Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-29 / 50. szám
1980. február 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Őzt se tudták, mi a forgórész Új munkalehetőség a karcagi tóesz-tagoknak Néhány napja a reggeli és a kora délutáni órákban megélénkült a forgalom Karcagon, a Dózsa György utcában: az 56. szám alatti házban műhelyt alakított ki a Magyar Bolgár Barátság Termelőszövetkezet. Tizenhat téesz-tag, többségükben asszonyok-lányok jönnek minden reggel, ki gyalog, ki kerékpáron a valamikori Dimitrov Tsz szákházául szolgált épületbe. Hogy mi végből, arról az új üzem vezetőjétől, Varga Istvántól érdeklődtünk. — Elsősorban, a megnövekedett; termelési költségek ellensúlyozása tette szükségessé — magyarázta —, hogy fejlesszük, bővítsük a növénytermesztésnél biztonságosabban termelő melléküzemágakat. Számottevő beruházás nélkül alakítottunk ki három műhelyszobát, amelyekben villamos álló és forgó gépek, valamint gépjármű-villamossági berendezések tekercselését, felújítását végezzük. — Kik dolgoznak a tekercselőben ? — Ki innen, ki onnan került a műhelybe. Szívesen vettük azok jelentkezését, akiket a mindinkább gépesített növény termesztésben már nélkülözni tud a téesz. Jelentkeztek más vállalatoktól, és jöttek asszonyok a háztartásból, egyenesen a főzőkanál mellől is. A munkapadok mellett Balogh Imre és Háló Péter elektrolakatosok irányításával DT—75-ös traktorok dinamóinak forgórészein gyakorolják a tekercselést az új részleg dolgozói. Kerekes Lajosné ezt megelőzően a városi tanács kórházánál dolgozott. — Nincs ám szó semmiféle munkaerő-csábításról — siet a magyarázattal nevetve Varga István. — A szövetkezetünkben dolgozik a férje, tőle hallott a lehetőségről. — Kaptam is rajta, — kapcsolódik a beszélgetésbe Kerekesné. — Tizenkét évig takarítottam a kórházban, megsínylette az egészségem. Itt könnyebb munkát végzünk, kényelmesebbet. Amivel kevesebb a keresetem, azt pótolja az egy hold háztáji. —• A kórházban nem talált volna könnyebb munkát? — Akadt volna ott is, ha átképeznek ápolónőnek. Csakhogy az három műszak. Szakmát itt is tanulhatok, azt ígérte a vezetőség, szakmunkásvizsgát telhetünk majd tekercselésből. Addig még sok mindent meg kiéli tanulnunk, ment eddig jószerével azt se nagyon tudtuk, mi ez a forgórész, állórész. Egyelőre csak gyakorolják az asszonyok a munkafogásokat, de amelyik forgórész jól sikerül, máris viszik vissza a gépműhelybe. Magyar Miklósné korábban már dolgozott a téeszbem, a kertészetiben. —• A palántaülitetésen, a burgonya felszedésen kívül — sorolja — nem gépesített még a kertészet, sokat kellett hajolni, cipekedni. Engem is a műhelybeli munka könnyebbsége csábított a tekercselőbe. Itt mégiscsak tető alatt, dolgozunk télen is, nyáron is. — A kereset? — Hathónapi betanulási idő alatt, havi kétezret kapunk. Azután majd teljesítménye» órabérrendszerben fizetnek bennünket. A kerMagyarné: — „Még sok mindent meg kell tanulni, a gépi tekercselést is” tószetben kijött az átlagom három és fél ezerre, de a kettőnk háztáji földje, mert hogy a férjem is téesztag, ezer forinttal megfejeli ezentúl is a havi jövedelmünket. Délután négyre végzünk, jut még időm odahaza a jószágokra. Jelenleg hát süldőt nevelek, szerződésre. Tizenhat asszony a biztosabb kereset, a könnyebb munka reményében vette fel a munkát az új részlegben. Mit vár a tekercselőüzemtőt a közös gazdaság? — kérdeztük Varga Istvánt. — Két és fél millió forintra terveztük a külső munkákból a bruttó jövedelmet. A téesziink 30 millió forintnál nagyobb értékű gépparkjának villamosberendezéseit is lényegesen kisebb költséggél karbantarthatjuk. Sürgős javítással se kell sorba állnunk idegen vállalatoknál. Akad máris szép számmal érdeklődő, megrendelés, szóval tesz munkájuk egész évben az itt dolgozóknak. Ha belejönnek a tekercselésbe, elsajátíthatják majd á háztartási kisgépek, kertművelő eszközök elektromos javítását is- Nyárra a létszámot is felfejlesztjük húszra. Reméljük, termelőszövetkezetünknek is sikerül javítania a lakossági szolgáltatás színvonalán Karcag városban. Temesközy Ferenc Ülést tartott az SZMT A Szakszervezetek megyei Tanácsa tegnap ülést tartott, amelyen részt vett és felszólalt Fabók Zoltán, a SZOT elnökségének tagja, a HVDSZ főtitkára és Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára. Az elnökség javaslatára az SZMT felmentette titkári tisztségéből, elnökségi és titkársági tagságából Papp Lajost, akit a törökszentmiklósi városi pártbizottság első titkárának a közelmúltban választottak meg. Nyolcas Máriát, az SZMT elnökségének tagját, a testület az SZMT titkárává és a titkárság tagjává megválasztotta. Ezután megvitatták és elfogadták az SZMT és szervei 1980. évi újjáválasztá- sával kapcsolatos feladattervet. Vizsgálat 24 vállalatnál ás gyáregységben Megyei NEB ülés Ülést tartott tegnap a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A testület megvitatta az átfogó vizsgálati anyagot, amely huszonnégy vállalatnál és gyáregységben végzett ellenőrzés tapasztalatait összegezte. A népi ellenőrök arra kerestek választ, hogy mit tettek a vállalatok és a gyáregységek az üzem- és a munkaszervezés fejlesztése, valamint a munkaerőmozgás mérséklésének érdekében. Vizsgáltak azt is, hogy miként hajtották végre az elmúlt öt évben a központi bérpolitikai intézkedéseket. Az összefoglaló jelentés vitája után megtárgyalták és elfogadták a megyei, a járási, valamint a járásivárosi népi ellenőrzési bizottságok idei ellenőrzési tervjavaslatát. Próbaút Madagaszkáron Negyvenezer kilométeres próbaútra indították tegnap Székesfehérvárról a Malgas Köztársaságba az Ikarus legújabb autóbusz-típusát, az IK—222 típusjelű kocsit. Sikeres vizsga esetén az utolsó évnegyedben megkezdik sorozatgyártását és szállítását a Malgas Köztársaságba. Jelentős nyugati importtól mentesíti a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalatot a Váci Kötöttárugyár jászapáti gyáregysége, ahol az első félévben 540 ezer lányka, bakfis és női fürdőruhát, fiú- és férfiúszót készítenek. Csaknem százféle színárnyalatban és mintával gyártják a nyári divatcikkeket, amelyeket csaknem teljes egészében a hazai üzletekben értékesítenek. A négyszáz dolgozót foglalkoztató jászapáti gyáregységből az idén összesen 200 millió forint értékű' kötőt divatárut rvár a váci gyár. (Fotó: T. F.) Félmillió fürdőruha Jászapátiról Már a nyarat idézik a iszalagon készülő bikinik és egyrészes fürdőruhák Munkában a meós; Balogh Károlyné csomagolás előtt a késztermékeket ellenőrzi Hűen a valósághoz járás kommunistáinak pértértekezle- tén a tanácskozás megnyitására vártunk, amikor egy mellettem álló középkorú férfi — mintegy önmagának — megjegyezte: „XII. kongresszus... és én küldöttként 1962 novemberében már a VIII. pártkongresszuson ott voltam. Hogy rohannak az évek ..Csaknem két évtized telt el azóta. Mennyi minden is történt életünkben: siker és kudarc, öröm és bánat. Könnyebb, nehezebb évek váltották egymást. A most lezajlott járási, városi pártértékezleteken ott voltak a legidősebb nemzedék képviselői: akik a kezdet kezdetén pátyolgatták, erősítették a született újat. Ott voltak a középkorúak, akiknek meg kellett tanulniuk egyre bonyolultabb gazdasági, társadalmi viszonyok között építeni a fejlett szocialista társadalmat. Ott ültek a fiatalok, akik, ma velünk dolgoznak céljaink eléréséért, akik majd nyomdokainkba lépnek és akiknek talán még bonyolultabb helyzetben kell helytállni a haza boldogulásáért. És láttam kedves kismamákat is: vajon ők gondoltak-e arra a tanácskozás alatt, hogy a szívük alatt fejlődő magzat húsz év múlva felnőtté érik és az ő osztályrésze az lesz, hogy egy még fejlettebb társadalom építésén munkálkodjék? Való igaz: a küldöttek különböző korosztályokat képviseltek, foglalkozásuk is más és más volt, de felszólalásaikból egy közös gondolat sugárzott: a kommunisták azonosulnak a párt törekvéseivel, céljaival, egyetértenek a magasabb követelményekkel és tenni akarnak azok érvényre jutásáért. A pártértékezleteken készített jegyzeteimet lapozgatva szembeötlik, hogy gazdaságpolitikai helyzetünkről nagyon sok szó esett ezeken a tanácskozásokon. Nagyüzemek igazgatói, kisüzemek vezetői, szövetkezetek; nagy- gazdaságok elnökei szóltak az utóbbi öt esztendőben elért eredményekről, az újabb feladatokról. Valahogy mélyebb értelmet kaptak a lassan már túlhasználtnak tűnő szavak: hatékonyság, takarékosság, termékszerkezet. Volt olyan felszólaló, aki, amikor az emelvényre lépett, többet beszélt az eredményekről, mint jelenlegi gondjaink megoldásának hogyanjáról. Lehet, úgy érezte, hogy ez ünneprontás lenne — mert a munka számbavétele mellett ünnepi eseményszámba is ment egy-egy értekezlet —, hisz a gondot meg kell oldani, és ki más tehetné azt meg egy-egy munkahelyen, mint az, aki ott dolgozik. Aki ott munkás vagy vezető. És az is egyértelmű lett; közös az akarat, hogy a párt gazdaságirányító, szervező, ellenőrző tevékenységét mindenütt fokozottabban kell érvényre juttatni, hogy az egyetlen munkahelyen sem lehet másodlagos kérdés, hogy minden párttagnak vál- lania kell abból a rája jutó részt. Hogy gazdasági életünk anyagi és szellemi tartalékait saját érdekünkben minden munkahelyen fegyelmezetten, szervezetten hasznosítani kell. Am volt olyan gazdasági Vezető, pártvezetőségi, pártbizottsági titkár, szocialista brigádvezető, munkás, téesztag, aki társadalmi életünk egyéb gondjait boncolgatta, amikor szót kapott. „Nem élhetünk magunknak. Nem lehet egy kommunista sajátja, az „elég nekem a magam baja” gondolkodásmód” — mondta az egyik törökszentmiklósi üzem pártvezetőségének titkára. Nem élhetünk vadidegen módjára egy munkahelyen egymás mellett, nem elég, ha csak azt tudjuk, hogy X nős, hogy Y most tanul és legyen bárminemű olyan gondja, aminek megoldásában mi is segíthetnénk, ha akarnánk, de elég nekünk a magunk baja, mit vegyük nyakunkba még a másokét is? Volt téeszelnök, aki faluja cigánylakosságának hely»- zetét elemezte. „Már csak három putri van, a többiek házat építették maguknak, bent a faluban, mert nálunk a téeszben munkát kaptak. Persze a fegyelmezetlenségük miatt még sok a baj, de elindiultak egy úton, ami az emberibb életükhöz vezet.” Vöröskeresztes titkár, aki a járási székhelye öregeinek életéről, a gyermekgondozási segélyen levők problémáiról beszélt szenvedélyesen. Orvos, aki az iskolás gyerekek jobb egészségügyi ellátásáért emelt szót, gyári munkás, aki városrendezési kérdéseket boncolgatott, hogy ne csak lakjunk, de éljünk szépen is egy lakótelepen. És a jegyzetfüzetben újabb szó: felkészültebbék. Igen, a fiatalokról írtam fel, hisz átmelegedett az ember szíve, ahogyan hallotta a fiatal elárusítónőt, amint a kereskedelem kötelezettségeiről, a buszsofőrt, amint köz- lékedési vállalata fejlődéséről, munkaszervezési kérdéseiről szólt hozzáértően. Felnőtt az a nemzedék — milyen jó ezt leírni! —, akinek már az a természetes, hogy nemcsak az „íróasztal mellett” ülő érthet vállalati gazdálkodáshoz, munkaszervezéshez, valamikor kényesnek tartott társadalom- vagy gazdaságpolitikai kérdésekhez, közművelődéshez. Egyre több a tanult, művelt munkás, téesztag. De mást is bizonyítottak ezek a felszólalók. Azt, hogy pártszervezeteink valóban igényesek arra, hogy felkészült, politikailag elkötelezett, szakmailag tanult fiatalok lépjenek a kommunisták soraiba. városi pártértekezletek állást foglaltak a kongresszusi irányelvek vitájának: tapasztalatairól, egységesen azt javasolták, hogy pártunk folytassa jól bevált politikáját. A beszámolókból s a küldöttek felszólalásaiból egyértelműen az tűnt ki: a párt tagjai készek megtenni minden tőlük telhetőt azért, hogy személyes példamutatással, meggyőző szóval megnyerjék a pártonkívülieket a közös feladatoknak. Valóságunk hű tükrei voltak ezek a tanácskozások, mert eredményeink, örömeink, gondjaink sokasága kelt életre a pártértekezleteken. Jó volt hallgatni, hogyan válik követendő céllá, programmá egy-egy mindennapi feladatunk, gondunk megoldására tett elképzelés, javaslat. Varga Viktória II járási, Szállítás a föld alatt A bauxitbányászok újítása alapján a veszprémi Bakony Művek vállalkozott azoknak a kiegészítő berendezéseknek a gyárfására és szerelésére, amellyel megoldható a földalatti munkahelyeken a korszerű személy- és anyagszállítás. Az olyan bányákban ugyanis ahol a csillék helyét már a szállítószalagok vették át, egyre nagyobb gondot okoz a termelés eszközeinek néha több kilométeres szállítása és a munkásokat is fárasztja a hosszú gyaloglás. Minthogy a földalatt a külszínen használatos Diesel-berendezések nem alkalmazhatók. mert szennyezik az aknák, járatok levegőjét, a Fejér megyei Bauxitbánya I Vállalat Kincses bányájának dolgozói megfelelő kiegészítő berendezéseket terveztek. Az újítás lényegében az IFA- Multicar típusú kis teherautó megfelelő átalakításán, kiegészítésén alapul. A veszprémi gyár a tervek szerint az új bányakocsdból évente 50-et ad át a bányáknak. Kerekesné: — „Jószerivel azt se tudtuk, mi az a forgórész” jfl szolnoki
