Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-31 / 25. szám
1980. január 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A kisújszállási Vas-, Fa- és Építőipari Szövetkezet 3-as számú telepén női, férfi- és gyermekcipőkhöz fatalpakat készítenek. Kétmíiszakos termeléssel évente mintegy 180-200 ezer talp kerül az ország cipőipari szövetkezeteibe TISZAFÜREDI TERVEK Szennyvíztelep, többszintes épületek, új óvoda, bölcsőde Ülést tartott a nagyközségi közös tanács Tiszafüreden tegnap a nagyközségi közös tanács tagjai tanácsülésen vitatták meg a járási székhely és Tiszaszölős idei költségvetési és fejlesztési tervét Az ülésen részt vett Nagy Tibor, a tiszafüredi pártbizottság titkára is. A tiszafüredi nagyközségi közös tanács az idén 64 millió 85 ezer forintból gazdálkodhat. Ebből a fejlesztési alap előirányzata 30 millió 38 ezer forint. A tervek szerint tovább városiasodik a járási székhely. Folytatják a többszintes célcsoportos lakásépítkezést. Erre a feladatra jelenleg 3 millió 600 ezer forint áll rendelkezésre, és a legújabb 28 célcsoportos lakás építését az év második felében kezdik. Mivel Tiszafüreden jelenleg 210 lakásigénylőt tartanak nyilván, ez a szám várhatóan jelentősen csökken, ment az OTP százötven, a MÉSZÖV tizenkét lakás átadását ígéri ez- évre. A nagyközség délkeleti részén hamarosan befejeződik a 40 személyes bölcsőde és a 100 személyes óvoda építése. Jó ütemben halad és az idén is folytatódik a település és a kirándulócentrum szennyvíztisztító telepének építése. Az ifjúsági kirándulócentrum tavaly műútital gyarapodott, az idei feladatok között pedig a szennyvízcsatorna kiépítése, valamint a táborhelyek kialakítása szerepel. Jó hír a (kirándulóknak: a strandfürdő ez évi fejlesztésére 3 millió 300 ezer forintot biztosítanak. Tiszafüred 64 kilométer hosszúságú, belterületi úthálózatának jelenleg a fele szilárd burkolatú, és ezek bővítésére, korszerűsítésére az idén 1 millió 300 ezer forintot fordítanák. (A tavaly javasolt útfelújítások közül négy utcában maradt el a korszerűsítés.) A társadalmi munka tervezett értéke az idén 13 millió 500 ezer forint. Ezek egy része környezetvédelmi jellegű: fásítás, parkosítás, útépítés, valamint karbantartás, de jelentősek a felajánlások a gyermekintézmények építéséhez, nyári felújításához is. A vitában hét tanácstag ként szót. Hárman a porta- lanított utak építésének fontosságát, gyorsítását szorgalmazták, de szó volt a pénzügyi és energiatakarékosság jelentőségéről is. Többen kifogásolták az épülő, többszintes, modem lakóházak korszerűtlen fűtési technológiáját. A hozzászólások, a szóbeli kiegészítések elhangzása után a tanácsülés egyhangúlag elfogadta a tiszafüredi nagyközségi közös tanács idei költségvetési, fejlesztési tervét. Az aranygyűrűs kovács Újra sláger a kerékpár Csepel: tizenhat típus, húsz százalékkal növekvő termelés Több csepeli kerékpár kerül az idén az üzletekbe. Eddig, gyakran hiánycikknek számították a különböző típusú, hazai gyártmányú, összecsukható kerékpárok. Most -a Csepel Művek Jármű- és Konfekció Gépgyára, — a kapacitást bővítő beruházások elkészülte után, részben belső átszervezésekkel — a nagy értékű, termelékeny gépek jobb kihasználásával növeli a termelést. Az év végéig mintegy negyedmillió kerékpárt gyártanak a belkereskedelem megrendelésére, 20 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. A hazai igények jobb kielégítésén túl bővül a választók is, a 28-as túratípus mellett több lesz a camping és a hegesztettvázas City biciklikből az üzletekben. A csepeli gyár 15—16 féle kerékpárt gyárt rendszeresén, többségük egy-egy alaptípus változata. Ebben az évben már nagyobb exportmegrendelésük is van, 60 ezer kerékpár kivitelére kötöttek a korábbinál kedvezőbb árakon szerződést. Egyebek között angol, görög, svéd és kanadai cégekkel. Nem egyszerűen foglalkozás volt évszázadokon keresztül, hanem az ipar és a munkáserő jelképe is. Az izzó vasat formáló, kalapácsát biztosan tartó izmos kovács alakja nagyon sok munkásmozgalmi plakáton megtalálható. Művészeket ihletett alkotásra ez a mesterség. A kovácsdinasztiák nagy megbecsülésnek örvendtek falun, városon. Külön kasztot képviseltek az iparosok között is a foglalkozásukra büszke, erős emberek. A nagyipar, a tömegtermelés térhódítása nem kedvezett nekik, legtöbbjük más foglalkozás után nézett. A Hűtőgépgyár szakmunkásai között sokan vannak, akiknek az eredeti foglalkozása kovács, ,de csak egy van. aki nem tágított tanult mesterségétől: Czigány István, az aranygyűrűs kovács. Több mint 25 év alatt szakmunkástanulók százai tanulták tőle az izzó vas tiszteletét, alakításának titkát. Szomorú egy kicsit, hogy a fiatalok csupán két-három hetet töltöttek nála; ennyit ír elő a tanterv ... Egy sem maradt kovács közülük, pedig már kellene az utánpótlás, gyöngülnek az izmok ... A tmk vasszerkezeti mű- 'helyének sarkában — első látásra muzeális értékű szerszámokkal dolgozik Czigány István. Az idő persze nem állt meg. A nagy teljesítményű gép, kalapács sok fáradságtól megkíméli. A kézzel-lábbal hajtott fújtató helyett pedig mindösz- sze egy csap karját kell elmozdítania, és felizzik a tűz. A sokféle fogó, kalapács, lyukasztó között egy . lópatkó is található. Szerencsepatkó, amelyet nemcsak kovácsműhelyben tisztelnek. — hs — Ésszerűbb földhasználat, javuló gazdaságosság j Jó eredmények a nagyüzemek közötti ^ területrendezésben A termőföld, a mezőgazdaság legfontosabb és mással nem pótolható termelőeszköze, fokozott védelme és maradéktalan hasznosítása nép- gazdasági, társadalmi érdek. A XII. pártkongresszusra való felkészülés időszakában indokolt számba venni, hogy a racionálisabb földhasználat megvalósításának részeként, megyénk adottságait kihasználva, a két kongresszus közötti időszakra kidolgozott cselekvési program szellemében milyen eredményeket értünk el a termőföld megóvásában és rendeltetésének nfegfelelő hasznosításéiban? Csak indokolt esetben Országosan az elmúlt években jelentősen mérséklődött a mezőgazdasági termőterület csökkenése. Ezt mutatja, hogy amíg a művelés alól kivett terület 1970 és 1978 között évente átlagosan 10 ezer hektárral, 1978-ban viszont már csak 2240 hektárral növekedett. Szolnok megye azon 11 megye közé sorolható, ahol szintén évről évre nagyobb a foganatjuk a földvédelmi rendelkezéseknek, eredményesen valósulnak meg a megyei és helyi párt-, tanácsi szerveknek azok végrehajtására hozott intézkedései. A kedvező változás egyrészt a különféle — ipari, vízügyi, településfejlesztési — létesítményeket tervező, beruházó vállalatok területigényeinek szigorúbb, következetesebb elbírálásának eredménye is. Kitűnik ez abból, hogy a megyei földhivatal az utóbbi években 54 esetben utasított el megalapozatlan „területkivonási” kérelmet. Ezzel mintegy 750 hektárnyi földterületet mentettek meg a mezőgazdasági termelésnek. A földvédelmet szolgáló jogszabályok szigorúbb érvényesítésének és a társadalmi szemlélet pozitív változásának eredménye: a megyében is számottevően lassult a termőföld csökkenése. Amíg 1971 és 1977 között évente átlagosan 1200 hektárt vontak ki a termelésből, addig 1978-ban és 1979- ben összesen a két év alatt 1200 hektárt. A termőföld csökkenésének lassításával párhuzamosan — az MSZMP XI. kongresszusának határozata alapján — sokirányú állami intézkedés biztosítja, hogy a földhasználók a rendelkezésükre álló területeket a leghatékonyabban műveljék meg, és a kihasználatlanul álló hektárokat alkalmassá tegyék mezőgazdasági termelésre. A mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek gazdaságosabb hasznosításában — az optimális méretű nagyüzemi területek kialakításában — az öt évre meghatározott és az évenkénti megyei cselekvési programokat megvalósítva •— jó eredményeket értek el a Szolnok megyei termelőszövetkezetek, állami gazdaságok. A tavaly- előtti földrendezési jogszabályok érvénybe lépése óta, önkéntes elhatározással mintegy 13 ezer hektár földet — az ország megyéi közül a legtöbbet — cseréltek el egymással és magánszemélyekkel, jelentősen csökkentve ezáltal a termelési költségeket. A megyei intézkedések hatására jelentős az előrelépés a kihasználatlanul álló és kisebb befektetéssel gazdaságos mezőgazdasági termelésre alkalmassá tehető területek hasznosításában. Meggyorsult az elhagyott romos tanyák lebontása és a tanyahelyek művelésbe vétele. A megye tanyatulajdonosai — többségükben nagyüzemek — 1978-ban például 759, tavaly pedig 539 tanyát bontottak le és összesen csaknem félezer hektárnyi elhagyott tanyahelyet hasznosítottak az utóbbi ’ két évben.' A nagyüzemi művelést akadályozó növényi kártevők fertőző gócait rejtő tanyaromok felszámolásán túl 1978-ban és 1979- ben mintegy háromszáz hektár korábban kihasználatlan területet — anyagnyerő helyet — földutat — hasznosítottak újra mezőgazdasági területként a megye termelőszövetkezetei, állami gazdaságai. Csökkenő terület A népgazdaság különböző ágazataiban megvalósuló új létesítmények területigényei miatt a termőterület csökkenésével reálisan hosszabb távon is számolni kell. A mezőgazdaságnak folyamatosan csökkenő területről kell a jövőben is kielégíteni a szaporodó népesség egyre növekvő élelmiszer-ellátását, valamint a népgazdaság számára nélkülözhetetlen exportigényeket. A csökkentés folyamatát azonban továbbra is feltétlenül lassítani kell. Egyrészt el kell érni, hogy a beruházások megvalósításánál — a helyhez kötött létesítmények kivételével -— ne á jó minőségű földeket vonják ki a termelésből, és a feltétlenül szükséges területénél többet ne vegyenek igénybe. Másrészt fokozni kell a kihasználatlanul álló földek termelésbe való visszaállítását, a más célra használt területek, például töltések, útpartok mellékhasznosítását . A tavalyi határszemlék felmérései szerint még. mindig számottevőek a megyében azok a jelenleg erdőként hasznosított, vagy vízügyi, közlekedési célokat szolgáló területek, amelyek távlatilag viszonylag kis költséggel mezőgazdasági termelésbe vonhatók. így 1031 hektár kihasználatlan föld, 574 hektár síkvidéki erdő, 2160 hektár vízügyi létesítmények melletti föld, és mintegy 200 hektár állattartó telepek melletti terület kerülhet művelés alá. A termelési költségek csökkentésének, a nagyteljesítményű erő- és munkagépek hatékonyabb üzemeltetésének jelentős tartalékai rejlenek még a további földcserékben is. Ezért változatlanul szorgalmazandó a mezőgazdasági nagyüzemek közötti, minél kevesebb költséggel a társadalmi érdek alapján megvalósítható, és a felek mindegyikének megfelelő előnyöket biztosító területrendezés. Változatlan a feladat A termőföld imég eredményesebb védelme, ésszerűbb használata érdekében továbbra is tervszerű és következetes munkára van szükség a racionálisabb földhasználat terén — mondta ki a megyei pártbizottság 1979. december 19-i határozata — és megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a vízkárok, különösen a belvízkárok elhárítására, a vetetlen területek csökkentésére. Erősíteni kell tehát azt a társadalmi szemléletet, mely elősegíti, hogy a mezőgazda- sági nagyüzemek és a kistermelők egyaránt minden talpalatnyi földet a rendeltetésének megfelelően, a jó gazda gondosságával — hatékonyan hasznosítsanak. Temesközy Ferenc Magyar seyílséggel Megkezdték a tornacipőgyártást Vietnamban Annak idején hírül adtuk, hogy államközi megállapodás alapján magyar szakemberek közreműködésével, korszerű technológiával felszerelt cipőgyár létesül Vietnamban. A Tisza Cipőgyárban 1978-ban és ’79-ben több csoport vietnami, leendő cipőipari szakmunkás tanulta a szakmát, hogy avatott kezű mestere legyen az új gépeknek, egyben továbbadhassa az új gyár dolgozóinak a tudnivalókat. Bár még mostoha körülmények között, de az elmúlt év utolsó hónapjaiban megkezdődött a termelés, és év végéig 244 ezer tornacipő került le a szalagokról. Az elmúlt hetekben magyar delegáció utazott Vietnamba, ahol a további együttműködés módjait egyeztették a távolkeleti ország minisztériumi szaktárcájának képviselőivel. A szalagszerű gyártás következményei szerint, fázisokra bontva készülnek a mezőtúri Agyagipari Szövetkezet cserépedényei. Képünkön a máz felhordásának művelete látható
