Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-06 / 4. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. január 6~ GAZDASÁGI------__________FIGYELŐ T ermeléskorszertisités a BVM szolnoki gyárában Világszínvonalon korszerű födémpanelek Az ország legmodernebb vetőmagtisztító üzeme Szolnokon Magyarországon a vetőmagtermesztés, termeltetés, tisztítás és forgalmazás feladatainak mintegy 90 százalékát a Vetőmag- termeltető és Értékesítő Vállalat szervezi, bonyolítja. A vállalat a feladatait az országos központja mellett, 12 területi központjával, két kutató intézetével és 25 vetőmag- tisztító üzemével látja el. 1977-ben Szolnokon, a déli ipartelepen létesült az ország legkorszerűbb vetőmagfeldolgozó üzeme. Évi kapacitása 10 000 tonna készáru előállítására alkalmas. Itt az ipari magtisztítás az egyéb mezőgazdasági eredetű anyagokat feldolgozó iparágakkal egyenrangú, fontos iparággá fejlődött. Magas minőségi követelmények A vetőmagtermesztés mellett feltétlenül szükséges, hogy a termelt magvak kiváló minőségűek és gyommagvaktól mentesek legyenek. Ezt azonban legtöbb esetben csak korszerű vetőmagtisztító gépekkel lehet elérni. Az üzemben meglevő vetőmagtis^tító berendezések ennek a követelménynek magas szinten felelnek meg. A különböző magvak tisztítástechnológiája rendkívül változatos munkát igényel, s — ellentétben más kikészítési vagy előállítási technológiával — nem sablonizál- ható. Egy vetőmagfajtán belül minden áru más-más összetételű lehet. Alig találkozunk két olyan tétellel, amely más termőhelyről származott, de az áru összetétele, gyommagtartalma. egyéb tisztátlansága azonos lenne. A vetőmagszennyező- d.és igen sokféle. Ide tartoznak a vizsgált növény törött, kicsírázott léhaszemei, más kultúrnövények mag- vai. gyommagvak, földdarabkák. szárrészecskék. stb. Ezek a szennyeződések nagymértékben gyomosítanák a növényállományt, ez termés- csökkenéshez, majd fajtaleromláshoz vezetne. Ezen kívül például a föld, rög, kavics, a minőség csökkenése mellett a vetési munkákat is nehezítené. Szükséges tehát a tisztítás, hiszen csak tiszta vetőmaggal biztosítható a pontos vetés és csak így várható egyenletes, jó termésállomány. Az üzemben a gépek vertikális elrendezésűek. A legfelső szinten történik a termelők által behozott nyersáruk felöntése és különböző gépsorokon áthaladva a földszinten már a csomagolásra — fémzárolásra váró készáru található. A vetőmagvakkal szemben támasztott követelmény mind belföldi, mind exportvonatkozásban egyre szigorúbb. E szigorú követelményeknek csak az egyes munkafolyamatokra vonatkozó, műszakilag megalapozott technológiai utasítások kidolgozásával és ezek pontos betartásával lehet megfelelni. Az üzem munkája szezonális jellegű, nagymértékben igazodik a betakarítási és a vetési munkákhoz. A tisztítási munkák szervezésénél a legfontosabb feladat, hogy a vetés idejére rendelkezésre álljon a jó minőségű, fémzárolt vetőmag. Ennek .érdekében a 100 dolgozót foglalkoztató üzem augusztus elejétől február végéig két műszakban üzemel. Dolgozóinkat saját autóbuszunk szállítja a város különböző pontjairól a déli ipartelepre. Kevés a tárolótér Munkaerőgondjainkon a téli hónapokban a beseny- szögi Kossuth Tsz által átengedett dolgozók segítenek. Az egy év alatt „letisztított” áru értéke 100 millió forint. Jelenleg még komoly gondot okoz a vetőmagvak tájolása, mivel csak ötezer tonna fedett raktárral rendelkezünk. Már tervezés alatt van egy újabb ötezer tonnás fedett raktár és egy speciális vetőmagszárító. Ezek megépítésére a következő ötéves tervben kerül sor. * Az export növekedése egyaránt fontos feladat mind a népgazdaságnak, mind a vállalatnak, hisz a nyereség jelentős része az exportteljesítéstől függ. Minden évben növekszik az üzem exportfeladata. Az exportszállítások 90 százaléka vagonokban a maradék 10 százaléka kamionokkal történik. Évente háromezer tonna készárut szállítunk exportra. Az exportunk túlnyomó része, Svájc, NSZK. Olaszország, Ausztria, Franciaország, Szovjetunió, Jugoszlávia felé irányul, de évente váltakozó mennyiség kerül kiszállításra az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia, Bulgária. Belgium, Hollandia és Anglia részére is. Európa szinte minden országából, ezen kívül Irakból, Kubából érkeztek vetőmagos szakemberek üzemünkbe, akik elismerően nyilatkoztak az üzemben folyó korszerű vetőmagfeldolgozásról. Nagyarányú vetömagszaporítás A szolnoki üzemben tisztítjuk az országban termelt lucerna-vetőmag 25 százalékát. A lucerna tisztítása mágnesgépeken történik. Ezek a gépek tudják biztosítani az arankamentes készárut. Az aranka a lucernának a legveszedelmesebb élősködő gyommagva, ezért a készáru ebből egyetlen szemet sem tartalmazhat. Többszöri ellenőrzés után csak az arankamentesnek bizonyult készáru fémzárolható, forgalmazható. Az idén a kedvezőtlen időjárás ellenére 700 tonna a felvásárolt lucerna nyersáru mennyisége, ebből december 31-ig 500 tonna fel? dolg'ozásra is került. Az üzem munkája a távlatokra is biztosítva van. hisz Szolnok megye ökológiai adottságainál fogva hagyományos vetőmagtermesztési körzet. A vetőmagtermő terület a mezőgazdasági művelés alatt álló terület 10 százalékát teszi ki. ilyen nagy arányú vetőmagszaporítás az ország más területén nem folyik. Bakos István üzemvezető Az MSZMP X. kongresz- szusa az építőanyagipar gyors ütemű fejlesztésére hozott határozatot, a XI. kongresszus pedig célul tűzte ki és feladatként jelölte még a gazdasági szerkezet korszerűsítését a gazdaságtalan termelés felszámolását, amely természetesen kihat az építőanyagiparra is. Ennek az alapvető célkitűzésnek a megvalósítása érdekében dolgozta ki a Beton- és Vasbetonipari Művek a termelési szerkezetének átalakítását célzó és jövőbeni működési feltételeit meghatározó fejlesztési tervét. E fejlesztési tervben fogalmazta meg a szolnoki gyár gazdaságtalan termelésének felszámolását, termelésszerkezetének korszerűsítését is. Ennek megvalósítását a fejlesztési program az amerikai SPAN-DECK INC cégtől vásárolt licenc alapján gyártható, feszített födémpanelek gyárba történő telepítésében jelölte meg. A fejlesztés célkitűzéseiről, a beruházás alakulásáról, megvalósításáról e helyen már több esetben adtunk tájékoztatást. Cikkünkben — a teljesség igénye nélkül — a fejlesztés eredményeinek bemutatására teszünk kísérletet. A közel 130 millió forintot érő beruházás megvalósítása 1976. január 3-án vette kezdetét, és 1977. június 30-án fejeződött be. (Az előkészítéssel együtt — beleértve a licenc szerződés megkötésének időtartamát is — a megvalósulás időtartama alig haladta meg a 2,5 évet!) A SPAN-DECK rendszerű födémpanel gyártóberendezés, a hozzá tartozó finn felsőpályás betonszállító rendszerrel együtt már az üzembehelyezés évében 17 ezer négyzetméter „nagy fesztávú, takaréküreges, alul-felül-sík vakolatot nem igénylő, födémpanelt” adott a népgazdaságnak. 1978-ban 81 ezer négyzetméter, 1979- ben pedig 130 ezer négyzet- méter födémpanel gyártására és értékesítésére került sor. A megvalósult beruházás népgazdasági szemléletű vállalati gazdaságosságát a Előnyős tulajdonságok Minden harmadik vágósertés: Kfl-HYB A KA-HYB, teljes néven: Kaposvári Hibridsertés — ma már hosszú múlttal rendelkezik. Tizenhét évvel ezelőtt. a Kaposvári Mező- gazdasági Főiskola tudományos kutatómunkája eredményeként jött létre az első magyarországi hibridsertés, amely 1973 óta államilag elismert hibrid. A KA- HYB sertés tenyésztésére, széles körű elterjesztésére, továbbá a tenyészsertések forgalmazására jött létre 1968-ban a KA-HYB vállalkozás, mely 1979. január 1. óta mint vállalat működik. Ez év október 1-től sertéshústermelési rendszer. A rendszer tevékenysége — céljának és alapvető feladatának megfelelően — kiterjed a genetikai módszerek továbbfejlesztésére és a résztvevő üzemekben a tenyésztési, a takarmányozási, a tartástechnológiai, az állategészségügyi, valamint a végtermék-hasznosítási tevékenység irányítására, szervezésére és ellenőrzésére. Jelenleg az országban 200 mezőgazdasági nagyüzem 258 sertéstelepén 93 ezer kocától évente 1,55 millió hízottsertést állítanak elő. .Ez azt jelenti, hogy a nagyüzemek által országosan előállított minden harmadik vágósertés KA-HYB. A KA-HYB sertés eddig elért teljesítményét és nemzetközi elismerését fémjelzik a következő díjak: 1971-ben az Újvidéki Mező- gazdasági Kiállításon aranyérem, az 1975-ös OMÉK-en aranyérem és termelési nagydíj, 1978-ban a Frankfurti Nemzetközi Mezőgazdasági Kiállításon tenyésztési nagydíj és még ugyanebben az évben a Nyitrai Mezőgazdasági Kiállításon „Aranysarló” díj. A táblázaton a hagyományos tenyésztési módszer és a KA-HYB folytatható hibridizációs módszer összehasonlítását látjuk. megnevezés egység tenyésztési módszer hagyományos KA-HYB I kocalétszám db 1000 1000 évi kocakiesés % 30 30 db 300 300 pótlásra beállítandó kocalétszám db 330 330 pótlásként beállított koca költsége Ft/db 4500 2800 kocautánpótlás évi költsége e/Ft 1485 924 különbözet Ft 561.000 KA-HYB Ft. a javára A megye sertéstartó mezőgazdasági üzemeiben a szakemberek hamar felismerték a hibridben rejlő lehetőségeket, így ma már 18 termelőszövetkezet és egy állami gazdaság összesen 31 telepén tartják ezt a sertést 8300 évi átlagos kocalétszámmal. Ez a. megyei kocaállomány 33 százaléka. A TESZÖV 1978—1979-es sertéshústarmelési versenyében a legfontosabb gazdasági mutatókat értékelve, mindkét kategóriában (hagyományos és szakosított telepek kategóriájában) KA- HYB sertéssel nyerték el az első díjat. A szakosított telepek ko'zül a tiszaföldvári Lenin Tsz, hagyományos telepeknél pedig a kunszentmártoni Körösmenti Tsz lett az első. 1979. első félévének fontosabb mutatói a Szolnok megyei KA-HYB telepek átlagában a következők voltak. fialási átlag 9,34% elhullás 10,36% vemhesülés 66,6° „ kocakiesés 28,6% 1 kg súlygyarapodáshoz felhasznált abrak — hizlalás alatt 3,92 kg — telepi összes 4,13 kg Bár ezek a számok az országos átlagnál jobbak, az elért eredményekkel nem lehetünk elégedettek, mert a környezeti feltételek javításával a KA-HYB sertés genetikai képességei sokkal jobban kiaknázhatóak lennének, biztonságos és magas jövedelmet eredményezve. Sándor András KA-HYB szaktanácsadó Gyémántbetétes fürésitárcsával darabolják a kívánt méretre a 82 méter hosszú feszített betonpanelt. Fotó: Köhidl közismert „D” mutatóval számoltuk ki. A mutató értéke azt fejezi ki, hogy a beruházás ráfordításai az egységesen megválasztott időhorizonton belül (15 év) hányszor térülnek meg a képződő társadalmi tiszta jövedelemből. A „D” mutató értéke 2,27 volt. Ez az érték gyakorlatilag azt jelenti, hogy a beruházás 15 év alatt megközelítően 2,3- szer. azaz 6,5 év alatt térül meg, s úgy gondoljuk,, hogy ez igen kedvező. A már üzemszerűen gyártott termék a műszaki paraméterek alapján világ- színvonalon korszerű. Korszerűségét az elnevezése is tükrözi, ugyanis vakolatot nem igényel. Ez gyakorlatilag az építőipari munkahelyeken jelent munkaidőmegtakarítást. Az építőipari költségszámítási normák alapján számítva a gyártási kapacitás figyelembevételével ez évente megközelítően 62 ezer szakmunkás és 28 ezer segédmunkás munkaóra-megtakarítást tesz lehetővé a mennyezetvakolás elmaradása következtében. Az alul-felül sík felületek és a termék magassági méretei (27 illetve 37 cm) a padlóburkolat alatti alja- zatbeton készítését teszik feleslegessé. Elegendő pár centiméteres kiegyenlítő habarcs, elsősorban a- beemelő fülek eltávolításával keletkező rések kiegyenlítésére. Ez — ismételten az építőipari munkahelyeken — közel húszezer szakmunkás és 24 ezer segédmunkás munkaóra megtakarítást eredményezhet a bedolgozás és a helyszíni betonkeverés szükségtelenné válása következtében. Kielégítetlen igények A gyár gazdasági tevékenysége, termékszerkezetmódosulása és az ezek kapcsán végrehajtott beruházás hatása már 1978, 1979. évben is érezteti hatását. A gyár termelése — a létszám szinten tartása mellett — az utóbbi három évben jelentős mértékben növekedett. A növekedés döntő többsége a SPAN-DECK termék termelésével függ össze, melynek részaránya az össztermelésen belül 1979-ben megközelíti a 21 százalékot. (Ez idő alatt pedig a gyár egész termelési volumene is mintegy 60 százalékkal növekedett.) Növekvő jövedelmezőség A SPAN-DECK födémpanel előnyei — a műszaki paramétert illetően — a fel- használás során beigazolódtak. Ennek igazolásául elegendő annyi, hogy a rövid időszak alatt igen nagymértékben megnövekedett a termák iránti igény, adott időszakokban azok kielégítését a rendelkezésre álló kapacitás teljes kihasználása sem biztosítja. Gazdasági előnyeit a gyáron belül gyártott, hasonló rendeltetésű körüreges födémpanellel összehasonlítva, az alábbi következtetéseket lehet levonni. — Három műszakos termelés alapulvételével a SPAN-DECK üzemben elért egy fizikai foglalkoztatású dolgozóra jutó termelési érték háromszor magasabb a körüreges födémpanel gyártásánál. — Az SD-27-es födémpanel egységére vetített költségeket figyelembe véve (ez közelebb áll a körüreges födémpanelhez, mint az SD- 37-es) kimutatható, hogy anyagban mintegy 10 százalékos megtakarítás érhető el. Ez a jelenlegi árviszonyok mellett azt jelenti, hogy amíg a körüreges födémpanel -árbevétel arányos nyeresége 2—3 százalék között mozog, addig az SD födémpanelé meghaladja a 13 százalékot. Ez a jövedelmezőségi szint egyben a gyár jövedelmezőségi szintjének a növekedését is jelenti. Ezen rövid, korántsem teljes értékelés is rámutat arra, hogy gazdasági növekedésünk a műszaki-technikai színvonal, a fejlesztés mértékétől függ. A fejlesztés teszi alkalmazkodóképesebbé a gyárat, ezért azt alapvető feladatnak kell tekinteni. Jámbor Ferenc gazdasági gyárigazgató-helyettes Farkas Lajos üzemgazdasági osztályvezető összeállította: dr. Cyénei Márta Megtakarítások az építőiparban
