Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-24 / 46. szám
I960, február 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Napirenden a környezetvédelem Biológushónap Kisújszálláson Előadások,.filmvetítések, kirándulások Kisújszálláson a TIT városi szervezete és a Móricz Zsigmond Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola hetedik alkalommal rendezte meg a biológus hónapot. A rendezvénysorozat célja ezúttal is a biológiai tudományok népszerűsítése, a tanulók és a felnőtt fiatalok tudásának mélyítése, szélesítése. A biológushónap programja — amely egyúttal a TIT biológiai szakosztályának előadói, továbbképzési fóruma és módszertani bemutatója is — a biológiai tudományok mellett más, a biológiával szorosan összefüggő tudományokba, így az orvos- és állatorvos tudományba, az állattenyésztés, a vadgazdálkodás, a növénytermesztés kérdéseibe is bepillantást adott az érdeklődőknek. Az előadások, kirándulások és gyakorlati bemutatók a környezetvédelem fontosságára is felhívták a figyelmet. így többe^ között Vízgazdálkodás és környezetvédelem, Környezetünk és az egészséges életmód címmel hangzott el előadás s ugyancsak a környezetvédelmi ismereteket bővíti az a vetélkedő, amelyet holnap délután fél 3- tól rehdeznek kisdobosoknak a gimnázium biológiai szaktermében. Holnap egyébként még egy program várja az érdeklődőket: a HNF Martos Flóra klubjában este fél 7- től dr. Szűcs Aladár a háztáji állattartás környezet- higiéniai feltételeiről tart előadást. Február 26-án, kedden délután 2 órától pedig munka- és egészségvédelmi vetélkedőre kerül sor, amelyen szakmunkás- tanulók, szakközépiskolások, és gimnazisták mérik össze tudásukat. Ugyancsak kedden délután fél 3-tól biológiai ismeretterjesztő filmeket vetítenek az Ady filmszínházban. A biológushónap — az ismeretterjesztés legkülönbözőbb módjait felhasználva — előadásokon, filmvetítéseken, gyakorlati bemutatókon, kirándulásokon sok hasznos ismeretet nyújtott, egyúttal ráirányította a figyelmet a környezet- és természetvédelem aktuális problémáira. A diákok olyan tudnivalókkal is gazdagodtak, amelyeket iskolai tanulmányaikban. az egyetemi, főiskolai felvételiken is jól hasznosíthatnak. Sok érdeklődőt vonzott például dr. Czeizel Endre genetikai kérdéseket taglaló előadása, sokan vettek részt a Békés, valamint Bács-Kiskun megye természetvédelmi területein tett kirándulásokon is. A biológushónap rendezvénysorozata február 29-én zárul. Művelődési bizottságok klobja Szolnokon a Ságvári Endre Szakszervezeti Művelődési Központ a vállalati művelődési bizottságok tagjainak klubot szervezett, amelynek foglalkozásain sok hasznos ismeretet szerezhetnek a munkahelyi művelődés irányítói. Legközelebb holnap délután találkozik a klubtagság. Ezúttal azt vitatják meg, hogy a szocialista brigádok munkája milyen hatással lehet a termelés hatékonyságára. Magyar könyvek Moszkvában és Szófiában Kultúránk fontos hordozói a könyvek nagyszabású kiállításon láthatók a közeljövőben Moszkvában és Szófiában. Hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából rendezik meg a Szovjetunióban a magyar kultúra napjait. A rendezvénysorozat egyik kiemelkedő eseménye lesz a moszkvai magyar könyvki- állítás. Az Irodalom Központi Házában április 4-e és lLe körött mintegy 1700 kötettel mutatkozik be könyvkiadásunk. Hazánk felszabadulásának jubileuma alkalmából Szófiában a Cirill—Metód könyvtárban — április 22-e és 29-e között — mintegy ezer kötet képviseli a hazai könyvkiadás legjavát. Jászsági népművészek alkotásaiból Szép kiállítás Jászapátin átványos, értékes tárgyakat tartalmazó népművészeti kiállítás nyílt tegnapelőtt este Jászapátin a Vágó Pál emlékházban a helyi művelődési ház és a jászberényi Jász Múzeum rendezésében. A kiállítás látogatói több nép- művészeti ág jászsági alkotóinak munkáiban gyönyörködhetnek. Hosszú idő ut ” ismét megcsodálhatják a Jászapátin élt Jakkel Sándor a „Népművészet mestere” ősi technikával készített, egyéni stílusú kelméit, láthatják a Nagykátán élő Bodrogi Sándor lószőrből szőtt ékszereit és három fafaragó — Varga József, Mu- hari László. Szilágyi Dezső — szépen megmunkált díszes használati tárgyait, bútorait, kisplasztikáit, fadom- borműveit. Az egységes, szépen megrendezett kiállítást az első napon több százan tekintették meg: A tárlat március végéig tart nyitva. Falitéka, fatányérok... Muhari László faragásai Varga József sokalakos fadomborműve Jakkel Sándor kékfestő kelméi Citeraszó és hangversenyévadok legyzetek az ifjúság zenei neveléséről Mindenki tanúsíthatja: a gyermekkor élményei végigkísérik az ember életét, így talán nem tűnik magamutogatásnak, ha a krónikás is személyes élményeiből idéz. Lakott a Szolnok környéki tanyán egy mesemondó ember, Almádi Imre bácsi, aki vasárnap délutánonként, amikor engedte az idő, kitette a dohányvágó asztalát az udvarra, arra a citeráját, és rákezd- te: „Elmegyek elmegyek, hosszú útra megyek...” Aki csak tehette, körülállta, hallgattuk a muzsikaszót. Ez volt e sorok írójának első hangverseny-élménye. Sokkal több a kis, Tisza menti poros városkában azidőben nem is lehetett volna. A zene megtanít örülni A múltkoriban egy filharmóniai hangverseny után ifjú szakmunkásjelöiteket faggattunk, mi késztette őket elragadó figyelemre... (Lásd: fényképfelvételünk). Érdekes válaszokat kaptunk: „a muzsika enyhíti a bánatot.. „a zene megtanít örülni, meg arra, hogy szeretni kell egymást..„.. .nem tudom én ezt szavakba foglalni, hogy miért szeretem hallgatni Csajkovszkij vagy Bartók zenéjét, de mondhattam volna más muzsikust is. csak azt érzem, hogy a zene nekem nagyon nagyon jólesik, olyan szépség az életemben, amelyet nem tudok megfogni, de a hiányát már megérezném.” Szándékosan nem idéztük a sematikusnak tűnő, de attól még igaz megállapításokat, hogy a zene a műveltség része, kifejezésmód, stb., mert úgy véltük, hogy az érzelmi megközelítés oldaláról kifejezőbbé tudjuk tenni, hogy a tanulóifjúság mennyire igényli a hangversenyek élményét. Dicséretes, hogy az Országos Filharmónia milyen tudatosan és tervszerűen építi zenei programjait a felkeltett érdeklődésre. Az általános iskolásak számára évente négy hangversenyt rendeznek Jászberényben, Jászapátin, Kisújszálláson, Karcagon, Kunhegyesen, Tiszafüreden, Kunmadarason. Kunszentmártonban, Martfűn, Tiszaföldváron. Szolnokon pedig nyolc előadást. Évente tehát hatvan hangversenyt tart a Filharmónia, csaknem ötezer álalános iskolai tanuló részére. „Énekelj, magyar ifjúság” Kimutatható és logikus összefüggés van a kórusmozgalom és a komolyzenei hangversenyek látogatottsága körött. Az ifjúsági kórusok száma az elmúlt években megduplázódott: tavaly már 191 gyermek- és ifjúsági énekkar működött a megyében. Az Éneklő Ifjúság mozgalomban részt vett az úttörő kórusok fele. és csaknem mindegyik gimnáziumi énekkar, a Zúgjon a dalunk rendezvénysorozaton pedig a szakmunkástanulókórusok háromnegyed része. Az ifjúsági kórusaink színvonalát az országos minősítő versenyeken elért eredményeik bizonyítják: fesztiválkórus fokozottal — ez a legrangosabb minősíté- sek egyike — rendelkezik a Jászberényi Tanítóképző női kara. a szolnoki Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola kórusa, de rajtuk kívül még hat aranykoszorús ifjúsági együttes énekel szőkébb hazánkban. A tavalyi országos diáknapokon fellépett 40 kórusunk közül húsz „arany”, 13 „ezüst”, 7 „bronz” minősítést szerzett. Ezek az eredmények önmagukért beszélnek, különösen ha figyelembe vesszük kórusmozgalmunk szakembergondjait. & Kétezer növendék, . húsz tanszak Amikor a zenei nevelés fejlődésének lépcsőzeteivel ismerkedünk, az előzővel együtt kell említenünk a zeneoktatással foglalkozó ' intézmények közönségnevelő munkáját. A megye hat zeneiskolái libán kétezerkétszáz-negyven- három növendék húsz tanszakon részesül zeneoktatásban. Valamennyi zeneiskola az elmúlt 25 évben létesült. három zeneiskolán" működik kihelyezett tagozata. A megye öt ének-zene szakosított tantervű általános iskolájában csaknem ezer gyerek tanul, ének-zenei. tagozatú középiskolában pedig közel százain kapnak jelentős zenei alapműveltséget. Az iskolarendszeren kívül egy zeneoktató munkaközösség is működik, tizenkilenc növendékkel, valamint a különböző művelődési intézményekhez kapcsolódva 13 zenetanfolyam, csaknem ötszáz hallgatóval; Meg kell jegyezni: az ifjúsági amatőr hangszeres zenélés a megyében sem a múltban, sem a jelenben nem jutott el a kairéneklós tömegességéig — ez érthető — színvonalbeli összehasonlítást viszont nem kívánunk tenni, mert az összevetés óhatatlanul pontatlan lenne. De az tény, hogy a hangszeren tanuló gyerekek számának állandó növekedése és a társas zenélés iránti érdeklődése a zenekari mozgalom további gyors fejlődését ígéri. Az elmúlt évek zenei rendezvényeinek számbeli gyarapodása és színvonalának emelkedése már ezt igazolja. A felnőtt hangszeres együttesek működése azért is nagyon fontos — helyi együttesekre gondolunk — mert részesei lehetnek a f iatalok zenei nevelésének. Erre már számos értékes példát tüdiunk. elsősorban a Szolnoki szimfónikus zenekarra gondolunk, amely az Országos Filharmóniái hangversenybérlet keretében is elismerésre méltóan szerepel. Kilencezer szakmunkásjelölt A gimnáziumokban, a. középiskolákban az „egy iskola, egy hangverseny” mozgalom úgy tűnik, már nemcsak jelszó. A hangverseny- látogatás, az „operába járás” — a zenei nevelésre is hangsúlyt 'fektető neve- lőintézmónyekban — már szinte megszokott jelenség, íratlanul is a tanterv kiegészítő része. Amikor úgy véljük, ez így természetes, nem a megtett út nehézségeit és értékét kicsinyítjük, de mégis megkapóbbnak érezzük azt a csaknem robbanásszerű fejlődést, amelyet a szakmunkásképző intézetek zenekultúrájának fejlődésében tapasztaltunk. Nem a szembeállítás kockázatával tesszük: ezt, hiszen nem véletlen,; hogy a szükség éppen p szakmunkástanulók kóréhéin diktált nagyobb fejlődési 1 ütemet. A rrfegye' hat városában és három; nagyközségében vesznek részt a szakmunkásjelöltek filharmóniai hangversenyeken — többször európai és országos hírű művészeket hallgatnak, de általában is igaz: a zenei rendezvények színvonalára az Országos Filharmónia igen kényes! — évente kilencezren. Minden iskola hallgatói egy -egy tanévben négy hangversenyt. kapnak, ennek értékét növeli, hogy az új közönség jelentős hányada a családi háztól csak szerény — vagy semmilyen — zenei műveltséget nem hozott miagával, hiszen a szakmunkásjelöltek többségének szülei fizikai dolgozók. Tavaly — összesen —108 hangversenyt jegyeztek fél a . megyében amelyen a látogatók száma harmincezer fölött volt. ebből csaknem huszonötezer á fiatalkorú hallgató. Még inkább meghökkentő és nagyra értékelhető az elmúlt négy év eredményessége: a tizennégy év feletti hallgatók számára csaknem háromszáz hangversenyt rendezett az Országos Filharmónia, s az új közönség létszáma meghaladta a százhúszezret. A jó muzsika hatása, a zenei nevelés eredményessége számokkal kifejezhetet- len, ám jegyzetünket a rég ősnek megtért Almádi Imre bácsi egyszál citeramuzsiká- jával kezdtük, s talán jellemzők lehetnek a hangversenyek számadatai is. Tiszai Lajos
