Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-30 / 24. szám
*1980. január 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ezer ha tszáz modell a polcokon Vevők voltak az eladók — Szép -ez az oldalfűzős félcipő, karácsonyra, szilveszterre jó is lenne, csak lila helyett fekete színben kellene! — Azt a kosztümcipőt — valamivel alacsonyabb sarokkal — szívesen venném! Ezeket, és az ehhez hasonló mondatokat nem valamelyik szolnoki cipőboltban hallottuk, habár a cipővásárlók mindannyian Szolnok megyeiek voltak. Ám egy- egy fazonból ezer-kétezer párt jelöltek meg vásárlan- dó mennyiségként — ami nem a hétköznapi vételekre jellemző. A Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat és két megyénkbeli áfész szakemberei tegnap cipőbörzén vettek részt. A MABÉ- QSZ budapesti székházában ezerhatszáz modellt mutattak be a gyártó és a nagykereskedelmi vállalatok, — azokat, amelyeket az év őszén, telén látnának majd szívesen a vásárlók lábán. A központi beszerzésű vállalatok a Skála-coop, a Corzó, a Centrum, a Fővárosi Cipőbolt, a Dunántúli és a Tiszántúli Cipőkereskedelmi Vállalat a kiskereskedők igényeit méri fel a többnapos árubemutatón. Az igényeket összesítve ülnek tárgyalóasztalhoz a jövő héten a gyártókkal, hogy az előállítás szempontjait is figyelembe véve rendeljék meg következő lábbelinket. A főbb törekvéseket, várható irányzatokat is felmutatja a börze. Szebbek például az eddigieknél a műbőr cipők — talán azért is, mert dotációjuk megszűnt, áruk mindinkább közelit a valódi bőrtermékek áraihoz. A valódi bőrben vezet a velúr — a kiállított cipők 40 százaléka ilyen. Bár a vásárlók egy része idegenkedik még a velúrcipőktől, tisztíthatóságban, vízállóságban nincs különösebb eltérés a fényes kivitelű bőrhöz képest. Továbbra is divatos, és egyre szebb lesz a női bokacipő — ezeknek is jórésze hasított bőr. A férficipők orra egyre hegyesedik. Viszonylag szerény volt a csizmakínálat. Megjelent viszont a Sabaria polcain az eddig csak külföldről hozott „melegedő csizma”, amely vízhatlan, térdig prémmel bélelték; a téli túrákon tesz majd jó szolgálatot. A Tisza Cipőgyár posztó- cipőiből még többet is vennének a nyugdíjasok. A gyár újdonsága, a piros, apró virágmintás kismamacipő is sikerre számíthat. Szép, strapabíró gyermekcipőket is láttunk, de a megyénkben keresett színes gyermek- és női gumicsizmákat továbbra is hiányolni fogjuk. Mint megtudtuk, ezeket nálunk nem gyártják, a Romániából és Csehszlovákiából érkező mennyiség pedig kevés. A hasznos bemutatón még egy apróság okozott hiányérzetet: megyénk nyolc meghívott fogyasztási szövetkezetéből csak a karcagiak és a kunhegyesiek képviselőjével találkoztunk. K. I. Ötheti részesedést fizettek Zárszámadás a jászfényszarui Béke Tsz-ben Tegnap délelőtt tartotta zárszámadó közgyűlését a jászfényszarui Béke Termelőszövetkezet kollektívája. Csikós Ferenc elnök az elmúlt év eredményeit ismertetve elmondta, hogy a gazdaság 120 millió forintos árbevételi tervét ötmillió forinttal túlteljesítette, és az egy évvel ezelőtti előirányzottnál egymillióval kevesebbet, 105 millió forintot költött. Ennek ellenére a vártnál négymillió forinttal kevesebb, 9,4 millió forint nyereséget értek el. A jövedelmezőség kedvezőtlen változása több Fényezővel magyarázható. A tavasszal kifagyott őszi búza helyett vetett árpa jelentősen növelte a termelés költségeit, a termésből származó árbevétel azonban nem növekedett a hiánnyal arányosan. Drágább lett a kertészeti termelés is, mert a szövetkezet — jelentős hozam- növekedésre számítva — a szokásosnál több műtrágyát és növényvédőszert használt fel ebben az ágazatban. A kedvezőtlen időjárás miatt azonban a növények (a paprika, a paradicsom és a dinnye) nem hasznosították kellő hatékonysággal a vegyszereket, így lényegesen kisebb mértékben nőtt a termelés. A tervezettnél ebben az ágazatban is 2,5 millió forinttal kevesebb bevételhez jutottak. A várható nehézségek első jeleire azonnal reagáltak a gazdaságban. Termelési készleteik felülvizsgálása után úgy döntöttek, hogy a fölöslegesen raktározott anyagok • felhasználásával csökkentik évi kiadásaikat. Kiadásaikat mérsékelték azzal is, hogy az év közepe után az állattenyésztés részére már nem tápot vásároltak, hanem koncentrátu- mokat, és ezt keverték saját termelésű abrakkal. A tervezettnél közel 180 százalékkal nagyobb lucemahozam és az igen gazdaságosan megszárított termés is segített a bevételhiány ellensúlyozásában. Sertés- és marhahúsból is többet értékesítettek az előző évinél, A tagság évi jövedelme tavaly 50 ezer 213 forintról 53 ezer 120 forintra nőtt. A tegnapi zárszámadás után ötheti munkadíjnak megfelelő évvégi részesedést osztottak szét Jászfényszarun. BEDOLGOZÓK Torontáli és perzsaszőnyegek, hímzett női blúzok, gyermekruhák, bébikelengyék és finom csipkézetű kézimunkák belföldi értékesítésre és exportra. Évente 37 millió forint termelési érték, amelyet a jászárokszállási Hímző- és Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet 840 dolgozója állít elő. Mit jelent a háziipari szövetkezet adta otthoni munkalehetőség a csaknem 700 bedolgozónak: nyugdíjasoknak, idős és fiatalasszonyoknak, kisgyermekes édesanyáknak? André Lászlóné több éve bedolgozó a háziipari szövetkezetben. Jászárokszállá- son, Széchenyi úti lakásában a háziasszonyi teendők ellátása mellett cakkozással keresi meg az évi 18—20 ezer forintot. — Édesanyám 70 esztendős, jól tartja magát, mégse hagynám szívesen egyedül. Én se bírom a nehéz munkát, a percekre megszabott jövést-menést, a ház körül se fogy ki soha á tennivaló. Ezért jó ez a bedolgozói rendszer. Szép is, amit csinálok, kézügyességet kíván. Itt ugyan nem néznek mindig a körmünkre, épp ezért pontos munkát követel a becsület, hiszen termékeink viszik el hírünket a világba. Muhari Józsefné három Szőnyegek, ruhák, hímzések készítői gyermeke közül a nagyobbik kilenc esztendős, egyik kislánya 6 éves, a kisebbik februárban lesz 2 éves. — Nagyon sok idő rámegy a napból arra, hogy rendben tartsam őket, segítsek a tanulásban, játsszam velük, és még ott vannak a háziasszonyi teendők. Minden rám vár, mert férjem kora reggel kezdi a munkát, ami sokszor késő estig tart. Mit jelentenek a szövetkezet számára a bedolgozók, erről Szarka János, a szövetkezet főkönyvelője beszél: Szövetkezetünk megalakulása óta számít rájuk, nélkülük nem tudnánk megoldani feladatainkat. Eleinte helybeliek vállalták az otthoni munkát, később — ahogy szaporodtak a megrendelések — kiterjesztettük a hálózatot. Ma vannak bedolgozóink Jászapátiban, Jászszentandráson, Jászla- dányban, Jászdózsán, Jász- jákóhalmán, még Viszne- ken is. Megjegyezte még: azért is előnyös a bedolgozói munka — a kisgyermekes édesanyák esetében — mert csökkenti az óvodai, bölcsődei zsúfoltságot. Olyan településeken, ahol sok bedolgozót foglalkoztatnak, részleg- vezető van, ő adja ki, és veszi át a munkát, megtartja a szükséges tanfolyamokat olyankor, amikor átállás van; például a magyarmintás hímzésről az újból divatos, a tőkés piacon keresett finom fehér hímzésre, a Jászságban hagyományos toledóra. A bedolgozóknak világítási, fűtési díjat, akik saját gépükön dolgoznak, azoknak géphasználati díjat fizetnek. Ilyen címen 1979-ben több mint 160 ezer forintot fizetett ki a szövetkezet. Ösztönzi a bedolgozói munkavállalást a Munkaügyi Minisztériumnak a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben kiadott rendelkezése, amely, amellett, hogy egyértelműen szabályozza a munkavállaló jogait és kötelességeit, olyan kedvezményt biztosít, hogy a bedolgozó — ha előző évi keresete eléri a 6 ezer forintot — 12 napi alapszabadságra jogosult. Az elmúlt évben ezekre a költségekre 240 ezer forintot fordított a háziipari szövetkezet. I. A. Mérlegen az elmúlt öt esztendő Összevont párttaggyülésekröl, küldöttértekezletről jelentjük Ezekben a napokban tartották meg a megye üzemeiben, vállalatainál, intézményeiben, termelőszövetkezeteiben, a községekben a pártvezetőségeket újjáválasztó taggyűléseket, illetve küldöttértekezleteket. Ellátogattunk néhány taggyűlésre, küldöttértekezletre, hogy hírt adjunk arról, hogy a párttagság hogyan értékeli üzemének, vállalatának gazdálkodását, hogyan vélekednek községük fejlődéséről, a pártélet különböző kérdéseiről, saját pártszervezetük munkájáról. Nyugodt, alkotó légkör Az elmúlt hét végén tartotta összevont ‘'taggyűlését a DATE mezőtúri Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Karának pártszervezete. A pártveZetőség beszámolóját dr. Ferenczy József titkár terjesztette a taggyűlés elé. Többek között szólt arról, hogy az elmúlt öt esztendő volt valójában az az időszak, amely a főiskolai kar fejlesztési, fejlődési programjának jellemző jegyeit és törekvéseit kibontakoztatta, és dinamikus fejlődést indított el. Kiemelte: a kar ma már ismert és megbecsült „tagja” a hazai felső- oktatás szakintézményeinek. Falai között korszerű szakmai ismerettel, szilárd marxista—leninista világnézettel, szocialista kultúrával; közéleti aktivitással és közösségi szemlélettel gazdagodhatnak az agrárgépésizefi pályát választó fiatalok. Egyre tartalmasabb, színesebb az intézmény szakmai, politikai, társadalmi munkája. Mindez természetesen csak fegyelmezett munkahelyi feltételek között, egymást segítő, bátorító — szükség szerint bíráló —, a' kölcsönös bizalmat erősítő légikörben jöhetett létre. Szólt arról; hogy az elmúlt időszakban a legfőbb törekvés a képző és nevelő munka egységének és tartalmi módszertani korszerűsítésének a fejlesztése, a folyamatos tanulmányi munka, a reális követelményszint biztosítása, az önálló kezdeményező készség, a közéleti- ség, a közösségi gondolkodás és cselekvés kibontakoztatása — egyszóval a párt oktatáspolitikai irányelveiben foglaltak végrehajtása volt. A beszámoló megállapította, hogy jelentős mértékben fejlődött a főiskola tanüzeme. Erősödött a karral kialakított egysége. Javult a gyakorlati oktatás színvonala is. Nőtt a dolgozók életszínvonala, sokat javult a kádermunka, gyarapodott a kari oktató, nevelő munkát segítő feltételek rendszere, nyugodt, konstruktív, alkotó légkör uralkodik a főiskolán. A vitában felszólalók többsége kiemelte, hogy a tervszerű irányításnak megfelelően fejlődik a szervezeti élet, tartalmas az agitációs és propagandamunka, nagy az érdeklődés a politikai képzés és továbbképzés iránt. Említették néhányan, hogy a pártszervezet fontos feladatának tekintette a társadalmi és tömegszervezetek — különösen a KISZ — munkájának segítését, irányítását, ellenőrzését. A taggyűlés úgy összegezte az elmúlt öt év munkája; — amelyet a városi párt-végrehajtóbizottság véleménye, minősítése is megerősített —, hogy a főiskolai kar pártszervezete a felsőbb pártszervek határozatainak és állásfoglalásainak megfelelően dolgozott. A -taggyűlés záróakkordjaként megválasztották a küldötteket a városi pártértekezletre, majd a pártvezetőséget. amelynek új -titkára Győrti György lett. A párttagok példamutatása A Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat párt- szervezetének kommunistái hétfőn megtartották összevont taggyűlésüket. Az üzemi pártvezetőség beszámolóját Nagy Miklós párttitkár ismertette. A beszámoló és az azt követő vita, is tükrözte, hogy a vállalatnál szervezett és céltudatos volt a politikai munka. Ezt mutatják az elért eredmények is. Az összevont taggyűlésen sok szó esett a vállalat gazdasági-építő munkájáról. Az- utóbbi öt esztendőben javultak a munkakörülmények, jobb lett a dolgozók szociális helyzete. Emelkedett a termelés, -több új létesítménnyel gyarapodtak. Az árbevétel az V. ötéves terv első évében 158 millió forint volt, tavaly elérte a 277 milliót. Emelkedett az egy dolgozóra jutó termelési érték: 1975-ben 220 ezer forint volt, tavaly 241 ezer. A bérszínvonal is javult. Az állóeszközök értéke jelenleg 1,9 milliárd forint. Az elmúlt években 64 millió forintért vásároltak gépeket. A beszámoló szólt azokról az eredményekről; amelyek a vállalat életében különösen nagy jelentőségűek voltak. A számítóközpont elkészülésével megszűnt a vízdíjszámlázás nehéz és időigényes munkája, és véget ért a mérhetetlen túlórázások időszaka is. Nagy gondot okozott az új vízmérők felszerelése, pótlása. (Az elmúlt négy esztendőben már mintegy 45 ezer mérő- készüléket, szereltek fel.) Ennek a munkának is az utolsó fázisálhoz érkeztek. A beszámolót követő vitában elhangzott, hogy a vállalat eredményei azt igazolják, a párttagok példamutatása jó hatással volt a oár- tonkívüliekre. Ez a példamutatás a jövőben sem csökken — állapította meg a taggyűlés. A partéiét különböző területeit is alaposan mérlegelték a vállalat kommunistái. Jól alakult a politikai képzés, az érdeklődés egyre nagyobb. Elmondták a felszólalók, hogy a tömegszervezetek pártirányítása kielégítő, jó kapcsolata van az üzemi pártszervezetnek a KlSZ-szervezet- tel és a szakszervezettel is. Segítik egymás munkáját, kikérik egymás véleményét, minden fontos döntés előtt. Elhangzott egy javaslat: a pártvezetőség támaszkodjon bátrabban a KlSZ-szervezet- re a párttaggá nevelő munkában. Felvetődött azonban, hogy az üzemi pártvezetőség nem kellőképpen foglalkozik a vidéki üzemvezetőségeken dolgozó kommunistákkal, pedig a vállalat az elért eredményeit nekik is köszönheti. Ezen az elkövetkezendő hónapokban, években változtatni kell. Az összevont taggyűlésen elhangzottak — beleértve a városi párt-végrehajtóbizottság elismerő hangú értékelését a vállalat pártéletéről — arról vallanak, hogv az ott dolgozó kommunisták — és a pártonikívüliek is — fegyelmezetten, becsülettel dolgoztak. Az üzemi pártvezetőség titkára ismét Nagy Miklós lett. Megválasztották a küldötteket is, akik a vállalatot a városi pártértekezleten képviselni fogják. Visszanyerni a hírnevet Hétfőn délelőtt küldöttértekezletet tartottak a jászbol- dogházi községi pártvezetőségnél, ahol megjelent Székely Tibor, a rnegyei pártbizottság osztályvezető-helyettese és Nyikos János, a járási pártbizottság titkára. A községi pártvezetőség beszámolóját Varga István, a községi pártvezetőség titkára ismertette. A vezetőség beszámolójából, a járási pártbizottság. értékeléséből és a hozzászólásokból, egyaránt az csendült ki, hogy a jászból dogházi régi pártvezetőség munkája az utóbbi öt évben' tervszerű, célirányos, színvonalas, a politikai szükségleteknek megfelelő volt. Jól irányította az alapszervezeteket. Helyesen ismerte fel, hogy a politikai feladatok megoldása elsősorban az alapszervezeteken múlik. A pártszervezet munkája eredményéként a politikai aktivitás az egész községben fokozódott. Egyszóval jó hajtóerőnek bizonyult a helyi kommunista közösség. Mindennek több kézzelfogható jele van — így például az, hogy a község gazdasági egységei teljesítették az ötödik ötéves terv rájuk vonatkozó időarányos részét. A jó gazdasági eredmények — köztük az, hogy a termelőszövetkezet közös vagyona már 220 millió forint értékű — egyértelműen elismerése mellett úgy foglalt állást a küldöttértekezlet, hogy a közös gazdaságban nem szabad megelégedni azzal, hogy túljutottak a ko- rébibi nehézségeken, azon kell munkálkodni, hogy a tsz visszanyerje országos jó hírét. A pártélet különböző területeit részletesen elemezte a küldöttértekezlet. Aláhúzta a párttagok rendszeres informálásának fontosságát. Megállapította, hogy a párt- építésben figyelemre méltó — ha nem is kellő mértékű előrehaladást értek el. Az öt év alatt felvett huszonhárom új párttag többsége fizikai munkás, kétharmaduk fiatal és sok köztük a nő. A kongresszusi irányelvekben foglaltakkal egyetértett a küldöttértekezlet. Kifejezte azt az álláspontját, hogy ha saját munkaterületén mindenki becsülettel helytáll, az irányelvekben megfogalmazott célok elérhetők. A küldöttértekezlet második napirendi pontjaként megválasztották a községi pártvezetőséget és a küldötteket a felsőbb pártszerv értekezletére. A községi pántvezetőség titkára ismét Varga István lett. Szekeres Edit — Simon Béla
