Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-08 / 32. szám

1980. február 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Zárszámadás előtt Karcagon Megtalálták a kiutat Változtattak a termelésszerkezeten, takarékosabban gazdálkodtak Vezetők, szakirányítók és a tagok egyaránt lényegesen jobb hangulatban készülnek a zárszámadásra a megye területileg legnagyobb, csak­nem húszezer hektáron gaz­dálkodó termelőszövetkezeté­ben, a karcagi Magyar— Bolgár . Barátság Tsz-ben, mint tavaly. Az 1976-ban há­rom szövetkezetből egyesült közös gazdaság háromévi si­kertelen esztendő után, ha szerény nyereséggel is, de eredményesen zárta 1979-et. Az egyesülés óta — ahogy a tagok egymást közt mond­ják: a nagyszövetkezetben — eltelt három év vesződé- seiről beszélgettünk Kasuba Jánossal, a szövekezet elnö­kével. — A három tsz egyesülé­se — emlékezett vissza — jórészt csak területi koncent­rációt jelentett, mert a tag­ságunk tartalékok nélkül lá­tott az új feladatokhoz. Így az akkori, közismerten rossz gazdálkodási feltételek kö­zött két évben egymás után csak jelentős állami segít­séggel tudtuk egyensúlyban tartani a tsz pénzügyi mér­legét. Kedvezőtlenül hatott eredményeinkre a termelés- szerkezetben aránytalanul nagy rizsterületek alacsony hozama is. ami három év alatt 184 millió forint árbe­vétel-kiesést okozott. — Két éve pedig már az állami segítség is kevésnek bizonyult. — A kiesések miatt nem tudtuk kihasználni a sza­bályzók változásával kedve­zőbbé vált felvásárlási, azaz értékesítési lehetőségeket. Az egyszerűség kedvéért: nem volt elég és megfelelő el- adnivalónk. — A pénzügyi helyzetünket nem tudtuk helyreállítani, 1978-ban a veszteséges tsz-ek listájára került a gazdaságunk. — A mostani közgyűlésen pozitív mérlegről számolhat­nak majd be. Milyen in­tézkedések tették lehetővé, hogy 1979-ben eredménye­sebben gazdálkodtak? — Itt a vezetőségi beszá­moló, kapásból sorolhatnám belőle. Mégis, talán kérdez­zen erről mást, másokat. Szakvezetőket, vagy akárkit a tagok közül. Ami változott, a kezük nyomán, a szorgal­mukból változott. Először a tsz I-es kerüle­tébe visz az utunk. A nö­vénytermesztésben dolgozók egy részének már megkez­dődött az idei gazdasági év, hozzáláttak az első tavaszi munkához, a vetések fejtrá- gyázásához. — Ami azt illeti, a né­hány napi enyheség ugyan­csak gyorsan eltüntette a hótakarót a vetésekről — mutatja Szabó Sándor, a központi agronómus. — Csak aztán nehogy hirtelen a nagy fagy megfázítsa a gabonatöveket. A tavalyi évünk? Hát az se volt köny- nyű. Belvíz miatt összesen 26 milliós kiesést kellett be­hozni. jó részét sikerült is. — A veszteségek csökke­nésében része volt a rizs­ágazatban történt változá­soknak? — Feltétlen, de csak rész­ben. A területet lecsökken­tettük 1350 hektárra, 21 és fél mázsa tavalyi átlagter­més is négyszerese volt az előző évinek. Hetven, hek­tár silókukoricáról szemes­termést takarítottunk be. Az így nyert 35 vagon értékesebb abrakalapanyag helyett cu­korrépa-koronával, szársiló­val pótoltuk ki a zöldtakar­mányt. A termelésszerkezet vál­toztatásán kívül — amint azt a beszélgetésbe közbe be­kapcsolódó Kovács Ignác, az üzemi pártbizottság tit­kárhelyettese elmondta, — egységes takarékossági szem­léletet kellett kialakítani a szövetkezet minden munka- területén. — A gazdasági helyzetün­ket nem magyaráztuk a ta­goknak, benne éltek, ismer­ték, olykor küszködtek. Azt kellett megértetni minden szakvezetővel és kétkezi vagy gépen dolgozóval, hogy be- osztóbban bánjunk azzal, amiből kevesebb is elég. Kü­lönösen ha az drága. Végül is a takarékossági elképze­léseinket megértette a tag­ság és az eredmény sem maradt el; 1979-ben össze­sen nyolcmilliós költségmeg­takarítást eredményezett az arra készített intézkedési terv megvalósítása. Készült intézkedési terv erre az évre is. Mert a szö­vetkezet közgazdászai ki­számították, hogy a terme­lési költségek növekedése megközelíti a 43 millió fo­rintot. A felvásárlási ár­emelkedések révén ebből mintegy 23 milliót tudunk pótolni, ha idei termékérté­kesítésünk a terv szerint ala­kul. — A többit ki kell gazdál­kodnunk — szögezte le Var­ga István elektroműszerész, akivel az I-es gépműhelyben váltottunk szót. — Erre pe­dig egyetlen lehetőség van; feltárni és kihasználni a még meglévő tartalékainkat. Ne­künk műhelybelieknek a szolgáltatások bővítésével adódik lehetőségünk a be­vételek növelésére. Néhány napja, melléktevékenység­ként egy villamos álló- és forgógépek, valamint gépjár­mű elektromos berendezések tekercselését és felújítását végző műhelyt üzemeltetünk a vezetésemmel, és fejlesz­teni fogjuk a seprűkötő rész­legünket is. A növénytermesztésben dolgozók idei munkájáról beszélt a központi agronó­mus: — Talajadottságainkat is­merve nem lesz könnyű az idén sem elérnünk a búzá­ból tervezett 40 mázsás, a kukoricából 61, és a cukor­répából a 400 mázsás átlag­termést. Minden munkát idő­ben, jó minőségben kell el­végeznünk, hogy egyes fel­adatok megoldása ne késsen, ami . talajmunka, szállítási, műtrágya vagy növényvédő- szer-többletköltséget okoz­hatna. Az idén már talán a rizstermelés se lesz mumusa a növénytermesztőknek. Azt hiszem, jól használtuk fel az állami segítséget, amikor 526 hektár új rizstelepet építet­tünk, 500 hektár vízigabona- területen pedig részleges fel­újítást végeztünk. Kasuba János elnök biza­kodással tekint a jövő elé: — A tervezettet valamivel meghaladó 320 milliós ár­bevétel, a hétmilliónyi nye­reség nem nagy, de bizo­nyító eredmény arra, hogy a kezdeti sikertelenségek nem törték le az egyesült szövetkezet tagságának bi­zalmát, szorgalmát. Hogy mondják katonáéknál —iga­zodj, lépést tarts? Valahogy ez történt nálunk is. Sike­rült igazodnunk a gazdasá­gi változásokhoz, és „felvet­tük” a lépést. Az utóbbihoz, a közgyűlési beszámolót és a tagoknak a terveinkről, idei intézkedéseinkről alko­tott véleményét ismeive, úgy gondolom, jól választot­tuk meg az irányt, az üte­met. Temesközy Ferenc Értékes gépen értékes munka. Egymillió forintot ér ez a Pichomex heiyzetpontos fúró­gép, amelyet a szerszámgyártásban használ Marosán Piroska, a MEZŐGÉP szolnoki fej­lesztem zemében SZMT­elnökségi ülés Tegnap tartotta ülését Szolnokon a Szakszervezetek megyei Tanácsának elnöksé­ge. Első napirendi témaként megtárgyalta a Papíripari Vállalat szolnoki gyárában dolgozók bér-, jövedelmi, munkaügyi, szociális és egészségügyi helyzetéről szó­ló jelentést. Majd jóváhagy­ta az SZMT és szerveinek az 1980. évi újjáválasztásá- val kapcsolatos feladatter­vet. Oj, sportos fazonú cipőket készítenek angol megrendelésre a martfűi Tisza Cipőgyárban. Négy modellből eddig 4 ezer pár készült el. Képünkön az „A” gyár 140-es tűzödéjében cipőfelsőrészeket varrnak Miért csatlakoztak a takarmánygazdálkodási társasághoz az urebetintermelök? A TÁP Nyolc évvel ezelőtt 44 mezőgazdasági üzem és a Szolnoki Cukorgyár részvé­telével társulás alakult a cukorgyártás melléktermé­kének, a répaszeletnek a hasznosítására. Korábban sem veszett kárba az állatok táplálására igen alkalmas „maradék”. Kiderült azon­ban, hogy a szárított szeletet ásványi sókkal dúsítva és karbamiddal keverve az ere­detinél értékesebb takar­mány is előállítható. Az új, úgynevezett betinkészítmé- nyekből a kérődző állat szervezete fehérjéket „ter­mel” igen drága, importból származó abrak nélkül. „Félgőzzel” termelnek A hízó- és tejelőmarhák valamint a juhok részére ké­szített betin típusú tápokat gyártó üzem 1976 óta ter­mel a Szolnoki Cukorgyár­ban. Termékeit 1 megye 104 gazdasága vásárolja. 1979- ben 12 ezer tonna takar­mányt állított elő, és a mos­tani kampány utáni időszak­ra raktározott .répaszeletet feldolgozva a következő hó­napokban még körülbelül háromezer tonna tápot ké­szít. A cukorgyári szakemberek szerint szépen fejlődött a takarmányüzem. Az eredmé­nyek azonban igazából csak az első évek termelési és érté­kesítési adataihoz mérve di­csérhetek. A valóságot a re­ális lehetőségekkel összevet­ve már a betinkészítmények- kel kapcsolatos gondok is szembeötlenek. A legkirí­vóbb ellentét az üzem kapa­citása és a tényleges terme­lés között van. Mértéktartó becslések szerint is évente harminc-harmincöt ezer ton­na tápot készíthetnének Szol­nokon, ma azonban a 12— 15 ezer tonna, karbamiddal kevert répaszelet előállítá­sát is sikernek kell elköny­velni. A cukorgyárban ugyanis a kampány után csak igen kevés répaszeletet tudnak raktározni. Amikor elfogy­nak a készletek, leáll a tápszerkészítő üzem. így hiába terjed az urebetinek és a juhbetinek jó híre, az állattenyésztő gazdaságok közül hiába barátkoznak meg egyre többen az abra­kot pótló melléktermék-fel­használás gondolatával, nem mindenhová jut a szolnoki készítményekből. A rendelé­sek egyre nagyobb hányadát kénytelenek, kapacitáshiány­ra hivatkozva, visszautasíta­ni, miközben „félgőzzel” dol­gozik az üzem. Közelebb egymáshoz Éppen ennek az ellent­mondásnak a feloldását vár­ja az urebetintársulás gesz­tora, a Szolnoki Cukorgyár a Tiszavidéki Takarmány- gazdálkodási Társasághoz csatlakozásától. Véleményük szerint az új szervezetben szorosabb, gazdaságilag ha­tékonyabb kapcsolatot épít­hetnek ki a megyei — és talán a megyehatáron túli — mezőgazdasági üzemek­kel. Remélik, hogy több téeszben és állami gazda­ságban vállalkoznak majd, a répaszelet és a késztermé­kek bértárolására, a raktár­ * 1 hiány enyhítésére. A takar­mánygyártás növelésének ma ez a legelső feltétele, hi­szen a cukorgyárban csak néhány év múlva készülnek el a megfelelő méretű táro­lóhelyek. A termelés minél gyorsabb növekedése pedig nemcsak az igények teljesebb kielégítését, hanem az ol­csóbb gyártást is lehetővé teszi. A TTT-n belül azonban nemcsak a hetinek felhasz­nálói és a gyártó között lesz szorosabb a kapcsolat. A tápok kiegészítő anyagait szállító vállalatok is köze­lebb kerülhetnek egymáshoz. Említettük, hogy ma — nem úgy mint néhány éve — a takarmány üzem kí­nálata gyakran elmarad a kereslettől. Ez azonban saj­nos nem azt jelenti, hogy ma mindenhol szívesen etet­nek urebetint az állatokkal. Nemcsak itt-ott találkozha­tunk a karbamidtól való fé­lelem jeleivel, így hát nem is lenne olyan egyszerű do­log az üzemben valóban el­készíthető 35 ezer tonna tá­pot eladni. Először a tartóz­kodó állattenyésztőket kel­lene meggyőzni a szakszerű karbamidetetés veszélytelen­ségéről. Hogy mennyire szükséges ez? A számok bi­zonyítják leginkább: Szol­nok megyében csak fele annyi (1438 tonna) különbö­ző répaszeletből készült tá­pot használnak fel, mint a szomszédos Bács-Kiskunban. Az urebetin társulás megala­kulásakor részjegyet váltó mezőgazdasági üzemek közül csak kilenc igyekszik cukor- gyári karbamirios tápszert etetve is növelni tejtermelé­sét, illetve jószágai súlygya­rapodását. Tizenhármán egyáltalán nem vásárolnak ilyen takarmányt. Segítenek a rendszerek Szükség van tehát a tar­tózkodást leküzdő szakmai felvilágosításra. A cukorgyá­ri szakemberek szerint cél­szerű lenne, ha a Tiszavidé­ki Takarmánygazdálkodási Társaság a taggazdaságokban bemutatókkal, tanácsadással segítené a takarmányozási módszerek korszerűsítését. Ennek hasznáról már van­nak kedvező tapasztalatok. Az urebetinkészítők például az AGROCOOP-pal tavaly kötöttek . együtműködési szerződést. A rendszer tag­gazdaságai ezután kétezer tonnával tölbb betinkészít- ményt vettek meg. Nem cso­da, hiszen az AGROCOOP szaktanácsadó szolgálata népszerűsítette a korszerű takarmányozási módot. VSZJ A KISZ szervezésében Versenyek, védnökségek Országos munkaakciókkal, versenyekkel a vállalati cé­lokhoz kapcsolódó pályáza­tokkal segíti az idei nép- gazdasági terv teljesítését a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség — erről tájékoztatták a KISZ KB ifjúmunkás osz­tályán az MTI munkatársát. Az eddigieknél is nagyobb feladatokat kell megoldani­uk ebben az évben a KISZ- védnökséggel épülő paksi atomerőmű kivitelezésén dol­gozó fiataloknak. A követke­ző hónapokban befejezik az 1. számú reaktor-blokk épí­tését, s a technológiai sze­relés után a második félév­ben már az üzembe helye­zéssel összefüggő munkála­tokra koncentrálhatják az erőket. E közben folytatódik a 2. számú blokk építése is. A Pakson dolgozók létszá­ma — a növekvő tennivalók­kal párhuzamosan — az év közepére eléri a 10 ezer főt, nagyobb részük fiatal. A nagyberuházásra irányított ifjúmunkások kiválasztását a munkahelyi KlSZ-bizott- ságokkal közösen végzik az érintett vállalatok, s az if­júsági szervezet részt vesz a felkészítésükben is, hi­szen a legtöbben KISZ-meg- bízólevéllel érkeznek a du- namenti városba. Országszerte kommunista műszakokkal, társadalmi munkaakciókkal köszöntik a párt XII. kongresszusát és felszabadulásunk 35. évfor­dulóját, a szocialista mun­kaversenyben résztvevő fi­atalok. Magyar gyógyszerek a világ 90 országába A magyar gyógyszerek év- ről-évre ismertebbek és ke­resettebbek a világpiacon. Gyógyszeriparunk termékei a világpiac több mint 90 or­szágába jutnak el, köztük két év óta a távoli karib- tengeri szigetországba, Ja­maicába is. A magyar gyógy­szerek fogadtatásáról a kap­csolatok további elmélyíté­séről nyilatkozott az MTI munkatársának dr. Winston Davidson, a jamaicai egész­ségügyi miniszter első he­lyettese, aki az egészségügyi minisztérium meghívására tartózkodik hazánkban. A magyar készítmények, amelyekre nagy szüksége van országunknak az egész­ségügyi ellátás javítása ér­dekében, jó minőségben és időben érkeznek. Kévés és sok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents