Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-22 / 44. szám

1980. február 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 látogatása Bábolnán Beruházás robaj nélkül Egy gázvezetékre telepedett épület históriája (Folytatás az 1. oldalról) intézettel áll kapcsolatban a köziös vállalat, figyelik a növénynemesítésben elért eredményeket, s iparkodnak az újdonságokat minél gyor­sabban adaptálni. Tenger János a példamutató össze­fogásról beszélt. Babarczi Lajosné számlázó a számító- gépes adatfeldolgozást di­csérte. A takarmánybázis megte­remtésére dolgozták ki ipar­Kádár János a koradélutá­ni órákban szocialista bri­gádvezetőkkel találkozott. A kötetlen eszmecsere során Dombi János, a Szocialista Brigádvezetők Tanácsának titkára egyebek között arról számolt be, hogy a gazdaság eredményeiben valóban tes­tet ölt a brigádmozgalom ereje, növekvő lendülete is. örvendetes tényként nyug­tázta: a kombinát kollektí­vái közül nyolcvan csatlako­zott a Sziklai Sándor Szocia­lista Brigád kongresszusi fel­hívásához. Török Károlyné, a baromfigondozók műszak­vezetője elmondotta: a világ­piacon a nagy konkurrencia- harc közepette csak több, s főlég jobb munkával tudják helyüket megőrizni. Cser István gépkocsivezető maga, s a volán mögött ülő társai munkájáról beszélt. Szabó Ferenc ipari üzemi csoport- vezető arról számolt be, hogy mezőgazdasági, állattenyész­tési célokat szolgáló épüle­tek belső berendezésein dol­gozik a brigádjával. Szakái Ferenc kombájnos (felszólalása is. a Bábolnán végbement fejlődést tükröz­te: amikor ő először ült a traktor nyergébe, még az öt­venes években, a föld meg­műveléséhez száz-százhúsz ember kellett. Ma alig hu­szonötén is győzik a munkát, igaz, nagy teljesítményű Rá- ba-traktorokkal. Soós Piros­ka ba rom f i gondozó brigádja a tartástechnológia javításá­nak útjait-módjait keresi, mert ezzel is lefaraghatnak a költségekből. Grónyi Gyula üzemvezető az ésszerű taka­rékosság egy másik példáját említette: a baromfitelepek „iparosítását”, technikai fel­szerelését úgy végezték el, hogy a telepeken közben nem volt termeléskiesés. Reális tervek Felleg András sertéstenyész­tő maga is fiatal ember, ko­ránál fogva is joggal mond­hatta el: Bábolnán — ahol a dolgozók átlagéletkora alig 32 esztendő — számítanak a fiatalok kezdeményezőkész­ségére, lendületére. Jó mun­kájukat a beilleszkedés könnyítésével, letelepedési segéllyel, kedvezményes te­lekkel, olcsóbb építőanyag­gal is megbecsülik. Kádár János elöljáróban meleg szavakkal köszönte meg a szívélyes fogadtatást, s átadta az MSZMP Közpon­ti Bizottságának üdvözletét. Azért látogatott Bábolnára — mondotta —, hogy megis­merje a kombinát tevékeny­ségét, valamint azt, hogy a kollektíva hogyan vélekedik az ország előtt álló felada­tokról, milyen részt vállal azok megoldásából. A látot­tak s az elhangzottak meg­adták a választ. Nagy elis­meréssel szólt látogatásának tapasztalatairól: jól szerve­zetten, a feszes határidőket megtartva dolgoznak, telje­sítik a hazai és a külföldi vállalásokat. Jelentős export-, juk olyan tevékenységet rep­rezentál, amit számon tar­tanak országon belül és ha­tárainkon kívül is — húzta alá, majd rámutatott: nép­gazdaságunkban jelentős az élelmiszertermelés, az adott viszonyok között jelentős ex­porttényező is, sőt a jelen­leginél nagyobb mértékben is annak kell lennie. Nagy­ra értékelte a kombinátnak az egész magyar mezőgaz­daság fejlődését szolgáló kez­deményező, újító szerepét, módszereit; gratulált az eredményekhez. A tervek, elgondolások — mondotta — szerű kukoricatermelési rendszerüket. Ide, a rendszer központjába, az IKR-hez is elkalauzolták vendéglátói a Központi Bizottság első tit­kárát. A közös Vállalathoz tartozó nagyüzemek 1970 óta egy mi 1 li ó-n y o 1 cs zázöt Ven ezer tonna többletkukoricát adtak a népgazdaságnak. Az IKR nagy teljesítményű géppark­jának kihasználására más nö­vényeket is „társítottak” a rendszerbe, s ezek hozama ugyancsak jelentősen nőtt. reálisak, jók, s a nehéz fel­adatok megoldásához adot­tak a feltételek, az anyagi és szellemi erők, de a leg­nagyobb erőt a kollektíva képviseli, amely frissen, jó szellemben gondolkodó, cél­tudatos, a tennivalókkal szembenéző, bizakodó embe­reket tömörít. A Központi Bizottság első titkára rámutatott arra, hogy nehezebb nemzetközi feltéte­lek közepette kell megbir­kózni feladatainkkal. Hang­súlyozta: a világ haladó és békeszerető erőivel együtt fő célunk változatlan: a béke megőrzése, egy új világhábo­rú kirobbanásának megaka­dályozása. Reális cél ez! Kö­zös erővel nemcsak egy új háború elé tudunk gátat ál­lítani, hanem a békés egy­más mellett élés vívmányait is megőrizhetjük. De akár­milyen is a nemzetközi hely­zet, céljainkért dolgozunk, küzdenünk kell! — mondot­ta. Világos célok A körülmények, a szigo­rúbb követelmények — saját elhatározásunkon túl — itt­hon is több munkára kény­szerítenek bennünket, arra ösztönöznek, hogy min­denütt ésszerűbben, hatéko­nyabban dolgozzunk. Opti­mistának, bizakodónak kell lennünk, mert hatalmas tar­talékok rejlenek az embe­rekben. Ha megfelelően al­kalmazkodnak az adott kö­rülményekhez, elérhetjük szocialista céljainkat! Sok szó esett a találkozón közelgő legnagyobb belpoli­tikai eseményünkről, a párt márciusban összeülő XII. kongresszusáról is. Kádár János hangsúlyozta, hogy a felkészüléshez az irányelvek széles körű, aktív, jó szel­lemű vitája már eddig is nagy segítséget adott, s ad. Jólesően nyugtázta, hogy a kombinát 582 kommunistája* is javaslatokkal, a gazdasági építőmunkát jobbító kritikai észrevételekkel alakította ki az irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalását. A szocialis­ta brigádok képviselői egy­behangzóan húzták alá, hogy a kongresszusi tézisek vilá­gosan fogalmazták meg a célokat, amelyekért érdemes dolgozni, tenni, cselekedni. Végezetül köszönetét mond­tak azért, hogy Kádár János a pártkongresszus előkészí­tésének felelősségteljes nagy munkája közepette is időt szakított a bábolnai látoga­tásra, majd a brigádtagok megbízásából jó egészséget kívántak a Központi Bizott­ság első titkárának, s ered­ményes munkát a kongresz- szusnak, a kongresszusi kül­dötteknek. (MTI) Új ülőgarnitúra a Komfort III A Komfort ülőgarnitúra család új tagjának, a Komfort III-nak gyártá­sát kezdték el a közel­múltban a BUBIV jászbe­rényi gyáregységében. Az idén mintegy 2400 garni­túra készül, s ennek mint­egy fele elemenként is kapható lesz a szaküzle­tekben B megyei képvisel öcsop őrt ülése A megye országgyűlési képviselői tegnap tartották a választási ciklus utolsó ülését, amelyen részt vett és felszólalt Andrikó Mik­lós, a megyei pártbizottság első titkára. A tanácskozás témája a parlament soron következő, tavaszi üléssza­kának előkészítése volt, amelyről Barta László, a megyei tanács elnöke adott tájékoztatást. Petőfi-hid Tervszerűen halad a felújítás A téli időjárás sem törte meg a munka lendületét így a Petőfi-hid felújításán dolgozók változatlanul tart­ják két és fél hónapos elő­nyüket. Dalmy Tibor mi­niszteri biztos az MTI mun­katársának elmondta: jól haladnak a felújítással, a napra-műszakra meghatáro­zott feladatokat tervszerűen megoldják a kollektívák. Pesten és Budán már befe­jezték a gázcsövek fekteté­sét. A szakbrigádok jól halad­nak a Petőfi-híd déli részé­nek bontásával és betono­zásával. A lendületes munka a kö­vetkező hetekben is folyta­tódik, de csak március kö­zepe táján lehet megítélni, hogy a nyár folyamán mi­korra várható a Petőfi-híd újbóli átadása — mondotta egyebek közt a miniszteri biztos. II háziipar mintaboltjában Bővült a választék A nyár derekán — mint hírül adtuk — új, kulturált helyre, a Jubileum téri to­ronyház egyik földszinti helyiségébe költözött a szolnoki Háziipari Szövet­kezet mintaboltja. A hagyo­mányos — nem sorozatban gyártott — termékek mel­lett a közelmúltban újabb ruhaneműikkel gazdagítot­ták a bolt választékát. Újdonság a női fehérne­mű : különféle hálóingeket, kombinékat. az eddig csak exportra gyártott női. férfi köntösöket, gyermek- és férfipulóvereket, bébi tipe­gőket. kötöttárut, kiskamasz nadrágokat is árusítanak ezentúl. Az üzlet jelenlegi árukészlete mintegy 600 ezer forint. Hamarosan a polcokra ke­rülnek az ízléses tervezé­sű bébi játszóruhák és na­pozók js, amelyekből az idén az eddigieknél nagyobb választékot kínálnak. Hasonlatos ennek a be­ruházásnak a története an­nak a két kalapos, sétapál­cás férfinak a históriájához, akik egy pádon ülnek és beszélgetnek. Semmi izgató nincs ebben, üldögélnek, dis- kurálnak, ugyanígy semmi különleges nincs első látás­ra ezéh az építményen, leg­feljebb annyi, hogy jó né­hány sorstársához hasonlóan lassan-lassan készülget. Más a színezete a társalgásnak, ha tudjuk, hogy a két jóem­ber úgy eseverészik, hogy a pad alatt egy időzített robba­nó szerkezet ketyeg. Más a kép, ha tudjuk, hogy az épületet a debreceni köz­pontú Tiszántúli Áramszol­gáltató Vállalat karcagi üzemigazgatóságának új iro­daházát és annak kiegészítő létesítményeit egy közép- nyomású gázvezetékre épí­tették. Így már több ez a létesítmény, mint „megszo­kott” elhúzódó beruházás. Vaskosra duzzadt dosz- sziéval fogad Dobrai Ilona, a karcagi Városi Tanács mű­szaki osztályának vezetője. Megtudom, hogy több va­riációt vetettek fel: hová kerüljön a vállalat új iro­daháza. a műhelycsarnokkal, a kiszolgáló létesítmények­kel. Végül is úgy döntöttek, hogy a Kunmadarasra veze­tő úton, a kórházzal szem­ben kap helyet. Dobrai Ilo­na folytatja: — Négy esztendővel ez­előtt az úgynevezett terüle­ti bejáráson, amikor min­den érdekelt ott volt, tehát ezen a bejáráson jegyző­könyvben rögzítették, hogy a gázvezetéknek el kell ke­rülnie az építkezést. Saját szakállukra Ez azt jelenti, hogy az építési terület kellős köze­pén áthúzódó középnyomá­sú vezetéket át kell építeni. Az építési engedélyt a ta­nácstól mindezeket figyelem­be véve 1977. július 2-án a beruházók megkapták. és megkezdődtek a munkála­tok. A gázvezetékre rátelepe­dett tehát a négyszintes épület, az üzemcsarnok és az ebédlő. Lépjünk időben előre néhány esztendőt. Dob­rai Ilona folytatja. — A TIGÁZ szakemberei hálózati ellenőrzés alkalmá­val megállapították, hogy a munka így veszélyes. Ben­nünket. mint hatóságot ar­ra kértek, hogy a védőöve­zetben a munkát tiltsa be a városi tanács. A Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség szakemberei ezután rend­szeresen jártak ellenőrizni, hogy nines-e szivárgás. Vé­gül is úgy döntöttek, a mun­kát, a létesítmény építését le kell állítani — ez meg­történt 1979. április 28-án. Mi történt addig? Hogyan került az épület a vezeték fölé? Rácz Lajos, a TITÁSZ beruházási osztályvezetője Debrecenben, a vállalat központjában, levelekkel, érvekkel fogad. Megtudom: a létesítmény kivitelezésének előzménye, hogy a Magyar Villamosművek Trösztön belül átszervezték az áram- szolgáltatók szervezetét. így hozták létre a karcagi üzem- igazgatóságot, amely azelőtt üzemvezetőség volt. A na­gyobb feladat, a nagyobb munkaterület, s a nagyobb létszám mind-mind megkí­vánt egy új irodaházat, és igen lényeges: új műhely­csarnokot, szolgáltató épü­ltet, az áramellátás mű­szaki feltételeinek jobb biz­tosítását. Az épület tervező­je a debreceni tervező vál­lalat. Az indulásnál 1976- ban a beruházási költség 39 millió forint, jelenleg 59 (!) millió. Rácz Lajos azzal folytatja: — Nagyon szerencsétlen helyen kapott területet a be­ruházás. Tízmilliós költség- többletet jelentett nekünk a nem megfelelő terep, hiszen 28 ezer köbméter földfeltöl­tés van rajta, valamint a közművek, a csatornázás. És ez a gázvezeték. A kiváltá­sát 1976. augusztus 16-án rendeltük meg a hajd.úszo- boszlói központú TIGÁZ-tól. Kaptunk egy levelet, egy Végül is a levelezések után esztendőkre, tehát 1979. jú­nius 1-én jutottak el addig, hogy ismét megrendelték a kivitelezést. Igaz. akkor már vezérigazgatói szinten tár­gyaltak e témáról. Mi a vé­lemény mindezekről a TI- GÁZ-nál? Dr. Csomós Jó­zsef, a hajdúszoboszlói köz­pontú vállalat építési üzem­egységvezetője mondja: — A mi üzemegységünk 100 milliós kapacitással ren­delkezik, mintegy 50—70 ki­lométer közötti hosszúságú gázvezeték építése a fel­adatunk évente. Célcsoportos OKGT-beruházások meg­valósítása a dolgunk, nem az olyan munkák elvégzése, mint a TITÁSZ-beruházásé. Egyébként is 1976-ban csu­pán a kapacitást kötötték le. Nálunk a kivitelezésekhez hatóságok engedélyei kelle­nek. Egy ilyen levél alapján, mint amit kaptunk, nem vállalhatunk el munkát. A nagy csend után tavaly azután engedélyekkel, ter­vekkel ellátott dokumentum, benne a Kerületi Bánya­műszaki Felügyelőség léte­sítési hozzájárulásával —ér­kezett meg hozzánk. Adminisztratív hiányossá­golt, levelezés. építkezés: majd lesz valahogy — s a gázvezeték fölé kerül az épület. A TIGÁZ üzemegy­ségvezetője, de a kivitelező, a szolnoki ÉPSZER Válla­lat termelési osztályának vezetője, Csizmady János is elmondja véleményében, hogy könnyen előfordulha­tott volna: ehhez a riport­hoz rács mögött kell keres­ni az illetékeseket. Hogyan vállalhatták el a munkát Ha egy irodaház átadási határidejét rendről rendre módosítják, azt gondolhat­juk, hogy ez még nem nagy gond, ott nem termelnek. Az említett TITÁSZ-létesít- mény hiánya viszont jelen­tős területen a pontos, ma­radéktalan energiaiellátást befolyásolja. Az építkezés leállításával, elhúzódásával, lekötött egy csomó gép. megannyi szakember, ren­geteg holt anyag. Az átszer­vezések. a pótprogramozások költségnövelő tényezők. A TITÁSZ karcagi üzemigaz­gatóságának jelenlegi helyé­re Karcag Városgazdálkodá­si Vállalata költözne, an­nak telepére pedig a helyi háziipari szövetkezet. Most ez az átszervezési folyamat is áll. Ugyanakkor e beru­házás szakipari munkái egybeesnek a tiszafüredi la­kásépítések hasonló tenni­valóival. az ÉPSZER kény­telen megosztani erejét — várhatóan ennek is lesz kö­vetkezménye. Az új vezeték — amely kikerüli az épít­kezést — „élőre kötése” miatt le kell állítani a vá­ros, így például a SZIM. vagy a Tégla- és Cserépipari Vállalat gázellátását. A be­ruházónak és a kivitelezők­nek feladata gondoskodni arról, hogy a kényszerszünet, a termeléskiesés minél ki­hónap múlva, hogy néhány hét és válaszolnak: elvállal­ják vagy sem. Ennek elle­nére egy év múlva érkezett meg 1977. november 8-án az értesítés: kapacitás hiánya miatt nem vállalják. Figyelemre méltó tény, egyben példája is a válla­latok közötti partneri kap­csolatok buktatóinak az esz­tendős várakozás. Mi tör­tént az eltelt idő alatt? Kerestek-e más kivitelezőt? Rácz Lajos a kérdéseikre így válaszol: — Nem kerestünk. Vártuk a választ, és elkezdtük az építkezést a saját 6zakál- lunkra. Úgy voltunk vele, hogy kezdődjön meg a mun­ka, a gázvezetéket valami­kor csak át kell építeni. Sajnos akkor a kivitelezők diktálták a feltételeket a be­ruházóknak, ők ■ mondták meg, mit csinálnak, mit nem. Közben azután leállí­tották az építkezést. mégis az építők? A területet ugyanis hivatalosan át kell venni az építkezés meg­kezdése előtt. Nem kötele­sek ilyenkor megtagadni a munkát? Csizmady János válaszol: — Úgynevezett pontala­pokra épül a létesítmény — ezek között megy el a ve­zeték, ami a munkát egy ideig nem veszélyeztette. Amikor a munkaterületet átvettük, a szerződésben ki­kötöttük. hogy veszélymentes területet kérünk. Az építkezés jelenlegi ál­lapota: a TIGÁZ hajdúszo- boszlói építési üzemegysége mégiscsak elvállalta a mun­kát úgy, hogy az árkot a vezetékhez a TITÁSZ és az ÉPSZER munkásainak kel­lett kiásni. Lefektették a műanyagcsövet, de a toló­zárak aknáiból még nincs semmi. Az ÉPSZER annak idején nemcsak a munkáso­kat irányította át más épít­kezésekre, hanem a géneket is. A tervek átalakításával várhatóan 11,8 millió forint értékű munkát tudnak el­végezni a kivitelezőik az idén. de a létesítmény vég­leges befejezését csak 1981- re ígérik. (Közben ugyanis a beépítendő anyagok egy ré­szének a megrendelését visz- szamondták, ezeket most újra igénylik. Hogy mást ne említsünk: a konyhai beren­dezések beszerzési ideje 9— 12 hónap.) Mindezekhez megjegyzendő, hogy érdemi felkérés Debrecenből. a TITÁSZ-tól a munkák foly­tatására az ÉPSZER-hez még nem érkezett. Tehát a 11,8 millió, év végén lehet, hogy kevesebb, a határidő pedjg tovább csúszik. sebb legyen. Ugyanakkor persze értesíteni kell a la­kosságot előre időben és egyeztetni kell a szerelés időpontját a városban ter­melő vállalatokkal. A mintegy 300 méternyi vezeték tehát ilyen bonyo­dalmakat okozott. Tanulság már a megvalósítás első lé­péseinél található: a beru­házási terület helyes meg­választása is jelentősen csök­kentheti egy létesítmény költségeit. Itt már a föld­feltöltések miatt ..csupán” tízmillió forinttal többet kel­lett befektetni az építmény megvalósításához a vállalat­nak. Azután jöttek a veze­ték építése körüli herce­hurcák. amelyek csak a va­lamikori és a jelenlegi kivi­telezési költségekre kell nézni — a különbség húsz­millió forint — és látható, jelentősen ki • kell nyitni a vállalatnak a pénztárcáját, amíg a karcagi létesítmény elkészül. A rosszul előkészí­tett és még rosszabbul — már-már a felelőtlenség kri­tériumait is kimerítő — bo­nyolításért. a beruházás el­húzódásáért. a hibákért el­sősorban a debreceni köz­pontú TITÁSZ Vállalat a fe­lelős. A hiányosságok oka­it, okozóit mindenekelőtt házon belül kell keresni. Hajnal József Eszmecsere brigádvezetőkkel Kinek a dolga Házon belül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents