Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-09 / 6. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. január 9. Gyászhír - Köszönetnyilvánítások Fájdalommal tudatjuk mind­azokkal, akik ismerték és sze­rették hogy férjem, édesapánk, nagyapánk, dédnagyapánk HÉRICZ IMRE f. hó 6-án 75 éves korában el­hunyt. Temetése f. hó 10-én 13.30 órakor lesz a Munkásőr úti temetőben. A gyászoló család, Szolnok. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, szomszédoknak, barátoknak, a MÁV-kórház dolgozóinak, a Kőolaj Csonka^ brigád dolgozói­nak. a Füszért dolgozóinak, va­lamint a Vosztok úti óvodának, akik szerető feleségem, édes­anyánk, nagymamánk déd- mamánk, id. JÓZSA MATYASNÉ temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, mélységes fájdalmunkat enyhí­teni igyekeztek. A gyászoló férje, gyermekei, unokái. Hálás szívvel mondunk köszö­netét a rokonoknak, ismerősök- nak, jó szomszédoknak, barátok­nak, az ÉRDÉRT Vállalat dol­gozóinak, a TIGÁZ Vállalat dol­gozóinak, akik felejthetetlen drága jó feleségem, drága jó édesanyánk, nagymamánk, déd­nagymamánk S PAPP JÁNOSNÉ szül. Király Mária temetésén részt vettek, sírjára virágot, koszorút helyeztek, mélységes gyászunkban velünk együtt éreztek, fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló férje és családjai, Szolnok, Sarló út. apróhirdetés INGATLAN EGYSZOBÁS, kom­fortos, kertes, csa­ládi házrész eladó. Szolnok, Rudas László út 11. Érdek­lődni : Szolnok, Szi­várvány út 29. alatt. (96.) ELADÓ egyszobás, összkomfortos, te­hermentes. OTP- társasházban levő öröklakás, irányár: 360 000. Érdeklődni: Szolnok, Mosonyi 5/c. fszt. 2. péntekig egész nap, utána délelőtt. (87.) ________ N AGYKÖRŰBEN. Homokon zárt kerti, fiatal telepítésű gyü­mölcsös hétvégi ház­zal eladó. Irányár: 120 000. Érdeklődni: Szolnok, Mosonyi 5/c fszt. 2. péntekig egész nap, utána délelőtt. (87.) VÁSÁROLNÁNK Szolnokon két- és fél, haromszobas családi, OTP-s vagy Szövetkezeti lakást. „Központ” jeligére a kiadóba. (63.) SÜRGŐSEN eladó másfél szobás, szo­bás, kertes kis csa­ládi ház. Szolnok, Csallóköz út 36/b. Érdeklődni: bármi­kor a helyszínen. (21.) GÉPJÁRMŰ NAGYKEREKÜ Wartburg, CG-s rendszámú, „gazdát” keres. Érdeklődni: Szolnok, Jubileum tér 4. 1/2. Minden nap 17 után, vasár­nap egész nap. (12.) IN-S írsz. Zsiguli eladó. Karcag, Deák krt. 56. (69.) UR írsz. 1200-as Zsi­guli megkímélt ál­lapotban eladó. Megtekinthető: 16 órától, vasárnap egész nap Szilágyi, Szolnok, Tóth Fe­renc u. 5. fszt. 1. (H. 41.) ADÁS-VÉTEL 130 kg-os hízó eladó Szolnok, Hársfa u. 18. sz. (Abonyi úton). (68.) MEGKÍMÉLT álla­potban levő modern könyvszekrény, 3 aj­tós szekrény eladó. Érdeklődni lehet a délutáni órákban. Tóth, Szolnok. Ta­nácsköztársaság u. 20 III. 8. (29.) HÍZÖ eladó. Szol­nok, Csillag u. 17. Bajnok útról nyílik. (H. 26.) KISMÉRETŰ zongo­ra bérbe kiadó. Ugyanott gáztűzhely palackkal, termó gázkályha, 22 kg-os gázpalackkal, hor­dozható csempe olaj kályha, 2 db olajoshordó eladó. Szolnok. Rózsa Fe­renc út 6. telefon: 12-850. (H 18.) EGYÉB másodállás­ban munkát válla­lok, saját gépkocsi­val. Cím: Török- iszentmiklós. Szé­chenyi út 23. DOLGOZÓKAT ALKALMAZUNK A TISZAVIDÉKI TISZAVIDÉKI méh nyers­____^ ANYAGHASZ­M FH NŐSÍTŐ VÁLLA- LAT felvesz gyors­gépírót, autóvil­lamossági szerelőt, autószere­lőket, takarítót és segédmun­kásokat. Jelentkezés: Szolnok, Mártírok u. 11. sz. (62.) A KÖZÉP-TISZAVIDÉKI ÁFÉSZ pályázatot hirdet a pusztatas- konyi 21. sz. vegyesbolt vezetői, vezetőhelyettesi munkakörének betöltésére. Feltételek: kér. szakképzettség, tiszta erkölcsi bizonyítvány. Jelentkezés írás­ban, vagy személyesen, Kun­hegyes, Kossuth út 41. sz. alatt. (61.) Jelentkezés a Centrum Étterem vezetőjénél. (Szolnok, Ságvári krt. 59/a. (18). A TISZAJENÖI 515. sz. szabad- kasszás élelmiszerbolt vezető- és helyettesi munkakörébe pá­lyázatot hirdetünk. Felvétel: szakirányú szakképesítés és 5 éves szakmai gyakorlat. Jelent­kezés : az ÁFÉSZ személyzeti osztályán. Szolnok, Marx park 8. III. em. (67.) A JÁSZ-NAGYKUN VENDÉG­LÁTÓ VÁLLALAT felvételre keres javítórészlegébe (Szolnok, Sütő u. 6/a) lakatosokat és vil­lanyszerelő szakmunkásokat. (92.) A JÁRÁSI ÉPÍTŐ, VAS- ÉS FAIPARI SZÖVETKEZET pályá­zatot hirdet: faipari üzemmér­nök, faipari technikus, — .vég­zettségűek részére, vezető állá­sú munkakör betöltésére, 5—10 éves gyakorlattal. Felvételre ke­resünk még technológiai előké­szítő munkakörbe faipari normás, épületgépész technikust. Jelent­kezés személyesen vagy írásban a szövetkezet szem. vezetőjé­nél, Kunszentmárton, Bajcsy Zs. u. 32. (60.) A JÁSZ-NAGYKUN VENDÉG­LÁTÓ VÁLLALAT felvételre keres a szolnoki Centrum Ét­teremhez tartozó a martfűi Nö­vényolajgyári konyhára ételki- osztókat, 4 órás munkaidővel. Hirdetmény Kirándulás Bécsbe Időpont: III. 6—8-ig (3 nap). Utazás: autóbusszal (Szolnoktól—Szolnokig). Részvételi díj: 2070,— Ft. Költőpénz: 537,— Os = 1017,— Ft. Útlevél illeték: 400,— Ft. Jelentkezés és rész­letes felvilágosítás az IBUSZ szolnoki irodájában január 15-ig. Szolnok, Hotel Peli­kán, telefon: 13-493. A DATE MEZŐTÚRI MG. GÉPÉSZETI FŐISKOLAI KARA FELVÉTELRE KERES 1 LEGALÁBB ÖTÉVES GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ OROSZ-NÉMET SZAKOS NYELVTANÁRT, valamint 1 LEHETŐLEG KOLLÉGIUMI NEVELŐI GYAKORLATTAL, EGYETEMI VAGY FŐISKOLAI OKLEVÉLLEL RENDELKEZŐ FÉRFI KOLLÉGIUMI NEVELŐTANÁRT. Jelentkezés írásban, önéletrajz csatolásával, vagy személyesen a főiskolai kar személyzeti főelőadójánál. Cim: Mezőtúr, Tolbuchin u. 2. A lukulluszi lakoma A ISO éves Bobby Régi és új Scotland Yard A jó] sikerült, bőséges és kiválóan összeállított étke­zést néha még ma is „lukul­luszi lakomának” hívják. Ennek eredete a római kor­ba nyúlik vissza. Lucius Licinius Lucullust elsősorban hadvezérként tartják nyilván. Időszámítá­sunk előtt 117-től 57-ig élt, nemesi családból szárma­zott. Már 90-ben feltűnt, mint kiváló képességű kato­na. Gyorsan ment előre a ranglétrán: 78-ban praetor, 74-ben konzul, nem sokkal később a Mithridatész elle­ni hadjáratban a rómaiak szárazföldi hadseregének főhadvezére. Sikeres hadmű­veletek egész sora fűződik Lucullus nevéhez, de ennek ellenére kevés barátja volt, sőt katonái sem lelkesedtek érte, mert kemény fegyel­met tartott. Emiatt ikét al­kalommal is lázadás tört ki a római seregben, de azokat Lucullus kemény kézzel el­fojtotta. A harmadik Mithridatész elleni hadjárata nagyon el­húzódott és ezt ellenségei felhasználták ellene, megrá­galmazták. Emiatt i. e. 67- ben visszahívták Rómába és ott ettől kezdve magánem­berként élt. Róma legna­gyobb vagyonú polgárai kö­zött tartották számon és fényűzéséről, költekezéséről sokféle hír keringett. Luxus- kertjei Róma mellett voltak, villái pedig Bajae közelé­ben. Lakomáit, amelyeken az akkori római előkelőségek vettek részt, legendák övez­ték. így vált kétezer éve közmondásossá a „lukulluszi lakoma” a drága, túlzott bő- ségű, de különlegesen finom étkezésekre. R. J. Hatszáz jókötésű férfi érke­zett a londoni Whitehall Place 4. számú ház elé, majd a szemle után kiválo­gatták a legalkalmasabba­kat — testi erejük, ügyessé­gük volt a legfőbb szempont. 1829-et írtak és Londonban hemzsegtek a bőnözők, vol­tak kerületek, ahová sötéte­dés után nem volt tanácsos belépni. Az alvilág virág­zott, pedig az angliai törvé­nyek igen szigorúak voltak, csaknem háromszáz bűneset­re alkalmazták a halálos ítéletet. (Összehasonlításul: Franciaországban csak hat­ra.) Működött ugyan rend­őrség, ha ugyan annak lehet nevezni a poroszlókat és éj­jeli őröket, de szervezett rendbiztosi kar nem volt. Igaz, 1164-ben II. Henrik személyi rendőrséget szerve­zett és a XIV. században már létezett az úgynevezett Korona Titkosszolgálat, ám ez utóbbi a király és a fő­urak biztonságát volt hivat­va védelmezni. Piros frakk, fehér nadrág... Az 1700-as évek derekán, pontosabban 1748-ban, külö­nös módon egy költőt, Hen­Sir Robert Peel ry Fieldinget kérték fel, hogy vállalja el London rendjének biztosítását; s Fielding megalapította a de­tektív intézményt, alkalma­zottjai piros frakkot, fehér nadrágot és cilindert visel­tek. Ám a mai értelembe vett rendőrség megalapítása éppen 150 évvel ezelőtt tör­tént. Sir Robert-Peel akkori belügyminiszter terjesztette a parlament elé a városi rendőrség megalapításáról szóló törvényjavaslatot, amit el is fogadtak. Az a hatszáz ember, aki mustrára ment a Whitehall Place alá, lett a magja a londoni rendőrségnek. Öltö­zetük: vörös frakk, porce­lánnadrág és cilinder; aligha emlékeztethet a mostani rendőri viseletre csupán gombjukon volt látható az apró Police — felírás. A székhely, a Whithell Place — eképpen nem mond sem­mit. Csakhogy a rendőrök inkább a hátsó bejáraton közlekedtek, a Great Scot­land Yard felől. Ez az épü­let a középkorban a skót királyok szálláshelye volt, utolsó lakója Stuart Mária volt. Innen ered a név; skót udvar. S innen vált híres­sé a londoni rendőrség is. Miért hobby a hobby? Az első igazi erőpróbája a Peelereseknek (Sir Robert Peel-ről nevezte így a lon­doni polgárság a rendőrö­ket), az 1832-es nagy sztrájk volt. Később elhagyták ezt a csúfnevet és újabbat ta­láltak ki a leleményes ango­lok. Sir Robert Peelt később többször nevezték ki minisz­terelnöknek, a Robert Bob változatából született a ma is használatos név, a bobby, — az angol rendőr csúf-, vagy beceneve. 1890-ben a rendőrség el­költözött a Westminster Bridge mellé. Ezt az épüle­tet már új Scotland Yard­nak nevezték, csakúgy, mint a legújabb 21 emeletes, 70 méter magas üvegpalotát, amely fél mérföldre a ré­gi épülettől található, s aho­vá 1967-ben költözött át a legendás Scotland Yard. Amikor a városi rendőr­ség létrejött, néhány száz tagot számlált csupán. A bűnügyi osztály, a CID 250 detektívvel dolgozott 1878- ban. Akkor az egész londoni rendőrség létszáma éppen hogy elérte a 2000 főt. A mai állomány 27 ezer. Az új épületben 622 iroda talál­ható, 2 könyvtár, 11 filmla­boratórium, 10 tanácsterem és csak detektívből megkö­zelítőleg háromezer. Tízmil­lió újlenyomatot őriznek, megszámlálhatatlan karto­tékot, komputerizált nyil­vántartást vezetnek, a ren­dőrségi hívószámot a 999-et naponta félmillióan hívják fel. Komputerizált nyomozás Sokan, még londoniak is úgy hiszik, hogy a Scotland Yard Anglia rendőrsége. Holott csak Londoné, a fő­városé. Még így sem pontos. A City ugyanis, az egynégy- zetmérföldnyi terület, köz­vetlenül a mindenkori ural­kodó igazgatása alá tartozik. Az eltelt 150 esztendő alatt a rendőrség sokat fejlődött. A mai detektívek nem tol­vaj lépésekkel siklanak a bűnözők után. A mikrosz­kóp, a vegyi technika és a komputer lett a mai nyo­mozó legfontosabb segítőtár­sa. _ Angliában hatalmas ün­nepségsorozattal emlékeztek meg a 150 éves rendőrség­ről, amely Sir Robert út­mutatása szerint alakult és voltaképpen a világ vala­mennyi rendőrségének az öregapja. Szeptember 29-ét országos rendőrnappá nyilvánították. A híres rendőrségi múzeum­ban kiállítást rendeztek, az eltelt másfél évszázad híres eseteiből, megtalálható a legendás repülő-brigád, a kerékpáros-osztag felszerelé­se és állítólag még Hasfel- metsző Jack néhány szemé­lyes holmija is. Schiffer Ferenc Rendőr-brigád a múlt század 50-es éveiből A könyv őrültjei A túlzás mindenben • megbosszulja magát, a leg­szebb érzést, a legneme­sebb elgondolást is visszá­jára fordíthatja. így.van ez a könyvgyűjtőkkel, biblio­filekkel is. Ha a könyv­gyűjtésre fordított anyagi áldozat túlzott, ha köny­vekkel való foglalkozás meghalad bizonyos határt, a bibliofilből bibliomán, könyvőrült lesz. A kettő közti határt néha nem könnyű megvonni. Aldus Manutiust, az 1515-ben el­hunyt híres nyomdászt pél­dául nem lehet bibliomán- nak nevezni, jóllehet néha annyi könyvet vásárolt, hogy teljesen eladósodott és még háztartása elemi kiadásaira is alig jutott pénz. Viszont Urceus An­tonius, a XV. század végén könyvtára tűzvész áldozata lett, bánatában eszét veszt­ve, félőrülten bolyongott hetekig az erdőkben. Dühödt könyvfelhalmozók A bibliománókat már 1494-ben szellemesen gú­nyolta ki Sebastian Brant. A Bolondok hajója című szatí­rájában bemutatja az eszte­len könyvgyűjtőt, aki latin nyelvű könyveit sohasem ol­vassa, nem is tudja olvasni, mégis gondosan vigyáz rá, mindennap órák hosszat po- rolgatja, rendezgeti. Az élet egyes kirívó esetei azonban Brant szatírájánál sokkal torzabb képeket mu­tatnak. Ilyen volt a Richard Heber (1773—1833) nevű an­gol tőkepénzes. Ez a dühödt könywásárló állandóan az árverési csarnokokat, antik­váriumokat látogatta és meg­vásárolt minden ritkaságot, amihez csak hozzáférhetett, így is kevesellte beszerzéseit, s ezért ügynököket alkalma­zott, akik külföldi piacokon hajtották fel számára a rit­kaságokat. Londonban, Ox- fordban, Amszterdamban, Brüsszelben, Párizsban háza­kat bérelt, s ezeket könyvek­kel töltötte meg. Gyűjtemé­nyének még csak megközelí­tő nagyságát sem ismerjük, volt, aki félmillió kötetre be­csülte. Heber sohasem olva­sott könyveiből, de még csak nem is rendezte őket, mint a Bolondok hajójának utasa, megelégedett a birtoklás puszta tényével. Heber az ártatlan biblio­A bibliománoknak van egy — szerencsére kicsi — cso­portja, amely teljes erkölcsi beszámíthatatlanságban szen­ved. Don Vincente a tarragoniai Poblet kolostorban élt. Ami­kor Bourbon Krisztina ural­ma alatt felprédálták a ko­lostor könyvtárát, ebből sok kötetet megszerzett magának. Zsákmányából Barcelonában antikváriumot nyitott. A kis- értékű könyveket eladogatta, s ebből tengette szegényesen életét. Ritkaságot csak olyan­kor bocsátott áruba, amikor az éhség kényszerítette erre. Ilyenkor azonban a vevőt utólag megölte és visszasze­rezte a könyvet. Kilenc gyil­kosságot követett el ilyen mó­don. 1836-ban árverésen, egy unikumnak tartott, 1492-ben Valenciában megjelent nyom­tatványra licitált, de egy idő­sebb antikvárius többet ígért érte. Don Vincente az árve­Veszedelmes a könyvőrül­teknek egy különleges cso­portja a könyvcsonkítók. Akadt köztük olyan, aki kéz­zel festett iniciálékat gyűj­tött, természetesen úgy, hogy kivagdosta ezeket az ezreket érő kódexekből. John Bagford (1657—1716) ismert régész, könyvtörténe­ti szakértő a címlapokat szedte ki a hozzákerült könyvekből. Zsákmányát azután korok, stílusok szerint csoportosította és — mint rendes ember — be is köttet­te. Gyűjteménye, amely ké­sőbb a British Museumba került, száz kötetből áll, kö­tetenként átlag kétszáz cím­lappal. Ez azt jelenti, hogy hozzávetőlegesen húszezer könyvet csonkított meg. mának közé tartozott. Saját pénzét költötte, és halála után könyvei vagy nyilvános könyvtárak tulajdonába ke­rültek, vagy olyan gyűjtők birtokába jutottak, akik ol­vasták is őket. résen különösen viselkedett, szinte az önkívületig izgatott lett. Két nappal később meg­fojtotta az öreg könyvkeres­kedőt és ellopta az unikumot. Ez lett a veszte. Hiába pró­bált az üzlet felgyújtásával minden nyomot eltüntetni, egy véletlen révén megtalál­ták nála az ellopott könyvet és az igazságszolgáltatás ke­zébe került. A tárgyaláson bevallotta gyilkosságait, de megbánást nem mutatott. Ügy érezte, joga volt az eladott ritkasá­gok visszaszerzésére, még bűntett árán is. Az elmehá­borodott csak akkor tört meg, amikor megtudta, hogy a va­lenciai nyomtatvány nem unikum. Nem érdekelte a ki­szabott halálbüntetés, csak azt hajtogatta eszelősen: „Az én példányom nem unikum. Az én példányom nem uni­kum!” A hazai könyvtörténet — szerencsére — nem ismer az említettekhez hasonló foiblio- mánt. Könyvcsonkítók ugyan szép számmal akadnak, még tudományos könyvtáraink ol­vasói közt is, de őket nem a „könyvszeretet” vezérli, ha­nem praktikus cél: szüksé­gük van egy-egy cikkre, sta­tisztikai táblázatra, könyv- fejezetre, de lusták lemásol­ni, inkább kivágják az őket érdeklő részt folyóiratokból, könyvekből. Talán még nagyobb azok­nak a könyvbarátoknak nem nevezhető „könyvbarátok­nak” a száma, akik gyűjte­ményeiket kölcsönvett, de soha vissza nem adott mű­vekkel gyarapítják. Vértesy Miklós Gyilkos könyvörült Könyvcsonkítók

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents