Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-12 / 35. szám
1980. február 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 PÁRTÉRTEKEZLETEKRŐL jelentjük Mezőtúr Kulcskérdés a gazdasági építőmunka Találó, a pártértekezlet mondanivalójának lényegét kifejező jelmondat: „Eredményeink megszilárdításával alapozzuk meg a XII. kongresszus határozatainak végrehajtását!” — és egy nagy piros szegfűcsokor az elnökség asztalán, köl. csönzött szerény ünnepélyes külsőséget Mezőtúr és Kétpó városkörnyéki község kommunistái tanácskozásának, amelyet vasárnap a városi tanácsháza dísztermében tartottak. A pártértekezleten elnöklő Papp János tanácselnök köszöntötte az 1936 párttag képviseletében megjelent 138 szavazati joggal és — 34 tanácskozási joggal rendelkező küldötteket, az elnökségben helyet foglaló Mohácsi Ottót, a megyei párt- bizottság titkárát, Árvái Istvánt és Kiss Tibomét, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjait. A pártbizottság írásos beszámolóját a végzett munkáról, valamint állásfoglalását a kongresszusi irányelvekről Móricz Béla első titkár terjesztette elő, szóbeli kiegészítéssel. Az eltelt öt esztendőben a város és a község társadalmi életében alapvető szerkezeti változás nem történt, de bizonyos át- rétegződés bekövetkezett — állapította meg a beszámoló. Az ipari munkások és a szövetkezeti parasztok létszáma kis mértékben csökkent, jelenleg az aktív keresők közül az iparban dolgozik a foglalkoztatottak 43,4 százaléka, a mezőgazdaságban 30,4 százaléka, ebből eredően is aktivitásuk és cselekvőkészségük döntő hatású az ötéves tervidőszak gazdaságpolitikai és városfejlesztési célkitűzéseinek elérésében. Az értelmi, ségiek száma növekedett, és közülük nagyon sokan részt vettek az előrehaladás alapjául szolgáló célok kimunkálásában, a tennivalók végrehajtásában. a propaganda- munkában. A jövőben minden területen: politika, termelés, kultúra, egészségügy növekszik munkájuk jelen, tősége, ezért nem közömbös a pártbizottság számára, hogy az értelmiség egy része kevesebb feladatot vállal a közügyekből. Gondoskodás a fiatalokról Az ifjúságról szólva kiemelte az előterjesztés: a párt-, az állami és társadalmi szervek az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának eredményei között tarthatják számon, hogy egyre inkább társadalmi üggyé válik a fiatalokkal való törődés, kedvezőbbek a feltételek a művelődésükhöz, kulturálódásukhoz, köny- nyebb a beilleszkedésük a munkahelyeken, és ott találni őkét a közéletben is. Gondot okoz viszont, hogy a fiatalok egy részére nincs befolyása az ifjúsági szervezetnek, nem sikerül mindig segíteni a fiatal házaspárok lakásproblémájának megoldását. A gazdasági építőmunka kulcskérdéssé vált a pártmunkában. melynek irányítását és ellenőrzését a párt- bizottság és a pártszervezetek cselekvési programjai biztosították, ezek révén sikerült elérni, hogy a központi célkitűzéseknek megfelelően fejlődjön a város gazdasága. A fejlődés alapjában intenzív irányú volt, de bővültek a termelés alapjai is. Jelentős termelőeszköz-fejlesztési beruházásokra került sor szinte valamennyi üzemben. Az ipari beruházások értéke 1979-ben 535 millió forintot tett ki. Lényegesen javult a termékszerkezet, piacképesebbek lettek a termékek. Az üzemek, ipari szövetkezetek bár exportfeladataikat eredményesen teljesítették, az eladásokban a tőkés export hányada viszonylag alacsony. Az ipar és a szolgáltatás területén elért eredmények mellett a munka gyengeségeit is feltárta a pártbizottság és megjelölte a tennivalókat. A város mezőgazdasági üzemei — az egyesülések után két termelőszövetkezet és egy állami gazdaság van — több területen eredményeket produkáltak, ennek ellenére még nem tartanak a fejlődésben a kívánatos és a lehetséges szinten. A kedvezőtlen, aszályos időjárás visszavetette a növény- termesztés hozamait. Jobban kell hasznosítani a természeti adottságokat, a termőföld ésszerű kihasználásában rejlő tartalékokat. Mindkét ágazatban — növénytermesztés. állattenyésztés — a hozamok növelésére és a minőség javítására van szükség. A három mezőgazdasági üzem működjön jobban együtt a szakosodás és a fejlesztések területén. A színvonalasabb vezetésért is van mit tenni, kívánatos a szakemberek számának növelése, az utánpótlás tervszerű biztosítása — állapította meg a beszámoló. Változtak az életkörülmények A mezőtúri emberek élet- körülményei sokat változtak a beszámolási időszakban, céltudatos munka folyt a városfejlesztési feladatok végrehajtásáért, és nagyszerű eredmények születtek. A Város fejlesztésére — lakásépítés, vízellátás, gyermekintézmény-hálózat, egészségügy — 220 millió forintot költöttek. Sportcsarnok épült, bevezették a földgázt a városba, bővítették a villanyhálózatot, korszerűsítették az utakat, járdákat. A lakosság munkájával és anyagiakkal támogatta a célkitűzések megvalósítását. A tervezett 40 millió forint társadalmi munka 60 millió forintra teljesült. Nagy erőket sikerült mozgósítani a város 600. évfordulójára, ami maradandó emlékeket hagyott. A kielégítetlen igények, a meglevő gondok újabb erőfeszítéseket követelnek, ezek közé tartozik; enyhíteni kell az óvodák, iskolák zsúfoltságán, a lakásgondokon, — eddig 631 lakás épült — a nyári hónapokban jelentkező vízhiányon, az egészség- ügyi ellátás feltételei is javításra várnak. A vitában elsőként Csípés Imre, a Magyar—Mongol Barátság Tsz pártbizottságának titkára szólalt fel, beszámolt arról, hogy a három szövetkezetből 1976-ban egyesült gazdaságban milyen eredményeket hozó intézkedések történtek. Hajósak István, a KAÉV 8. sz. gyárának párttitkára a termékszerkezet megváltoztatásának eredményeiről, a gyári kollektíva városfejlesztési célokat segítő társadalmi munkájáról beszélt. Kovács András állami gazdasági dolgozó a kongresszusi irányelvekről szólva a pártegység és a következetes pártellenőrzés fontosságát húzta alá. Dr. Patkós István, a DATE mezőtúri főiskolai karának igazgatója a felsőfokú intézmény utóbbi években elért fejlődéséről beszélt. A város értelmiségének .helyzetét vázolva elmondta, hogy szükség lenne egy olyan helyre, ahol rendszeresen találkozhatnának a különböző területeken dolgozók, nem az elkülönülés miatt, hanem ahol egymást megismerve, véleményt cserélhetnének. Ennek keretéül a MTESZ városi szervezetének létrehozását javasolta, ez szerinte alkalmgg^' lenne a város szellemi erőinek ösz- szefogására. Dura Sándor V. kerületi párttitkár a párttaggá nevelő munkában a követelmények betartását, és az ajánlók felelősségét hangsúlyozta. Csendom György városi KISZ-titkár a KISZ-esek munkájáról, a szervezettségről, a pártmegbízatás teljesítéséről szólt. Király lm- réné, a Fonalnemesítő és Népművészet^ Háziipari Szövetkezet elnöke termelési eredményeikről, .terveikről számolt be. Gazsi Zoltán, a rendőrkapitányság vezetője a bűnüldözési munka, a szocialista törvényesség érvényesítésének tapasztalatait elemezte. Kötél Imre nyugdíjas visszatekintett múltbeli életének tapasztalataira, kijelentve, hogy örömmel töltik el az eredmények, a változások, amelyeket megért. Szabó László lcétpói tanácselnök a kisközségben lakók változó életkörülményeiről szólt. Az előrehaladás következményei A megyei pártbizottság képviseletében felszólaló Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a pártértekezlet résztvevőit. Elmondta, hogy a pártértekezlet elé terjesztett értékelés reálisan elemzi a XI. pártkongresszus óta végzett munka fő tapasztalatait, kellő mértékben kritikus és a feladatokat helyesen-1 határozza meg. Mezőtúr és Kétpó kommunistái — ez tűnik ki a dokumentumokból és a küldöttek felszólalásaiból — magukénak vallják a mai valóságot. Vállalják azt, és vállalják az ebből eredő, újabb évekre szóló munkát, feladatokat. Majd hangsúlyozta, a megyei párthizdttság titkána,, hogy az életszínvonalban elért eredmények megőrzése és megszilárdítása, a továbbfejlesztés megalapozása .ma; <a pántnak kiemelten fontos feladata. Ennek jegyében fogalmazódtak meg feladataink, melyek az intenzív fejlődésnek megfelelően: a munka termelékenységének, a meglevő erőforrások, eszközök hatékonyságának erőteljes növelését követelik. A tervszerűség ma az önköltség csökkentését, a jó minőségű, gazdaságosan értékesíthető termékek termelését igényli. Erre ösztönző érdekeltségi rendszerünk, erre irányul bérpolitikánk. A város iparában az export részarányának növelése adja a fejlődés lehetőségét. A mezőgazdaság termékei keresettek. Az együttműködés, a felhalmozóképességet adó nyereség növelése, a szakszerű, az adottságoknak is megfelelő gazdálkodás a jövő útja. Az erre irányuló munkát szorgalmazza, szervezze és segítse, ellenőrizze a vár'osi pártbizottság — hangsúlyozta Mohácsi Ottó. Dr. Papp Sándor, a városi tanács Egyesített Egészségügyi Intézményei osztály- vezető főorvosa az egészség- ügyi munkát befolyásoló orvoshiányt és a táppénzhelyzet alakulását ecsetelte. Holczknet Gyula, az Alföldi Cserép- és Téglaipari Vállalat igazgatója az 500 ezer forint költségű beruházás megvalósításáról számolt be. Barcsik Ferenc TITÁSZ- dolgozó a villamosenergiatakarékosságra és módozataira irányította a figyelmet. Papp János tanácselnök a városfejlesztési munka tapasztalatainak tanulságait fejtette ki, aláhúzta, hogy biztosítani kell a folyamatos átmenetet a hatodik ötéves tervhez. A vitában tizenöten szólaltak fel, húszán mondanivalójukat írásban adták át a pártbizottságnak. Móricz Béla összefoglalója után a küldöttek megszavazták a beszámolót és a kongresszusi irányelvek vitájának ösz- szegezését. Megválasztották a negyvenkilenc tagú párt- bizottságot, a tizenegy tagú végrehajtó bizottságot, a huszonegy küldöttet a megyei párt értekezlet re. Első titkárként ismét Móricz Béla, titkárként újból Molnár Sándor kapott bizalmat. L. A. Túrkeve Reális értékelés, őszinte légkörben Túrkevén a városi pártértekezletnek az AFIT XVII-es számú Vállalata adott otthont. Hegyi Antal, a városi pártbizottság titkára, a tanácskozás elnöke köszöntötte a százhuszonöt küldöttet és a meghívottakat. A pártértekezleten a megyei pártbizottság képviseletében részt vett és felszólalt Boros Ottóné, a propaganda és művelődésügyi osztály vezetője. A munkabizottságok megválasztása után Száraz László, a városi pártbizottság első titkára egészítette ki a testület írásos beszámolóját. Szerényebb nyereség A XI. kongresszus óta végzett munkáról szóló beszámoló egyik sarkalatos témája a gazdasági élet volt. Érthető is ez, hiszen a több mint 11 ezer lelket számláló városban gyarapodott az ipari foglalkoztatottak száma — elérte a 2 ezer 900-at ez meghaladja az aktív keresők számának felét. sikereit országosan elismerik. A középtávú cselekvési program célul tűzte ki a korszerű nagyteljesítményű gépek parkjának kialakítását. Az ötödik ötéves tervidőszakban 48 millió forintot költöttek gépek beszerzésére. A város ellátásában is jelentős szerepet kaptak, a nagyüzemi termelést jól kiegészítik a háztáji gazdaságok. Túrkevén a 3 ezer 700 háztartásból 3 ezer 300-an is, aki a városok közötti különbségekről beszélt. Mint mondta megnyilvánul ez a kisvárosok, így például Túr- keve rosszabb áruellátásában. Megemlítette, hogy üzleteikben az alapterületek növekedése nem tart lépést a forgalom emelkedésével. Erdélyiné Árvái Teréz, a KISZ városi bizottságának titkára, a fiatalok nevében arról szólt, hogyan segítik elő a termelést, egy-egy mesterség ismereteinek bővítését a szakmai vetélkedők, versenyek. Süveges István, a vegyesipari szövetkezet elnöke, a túrkevei építési problémák hátterét világította meg, csatlakozva a beszámolóban felvetett gondolatokhoz. Cseh Sándor pedagógus, a III. számú pedagógus alapszervezet tagjainak nevében egyebek között a korszerű oktatásban A pártértekezlet résztvevői a beszámolót hallgatják Ugyanígy szép számmal, mintegy ezemégyszázan tevékenykednek termelőszövetkezetben — egyharma- duk harmincéven aluli fiatal. A város ipara dinamikusan fejlődött az elmúlt öt évben, új csarnokok, berendezések, új technológiák, termelési módszerek tanúskodnak erről, és mellettük néhány adat is ezt bizonyít- |ja. Fél évtizeddel ! ezelőtt 359 millió forint termelési értéket produkáltak a helyi üzemek, tavaly viszont 800 milliót. A növekedés elsősorban a termelőberendezések jobb kihasználásának, a beruházásoknak, a rekonstrukcióknak köszönhető. A gazdaságosság azonban még mindig hagy kívánni valót maga után. A nyereség fél évtizeddel ezelőtt 64 millió, tavaly pedig csupán 74 millió forint volt. Az üzemek között egyre jobban kialakul a kellő munkamegosztás, bár néhányuk nehezen tud lemondani például saját építőipari gárdájáról. Az előző városi pártértekezlet erre vonatkozó állásfoglalását ezekben az üzemekben csak részben hajtották végre. Nem megfelelő a kooperációs készségük, rossz az építőiparban a szakipari munkák szervezettsége — mindezek tetemesen növelik egy-egy beruházás költségeit. Az üzemek termékszerkezetének változását jelzik az új gyártmányok. így az AFIT olaj hűtő berendezései, a Csepel alvázra épített' gépjárműmentő, a Május 1. Ruhagyár tetszetős felsőruházati cikkei, a helyi háziipari szövetkezet népművészeti munkái, A tartalékok feltárásának a terméklista megújhodása ez egyik módja, a munkafegyelem javítása a másik. A pártértekezlet beszámolójában megfogalmazták: e tartalék továbbra is kiaknázatlan. Következetesebb kádermunkával Az értékelés szerint a város mezőgazdaságának termelése Túrkeve három termelőszövetkezetének egyesülésével kiegyensúlyozottabbá vált. Ebben az ágazatban néhány területen szép eredményekkel büszkélkedhetnek. Az egy tehénre jutó tejtermelés például az 1975- ös 2 ezer 354-ről tavaly már 3 ezer 838 literre nőtt. A sertés tenyésztési szaktelep foglalkoznak növénytermesztéssel és állattenyésztéssel. Szóbeli kiegészítésében Száraz László, a városi párt- bizottság első titkára kiemelten foglalkozott azzal, hogyan készültek fel az alapszervezetek a XII. párt- kongresszusra. Az elvégzett munkáról szóló értékelések reálisak, őszinték voltak, a taggyűlések politikai légkörét a pártszerűség jellemezte. Igaz, néhol az alapszervezetek csak leltárt készítettek az időszakról, hiányoztak az elemző, értékelő megállapítások, máshol nem tartották számon saját határozataik végrehajtását. A beszámoló arról is szólt, hogy a pártbizottság két esetben, a végrehajtó bizottság minden évben áttekintette a kádermunkát. Bár javult az alapszervezetekben e tevékenység színvonala, egyre jobban ellátják a pártnak ezek a közösségei jogkörükből adódó feladataikat, mégis előfordult helyenként határozatlanság. Pártszervek esetében adódott olyan eset, hogy „átnyúltak” az alapszervezetek feje felett, megsértették a hatáskörüket. Az előterjesztés végén mindezeket figyelembe véve fogalmazták meg az elkövetkezendő öt esztendő feladatait. Felszólalások a városért A beszámolót hozzászólások követték. Elsőként Simon Ferenc, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet üzemi pártbizottságának titkára kapott szót. Arról beszélt, hogy ' milyen módszerekkel tették jövedelmezőbbé gazdálkodásukat a téesz dolgozói. Vad Lajos esztergályos, az AFIT 3. számú pártalap- szervezetének titkára, az anyag- és az alkatrészellátás gondjairól beszélt. Elmondta, nem engedhető meg, hogy emiatt tíz-tizenegy hónap alatt kényszerüljön egy üzem éves tervének teljesítésére. Megemlítette, hogy a Kossuth Szocialista Brigád felhívására csatlakoztak a vállalati közösségek a Sziklai Sándor Szocialista Brigád kezdeményezéséhez. Nagy Lajosné, a Május 1. Ruhagyár helyi üzemének művezetője a nőpolitikái határozatok megvalósítását ecsetelte. Érdeklődéssel hallgatták a résztvevők Kromperger Györgynek, a helyi áfész igazgatójának hozzászólását elért eredményekről beszélt, s az értelmiségiek és a város kapcsolatát elemezte. Nagy Sándorné, a Vöröskereszt városi titkára, a gondozásra szorulók megsegítéséről beszélt, míg Herczegh * Kálmán, a helyi városgazdálkodási vállalat karbantartója azt ecsetelte, hogyan fogott össze kollektívája az új telephely építésére. Papp János, a XVII. sz. AFIT Vállalat igazgatója, a munkaerőgazdálkodás feladatait elemezte, majd az üzem termelési struktúrájának változtatásairól beszélt. Tóth Zoltán alezredes, a katonák és a város együttműködésének lehetőségeiről szólt, míg Gaál András, az ARMAFILT Szövetkezet esztergályosa azt fejtegette, hogy igaz, javultak az üzemben a szociális körülmények, de a munka, a gépesítettség hiánya miatt változatlanul nagy fizikai megterhelést jelent, főleg a nőknek. Pártszerü kritika kell Fórizs István, a városi tanács megbízott elnöke azért emelt szót, hogy Túrkeve szerepkörének megfelelően részesüljön a megyei fejlesztési javakból. Nyerges Györgyné, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet kosárfonója, a munkaversenyben elért eredményekről szólt, Tóth Imre nyugdíjas pedig a pártszerű kritika időnkénti hiányát vetette fel. Szegő László, a Vörös Csillag Tsz elnöke, a termelés emberi tényezőinek hatását elemezte, míg Gye- nes Gyula, a Hazafias Népfront városi bizottságának itótkára az ésszerű, társadalmi munka hasznosságáról szólt. A tanácskozáson írásban adta be felszólalását tizenegy küldött. A hozzászólások után válaszadásra, a vita összegezésére került sor. A párt- értekezlet jóváhagyta a városi pártbizottság beszámolóját, a határozati javaslatot, elfogadta a XII. kongresszus irányelveiről szóló állásfoglalását. Ezután a küldöttek megválasztották a negyvenhárom tagú városi pártbizottságot, a kilenctagú végrehajtó bizottságot és a megyei pártértekezlet tizenegy küldöttjét. A párt- bizottság első titkárának ismét Száraz Lászlót, titkárának Hegyi Antalt választották meg. H. J.
