiko Indiában (Folytatás az 1. oldalról) Tanács Elnöksége elnökének üzenetét, A meleg, baráti légkörben és a kölcsönös megértés szellemében lezajlott beszél­getés során a szovjet—in­diai viszony kérdéseivel fog­lalkoztak. Hangot adtak készségüknek, hogy erősít­sék és fejlesszék a kapcso­latokat arról a szilárd alap­ról kiindulva, amelyet a két ország béke, barátsági és együttműködési szerződé­se jelent. A megbeszélés folyamán a jelenlegi nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdését is megtárgyalták. P. V. Naraszimha Rao indiai külügyminiszter ked­den ebédet adott szovjet kollégája, a hivatalos baráti látogatáson Indiában tar­tózkodó Andrej Gromiko tiszteletére. Pohárköszöntő­jében Gromiko rámutatott: ,)A mostani szovjet—in­diai tárgyalásokra olyan időszakiban került sor, ami­kor a "nemzetközi Helyzet észrevehetően bonyolultab­bá vált és az enyhülés ügye komoly megpróbáltatásokat él át. A felelősség ezért az imperialista erőket, minde­nekelőtt az Egyesült Álla­mok bizonyos köreit terheli, amelyek a katonai fölény megszállottjai és a kiala­kult erőviszonyokat a ma­guk javára szeretnék meg­változtatni. vissza kívánják hozni a hidegháború idő­szakát.” Gromiko kiemelte, hogy „az Afganisztánnak nyújtott segítség, amely teljes össz­hangban áll a Szovjetunió és Afganisztán közötti ba­rátsági. jószamszédsági és együttműködési szerződéssel, valamint az ENSZ alapok­mányával, nem irányul a szomszédos országok ellen, nem csorbítja azok érdekeit, és természetesen nem je­lenthet fenyegetést Ázsiá­nak e térsége és a világ - biztonságára és stabilitásá­ra nézve”. A szovjet külügyminisz­ter rámutatott: a szovjet- és afgánellenes rágalmak azért, szükségesek Washing­tonnak, hogy „elleplezzék vele régen megkezdett irányvonalukat. amely a nemzetközi feszültség foko­zására, az enyhülés aláak- názására és a fegyverkezési verseny fokozására irányul”. „Azoknak az erőknek az ' akcióit, amelyek agressziót indítottak Afganisztán ellen és ma is folytatják, nem le-; hét másként tekinteni, mint a Közel- és Közép-Kelet, va­lamint Dél-Ázsia népeinek biztonsága és függetlensége ellen irányuló közvetlen fe­nyegetést — emelte ki a szovjet külügyminiszter. — Mi megértjük ezeknek a népeknek az aggodalmát, amely teljesen jogos, külö­nösen akkor, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy ugyanilyen módon cselek­szik a pekingi vezetés, amely nagyhatalmi hegemo- nista irányvonalat követ.” Nagyszabású Ünnepség volt Teheránban az iszlám forrada­lom győzelmének első évfordulóján. A képen (jobbról balra) Baniszadr iráni elnök, középen Khomeini ajatollah fia, Ahmad, mellette Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője (Telefoto — KS) Olimpia — bojkott Elhalasztott döntés Az amerikai kormány lényegében három hó­nappal meghosszabbí­totta a moszkvai olim­piai bojkottjára vonat­kozó ultimátumát. Ez volt a legfontosabb fej­lemény a nemzetközi olimpiai bizottság 82. közgyűlésének hétfői napján. Az új fejlemény közvetve, Robert Kane-nek, az Ame­rikai Olimpiai Bizottság el­nökének felszólalásából de­rült ki, aki hosszú beszédé­ben indokolta meg azt az amerikai javaslatot. hogy miért vegyék el Moszkvától a rendezés jogát. Az ameri­kai sportvezető beszédében az volt az új mozzanat, hogy közölte: „Az amerikai sportolók csak akkor nem utaznak el Moszkvába, amennyiben a játékok kez­detekor is szovjet csapatok tartózkodnának még Afga­nisztánban”. A Carter-kormányzat te­hát újabb három hónappal meghosszabbította annak az ultimátumnak a határidejét, amelyben a segítségnyújtás céljából Afganisztánba kül­dött szovjet csapatok kivo­nását követeli. Február 20-a helyett május 24-e tekinthe­tő az ú.t határidőnek, mivel ekkor jár le a moszkvai olimpiai játékok nevezési ha­tárideje. Ez a halasztás azonban nem jelenti a boj­kottigény feladását. A Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság közgyűlése úgy dön­tött, hogy nem tart szava­zást az amerikai javaslatról, hanem csupán — nyilvánva­lóan szintén időnyerés cél­jából — nyilatkozatban fog­lal állást azzal kapcsolatban. A nyilatkozat elkészítésére Lord KiUanin, a NOB el­nöke háromtagú bizottságot nevezett ki. amelynek tag­jai: Willi Damme (NSZK), James Woráll (Kanada) és Reginaid Alexander (Kenya). A bizottság által elkészített nyilatkozatot kedden ter­jesztik a közgyűlés elé. A NOB közgyűlésének má­sik fontos napirendi port­jaként a NOB tagjai hétfőn meghallgatták a moszkvai olimpia szervező bizottságá­nak jelentését a játékok elő­készítéséről. A Carter-kormány vál­tozatlanul ragaszkodik a moszkvai olimpia bojkottjá­hoz, és megcáfolta saját emberét, aki esetleges komp­romisszumról beszélt. Lloyd Cutler, az elnök egyik ve­zető tanácsadója a The Was­hington Post keddi jelenté­se szerint Lake Placidben kijelentette: el kell halasz­tani néhány hónappal a döntést, és amennyiben a „Szovjetunió kivonja csapa­tait Afganisztánból vagy er­re vonatkozó hitelt érdemlő tervet hoz nyilvánosságra” mérlegelni kell az Egyesült Államok részvételét a játéko­kon. Jody Powell, Carter sajtó­titkára szokatlan gyorsaság­gal, helyi idő szerint reggel cáfolta Cutler kijelentéseit. Powell megismételte a Fe­hér Ház korábbi álláspont­ját, hogy amennyiben a szovjet csapatok február 20- ig nem vonják ki Afganisz­tánból, az amerikai sporto­lók nem vesznek részt az olimpiai játékokon.

Next

/
Thumbnails
Contents