Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-27 / 48. szám
, , SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!' XXXI. évi. 48. szám, 1980. február 27., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Javult a gazdasági egyensúly A külkereskedelmi miniszter sajtótájékoztatója jelentősen növekedett a kivitel EnernialiordDzék a Szovjetunióból Takarékosabb import Tegnap délelőtt a Parlamentben Veress Péter külkereskedelmi miniszter tájékoztatta a sajtó képviselőit nemzetközi kereskedelmi kapcsolataink múlt évi fejlődéséről. Elmondta, hogy az 1979. évi tervnek a külkereskedelem számára megjelölt célját sikerült elérni: a gazdasági egyensúly javításával párhuzamosan csökkent a külkereskedelmi áruforgalom passzívuma. Az egyensúly javítását segítette a belföldi végső felhasználás mérséklődése, a készlet- gazdálkodás javulása. Az elmúlt év gazdasági folyamatait értékelve arra is következtetni lehet, hogy az exportcélú fejlesztések hatása kibontakozóban van, és ez az áruszerkezet átalakulásában is kifejeződik. A miniszter részletesen elemezte a forgalom alakulását. Tavaly a kivitt áruk mennyisége 13 százalékkal volt több, mint egy évvei korábban, a behozatal pedig 3 százalékkal maradt alatta az 1978. évinek. Az árváltozásokat is figyelembe véve az export értéke 17, az importé pedig 3 százalékkal nőtt. A teljes kivitelen belül 47,5 százalékról 51,3 százalékra emelkedett a tőkés valutáért értékesített áruk aránya. A rubel elszámolású forgalom tavaly 6,9 százalékkal bővült. A folyó áron számított export 8,1 százalékkal, az import pedig 5,9 százalékkal növekedett. A cserearány — a terveknek megfelelően — 2 százalékkal romlott. Rubel viszonylaté kereskedelmi forgalmunk mennyisége kissé elmaradt a tervezettől. A magyar—szovjet rubel elszámolású kereskedelmi forgalom meghaladta a 4,7 milliárd rubelt, exportunk 8, importunk 12 százalékkal volt nagyobb az előző évinél. Tavaly a Szovjetunióból behozott és az ott eladott termékek a teljes árucserének egyharmadát tették ki. Az exportunkban továbbra is a gépek és a berendezések aránya (közel 47 százalék) a legnagyobb. Importunkban az anyagok és az alkatrészek részaránya (közel 37 százalék) a legmagasabb, azonban ettől alig maradt el az energiahordozók részesedése (35 százalék). A szovjet—magyar árucsere múlt évi terve volumenében nem valósult meg teljes egészében. Az európai szocialista országokkal folytatott kereskedelmünk kiegyensúlyozott volt, folyóáron számítva 10 százalékkal növekedett. Az export 14, az import 6 százalékkal lett nagyobb, A kölcsönös gépkereskedelem különösen szépen fejlődött: 16 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A rossz időjárás kedvezőtlenül befolyásolta mezőgazdasági exportunkat. Bizonyos árukból — főként gabonából — nem tudtuk teljesíteni szállítási kötelezettségeinket, kölcsönös megállapodásokkal azonban más árukból pótoltuk a kieséseket. Hazánk nem rubel elszá-- molású külkereskedelmi forgalma folyóáron számítva 1979-ben 11,1 százalékkal növekedett. Az import értéke nem változott, a kivitelé pedig 26,4 százalékkal volt nagyobb mint egy évvel korábban. Kevesebb árut vettünk mint az előző évben, a változás kedvező hatását azonban mérsékelte az importárak emelkedése. Exportunk növekedésében jelentős szerepet játszott az anyagjellegű termékek értékesítési lehetőségeinek fokozatos javulása. Ugyancsak kedvezően hatott, hogy a belföldi felhasználás mérséklődése és a készletfelhalmozás ütemének lassulása után a vállalatok több, jól értékesíthető árut adhattak el a határokon túl. A tőkés valutáért behozott áruk mennyiségének csökkenését sok tényező magyarázza. Az év elején a vállalatok többet használtak fel meglevő készleteikből, a termelés a tervezettnél is kisebb ütemben rlőtt. takarékosabbá vált a gazdálkodás. A nem rubel elszámolású külkereskedelmi forgalom árai a tervezettnél gyorsabban növekedtek. A nyersanyagok és a késztermékek közötti árarányok ismét az előbbiek javára módosultak. A számunkra kedvezőtlen változás hatására azonban cserearányaink nem romlottak jelentősen: csupán 0,7 százalékponttal rosszabbak a tervezettnél. A cserearányok alakulását kedvezően befolyásolta, hogy egyes termékek magas importára takarékosabb fel- használásra kényszerítette a vállalatokat. Exportálhattunk olyan árukat — például kohászati termékeket melyeknek ára kedvező volt. A vállalatok aktívabb árpolitikát folytattak a külső piacokon. A fejlett tőkés országokba irányuló magyar kivitel értéke tavaly 28 százalékkal volt nagyobb mint 1978-ban, az import 0,2 százalékkal csökkent. A kivitel növekedésének harmadát az áremelkedés, kétharmadát pedig a volumen növekedése magyarázza. Az exportnövekmény döntő része a kohászatból. a vegyiparból, kisebb hányada a könnyű- és gépiparból származott. Az import alakulásának értékelésekor figyelembe kell venni — mondotta a miniszter —•„ hogy az árak átlagosan 10 százalékkal nőttek. A behozott áruk mennyisége körülbelül hasonló mértékben csökkent. Kevesebb mezőgazdasági és élelmiszeripari, valamint gépipari terméket vásároltunk. A Közös Piac országaiba irányuló kivitel értéke 32 százalékkal volt több az 1978. évinél. Legjelentősebben nyugatnémet és olasz kapcsolataink fejlődtek. A tengerentúli fejlett tőkés országok közül a legnagyobb exportnövekményt (35,9 százalék) az USÁ-ban értük el. A fejlődő országokkal folytatott kereskedelmünk eredményei kedvezőek, alapvető céljainkat elértük. Az áruexport gyors ütemben nőtt, több éves stagnálás után ismét emelkedett a gépek és a komplex, berendezések kivitele. Tavaly új piaci lehetőségeket használtunk ki, a fizetőképes távoli országokban is. A fejlődő országok részesedése behozatalunkból 7,6 százalékról 7,3 százalékra csökkent, a kivitelbő] 8,8 százalékról 9,1 százalékra nőtt. Leggyorsabban az anyagok (főként a kohászatiak és a vegyipariak), és az alkatrészek exportja növekedett A gépekéit kapott bevétel 25 százalékkal volt több az előző évnél, a kivitt komplett berendezések értéke 40 százalékkal növekedett. Behozatalunkból legjelentősebb a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek részesedése (68 százalék), utána az anyagoké és alkatrészeké (21 százalék), majd az ipari fogyasztási cikkeké (9 százalék) következik. Veress Péter az átfogó értékelés után ágazatonkénti bontásban elemezte a külkereskedelem múlt évi eredményeit, majd kérdésekre válaszolt. V. Szász József Harmadszor is bizalmat kapott... 3. oldal a szerkesztőség postájából 4. oldal „Izgága" szülök, neveletlen gyerekek 5. oldal Lázár György fogadta Rudolf Rohliceket Jegyzőkönyv aláírásával tegnap Budapesten befejeződött a magyar—csehszlovák gazdasági és műszakitudományos együttműködési bizottság 16. ülésszaka. A baráti hangulatú tanácskozás eredményeit összegző okmányt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Rudolf Rohlicek a csehszlovák kormány elnök- helyettese, a bizottság társelnökei írták alá. A bizottság áttekintette a két ország kormányfőinek 1979 augusztusi találkozóján meghatározott feladatok végrehajtását. Határozatokat hozott a munka meggyorsítására. Rudolf Rohliceket tegnap fogadta Lázár György, az MSZiMiP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. A szívélyes elvtársi találkozón jelen volt Marjai József, Kovács Béla. hazánk prágai és Václav Moravec, Csehszlovákia budapesti nagykövete. A csehszlovák delegáció tegnap elutazott Magyarországról. Szolnok megyei nagyvállalatok és szövetkezetek megrendelésére dolgozik a tűrkevei városgazdálkodási vállalat 14 munkást foglalkoztató tekercselő műhelye. A különböző villanymotorok javítása, tekercselése révén több mint másfélmillió forint bevételhez jut évente a vállalat. A Magyar Pamutipar IGyár 1980-ban hétezer tonna fonal és tizenkilencmillió .'négyzetméter szövött áru gyártását tűzte ki feladatául. A fonal alapanyagát, a gyapotot olyan tisztítási /módszerekkel dolgozzák fel, amely évente nyolcvan tonna megtakarítást eredményez Kádár János látogatása az MTI-ben Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára tegnap a Magyar Távirati Irodába látogatott. Elkísérte őt Győri Imre, a Központi Bizottság titkára. A vendégeket Kékedi György az I. kerületi párt- bizottság első titkára és az MTI vezetői fogadták, majd tájékoztatták a száz évvél ezelőtt alapított hírügynökség munkájáról. Egyebek között elmondták: az MTI központi rovataitól, 19 megyei szerkesztőségtől, 23 külföldi tudósítójától és mintegy 70 külföldi hírszolgálati irodától, fotóügynökségtől. sajtószervtől kapja folyamatosan a híranyagot. Az intézmény hazánk életéről öt nyelven folyamatosan tájékoztatja a nagyvilágot, s nyomdai úton 50 — napi vagy heti — kiadványt készít a hazai és a külföldi előfizetők számára: A Központi Bizottság első titkára megtekintette a külföldi adások szerkesztőségében a számítógéppel működő képernyős szerkesztési rendszert. A hírek, tudósítások innen öt világnyelven, kábelen. rádióhullámokon, illetve műhold közvetítésével jutnak el a négy világrész csaknem száz országába. A vendégek ezután a hírjügynökség nagytermébe látogattak, ahol a belföldi, valamint a külpolitikai szerkesztőség tevékenységével ismerkedtek, majd a telefo- tó-központot és az MTI-fotókorszerű. színes technikára berendezett laboratóriumait keresték fel. Ezt követően Kádár János az MTI párt-, állami- és társadalmi vezetőivel találkozott. Elismeréssel szólt arról, a tájékoztató munkáról, amelyet a hírügynökség dolgozói mind eredményesebben végeznek, s tevékenységükhöz további sok sikert kívánt. Lenin Tsz Tavaszra készen Jóllehet kietlen, még a határ. A felengedett talajra a műtrágyaszórók sem mehetnek azokban a gazdaságokban, amelyekben nem fejezitek be a nitrogén kiszórását. Mégis egyre inkább a tavasz közeledtét jelzik a mezőgazdasági nagyüzemekben folyó munkák. Startra készeik felújítva várnak már a vetőgépek például a szolnoki Lenin Termelőszövetkezetben is, serényen dolgoznak a tagok a két és fél hektáros fóliás kertészetben. A szükség esetén fűthető sátrak alatt a talajt készítik elő. hogy, a jövő héten már megkezdhessék a 300 hektár paradicsomhoz szükséges palánták nevelését. Emellett féL hektáron paprika, karalábé, káposzta és egyéb konyhakertieket is ápolnak majd. A Szolnok környéki kistermelők és a háztáji gazdaságokban zöldségtermesztéssel foglalkozók örülnek ennek leginkább,' hisz a korábbi évekhez hasonlóan innen szerezhetik be a palántákat. Készülnek a 165 hektár lucerna tavaszi telepítésére. A föld már megkapta a hatóanyagiban számolva hektáronként 129 kilogramm nitrogént, 123 kilogramm foszfort és 186 kilogramm káliumot is. Szükség is van az új területre, mert ' a régiek terméshozamával elégedetlenek a szövetkezeti vezetők. A javarészt vetőmagélőállítással foglalkozó gazdaság őszi kalászosai jól teleltek, különösen a Ljubi- lejnaja—50, ami az ezer hektár vetésterület 40 százalékát adja, de nem lehet panasz a jugoszláv Rana—I, és II., valamint a marton- vásári és a szegedi fajtákra sem. így kedvező időjárás esetén megfelelő mennyiségű elit első és második szaporítási fokú gabonát arathatnak majd. Szadat és az arabok Kabulban helyreáll! a nyugalom (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON)
