Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-23 / 45. szám

1980. február 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A kunszentmártoni József Attila Gimnáziumban rendszeresen hallgatják az intézet tanulói az iskolarádió adásait. Minden héten, szerdán állítja össze a szerkesztőbizottság a műsoro­kat. Képünkön munkában a „stáb” FILM JEGYZET Gondviselés Újítók az iskolában Alain Resnais, a Szerel­mem Hirosima, a Tavasz Marienbadban világhírű ren­dezőjének Cesar-díjas film­je a Gondviselés az alkotó- műhely hagvományaihoz hí­ven az idő és az emlékezet párhuzamában tárja fel hő­se lelkivilágát, a külső vi­lág torzulásait. A téma: Clive Langham, a sikeres író vergődése utolsónak vélt könyve megírása és a való­ság között. A beteg ember — „Azt hiszem, már csak er­re az egy könyvre maradt erőm” — különös víziósoro­zatban boncolgatja a ténye­ket és a fikciókat, s mind­ez Resnais mestermunkája nyomán hol tündérmese jel­legű, hol rémálomszerű, de mindenképpen lényegretörő. Pedig nekünk nézőknek oly­kor az az érzésünk, hogy a rendező már képtelen lesz filmje összekuszáltsága fö­lött úrrá lenni. Tévedünk, Resnais mindent megtisztít, nyugvópontra juttat. Egy „sánta” hasonlattal élve: szinte pocsolya állapotig fel­kavarja a vizet, majd bele- tölt néhány cseppnyit a resnais-i csodaszerből, s a víz újra kristálytiszta. Ezt a varázslatos alkotótechnikát maga a téma kívánja, enél- kül lehetetlen lenne a több szálon futó cselekménytelen cselekvést a mondanivaló megértetése szolgálatába állí­tani. Resnais elvontsága nél­kül nem tárulna fel a reali­tás: az idős író másképpen hogyan is fejthetné ki szá­munkra, hogy olyan gondvi­selésnek érzi magát környe­zete számára, aki nem úgy „működött”, ahogy szerette volna. A kérdés máris gon­dolatunk középpontjába to­lakszik: azok vagyunk-e, akik lenni szeretnénk, vagy lehetnénk olyanokká vá­lunk-e, amilyennek tartanak bennünket. A halálra kéj­szülő író alaposan összeku­szálja önmaga a felismerés lehetőségeit, s a vádlóból vádlott lesz. Mindezt Resnais nagy felkiáltójelének is fel­foghatjuk. Clive rögeszméje — sajnos ez általában az öregkor velejárója, — hogy a fiatalok el akarják őt pusztítani, egy kikerülhetet­len életkori sajátosság tor­zító hatásának megrázó ere­jű feltárása, amely a testi és a szellemi romlás össze­függéseire utal. A raciona­litást már csak az ösztönös- ség táplálja, s amikor ez teljessé vált, akkor követ­kezik be a szellem halála, adja számunkra a következ­tetéseiket a Gondviselés, Resnais csodálatos hitelű al­kotása. De az előzőnél is nagyobb erővel sugallja az ellentétes irányba ható szükséget: életünk utolsó percéig próbáljunk fiatalok maradni gondolkodásunk­ban. Próbáljunk ... ennél többet Resnais sem kockáz­tat meg, kinek sikerül ez, kinek nem, ő mindenesetre arra a következtetésre jut, hogy a testi öregség elvisel- hetőségének egyetlen célra­vezető módja a szellem fia­talsága. A halál tudatát csak a fiatalságunkkal tud­juk elűzni képzeletünkből, vallja. Felemelő himnusza az egészséges emberi életnek, a Gondviselés, Desnais zseni­alitása az összekuszált image szövődményekből paraboláit alkot. Rózsa Miklós zenéje — az érzelmek narrátoraként — helyenként kilép a film­ből és önálló műként is le­nyűgöző. — ti — Gőz teljes gőzzel Karinthy Ferenc egyfelvonásosa Szolnokon Nem megszokott, s nem is mindennapi élmény olyan alkotással — jelen esetben . egy színpadi művel — meg­ismerkedni, melynek már a paródiáját látjuk. Karinthy Ferenc Gőz című abszurd drámájának irodalmi karika­túráját sziveszterkor sugá­rozta a televízió. Gálvölgyi János és Miikó István (a Thália Színház tagjai) jóvol­tából az eredeti darabbal ta­lálkozhattak a nézők csü­törtökön este Szolnokon a Megyei Művelődési és Ifjú­sági Központ színháztermé­ben. Családi összmunka ered­ményeként került pódiumra az egyfelvonásos játék, me­lyet Karinthy Márton , vitt színpadra ez elmúlt évben a Játékszínben. A két sze­replős darab eseménye egy gőzfürdő hőlégkamrájában zajlik, ahol két pocakosodó úriember a súlyfölösleg le­adásáért elszántan küzd, iz­zad. Miért? Az egyiknek szűknek bizonyult a nyugat­ról kapott nadrág, a másik a szakmai versengésben alul­maradva túl akarja élni kol­légáját. A jelzett díszletek között mozgó egy szál lepe­dőre vetkőzött szereplők jel­leme is pucérrá válik a rö­vid zenei betétekkel tördelt mű során. Értelmetlen küz­désük — a kilogrammok s egymás gyengesége ellen — percről percre fojtóbb, a tragikus és komikus elemek egymásba fonódásával a fulladásban ér véget. A nagyszerű rendezés, s a szuggesztív előadás a néző­teret is elárasztotta a ihőlégkamra forróságával. Azonban közel sem a fizikai hőség miatt kellett feszen­geni a székben, mintsem az emberi gyengeségek rokon- vonásainak visszaköszönésé- től. Gálvölgyi János és Mikó István átszellemült, magá­val ragadó teljesítménye ma­radandó színházi élményt nyújtott. Kár, hogy a „Gőz­ben” nem sokan forrósod­tunk át — ugyanis nagyon kevesen váltottak jegyet az előadásra. — fs — Harmincéves évforduló­ját ünnepli ebben az év­ben az Állami Artista- képző Iskola. Az 1950 óta működő iskolának öt­százhuszonegy növendéke volt. Közülük többen megkapták az Oscar-dí- jat, és a cirkuszvilág egyik legnagyobb díját, a Rastelli-díjat ehet-e újítani az iskoláiban, kibonta­kozhat^ az újító­mozgalom a peda­gógusok körében, hogyan tegyék ötleteikkel, találmányaikkal színesebbé, vonzóbbá a tanítók, a taná­rok a kötött tanterv anya­gát? — ezekre a kérdésekre egyértelmű — igen-nel — fe­leltek az Oktatási Minisztéri­umban. Aki szíwel-lélekkel, szak­értelemmel végzi nehéz munkáját, arra azt j (mond­juk: jó pedagógus. Akik emellett találékonyságot, lele­ményt és — tegyük hozzá — sok-sok szabad időt is áldoz­nak azért, hogy gazdagabbá tegyék az iskolai szertárakat, érdekesebb, vonzóbb ' [mate­matika, vagy magyarórát tartsanak, — ők a legjob­bak ... Hazánk tízezer általános- és középiskolájában százezer pedagógus dolgozik. Közülük sokan már évekkel ezelőtt megpróbálkoztak újításokkal, kidolgoztak taneszközöket, javaslatokat tettek a kémiai, fizikai, biológiai szaktanter­mek célszerűbb berendezé­sére, de nem volt olyan újí­tási szervezet, amely az újí­tásaikat elbírálta, netán or­szágos bevezetésre javasolta volna. A helyzeten az oktatási miniszter 1977-ben hozott rendelete változtatott, meg­felelő szervezeti keretet adott a pedagógus újítók tevékeny­ségének. Az újításokat esze­rint két lépcsőben bírálják el: első fokon a megyei ta­nácsok, másodfokon az Ok­tatási Minisztérium dönt a javaslatok sorsáról. Azóta jelentősen megnőtt az óvodai nevelők, általános iskolai tanítók és középisko­lai tanárok újítási kedve. Erre utal az is, hogy 1975- ben csak 55 újítást nyújtot­tak be, 1978-ban már 398 újítással foglalkoztak az el- •bíráióki és 1979-ben is 400 hasznos újítás érkezett a bíráló bizottságokhoz. A ja­vaslatok minőségét tekintve az első helyen a taneszkö­zökre vonatkozó újítások szerepelnek, de tekintélyes a tanítás módszertanára vonat­Alig egy hónapja, hogy Cseh Tamás először szere­pelt Szolnokon. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pontban — telt ház előtt — kirobbanó sikert aratott leg­újabb „Frontátvonulás” cí­mű műsorával. Néhány nap­ja ismét szolnoki közönség előtt lépett színre: a Szigli­geti Színház Szobaszínházá­ban — minden különösebb propaganda, közönségszerve­zés nélkül. — ugyancsak táblás ház volt. S ez az elő­adás talán mégjobb, erősebb és „színházszerűbb” volt, mint az első. A nézőtéren gondolatra, szóra, gesztusok­ra érzékeny, azonosulni és elutasítani képes, jó közön­ség ült. Jellegzetes Cseh Ta­más-est volt, a jellegzetes „kellékekkel”, motívumok­kal. Levegőben megálló (egyébként leeső) pohár, pá­lyaudvart világra hozó vé- cés mami, dohányfüst, ven­déglő (aranyruhás énekes­nővel), föltűnik Vízi Miklós, aki tud valamit, és Ecsédy, aki fut. keresi Vizit, mert Vizi tud valamit; és sosem érkező, sehová sem induló vonatokra várakozók — mint valami panoptikumban — pohárra tapadó kezek és Vízihez szól a nyolcvanhét éves aggastyán: ....... és el­n ézem az unokámat: látom, hogy gyönge alak ...” Cseh Tamás színrelépés előtt láthatólag ideges volt, az előadás után fáradt, na­gyon fáradt. A „Frontátvo­nulás” bemutatója alig né­hány hónappal ezelőtt volt — s már túl van a negyve­nen az eddigi előadások szá­ma. — Ez az előadásszám ret­tenetesen feszített munka­tempóra, „sűrített’ életfor­mára enged következtetni... kozó javaslatok száma is. Közöttük olyan nagyobb je­lentőségű újítások is voltak, melyek közül két év alatt 57-et országos bevezetésre fogadtak el. Ez utóbbiak elbírálásában olyan rangos tudományos in­tézmények is részt vesznek, mint az Országos Pedagógiai Intézet és az Országos Ok­tatástechnikai Központ. Ha ipari hátteret, gyártó válla­latot kell az újítás haszno­sításához keresni, akkor a TANÉRT, vagy a TRIÁL szakembereit is megkeresik. A pedagógiai újítások el­bírálása, az újítók díjazása természetesen nem lehet azonos az ipari újításokéval, hiszen az utóbbiak esetében a népgazdasági megtakarítás a legtöbbször pontosan ki­számítható. Nehéz kimutatni a pedagógus újítók esetépen egy-egy szellemi javaslat ér­tékét. Egy iskolai szemlélte­tő eszköz hasznát nem lehet pénzben kifejezni. Az elmúlt évek gyakorlata mégis azt bizonyítja, hogy sikerült olyan megoldást találni, amely egyformán biztosítja az újítók anyagi elismerését és a közösség érdekét. Az or­szág különböző vidékein számos iskolában alkalmaz­zák azokat az eszközöket, melyeket a szaktanárok ter­veztek meg és megszünteté­sükben aktívan közreműköd­tek a szülői munkaközössé­gek, sőt a rátermett diákok is. így teremtették meg a Veszprém megyei Vaszar község általános iskolájában a Miskolc-perecesbányai és a püspökladányi Petőfi Sándor általános iskolában az audio­vizuális taneszközöket. Pedagógus Szak­A szervezet is serken­tően támogatja az iskolai újítómozga­lom kibontakozását. A „Tanuljunk egymástól” mozgalom keretében Pápán, Veszprémben, Debrecenben, Szolnokon lés Győrött ren­deztek már újítási kiállítá­sokat, Ajkán pedig 174 pe­dagógus újító 175 munkáját mutatták be. — A ,jProntátvonulás”-t tartom eddigi legjobb es­tünknek. Amióta elkészült, ebben élek. ez befolyásolja minden cselekedetemet, és ahány fellépést bírok, any- nyit csinálok. És — mert tanár vagyok eredetileg — a tanítást sem hagytam ab­ba. — A korábbi estekhez — Levél nővéremnek, Desiré és Antoine, Fehér babák ta- karodója — képest ez ' a műsor zártabb szerkezetű, következésképp nagyobb fel­adatot is ró az előadóra. — Igen. Előzi) műsoraink lazább szövetűek voltak, a „Front'át.vonulás” monodrá­ma — amelynek ráadásul több rétege van. — Sikere elvitathatatlan. S ami némiképp meglepő, az alig húszéves korosztály körében is. pedig a Cseh Tamás—Bereményi estek a harmincasok konfliktusait, keserűségeit „dalolják ki”. József Attilára emlékezve Szavalóversenyek, irodalmi estek, kiállítások Ha élne. idén lenne 75 éves József Attila. Születé­sének évfordulójáról ország­szerte megemlékeznek költé­szetiének. munkásságának tisztelői. Szolnok megyében elsősorban a költészetnapi ünnepségeket — amelyek hagyományosan is József Attila emlékét idézik — rendezik meg a költő szelle­mében. Öcsödön, József At­tila gyermekkorának egyik színhelyén, április 11-én tartanak emlékünnepséget és a költő munkásságát bemu­tató irodalmi estet. Kun- szentmártonban a József At­tila Gimnázium tanulói ugyancsak ezen a napon em­lékeznek az iskola névadójá­ra. s szintén április 11-én a költészet napján kerül sor az úttörők és kisdobosok járá­si vers- és prózamondó ver­senyére. A művelődési köz­pontban másnap a dolgozó fiatalok szavalóversenyét rendezik meg. Szolnokon, április I4-én a József Attila szobornál em­lékeznek a költőre a város lakói. Ugyanezen a napon költészetnapi irodalmi mű­sor várja az érdeklődőket a Megyei Művelődési és Ifjú­sági Központban. Ugyancsak Szolnokon vetélkedőt és pá­lyázatot hirdetnek a József Attila nevét viselő úttörő­őrsöknek. A megye városai­ban irodalmi esteken emlé­keznek meg a költészet nap­ján József Attiláról. Jászbe­rényben a város könyvtára ajánló bibliográfiát ad ki a költő műveiből és vetélke­dőt rendez belőlük. Török- szentmiklóson az alsótago­zatos napközis-csoportok sza­valóversenyét hirdették meg. Mezőtúron pedig költészet­napi versbarát találkozót és szavalóversenyt rendeznek. Ezen kívül a megye városai­ban és községeiben rendha­gyó irodalmi órákon, kiállí­tásokon emlékeznek József Attilára. — Talán mert ők is ugyanazért feszültek, mint mi. Ha eljönnék az előadá­saimra. és ha szeretik a da­laimat, az azt jelenti, hogy őket érintő dolgokról is szó van. — Egy nemrég megjelent interjú befejezéséképp így fogalmazott: „Jó lenne le­zárni olyan tisztán, ahogy elkezdtük. Nem akarok to­vább énekelni, mint amed­dig észnél vagyok.” Most, az újabb és eddigi legjobb est futótűzszerű sikere idején mit mond erről? — Ügy érzem, ez az utol­só műsorunk, abba is akar­juk hagyni. Persze, — hol­nap is énekelek ... Sőt. nem is olyan soká. március 28-án ismét Szolno­kon. a Szigligeti Színház­ban szerepel Cseh Tamás a „Frontátvonulás”~sal... Szabó János B. I. Mi lesz „Frontátvonulás” utáni Beszélgetés Cseh Tamással ... és a pohár megállt (nem állt meg?) a levegőben. A „Frontátvonulás” megkezdődött

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents