Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-09 / 33. szám

XXXI. évf. 33. sióm, 1980. február 9., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kongresszustól kongresszusig Javultak a lakosság egészségügyi ellátásának teltételei A ferdepályás, fe­dett szállítószala­gokon a beton­gyárba jut az alapanyag. A PARTÉK nevű finn berendezésből az előkevert be­tont konveyoros megoldású szállí­tókocsik adagolják a munkahelyekre A döntő munkafázis az elemképző gépsoron zajlik. A fenék­beton elsimítását a Felton-kábelek kifeszítése követi. Ezután a válaszfalak beöntése, és az üregképző kavics adagolása, majd a felsőréteg kidolgozása következik Az egész folyamatban itt érinti először emberi kéz a födém­panelt A háztartási hőálló üveg­edények mellett természete­sen továbbra is a gyártmány­listán szerepelnek a gyár slá­gerei az úgynevezett „fátyol” díszművek, a színes és cent­rifugált gyártmányok. Jelleg­zetesen szép és hasznos gyártmányaikat a hagyomá­nyos, szájfúvásos eljárással, préseléssel, illetve centrifu- gálássai állítják elő, szükség szerint kiegészítve más felü­letkiképzési eljárással, mint például homokfúvással. A rekonstrukció tehát új hely­zetet, kedvező feltételeket teremtett a termeléshez. A célszerű fejlesztés, a korsze­rű gyártási mód, termékei­nek megfelelő sorozatnagy­sága, a magas műszaki és esztétikai szint, garantálja a gyár termelésének gazdasá­gosságát. Erre utal az év első hónapjának eredmé­nye is. Hőálló háztartási üvegedények Karcagról Egészségpolitikánk gyakor­latában, a gyógyító munka tárgyi és személyi feltételei­nek javításában napjainkra alapvetően elértük, illetve megközelítettük az öt évvel ezelőtt kitűzött célokat; ugyanakkor jelez még gon­dokat is az egészségügy „di­agnózisa”. Erről tájékoztat­ták az Egészségügyi Minisz­tériumban az MTI munka­társát, aki arról érdeklődött, hogy az utóbbi fél évtized­ben miként jutottak előre a lakosság egészségének védel­mében, gyógyászati ellátásá­ban, az intézményhálózat fejlesztésében, szervezettebb irányításában. A kormány által meghatá­rozott egészségpolitikai fel­adatok folyamatos megvaló­sításával — miként elmond­ták — javultak a lakosság egészségügyi ellátásának fel­tételei. Fokozottabban előtér­be került a betegségmegelő­zés. Az egészségügyi dolgo­zók, akiknek száma mintegy 200 ezerre növekedett, áldo­zatkész munkával, hivatástu­dattal tesznek eleget kötele­zettségeiknek. A gyógyító munka színvonalában emel­kedett, fejlődési ütemében azonban még elmaradt a szükségletektől. Jelentősen fejlődött az anya-, gyermek- és ifjúság- védelem. Különösen az 1973. évi népesedéspolitikai hatá­rozat egészségügyi feladatai­nak végrehajtása javított a helyzeten. Az intézeti szülé­sek aránya majdnem 100 szá­zalékos (1960-ban 86 százalék volt). A szülőanyák halálo­zása 1960-hoz viszonyítva a felére (jelenleg 0,2 ezrelék), a csecsemőké pedig 47,6 ezre­lékről 24,3 ezrelékre csök­kent. Ennek ellenére nemzet­közi összehasonlításban még mindig el vagyunk maradva. Hosszabb távon — időnként ellentmondásos folyamatként — emelkedik az átlagéletkor. 1960 óta mintegy félmillió fővel nőtt a 60 éven felüli korosztály. Az utóbbi évek­ben viszont ismét növekszik a halálozási arányszám (leg­nagyobb mértékben, mintegy 40 százalékban a 45—54 éves férfiak korcsoportjában), ami jelenleg csökkenti az átlagos életkort. Az egészségügyi intézmé­nyek még zsúfoltak. Annak ellenére, hogy a jelenlegi, összesen 94 ezer kórházi ágy azt jelenti: tízezer lakosra 87 ágy jut (1970-ben 82, 1974- ben 83 jutott). 1980-ban a kórházak, a fekvőbeteg- gyógyintézetek! hálózata és befogadóképessége mintegy két és fél ezer ággyal bővül; befejeződik többek között a dél-pesti, a kecskeméti, a debreceni, a szigetvári, az egri, a balatonfüredi kórház, valamint az Országos Reu­ma- és Fizikoterápiás Intézet építése, illetve- bővítése. A bölcsődékben 1975-ben 47 ezer kisgyermeket gon­dozhattak, jelenleg csaknem 60 ezer hely van, s számukat távlatilag mintegy 90 ezerre tervezik emelni — ezzel is segítve az anyák korábbi visszatérését a munkába. A járóbeteg-ellátásban évente 150 millió orvosi vizs­gálatot, kezelést végeznek. Ez nemzetközileg is magas igénybevétel; még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy egy lakos a betegségével vagy megelőző célzattal országos átlagban három-négy orvosi szolgáltatást vesz igénybe. A körzeti orvosi ellátásra jut az összes járóbeteg-forgalom több mint 30 százaléka. A körzetek száma az 1975. évi 3758-hoz képest több százzal (a húsz évvel ezelőtti 3262- höz mérten mintegy ezerrel) növekedve 1979-re megköze­lítette, 1980-ban pedig meg­haladja a 4200-at. Az egy körzetre jutó lakosok száma (amely 1960-ban több mint 3000, 1978-ban 2563 volt) napjainkra 2500-ra csökkent. A városokban mind teljeseb­ben kiépült a körzeti gyer­mekorvosi hálózat, ahol 14 éves korig nyújtanak szakor­vosi ellátást.' 1-970-ben 600, 1975-ben mintegy 800 volt s jelenleg több mint 1000 a szakorvosi körzetek száma. Az alapellátás fontos kiegé­szítője a dolgozóknak a mun­kahelyükön rendelkezésre álló üzemegészségügyi szol­gálat. 1975-ben napi hatezer . órában tevékenykedtek az üzemorvosok, az idén pedig már több mint nyolcezer munkaórában nyújtanak köz­vetlen ellátást az ott dolgo­zóknak, mintegy 2 millió em­bernek. Ami a gyógyszerellátást il­leti: az 1977-ben bevezetett új gyógyszertérítési rendszer csökkentette a körzeti orvo­sok ilyen irányú betegfor­galmát, egyszerűsítette a la­kosság gyógyszerszükségleté­nek kielégítését. Az új rend lényegében bevált. A v^ny nélkül is kapható gyógyszer­félék forgalma nem emelke­dett. Ugyanakkor a járóbe­teg ellátásban a gyógyszer- rendelés ellenőrzése még nem elég hatékony. Az egészségügyi irányítás­ban jelentős előrelépésnek bizonyult a gyógyító-megelő­ző intézmények és szolgála­tok szervezeti összevonása, amelynek során az utóbbi években megtörténtek az el­ső, nagyrészt szervezési in­tézkedések. Napjainkra már mutatkoznak — jóllehet, még nem teljesen — ennek az in­tézményi integrációnak a gazdaságilag is jó eredmé­nyei, de első sorban az ellá­tást javító szakmai előnyei. Biztonságot ad 3. oldal Tudomány, technika 4. oldal Tanácskoztak az országgyűlés tisztségviselői Tegnap a Parlamentben tanácskozásra gyűltek össze az országgyűlés tisztségvise­lői, az állandó bizottságok elnökei, a fővárosi és me­gyei képviselő csoportok ve­zetői. A megbeszélésen — amelyen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a HNF Országos Tanácsának titká­ra és Rácz Sándor az MSZMP KB osztályvezetője. — Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke ismertette a parlament soron következő tavaszi ülésszakának előké­szítésével kapcsolatos teen­dőket. Ezután dr. Markója Imre igazságügyminiszter vá­zolta az országgyűlés elé kerülő atomenergiáról szóló törvényjavaslat lényegét. A továbbiakban dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb bírói fórum utóbbi kétéves tevékenysé­gének beszámolójáról, vala­mint dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész az utóbbi két esztendőben végzett ügyészi munkáról és törvényességi tapasztalatokról szól. A Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész ugyancsak a soronkövetkező ülésszakon számol be a törvényhozó tes­tületnek. A Karcagi Üveggyár ter­mékei iránt az elmúlt évek­ben erőteljesen növekedett az érdeklődés a hazai és az exportpiacon egyaránt. A meglehetősen régi üzem már régen kinőtte szűkös épületeit, munkahelyeit, kép­telen volt zökkenő nélkül kielégíteni az igényeket. A tarthatatlan állapotok tették indokolttá, hogy átfogó re­konstrukciót hajtsanak vég­re. A beruházás során — 1975 és 1979 között — nem kevesebb mint 166 millió fo­rintot fordítottak az eszköz­állomány bővítésére, a ter­melés feltételeinek javításá­ra, valamint a szociális kö­rülmények javítására. A fejlesztés részeként új gyártócsarnok épült. A tisz­ta, világos, jó munkafeltéte­leket biztosító épület egyik gyártósorán, elsősorban hő­álló háztartási edényt gyár­tanak. A korszerű, új gyár­tósor és a termelési tech­nológia biztosítja, hogy meg­felelő sorozatnagyság érhető el, és a korábban gazdaság­talan termékek gyártása gazdaságossá válhat. A legutóbbi árrendezések során az alumíniumedények ára emelkedett, ezáltal a háztartási üvegedények is keresett termékek lettek a piacon, annál is inkább, mi­vel a hőálló. edzett kivitelű háztartási üvegedények ár­szintje azonos az 1977 évi árszinttel, amelyet a múlt évi pénzügyminiszteri ren­delet szerint 11 százalékos fogyasztói forgalmi adó terhel. A keresett edények bői mennyiségben és vá­lasztékban is a jelenlegi megrendeléseknek megfelelő arányban gyártanak. A fő­ző- és tálalóedények két for­marendszerben és 24 féle méretben készülnek 0,35 liter térfogatnagyságtól kezdődő­en. A hőálló üvegedénycsa­ládból ebben az évben 32 millió forint értékűt gyárta­nak a hazai és az exportpi- ■ acra. A gyár arra is felké­szült, hogy tovább bővítse a termékek skáláját, attól füg­gően, hogy milyen további igénnyel jelentkezik a bel­földi és a külföldi kereske­delem. A 16 ezer hektáron gazdálkodó vaszari Hunyadi Termelőszö­vetkezet gépműhelyeiben is javában folyik o téli gépjavítás. A közel száz szerelő ezekben a hónapokban 15 nagyteljesít­ményű erőgépet, 85 hagyományos traktort, 30 kombájnt, s 53 szállító, járművet, valamint ezek munkagépeit készíti fel a tavaszi és nyári munkákra. Az öt szakosított műhelyben külön brigádok foglalkoznak az alkatrészfelújitással Betonelemek Span-Deck módra A sikeres beruházások után a tavalyi esztendő végre frontáttörést jelentett a Span-Deck felhasználásában is: A BVM szolnoki gyárában 130 ezer négyzetméter elemet készítettek. A 110 ezer forintért vá­sárolt licenc és know-how, valamint a 100 ezer font értékű alapgép korábban elkép­zelhetetlen szélességű terek lefedésére al­kalmas elemek gyártását teszi lehetővé; és most már a tervezők, kivitelezők élnek is ezzel a lehetőséggel. Hogyan lesz a cement­ből, sóderből, vízből elem — ezt követi vé­gig képsorunk. Fotó: Kőhidí Imre Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents