Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-07 / 31. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. február 7. Jugoszlávia A családok védelmében Szociálpolitika Lengyelországban Számvetéshez készülődnek Lengyelországban: február 11—13-án tartja VIII. kongresszusát a Lengyel Egyesült Munkáspárt. Az elmúlt évek eredményednek, a fellmielriült problémáknak áttekintésénél jelentőségének megfelelően foglalkoznak a szociálpolitika kérdéseivel is. Ez érthető, hiszen az egészségügyi, családjogi, társada- lampolitikai, stb. intézkedések az emberek millióit érintik. A családok, a nők és a gyermekek védelmében-, helyzetük javítására hozott törvények a hetvenes években álltak össze egységes rendszerré. Az üzemekben összevont munkaügyi osztályokat állítattak fel: ezek kezelik a bér- és jutalmazási, lakás- és szociális alapot. Ilyen alapokból finanszírozzák a munkásak üdültetését, a kulturális rendezvényeket és a gyermekjóléti intézményeket. Az elmúlt években a társadalmi juttatások új formáit vezették be, fokozatosan — a pénzügyi lehetőségek figyelembe vételével — emelték az alacsony béreket és nyugdíjakat. (A nyugdíjemelések szükségességére utal, hogy — az ország fiatal korosztályainak viszonylag magas aránya ellenére — Lengyelországban is emelkedik a munkából kiöregedettek rétege.) Az 1378 májusi fizetésemelések például majdnem egymillió dolgozót érintettek: ekkor 1600 zloty-ban állapították meg a minimális béreket. A nyugdíjakra és járadékokra fordított összeg már 100 milliárd zloty körül jár. Lengyelország az elsők.között vezette be a világon a minden állampolgárra kiterjedő táppénz-jogosultságot. Tehát gyakorlatilag mindenki ,—- a falusi lakosság is — jogosut az ingyenes orvosi ellátásra. A gyermekek 99,4 százaléka már kórházban születik. Lengyelországban külön családjogi bíróságok működnek: ezek foglalkoznak a válási, gyermektartási, gondozási, ifjúság- és gyermekvédelmi ügyekkel. Dolgoznak a gyermektartási jogszabályok reformján. Kényszer- elvonókúrára küldhetik az alkoholistáikat és résztvesz- nek az örökbefogadási döntések meghozatalában. A családi ügyekkel foglalkozó állami bizottság megbecsültségét jelzi az is, hogy élén a lengyel minisztertanács elnöke áll1. Krk sziget hídja Krk, a legnagyobb jugoszláv sziget, - a szárazföld közelében helyezkedik eL Partjain összkomfortos ■ szállodák és strandok sorakoznak. A sziget egyes mélyvizű öbleiben óceánjáró hajók is ■kiköthetnék. Az egyik ilyen öböl partján most nagy fcő- oilajfeldolgozó üzem épül. A tartályhajókkal ideszállított olaj egy részét azonnal to- vábbszállítják majd azon az olajvezetéken, amely a szigetet átszelve, az épülőfélben lévő hídon a szárazföldre vezet, onnan pedig tovább Jugoszlávia és más országok petrolkémiai üzemeibe. A „Mosztogradne” építési tröszt szakemberei már megépítették a Krk szigetről a szárazföld felé vezető úton fekvő kis Szent Márk szigetig terjedő hidat Ezután kezdődik a Szent Márk sziget és a százazföld közti szakasz megépítése. 1980. májusában készül el a több mint 3000 méter hosszú híd, a csővezetéken pedig áram- lani kezd az olaj a szárazföldre. Több, mint tíz évvel ezelőtt gördült le az első autó a Dácia Autógyár szerelőszalagjáról. Ma évente 70 ezer kocsi hagyja el a gyárat, s Pitestiben már folyik az újabb szerelőszalag építése. Ez lehetővé teszi majd, hogy 1980-ra évente 150 ezer gépkocsit gyártsanak Románia korszerű gépkocsigyárában. Börtönszigetből az ifjúság szigete í* > Übrtl Évszázadokon át kalózok, csempészek mene- | déke volt a Pinos-sziget, amely az 1959-es kubai forradalmat megelőző száz évben börtönszigetté alakult át. Az 1976-os közigazgatási reform alap- ' ján különleges tartományi státuszt kapott szí- ; getet 1978-ban, a XI. Világifjúsági Találkozó alkalmából nevezték el az ifjúság szigetének, annak emlékére, hogy 1966-tól kezdődően zömmel fiatalok közreműködésével alakult át a hajdan csak börtönéről és szabadkikötőjéről hírhedt terület a mezőgazdaság, a halászat, virágzó tartományává. A forradalom győzelme óta több mint négyszeresére nőtt a lakosság száma, egyedülálló oktatási intézmények sokaságát építették fel, s a tanulók és fiatalok közreműködésével 24 ezer hektár citrusligetet ültettek. Ahol hajdan a rabok dolgoztak, ma az ország egyetlen kaolingyára működik Washington és szövetségesei Keserves érdekegyeztetés Amióta az afganisztáni események ürügyén Washington elindította átfogó szovjetellenes kampányát, rendkívül erőteljes .nyomás nehezedik az Egyesült Államok nyugat -európai szövetségeseire és Japánra. Ezek az országok elvben támogatják az Egyesült Államok álláspontját az afganisztáni kedésben. mihelyt azonban a tényleges intézkedéseket, illetve az amerikai gyakorlati lépések kapcsán magatartásukat vizsgáljuk, a kép már jóval összetettebb és sokkal kevésbé kedvező a Carter-kor- mány számára. Megállapítható, hogy a washingtoni kampány kezdete óta eltelt időszakiban csak az angol konzervatív kormány és miniszterelnöke, Thatcher asszony biztosította teljes támogatásáról a különböző amerikai lépéseket — a Szovjetunióhoz fűződő kereskedelmi kapcsolatok és a kulturális csere sokrétű korlátozásától kezdve a moszkvai olimpia Carter által ajánlott bojkottjáig. A többiek gyakorlati politikájukban. már jóval tartózkodóbbak, visszafogottabbak.----------o---------M indez gyökerében annak tulajdonítható, hogy Nyugat- Európában az NSZK és Franciaország, a Távol-Keleten pedig Japán alapvető gazdasági érdekei és kötöttségei lényegesen eltérnek az amerikai érdekektől és elkötelezettségtől. Az említett országok esetében a Szovjetunióhoz fűződő gazdasági kapcsolatoknak sokszorta nagyobb súlyuk van, a kétoldalú együttműködés visszaesése tehát súlyos következményekkel járhat. Bonyolítja a helyzetet az Irán vonatkozásában folytatott hullámzó amerikai politika is, hiszen Washington európai szövetségeseinek és Japánnak az olajimportjában az iráni kőolaj még mindig meghatározó szerepet játszik. A vázolt gazdasági érdekellentétekhez különösképpen Nyugat-Európában bizonyos politikai aggodalmak is járulnak. Washington végső soron ugyanis azt kívánta' elérni szövetségeseinél, hogy „tágítsák ki a NATO határait”, vagyis, hogy ezek az országok gazdasági, politikai, esetleg katonai erővel képviseltessék magukat az iráni— afganisztáni—pakisztáni térségben. (Anglia részéről ennek jelképes támogatása volt néhány brit hadihajó megjelenése a Perzsa-öböl vizein.)----------o---------A z NSZK és Franciaország azonban elutasította ezeket a követeléseket. Miután Cris- topher amerikai külügyminiszterhelyettes körbejárta a nyugat-európai fővárosokat, a nyugatnémet kancellár egyeztette politikai elképzeléseit a francia elnökkel. Ezt követően Schmidt magához hívatta Stoessel amerikai nagykövetet. Közölte vele, hogy az NSZK mindenképpen meg akarja őrizni az európai enyhülés vívmányait, nyitva akarja hagyni az enyhülés további kibontakoztatásának a lehetőségét, és az a véleménye, hogy tovább kell folytatni a leszerelési tárgyalásokat a Szovjetunióval. Jellemző, hogy mindezek után a rendkívül konzervatív svájci Neue Zürcher Zeitung megállapította: „Franciaország és az NSZK vonakodnak megengedni, hogy belesodorják őket egy olyan kampányba, amely túlmutat Európa és a NATO hatáinain. Nem akarják egy távoli ország miatt az Európában kialakított enyhülési klímát veszélyeztetni”. Az események hnásodik szakaszának két lényeges fejleménye volt a Közös Piac nyilatkozata, illetve egy újabb bonni közlemény. Eredetileg a közöspiaci nyilatkozatot az amerikai kívánságoknak megfelelően és Anglia ösztönzésére rendkívül harcias formában fogalmazták meg. Franciaország és az NSZK ezt ellenezte, így végül a nyilatkozatot meg kellett változtatni. A már idézett svájci lap némi csalódással írja, hogy „a Közös Piac rendkívül tartózkodóan fogalmazta meg álláspontját. Lényegében megelégedtek azzal, hogy biztosították: nem fogják saját magatartásukkal aláaknázni az amerikai szankciós politikát”. Röviddel ezután a bonná kancellári hivatal bejelentette: Sohimldt moszkvai látogatásának és a Honeckerrel tartandó csúcstalálkozójának terve továbbra is érvényben marad. Az események legutóbbi szakaszát Genscher nyugatnémet külügyminiszter washingtoni tárgyalásai jelentették. Vanoe amerikai külügyiminiszter a megbeszélés után meglepetésszerűen kijelentette: Washington immár „nem igényli”, hogy az NSZK és más NATO-or- szágok korlátozó intézkedéseket hozzanak a Szovjetunióhoz fűződő gazdasági kapcsolataikban...----------o---------A szövetségesekre nehezedő amerikai nyomás ennek ellenére komolynak minősíthető és nyilvánvalóan nem szűnt meg. Az eddigi események ismételten bebizonyították: az USA, illetve Nyu- gat-Euirópa és Japán sok tekintetben vetélytársa egymásnak és ez korlátot szab a politikai szolidaritásnak. Megállapítható, hogy az Egyesült Államok legfontosabb szövetségesei tudomásul vették a Washingtonban kidolgozott szovjetéllenes bojkottpolitikát —, de azt követni (Angliát kivéve) nem hajlandóak. Anélkül, hogy az ellentéteket túlbecsülnénk — megállapítható, hogy a vázolt érdiekkülönib- ségék reményt és lehetőséget nyújtanak az enyhülési folyamat életbentartására és eredményeinek megőrzésére Európában. —i —c* A Dácia autógyárba!^
