Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-30 / 24. szám

*1980. január 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ezer ha tszáz modell a polcokon Vevők voltak az eladók — Szép -ez az oldalfűzős félcipő, karácsonyra, szil­veszterre jó is lenne, csak lila helyett fekete színben kellene! — Azt a kosztümcipőt — valamivel alacsonyabb sa­rokkal — szívesen venném! Ezeket, és az ehhez hason­ló mondatokat nem valame­lyik szolnoki cipőboltban hallottuk, habár a cipővásár­lók mindannyian Szolnok megyeiek voltak. Ám egy- egy fazonból ezer-kétezer párt jelöltek meg vásárlan- dó mennyiségként — ami nem a hétköznapi vételekre jellemző. A Szolnok megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat és két megyénkbeli áfész szakemberei tegnap cipőbör­zén vettek részt. A MABÉ- QSZ budapesti székházában ezerhatszáz modellt mutat­tak be a gyártó és a nagy­kereskedelmi vállalatok, — azokat, amelyeket az év őszén, telén látnának majd szívesen a vásárlók lábán. A központi beszerzésű vállala­tok a Skála-coop, a Corzó, a Centrum, a Fővárosi Cipő­bolt, a Dunántúli és a Ti­szántúli Cipőkereskedelmi Vállalat a kiskereskedők igényeit méri fel a többna­pos árubemutatón. Az igé­nyeket összesítve ülnek tár­gyalóasztalhoz a jövő héten a gyártókkal, hogy az elő­állítás szempontjait is figye­lembe véve rendeljék meg következő lábbelinket. A főbb törekvéseket, várható irányzatokat is fel­mutatja a börze. Szebbek például az eddigieknél a műbőr cipők — talán azért is, mert dotációjuk meg­szűnt, áruk mindinkább kö­zelit a valódi bőrtermékek áraihoz. A valódi bőrben ve­zet a velúr — a kiállított cipők 40 százaléka ilyen. Bár a vásárlók egy része idegen­kedik még a velúrcipőktől, tisztíthatóságban, vízállóság­ban nincs különösebb eltérés a fényes kivitelű bőrhöz ké­pest. Továbbra is divatos, és egyre szebb lesz a női boka­cipő — ezeknek is jórésze hasított bőr. A férficipők or­ra egyre hegyesedik. Vi­szonylag szerény volt a csiz­makínálat. Megjelent viszont a Sabaria polcain az eddig csak külföldről hozott „me­legedő csizma”, amely víz­hatlan, térdig prémmel bé­lelték; a téli túrákon tesz majd jó szolgálatot. A Tisza Cipőgyár posztó- cipőiből még többet is ven­nének a nyugdíjasok. A gyár újdonsága, a piros, apró vi­rágmintás kismamacipő is sikerre számíthat. Szép, stra­pabíró gyermekcipőket is láttunk, de a megyénkben keresett színes gyermek- és női gumicsizmákat továbbra is hiányolni fogjuk. Mint megtudtuk, ezeket nálunk nem gyártják, a Romániá­ból és Csehszlovákiából ér­kező mennyiség pedig ke­vés. A hasznos bemutatón még egy apróság okozott hiány­érzetet: megyénk nyolc meg­hívott fogyasztási szövetke­zetéből csak a karcagiak és a kunhegyesiek képviselőjé­vel találkoztunk. K. I. Ötheti részesedést fizettek Zárszámadás a jászfényszarui Béke Tsz-ben Tegnap délelőtt tartotta zárszámadó közgyűlését a jászfényszarui Béke Terme­lőszövetkezet kollektívája. Csikós Ferenc elnök az el­múlt év eredményeit ismer­tetve elmondta, hogy a gaz­daság 120 millió forintos ár­bevételi tervét ötmillió fo­rinttal túlteljesítette, és az egy évvel ezelőtti előirány­zottnál egymillióval keve­sebbet, 105 millió forintot költött. Ennek ellenére a vártnál négymillió forinttal kevesebb, 9,4 millió forint nyereséget értek el. A jövedelmezőség kedve­zőtlen változása több Fénye­zővel magyarázható. A ta­vasszal kifagyott őszi búza helyett vetett árpa jelentő­sen növelte a termelés költ­ségeit, a termésből származó árbevétel azonban nem nö­vekedett a hiánnyal arányo­san. Drágább lett a kerté­szeti termelés is, mert a szö­vetkezet — jelentős hozam- növekedésre számítva — a szokásosnál több műtrágyát és növényvédőszert használt fel ebben az ágazatban. A kedvezőtlen időjárás miatt azonban a növények (a pap­rika, a paradicsom és a dinnye) nem hasznosították kellő hatékonysággal a vegy­szereket, így lényegesen ki­sebb mértékben nőtt a ter­melés. A tervezettnél ebben az ágazatban is 2,5 millió forinttal kevesebb bevétel­hez jutottak. A várható nehézségek el­ső jeleire azonnal reagáltak a gazdaságban. Termelési készleteik felülvizsgálása után úgy döntöttek, hogy a fölöslegesen raktározott anyagok • felhasználásával csökkentik évi kiadásaikat. Kiadásaikat mérsékelték az­zal is, hogy az év közepe után az állattenyésztés ré­szére már nem tápot vásá­roltak, hanem koncentrátu- mokat, és ezt keverték saját termelésű abrakkal. A ter­vezettnél közel 180 százalék­kal nagyobb lucemahozam és az igen gazdaságosan megszárított termés is segí­tett a bevételhiány ellensú­lyozásában. Sertés- és mar­hahúsból is többet értékesí­tettek az előző évinél, A tagság évi jövedelme tavaly 50 ezer 213 forintról 53 ezer 120 forintra nőtt. A tegnapi zárszámadás után ötheti munkadíjnak megfe­lelő évvégi részesedést osz­tottak szét Jászfényszarun. BEDOLGOZÓK Torontáli és perzsaszőnye­gek, hímzett női blúzok, gyermekruhák, bébikelen­gyék és finom csipkézetű kézimunkák belföldi értéke­sítésre és exportra. Évente 37 millió forint termelési ér­ték, amelyet a jászárokszál­lási Hímző- és Szőnyegszö­vő Háziipari Szövetkezet 840 dolgozója állít elő. Mit jelent a háziipari szö­vetkezet adta otthoni mun­kalehetőség a csaknem 700 bedolgozónak: nyugdíjasok­nak, idős és fiatalasszonyok­nak, kisgyermekes édes­anyáknak? André Lászlóné több éve bedolgozó a háziipari szö­vetkezetben. Jászárokszállá- son, Széchenyi úti lakásá­ban a háziasszonyi teendők ellátása mellett cakkozással keresi meg az évi 18—20 ezer forintot. — Édesanyám 70 eszten­dős, jól tartja magát, még­se hagynám szívesen egye­dül. Én se bírom a nehéz munkát, a percekre megsza­bott jövést-menést, a ház körül se fogy ki soha á ten­nivaló. Ezért jó ez a bedol­gozói rendszer. Szép is, amit csinálok, kézügyességet kí­ván. Itt ugyan nem néznek mindig a körmünkre, épp ezért pontos munkát köve­tel a becsület, hiszen termé­keink viszik el hírünket a világba. Muhari Józsefné három Szőnyegek, ruhák, hímzések készítői gyermeke közül a nagyob­bik kilenc esztendős, egyik kislánya 6 éves, a kisebbik februárban lesz 2 éves. — Nagyon sok idő rámegy a napból arra, hogy rend­ben tartsam őket, segítsek a tanulásban, játsszam ve­lük, és még ott vannak a háziasszonyi teendők. Min­den rám vár, mert férjem kora reggel kezdi a mun­kát, ami sokszor késő estig tart. Mit jelentenek a szövet­kezet számára a bedolgozók, erről Szarka János, a szö­vetkezet főkönyvelője be­szél: Szövetkezetünk meg­alakulása óta számít rájuk, nélkülük nem tudnánk meg­oldani feladatainkat. Eleinte helybeliek vállalták az ott­honi munkát, később — ahogy szaporodtak a meg­rendelések — kiterjesztettük a hálózatot. Ma vannak be­dolgozóink Jászapátiban, Jászszentandráson, Jászla- dányban, Jászdózsán, Jász- jákóhalmán, még Viszne- ken is. Megjegyezte még: azért is előnyös a bedolgozói munka — a kisgyermekes édes­anyák esetében — mert csökkenti az óvodai, bölcső­dei zsúfoltságot. Olyan tele­püléseken, ahol sok bedolgo­zót foglalkoztatnak, részleg- vezető van, ő adja ki, és ve­szi át a munkát, megtartja a szükséges tanfolyamokat olyankor, amikor átállás van; például a magyarmin­tás hímzésről az újból di­vatos, a tőkés piacon kere­sett finom fehér hímzésre, a Jászságban hagyományos toledóra. A bedolgozóknak világítá­si, fűtési díjat, akik saját gépükön dolgoznak, azoknak géphasználati díjat fizetnek. Ilyen címen 1979-ben több mint 160 ezer forintot fize­tett ki a szövetkezet. Ösztönzi a bedolgozói munkavállalást a Munka­ügyi Minisztériumnak a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben kiadott rendelkezése, amely, amellett, hogy egyértelműen szabályozza a munkavállaló jogait és kötelességeit, olyan kedvezményt biztosít, hogy a bedolgozó — ha elő­ző évi keresete eléri a 6 ezer forintot — 12 napi alapszabadságra jogosult. Az elmúlt évben ezekre a költ­ségekre 240 ezer forintot fordított a háziipari szövet­kezet. I. A. Mérlegen az elmúlt öt esztendő Összevont párttaggyülésekröl, küldöttértekezletről jelentjük Ezekben a napokban tartották meg a megye üzemeiben, vállalatainál, intézményeiben, termelőszövetkezeteiben, a köz­ségekben a pártvezetőségeket újjáválasztó taggyűléseket, illet­ve küldöttértekezleteket. Ellátogattunk néhány taggyűlésre, küldöttértekezletre, hogy hírt adjunk arról, hogy a párttagság hogyan értékeli üzemének, vállalatának gazdálkodását, hogyan vélekednek községük fejlődéséről, a pártélet különböző kérdé­seiről, saját pártszervezetük munkájáról. Nyugodt, alkotó légkör Az elmúlt hét végén tartotta összevont ‘'taggyűlését a DATE mezőtúri Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Karának pártszervezete. A pártveZetőség beszámolóját dr. Ferenczy József titkár terjesztette a taggyűlés elé. Többek között szólt arról, hogy az elmúlt öt esztendő volt valójában az az idő­szak, amely a főiskolai kar fejlesztési, fejlődési prog­ramjának jellemző jegyeit és törekvéseit kibontakoztat­ta, és dinamikus fejlődést indított el. Kiemelte: a kar ma már ismert és megbe­csült „tagja” a hazai felső- oktatás szakintézményeinek. Falai között korszerű szak­mai ismerettel, szilárd mar­xista—leninista világnézet­tel, szocialista kultúrával; közéleti aktivitással és kö­zösségi szemlélettel gazda­godhatnak az agrárgépésizefi pályát választó fiatalok. Egyre tartalmasabb, színe­sebb az intézmény szakmai, politikai, társadalmi munká­ja. Mindez természetesen csak fegyelmezett munkahe­lyi feltételek között, egy­mást segítő, bátorító — szükség szerint bíráló —, a' kölcsönös bizalmat erősítő légikörben jöhetett létre. Szólt arról; hogy az elmúlt időszakban a legfőbb törek­vés a képző és nevelő mun­ka egységének és tartalmi módszertani korszerűsítésé­nek a fejlesztése, a folya­matos tanulmányi munka, a reális követelményszint biz­tosítása, az önálló kezdemé­nyező készség, a közéleti- ség, a közösségi gondolkodás és cselekvés kibontakoztatá­sa — egyszóval a párt ok­tatáspolitikai irányelveiben foglaltak végrehajtása volt. A beszámoló megállapította, hogy jelentős mértékben fej­lődött a főiskola tanüzeme. Erősödött a karral kialakí­tott egysége. Javult a gya­korlati oktatás színvonala is. Nőtt a dolgozók életszín­vonala, sokat javult a ká­dermunka, gyarapodott a kari oktató, nevelő munkát segítő feltételek rendszere, nyugodt, konstruktív, alko­tó légkör uralkodik a főis­kolán. A vitában felszólalók több­sége kiemelte, hogy a terv­szerű irányításnak megfele­lően fejlődik a szervezeti élet, tartalmas az agitációs és propagandamunka, nagy az érdeklődés a politikai képzés és továbbképzés iránt. Említették néhányan, hogy a pártszervezet fontos feladatának tekintette a tár­sadalmi és tömegszerveze­tek — különösen a KISZ — munkájának segítését, irányítását, ellenőrzését. A taggyűlés úgy összegezte az elmúlt öt év munkája; — amelyet a városi párt-végre­hajtóbizottság véleménye, minősítése is megerősített —, hogy a főiskolai kar pártszervezete a felsőbb pártszervek határozatainak és állásfoglalásainak meg­felelően dolgozott. A -taggyűlés záróakkordja­ként megválasztották a kül­dötteket a városi pártérte­kezletre, majd a pártvezető­séget. amelynek új -titkára Győrti György lett. A párttagok példamutatása A Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat párt- szervezetének kommunistái hétfőn megtartották összevont taggyűlésüket. Az üzemi pártvezetőség beszámolóját Nagy Miklós párttitkár ismertette. A beszámoló és az azt kö­vető vita, is tükrözte, hogy a vállalatnál szervezett és céltudatos volt a politikai munka. Ezt mutatják az elért eredmények is. Az összevont taggyűlésen sok szó esett a vállalat gaz­dasági-építő munkájáról. Az- utóbbi öt esztendőben ja­vultak a munkakörülmé­nyek, jobb lett a dolgozók szociális helyzete. Emelke­dett a termelés, -több új lé­tesítménnyel gyarapodtak. Az árbevétel az V. ötéves terv első évében 158 millió forint volt, tavaly elérte a 277 milliót. Emelkedett az egy dolgozóra jutó termelési érték: 1975-ben 220 ezer fo­rint volt, tavaly 241 ezer. A bérszínvonal is javult. Az állóeszközök értéke jelenleg 1,9 milliárd forint. Az el­múlt években 64 millió fo­rintért vásároltak gépeket. A beszámoló szólt azokról az eredményekről; amelyek a vállalat életében különö­sen nagy jelentőségűek vol­tak. A számítóközpont elké­szülésével megszűnt a víz­díjszámlázás nehéz és idő­igényes munkája, és véget ért a mérhetetlen túlórázá­sok időszaka is. Nagy gon­dot okozott az új vízmérők felszerelése, pótlása. (Az elmúlt négy esztendőben már mintegy 45 ezer mérő- készüléket, szereltek fel.) Ennek a munkának is az utolsó fázisálhoz érkeztek. A beszámolót követő vitá­ban elhangzott, hogy a vál­lalat eredményei azt igazol­ják, a párttagok példamuta­tása jó hatással volt a oár- tonkívüliekre. Ez a példa­mutatás a jövőben sem csökken — állapította meg a taggyűlés. A partéiét kü­lönböző területeit is alapo­san mérlegelték a vállalat kommunistái. Jól alakult a politikai képzés, az érdek­lődés egyre nagyobb. El­mondták a felszólalók, hogy a tömegszervezetek pártirá­nyítása kielégítő, jó kapcso­lata van az üzemi pártszer­vezetnek a KlSZ-szervezet- tel és a szakszervezettel is. Segítik egymás munkáját, kikérik egymás véleményét, minden fontos döntés előtt. Elhangzott egy javaslat: a pártvezetőség támaszkodjon bátrabban a KlSZ-szervezet- re a párttaggá nevelő mun­kában. Felvetődött azonban, hogy az üzemi pártvezető­ség nem kellőképpen foglal­kozik a vidéki üzemvezető­ségeken dolgozó kommunis­tákkal, pedig a vállalat az elért eredményeit nekik is köszönheti. Ezen az elkövet­kezendő hónapokban, évek­ben változtatni kell. Az összevont taggyűlésen elhangzottak — beleértve a városi párt-végrehajtóbizott­ság elismerő hangú értéke­lését a vállalat pártéletéről — arról vallanak, hogv az ott dolgozó kommunisták — és a pártonikívüliek is — fe­gyelmezetten, becsülettel dolgoztak. Az üzemi pártvezetőség titkára ismét Nagy Miklós lett. Megválasztották a kül­dötteket is, akik a vállalatot a városi pártértekezleten képviselni fogják. Visszanyerni a hírnevet Hétfőn délelőtt küldöttértekezletet tartottak a jászbol- dogházi községi pártvezetőségnél, ahol megjelent Székely Tibor, a rnegyei pártbizottság osztályvezető-helyettese és Nyikos János, a járási pártbizottság titkára. A községi pártvezetőség beszámolóját Varga István, a községi pártvezetőség tit­kára ismertette. A vezető­ség beszámolójából, a járási pártbizottság. értékeléséből és a hozzászólásokból, egy­aránt az csendült ki, hogy a jászból dogházi régi pártve­zetőség munkája az utóbbi öt évben' tervszerű, célirá­nyos, színvonalas, a politikai szükségleteknek megfelelő volt. Jól irányította az alap­szervezeteket. Helyesen is­merte fel, hogy a politikai feladatok megoldása első­sorban az alapszervezeteken múlik. A pártszervezet munkája eredményéként a politikai aktivitás az egész községben fokozódott. Egy­szóval jó hajtóerőnek bizo­nyult a helyi kommunista közösség. Mindennek több kézzel­fogható jele van — így például az, hogy a község gazdasági egységei teljesítet­ték az ötödik ötéves terv rájuk vonatkozó időarányos részét. A jó gazdasági eredmé­nyek — köztük az, hogy a termelőszövetkezet közös va­gyona már 220 millió forint értékű — egyértelműen elis­merése mellett úgy foglalt állást a küldöttértekezlet, hogy a közös gazdaságban nem szabad megelégedni az­zal, hogy túljutottak a ko- rébibi nehézségeken, azon kell munkálkodni, hogy a tsz visszanyerje országos jó hírét. A pártélet különböző te­rületeit részletesen elemez­te a küldöttértekezlet. Alá­húzta a párttagok rendszeres informálásának fontosságát. Megállapította, hogy a párt- építésben figyelemre méltó — ha nem is kellő mértékű előrehaladást értek el. Az öt év alatt felvett huszonhá­rom új párttag többsége fi­zikai munkás, kétharmaduk fiatal és sok köztük a nő. A kongresszusi irányel­vekben foglaltakkal egyet­értett a küldöttértekezlet. Kifejezte azt az álláspont­ját, hogy ha saját munkate­rületén mindenki becsület­tel helytáll, az irányelvek­ben megfogalmazott célok elérhetők. A küldöttértekezlet máso­dik napirendi pontjaként megválasztották a községi pártvezetőséget és a küldöt­teket a felsőbb pártszerv értekezletére. A községi pántvezetőség titkára ismét Varga István lett. Szekeres Edit — Simon Béla

Next

/
Thumbnails
Contents