Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-21 / 43. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. február 21. Washingtoni levél A hatalom manipulációja, vagy a manipuláció hatalma mikor arra a kérdésre keresünk választ, hogy egy oly racionális gondolkodású nép. mint az amerikai, miként manipulálható ennyire a háborús hangulatkeltéssel, akikor nem elégedhetünk meg a sztereotip európai válasszal az amerikaiak hiszékenységéről, hagyományos tájékozatlanságáról. Nem gondolom,.hogy mi, európaiak, a javarészt 800—1000 éves nemzeti történekmink magaslatáról jogosan tekinthetnénk „fel nem nőtt” nemzetnek a 200 éves Egyesült Államokat. Igaz, talán mi többet olvasunk, nagyobb értékű színházi, zenei életet élünk, mint az amerikai tömegek, Európa mégis már kétszer bizonyult a történetemben — nem is olyan régen — védtelennek a háborús manipulációval szemben. S talán éppen ezért ma Európa mindkét fele — más és más nézőpontból ugyan, de hasonló — nyugtalansággal és bizonyos értetlenséggel tekint arra, ami Amerikában történik. Az idei elnöki üzenet „az Unió helyzetéről” olyan benyomást kelt, mintha az Egyesült Államok kész lenne kockáztatni egy .korlátozott háborút”, hogy biztosan rá- tehesse a kezét a Közéi- és Közép-Kelet olajkincseire. S ehhez — legalábbis egyelőre — támogatást kap az állampolgárok többségétől, akik egyáltalán nem látszanak felfogni, milyen veszélyeket rejt megában mindenekelőtt a szovjet—amerikai kapcsolatok folyamatos rombolása. Bármennyire képtelenségnek hangáik, de így van: az amerikaiak nagy hányada elhiszi politikusainak, hogy a Szovjetunió közvetlenül fenyegeti a nyugati világ olajellátását, gazdaságát, fennmaradását, vagyis azokat a bizonyos „életbevágó érdekeket”. Kétségtelen hogy az amerikai közgondolkodásba jobban sikerült a polgári rendszernek beépítenie és a „ha- yafiasKsággal” azonosítania a kommunistaellenességet, a szovjetellenességet, mint bármely más tőkés országban. De ez még nem magyarázat arra, hogy az a közvélemény, amely a nyáron többségében támogatta a SALT—2-t, decemberben miért vette szó nélkül tudomásul: az elnök átmenetileg befagyasztja ennek a rendkívüli jelentőségű nemzetközi egyezménynek a ratifikálási folyamatát. A legkézenfekvőbb természetesen „a” sajtótól, „a” televíziótól, „a” rádiótól szá- monkémi a közvélemény tudatos, raffinált megdolgozását. Kézenfekvő, de ez csak fél válasz a kérdésünkre. A minap az ország egyik legjobb, publicistája, David Broader azon kesergett egy tv- műsorban, hogy nem csak a sajtó és nem is mindig a sajtó a felelős a közvélemény manipulálásáért: a sajtót is manipulálják. Sajnos. Broader panasza általában .igaz. Hiszen a lap, vagy a hirdetésből élő televízió itt Amerikában tőkés vállalkozás. Van újságíró, akit az ebből következő torz tájékoztatás elszomorít, van, aki fel sem fogja, csak csinálja, „hiszen ezért kap fizetést”, s van. aki tudatosan ferdít, túllicitál, Mheg. aki „be akar vágódni”. Hogy kinél? A tulajdonosoknál — akiké a lap, a tv-hálózat, az ország. Vagyis elsődlegesen azoknál, akik „megcsinálták” az eseményeket: az Amerikát vezető politikusoknál. Ügy tűnhet, mintha ennek a mechanizmusnak a felpörgetésével az amerikai politikában végbement valamilyen fordulatot „adtak volna el” nagy sietve a közvéleménynek. Pedig ha az előzményekre visszatekintünk, tulajdonképpen nem találunk igazi fordulatot. A mai helyzetet — ahogy Lebnyid Zam- jatyin, az SZKP KB egyik vezető külpolitikai személyisége a Newsweekben írja — „az utolsó néhány év alatt hozták létre”. S valóban: azok akik az események mélyebb logfcáját követték, azt mondják: az lett volna a csoda, ha a SALT ratifikálása nem ütközik súlyos akadályokba Hiszen attól kezdve. hogy Carter az egyezményt aláírta az egyik fegyverkezési programot a másik után terjesztette a törvényhozás elé. S hogy ezeket jóváhagyják, egyik válság követte a másikat: szeptemberben Kubáról, majd Észak- Jemenről harsogtak. Azután a vietnami és kambodzsai menekült-ügyet kötötték ösz- sze Amerika esetleges thaiföldi katonai elköteüezettségé- veL Ezt követte a sah befogadása és nyomában a túsz-válság, vele pedig a fenyegetés: „Amerikaiak nem lesz olajotok!” s végül az afgán kérdés, amelynek ürügyén be akarnak vonulni a Köze®- és Közép- Keletre. Teljesen nyilvánvaló, hogy ha nincs afgán-ügy, lett volna más ürügy. A katonai fejlesztési programúkat sorira elfogadták, a SALT-ot pedig már akkor félretették, amikor Afganisztánról még szó sem volt. Carter már az iráni ügyben belebújt az „erős”. 6Ót katonás elnök, a ..főparancsnok” egyenruhájába, körülötte úgy alakították a dolgokat, hogy közben a kétszámjegyű és állandósuló inflációról; a közelgő recesszióról, a hét-nyolc milliós munkanélküliségről többé ne essék szó. hegy miért mindez? Nos, az a Carter, aki még két hónappal ezelőtt 1:2 arányban a liberálisabb vetélytáms mögé szorult, vajon a „nemzetközi helyzetre” való átnyergelés nélkül hogyan, előzhette volna meg Kenn ed yt 2:1 arányban, hogyan fordíthatta volna meg másképp a választási harc tendenciáját? íme ilyen erősek azok a ráhatások, amelyek az átlagamerikait érik. Először elvették az üzemanyagát, majd megfenyegették, hogy „jönnek a szovjetek”, már itt vannak Kubában. Az iráni fordulat idején telesírták a választók fülét Amerika gyengeségéről, kiszolgáltatottságáról a Közel- és Közép-Keleten, s ebbe a teheráni túsz-dráma is jól belesegített. Végül pedig megígérték, hogy mindent rendbehoznak, az elnök felveszi a vaskesztyűt, megfékezi a bajok mögött álló kommunistákat, a Pentagon röpködő szuperhadosztályokat hoz létre, Amerika telerakja nukleáris bombákkal Európát gondoskodik a kö- zel-keleti olaj védelméről (mintha a tulajdona lenne) és megleckézteti Iránt, ha kell a Szovjetuniót is, mert Amerika megint rettenthetetlen és egységben sorakozik fel. Itt tartanak ma és nem lehet tudni, mit tartogatnak még őszig, a tényleges választásokig a világ számára. Washington, 1980. február Szabó L István Olajválság Veszélyes kígyóbüvölés (St. Louis Globe-Democrat) Magyarok a Balti-tengeren A szocialista országok kikötőiben bonyolódik; le a magyar külkereskedelem tengeren túlra irányított forgalmának mintegy 90 százaléka. Ebből a lengyel kikötőkre majdnem 40 százalék jut. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Gdanskban, Gdyniában és Szczecinben évente mintegy 1 milliárd tonna magyar tranzitárut rakodnak át. Lengyelország hajót is épít Magyarországnak — a jelenlegi ötéves tervben a lengyel hajógyárak további öt, korszerű hajót adnak ót a magyar megrendelőknek. A magyar—lengyel tengeri együttműködés lehetőségei ugyanakkor még nincsenek teljesen kiaknázva. A tervekben szerepel többek között egy, a Szczecin—Miskolc útvonalon hetente kétszer közlekedő, konténerszállít 5 gyorsvonati szerelvény beindítása. A kétoldalú, hosszúlejáratú szállítási szerződés értelmében a magyai' tengerésztisztek lengyel kereskedelmi hajókon sajátíthatják el mesterségük gyakorlati fogásait, s tervezik egy szállítási kérdéseket integráló szakembercsoport megalakítását is. Örökélatü házak Régi lakóházak az Óvárosban Téli álomban a Moldva folyó. Háttérben a prágai vár A XIV. században épült a torony a Károly-bíd egyik kapuja Járom az Óváros kockaköves, ódon utcáit. Barakk homlokzatú házak, cifra címerekkel, gótikus árkádok, díszkutas udvarok, félhomályos átjáráházak, hívogató kisvendéglők követik egymást, olyan hangulatot teremtve, mintha megállt volna az idő. A csehszlovák főváros télen is csodálatos, illik rá az elnevezés: a Városok Anyja, Arany Prága. A kőbe merevedett múlt patinás varázsa Csehország régi latin nevét juttatja eszembe: Bohemia. Ezzel áttételesen a jó értelemben vett bohémséget, mely elválaszthatatlan Prága legrégibb városrészeinek kedélyes, bájos romantikájától, az Ó- várostól. Újvárostól, a Kis- oldaltól és a Hradzsintól. Prága igazi műemlékváros: a román, a gótikus, a barokk, a rokokó, a klasszicista, az empire, az eklektika, a szecesszió építészeti stílusát szinte érintetlenül őrzik a falak. Aki csak egy napot is töltött Prágában, s látta a Karolinumot, a Régiuj zsinagógát, a Károly-hidat. a- Szent Vitus-székesegyházat. a Királyi palotát bebearan- golta a Várat — már képet kaphat a felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincsek gazdagságáról, amelyet egy egész évezred hagyott az utókorra. Igaz, meg is tesznek mindent azért, hogy műemlékeiket ne tegye tönkre a romboló idő. Erről tájékoztatott dr. Otilie Svoboda, az Állami Műemlékvédelmi Központ igazgatónője. — Csehszlovákiában 45 ezer műemléket tartunk nyilván a földszintes házaktól a várakig, -45 műemlék- városunk van, s csupán Ceh- országban 2200 kastély és 6000 templom, kolostor fenntartásáról kell gondoskodnunk. Éves költségvetésünk meghaladja a félmilliárd koronát: csak Prágára 220 millió koronát áldozunk. Félmillió műemléki tárgyat, másfél millió kódexet, régi krónikát őrzőnk — ezeket restaurátoraink állandóan gondozzák. Nyaranta hatmillió turista keresi fel a vidéki várakat, tehát munkánk nem hiábavaló. Szakemberképzésünk magas színvonalú; számos intézmény foglalkozik rekonstrukcióval és restaurációval. A műemlékvédelemben törvény: az épület eredeti stílusától nem szabad eltérni. Mielőtt a szakemberek hozzákezdenek a felújításhoz, történelmi leírások, festmények és más dokumentációk alapján elkészítik a rekonstrukciós terveket. — Milyen Prága műemlékvédelme? — Sikerül versenyt futni az idővel. A fő problémát nem a pénz okozza, hanem az építési kapacitás, hiszen lassú, munkaigényes feladatokon dolgozunk. Már elkészült a következő ötéves terv egységes városrendezési, fej-i lesztési programja ebben a műemlék-együttesek kiemelt helyen szérepelnek. Szeretnénk, ha a történelmi városrészekbe még jobban visszatérne az élet. — Mennyire szeretik, védik a prágaiak történelmi örökségüket? — Nem talál olyan prágait, aki ne lenne büszke arra, hogy itt él. Az évszázad eleje óta — társadalmi erők bevonásával — működik a „Régi Prágáért” nevű klub: 500 műemlékőr aktivistájuk van, akik rendszeresen ellenőrzik a magántulajdonban lévő régi házakat és jelentik a műemlékvédelmi központnak, ha az utcakép történelmi jellegét megbontó építkezést látnak, vagy már restaurálásra kívánkozik egy épület. S még valami: nálunk a gyerekek már az iskolában megtanulják becsülni történelmi értékeinket szinte béléjük ivódik a műemlékek szerete- te. Ezért tudják majd felnőtt korban is tisztelni és őrizni a nemzeti kincseket. Horváth Anita Bohemia |o városában
