Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-28 / 49. szám
1980: február 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 MÁRCIUS 1—15: Az elsőosztályosok beiratása Március 1-éin kezdődik és 15-iig tart az új elsőosztály ások beiratása. A beiratkozás napját, mindenütt a tanácsok határozzák meg, és arról a helyileg szokásos módon értesítik a szülőket. Szabó László, az oktatási minisztérium általános iskolai főosztályának vezetője a beiratkozások kapcsán elmondotta az MTI munkatársának: — Szeptemberben az általános iskolákban országszerte mintegy 165 ezer kisdiák kezdi meg tanulmányait, s ez ismét körülbelül 10 ezerrel több az előző évinél. A tankötelesek beiratása a szülők, a gondviselők kötelessége, ezt a tankötelezettségi törvény rögzíti. Bár közismert, de talán mégsem céltalan megismételni, hogy tanköteles az a 'kisgyermek, aki 6. életévét ez év szeptember l-dg tölti be. A tanköteleseket a lakásuk szerint körzetileg illetékes általános íst kólába kell beíratni. A szeptemberben született gyermekek szülei is kiérhetik, hogy gyermekük már az 1980—81-es tanévben megkezdje iskolai tanulmányait. erről az iskola- érettségi vizsgálat eredményei alapján az iskola igazgatója dönt. Az októberi születésű gyerekekkel kapcsolatos kérelmeket a megyei — fővárosi — tanács művelődésügyi osztályához lehet benyújtani. A szülök, a gondviselők a beiratkozáshoz vigyék magukkal a személyi i;g a zol ványu ka t és a gyermek születési anyakönyvi kivonatát. Régi, kedves szokás, már-már hagyomány, hogy g leendő elsősök is „bemutatkoznak” az iskolának, a tanító néniknek. Az iskolák igazgatói és a pedagógusok felvették, felveszik a kapcsolatot mindenütt az óvodák dolgozóival, a védőnőkkel, a szülőkkel, a társadalmi szervezetek aktivistáival, annak érdekében, . hogy a szülők minden tankötelest beírassanak, senki se maradjon ki az első osztályból. Ha olyan gyerekeket találnak, akiknek a szülei nem tettek eleget kötelezettségüknek, az Igazgatók figyelmeztetik őket arra, hogy három napon belül pótolniuk kell mulasztásukat. Ha ez eredménytelen, hivatalból beírják a gyermeket, és egyidejűleg szabálysértési eljárást kezdeményeznek a szülő ellen. Az Állami Bábszínház bábszínészeket képző felsőfokú tanfolyamán tízen tanulnak. A hallgatók két év alatt’ fejlesztik ' ki színészi és bábraozgatási készségüket Dz NDK ajándéka Könyvek a német nemzetiségi iskoláknak A magyarországi német nemzetiségi nyelvoktatást segítő kézikönyvtárakat adott át a Német Demokratikus Köztársaság ajándékaként Rudolf Rossmeisl nagykövet tegnap az NDK budapesti nagykövetségén. A hazánk és a Német Demokratikus Köztársaság közötti tudományos és kulturális együttműködés keretében az NDK felső- és szakoktatási minisztériuma három német nemzetiségi tagozatú gimnáziumunknak és 21 általános iskolánknak a tantervihez kapcsolódó kötetekből egy- egy kis könyvtárat állított össze; ezekben nyelvészeti művek mellett szépirodalmi alkotások és egyéb tudományos munkák találhatók. Szabadidőközpont Ráckevén Termálvízzel ellátott szabadidőközpont kialakítását tervezik Ráckevén mintegy 80 hektáros üdülőterületén, amelyet 20—25 ezer vendég egyidejű fogadására, ellátására korszerű pihenésére kívánnak berendezni. A geotermikus energiának, a termálvíznek nagy szerepet szánnák az üdülőterület ellátásában, többféle célra hasznosítják: a tervezett mintegy ezer új lakás és az 5000 személyesre bővítendő strand melegvízellátására, a különböző üdülőkben, kereskedelmi és szolgáltató létesítményekben és a közeli nagy növényházban pedig fűtésre is. A szabadidőközpontnak és a termálvíz többcélú hasznosításának megtervezésére közösen hirdetett országos pályázatot az ÉVM, a NIM. az OVH az Országos Idegenforgalmi Hivatal, az OTSH, a Pest megyei, és a ráckevei tanács, továbbá a ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet. Eszerint a szabadidőközpontban egyebek között 400 személyes családi SZOT-üdülőt. 7 vállalati és egy szövetkezeti üdülőt, 100 személyes motelt 500—500 személyes bungalót és ifjúsági tábort, vendéglátóipari, kereskedelmi és szolgáltató létesítményeket, sportpályákat játszótereket, csónakházakat, s az ezer lakásos lakótelepen 100 személyes nyugdíjasotthont is meg kell tervezni a pályázóknak. Az érdeklődők már átvehetik a pályázati kiírást a Magyar Építőművészek Szövetségénél s a kész terveket legkésőbb június 2-ig kell elküldeni a szövetségnek. A bírálóbizottság július közepéig hirdeti ki a pályázat eredményét. „Hoztam egy kis cuccot” NEM ÓSZERESEK A gyűrött arcú, barna bőrű férfi, kopott táskája cipzáréval bíbelődik. Sikerül kinyitnia, kék színű ove- rallt és vastagtalpú bakancsot tesz ki belőle a pultra. — Na, hoztam egy kis cuccot. Beveszi? — Tavaly május óta nem veszünk munkaruházati cikkeket — mondja a becsüs. Hangja nyugodt, de határozottan elutasító. A férfi szeme tágra nyílik. — Aff ene... Mindegy, majd akad rá vevő. Ügy csapja be maga után az ajtót, hogy beleremeg az épület. A szolnoki Bizományi Áruházban csaknem mindennapos, hogy az ügyfél véleménye nem egyezik a becsüsével. Természetes, aki eladni kíván a lehető legmagasabb árat szeretné megkapni a felkínált áruért. Alkudni lehet, de felesleges. A becsüs nem változtat a véleményén, a bizományi nem ..ócskásbolt”. Az áruháznak két becsüse van. Szívesen felvennének egy harmadikat is, mert az idei feladatuk, hogy a használt cikkekből többet megvegyenek, mint az előző esztendőkben. Ez persze nem jelentheti azt, hogy engednek a minőségi követelményekből. Éppen emiatt támadnak időnként viták. Nehezen értik meg az eladók, hogy a számukra használhatatlanná vált holminak olyan állapotban kell lennie, hogy az még eladható legyen. — A becsüsnek nagyon figyefti kell, mert ha egy picit elkalandozik, könnyen átrázzák — mondja Kovács Pálné. — A múltkor például megvettem egy cipőt, amelyről csak később derült ki. hogy lyukas a talpa. Mentségem, hogy rengetegen álltak sorban. Mint majdnem minden nap. Németh Antalné, az áruház vezetője adatokkal bizonyítja, hogy a felvevőhelyek forgalma évről évre növekszik. Tavaly 15 millió forint értékű cikket vettek meg, az idén januárban csaknem másfél milliót. Kevésnek tartják. Sokkal több árut is átvennének, mert a kereslet megnőtt. Kedvezményekkel igyekeznek az „eladási kedvet” emelni. Három hónappal ezelőtt például bevezették, hogy a bútorkínálók lakására kimennek, és a becsüs által meghatározott ár ötven százalékát azonnal kifizetik. A bútornak a boltba szállítása viszont továbbra is az eladó dolga. Más módon is próbálkoznak ..közel kerülni” az ügyfelekhez. Úgynevezett vásár- kocsi-ákciókat szerveznek. Legközelebb Martfűre visznek ki egy kocsi árut. előreláthatólag március közepén. A vásárkocsi-akció majd akkor éri el a várt kedvező hatást, ha nemcsak az eladni valót szállítják helybe, hanem a becsüst is, tehát, amikor vesznek is használt cikkeket. A ruhaneműkön, műszaki árukon és a bútoron kívül szívesen vennének például rézmozsarat, komplett rok-. két. köcsögöt, egyszóval minden régi népi használati eszközt. Ezek ugyanis kelendő exportcikkek. — b — Kinek a háza, kinek a vára? A felszabadulás előtt általános gyakorlat volt, hogy a kisvárosokban, tehetősebb községékben az iparos testületek, gazdakörök székhazat építettek maguknak. Ezek többnyire zárt intézmények voltak, meglehetősen szigorú működési feltételekkel. Ez utóbbi főleg a szélesebb nyilvánosság kizárását szolgálta. Az iparos- és gazdakörökkel hozzávetőlegesen időbeni párhuzamban épültek — főleg az 1930-as évékben a mozik. Ezek többnyire családi vállalkozások, nem is mindig a megélhetés fő forrásai, tulajdonosuknak rendszerint más jövedelmi lehetőségeik is voltak. Súlyos örökség Az államosítások kiterjesztése után ezek a különféle rendeltetésű épületek köztulajdonba kerültek, s többségük ma is művelődési otthonnak és mozinak ad hajlékot. Súlyos örökség ez, ugyanis meghatározta — elsősorban — a falusi közművelődés dologi építményrendszerét. Vagyis: a falu — kisváros — főterének egyik oldalán a művelődési ház árválkodik, a másikon a mozi dű- ledezik. Széknek az épületeknek az állagmegőrzése — vannak persze szerencsés kivételek — olyan anyagi tehertétel a kulturális ágazat számára, amivel az — bizonyíthatóan alig bír el, s a fenntartási költségek növekedésével maholnap már nem áll arányban az épületek funkcionális hasznossága. Valamiféle berögződés, káros „én házam, én váram nézőpont viszont ma is fenntartja a művelődési ház, mozi együttes szükségességét. Naponta két és fél óra Ha a kisebb települések művelődési háza, klubkönyvtára nagytermének — százhúsz nézőszám felettiek — időkihasználtságát vizsgáljuk, döbbenetes az eredmény: naponta csupán negyvenhat percig állnak a (köz szolgálatában. Ez az átlagszám persze azt is jelenti, hogy a nagyterem — színházteremnek nem nevezhetjük — ajtaját néha hónapoAz újjáépült és jelenleg is formálódó Óbudán folytatódnak a régészeti feltárások. Az eddigi kutatások eredményei szerint ugyanis a római kori Aquincum még gazdag leletanyagot rejt. Aquincum légióstáborának nyugati szegélye a Szőlő utca—Vörösvári út környékén húzódik; a Hanrer Pál, utcai ásatások adják majd meg viszont a választ arra. hogy a későrómai erőd északi határa valóban ezen a részen van-e. A Nagyszombat utca—Bécsi út —Kolosi tér háromszögben a katonai Amfiteátrumot övező területet tárják föl. Az Árpád-híd északi oldala és a Laktanya utca közötti sávon a kutatók kig ki sem nyitják. Egyszerűen azért, mert nincs rendezvény; volna ugyan igény a társas együttlétre, de a hombómyi helyiségeket az adott — többségükben primitív — fűtéstechnikával télidőben nem itudják megfelelően fűteni. Az előzőekben említett művelődési otthonokhoz hasonló nagyságrendű mozik kihasználtsága lényegesen jobb, elérheti — átlagban — a napi két és fél órát. A két épület nagyterme tehát naponta összesen bő három óra hosszán át „kihasznált”, úgy ahogy, A (kisebb mozik, sikerületlenebb művelődési (rendezvényeik esetében főleg ez a három óra „viszi a pénzt”, a bevétel olykor a magas villanyszámla árát sem fedezi. S ezzel párhuzamosan még mindig nagyon sok helyen él a jámbor óhaj: új művelődési ház és új mozi kellene ... Az ésszerű gyakorlat viszont a nálunk sokkal gazdagabb országokban is mást mutat: azt a nyomorúságos luxust, hogy külön mozi és művelődési otthon hálózatot tartsanak fenn, mint mi, nem engedhetik meg maguknak. A falusi közművelődési hálózatot egységesítették, a művelődési ház egyet jelent a mozival és a könyvtárral is. Sok a gazda, megy a pénz Nálunk (külön (kézben van a filmforgalmazás, a mozihálózat fenntartása, a könyvtárügy és a művelődésiott- hon-’hálózat. Országos és megyei vezető szintéken mindezek koncentrálása —a munka szerteágazó jellege miatt — lehetetlen lenne, ám az már megfontolandó, ami kisebb településeinken történik. Nemcsak az egymástól függetlenül dolgozó közművelődési apparátusok anyagi tehertételére gondolunk, hanem a tárgyi feltételek szétaprózására is. Ne kergessünk délibábot: Túrkevének, Kisújszállásnak — de sorolhatnánk — a közeljövőben nem lesz lehetősége új művelődési ház építésére. De mindkét említett városnak ott a kitűnő moziterme, s csak szervezeti folytatják a XI. századi prépostsiág templomának és a prépostsághoz tartozó épületeknek a feltárását, míg a híd déli oldalán a XI. századi út és rév, valamint a kikötő pontos helyét prö- háljják meghatározni. A Lajos utca 168—170. szám közötti részen, - továbbá a Templom utca és az Árpád fejedelem útja közötti területen az eddiginél pontosabban kívánják rögzíteni a piactér és a középkori plébániatemplom északi és nyugati határát. A föltevések szerint a Bécsi út keleti oldalán húzódik a középkori források és vízvezeték nyomvonallá, éppen ezért itt is terveznek ásatásokat.. változások meg célszerűen felhasznált szerény anyagiak kérdése, hogy a filmszínház ne csak a mozgókép művészetének hajléka legyen. S a hasonló esetek tucatját említhetnénk... Ténylegesen a művelődés háza Az előző gondolatsort egy örvendetes hír hallatán adtuk közre: Jászladányban „bemegy a mozi” a művelődési házba. Érdemes odafigyelni erre a (kétszer kettő négy igazságú, ám kísérlet számba menő tényre. Menynyire lesz ez hasznos a község művelődése egészének, s netán további szervezeti változtatásokkal mennyivel lehet ez a működtetés gazdaságosabb? Végletes helyzetben — a jászladányi nem az — ha a körülmények alakulása miatt választani kell, hogy bezárják a mozit, avagy az arra alkalmas művelődési házban működtessék, a válasz nem lehet vitás: a település mozija működjék új helyén. Ám a jó színpadi adottságokkal rendelkező film,színházak sem zárkózhatnak el az elől, hogy jó előre tervezett szünnapjaikon befogadják a társművészetek képviselőit. Végezetül: körültekintést igényelne annak vizsgálata, hogy a felszabaduló mozihelyiségekből — miután azok beköltöztek a célra alkalmas, de kihasználatlan művelődési házi nagyterembe — megfelelő átalakítás után — hogyan lehetne pl, célszerű -könyvtáraikat (kialakítani. Kétségtelen, hogy hosszútávú program ez, de — a célszerűség megközelítéséből nézve — nincs más választás — hiszen a falusi köz- művelődést szolgáló épületek jó része évtized közelségben felújíthatatlanná válik. Szerencsések azok a települések — szép számmal vannak —, amelyekben már új hajlékot építettek a kultúrának, mert a helyi köz- művelődés egységesítését a kedvezőbb tárgyi feltételek közepette lényegesen rövi- debb időn belül, kevesebb anyagi ráfordítással végrehajthatták. Tiszai Lajos R Mura-menti horvátok története A Mura-menti horvát lakosság mintegy 300 évvel ezelőtt települt a török hódoltság alatt elnéptelenedett vidékre, s hét Zala megyei községben ma is egységes etnikai csoportot alkot. Történetükről, anyagi és szellemi kultúrájukról könyvet írt dr. Kelecsényi Edit. a nagykanizsai Thury György Múzeum igazgatója. A könyv a Tankönyvkiadó gondozásában szerb-horvát nyelven jelenik meg, s a délszláv iskolákban tankönyvként használják majd. Ásatások Óbudán Fazekas szakkör A Somogy megye Marcaliban, a vásárcsarnok kis műhelyében, a városi fazekas szakkör kapott helyet, pománco- z'ott használati tárgyak égetett edények, szobrok készülnek. Hat gyermek és két felnőtt csoportnak hetente háromszor tartanak egésznapos foglalkozást. BÁBSZÍNÉSZEK LESZNEK
