Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-30 / 24. szám
I A szerkesztőség postájából 4. oldal I Egy ideje mintha kevesebbet beszélnünk az életmódról, s ha mégis, rendszerint ezzel intézzük el: most nem az a kérdés, hogyan éljünk, hanem az, hogy miből. Pedig a kettő elválaszthatat- han. Fejlődésünk egy korábbi szakaszában, amikor az emlékezetes „frigiderszocializ- mus” vita zajlott, még arról kellett meggyőzni jószándékú aggályoskodókat, hogy a munkából származó viszonylagos jólét nem fenyegeti a szocializmust. Ma egy másik nyilvánvaló igazságot kell ismételgetnünk, nevezetesen azt, hogy viszonylagos jólétünket csak több és főleg jobb, átgondoltabb munkával tudjuk megtartani. Ez azonban nem vonhatja el figyelmünket attól, hogy életünk középpontjában nem egyedül a viszonylagos jólét áll, hanem legalább annyira e jólét forrása, a munka. Napjaink nagyobb részét munkával töltjük, és senkinek sem közömbös hogy milyen munkával. Kedvező esetben, amikor a munka alkotó jellege és az egyén képességei, hajlamai találkoznak, kevésbé fáraszt a munka, és a jóleső fáradtság az alkotás örömével párosul. örvendetes, hogy egyre több olyan munkakör létezik, amelyben meg lehet tenni az első, de legnagyobb lépést az emberi önmegvalósítás, vagyis képességeink minden oldalú kibontakoztatása felé. De az is kétségtelen, hogy mai viszonyaink között még túlságosan sok az alkotó jellegűnek nagy jóakarattal sem nevezhető munka, és aligha hibáztatható automatikusan, aki foglalkozásában, monoton részmunkájában nem tudja megtalálni a hivatását. Az egyén választási lehetősége azonban ezekben az esetekben is megvan, s az már valóban rajta múlik, hogy az alkotó munka elmaradt ötöméért mivel próbálja kárpótolni magát. Lényegében szabad választás kérdése az is, hogy valaki, felismerve tudásának, szakmai felkészültségének korlátáit, a sok áldozattal járó továbbtanulás mellett dönt, vagy „képzettségét” elegendőnek tartva, szabad idejében például inkább különmunkát vállal. Pedig a tanulástól idegenkedőknek rendszerint erős érveik vannak. Mit is lehet válaszolni azoknak, akik arra hivatkoznak, hogy keresetükből még a legszükségesebbekre sem telik, márpedig ők addig akarnak jól élni, amíg fiatalok. És mégis, a tények furcsa módon azt mutatják, hogy a különböző formákban továbbtanulók között nagyobb a rendszeres vagy alkalmi különmunkát végzők részaránya, mint a „csak” dolgozók körében. Mégsem lenne helyes megszállottnak vagy áldozatoknak tekinteni őket. Ha meggondoljuk, ezek az emberek szisztematikusan kidolgozták a maguk értékrendjét, aszerint élnek, és teljesítve az aznapi munkát és tanulnivalót, nem valószínű, hogy különösebb hiányérzetük lenne. Tegyük hozzá: ez a lehetséges, bár nem egyedül üdvözítő értékrend társadalmi céljaikkal is találkozik, mert a képzettebb ember jobban átlátja a termelési folyamatot, az emberi viszonylatokban könnyebben eligazodik. Újjászervezték a pártot Taraki gyilkosai letartóztatásban Stabilizálták a legfontosabb cikkek árát, biztosították a hívő mohammedán tömegeket vallásuk gyakorlásának teljes szabadságáról, a szakemberek és politikusok legjobb elemeivel felfrissítették az államgépezetet és újjászervezték a pártot Afganisztánban, alig több, mint egy hónappal az Amin-csoport megdöntése után. Létrejött a polgári élet teljes konszolidációja, és nagy lépésekkel haladnak a biztonsági helyzet megszilárdítása felé is. Babrak Karmai kormányzatának egy hónap elég volt ahhoz, hogy bizalmat keltsen a lakosság elsöprő többségében. A Karmal-rendszer egyik első cselekedete a feltétel nélküli közkegyelem volt, amellyel tizenötezer ember élhetett. Az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt a zömében mohamedán orientációjú lakossággal békés együttműködést keres, s mindent megtett, hogy a saját sorainak rendezése • közben az egykori két szárny. a „khalk” (nép) és a „par- csam” (zászló) forradalmárai egységben forrjanak ösz- sze. Ezekben a napokban az utolsó előkészületeket végzik a tömegszervezeti élet feltámasztására, s egy ebből kinövő nemzeti front felállítására, amely az ország teljes konszolidálódásának alapja lesz. Eközben felszámolták az afganisztáni for- 'radalom eltorzult időszakának még a jelképeit is: a régi jelszavak és arcképek eltűntek a közterületekről, s hivatalokból. Postai referendum folyik, amely több(Folytatás a 2. oldalon.) A Lehel gyártja a Bulka eladja Közös vállalat Biztos piac <n. ■m in Megosztják a hasznot Több mint tízéves' múltra tekint vissza a jászberényi Hűtőgépgyár s az NSZK- beli I. V. G. Bulka cég kapcsolata. A partneri viszony most bővült, a Német Szövetségi Köztársaságban új vállalatot jegyeztek be, I. V. G. Bulka—Lehel névvel. Közös vállalatról van szó, melynek Frankfurt am Main a székhelye. A Hűtőgépgyár jelentősebb piaca az NSZK-ban elsősorban az áruhálózatot képviselő I. V. G. Bulka cég, amely tulajdonosának nevét viseli. Több mint egy évtizedes folyamatosan fejlődő a kapcsolat, amely mindkét részről előnyös. A legfrissebb piaci és vevőigények szükségszerűen meghatározták a fejlesztés irányát. A Hűtőgépgyár korrekt partnerként megfelelő ipari hátteret biztosított a Bulka cég számára. A Bulka cég is mindent megtett, hogy a sokszor telített tőkés piacokon, erősödő konkurrenciaharcok közben is növelje a Hűtőgépgyár termékeinek eladását, azok hírnevét. Az erősödő kapcsolatrendszert a szakfőhatóság, a Külkereskedelmi Minisztérium, valamint annak NSZK-beli külképviseleti szerve, a nagykövetség kereskedelmi tanácsi hivatala is pozitívan értékelte. Tavalyelőtt érlelődött meg egy közös vállalat létrehozásának a gondolata, amely mindkét fél érdekével találkozott. Az alapítás azonban rendkívül szerteágazó tevékenységet kíván. Alkalmazkodni kell hazai és NSZK- beli szabályokhoz. jogi, pénz- és vámügyi előírások^ hoz, banki rendelkezésekhez. A most alapított, korlátolt felelősségű, társasági formájú, közös vállalat célja elsősorban az értékesítés. A Hűtőgépgyár összes termékének egyedüli értékesítési joggal felruházott szerve az NSZK, Nyugat-Berlin, Hollandia, Belgium és Luxemburg területén. Feladata még kedvező importlehetőségek — szerszámok, anyagok, berendezések — biztosítása a Hűtőgépgyár részére. A közös vállalatot 50—50 százalékos befektetési tőke- ződő tiszta nyereséget is aránnyal alakították, a k^p- ezeknek az arányoknak megfelelően számolják el. Kiemelt szempont volt a tőkebefektetés minimum három éven belüli megtérülése, amely a gazdasági számítások szerint realizálódni fog. A közös vállalat vezetését — hatásköreikben, felelősségükben a befektetett tőkearánynak . megfelelően egyenrangú — ügyvezető igazgatók látják el. Az első üzleti év 1980. január 1-vel indult. Mezőgazdasági könyvhónap Megyei megnyitó Jászberényben rászati Kutatóintézet szakembereitől hallhatnak előadásokat a résztvevők. Kriszten György az olaszországi tapasztalatoknak az alföldi szőlőkben való hasznosításáról, dr. Török Sándor az alföldi borok kezeléséről beszél. A könyvhónap megyei megnyitójával egyidőben Varga József jászsági fafaragó munkáiból, valamint kisplasztikákból rendeznek szombattól kiállítást a Jászsági Állami Gazdaságban. Pillanatkép a MEZŐGÉP törökszentmiklósi öntödéjéből: a vízzel hütött kokillák gőzfelhőbe burkolják az öntőket Fotó: Kőhidí Okos gazdálkodással Nem az öntözés lett drágább, csak a víz Új vízdíjakat állapítottak meg A hagyományokhoz híven idén februárban is megrendezik a mezőgazdasági szakirodalom — szakkönyvek és szaklapok — ünnepi hónapját. Az országos könyvterjesztési akció megyei megnyitóját Jászberényben rendezik meg, február 2-án délelőtt. A Jászsági Állami Gazdaság Nagy- kátai úti központja ad otthont az ünnepségnek. A megnyitót követően az Országos Szőlészeti és Botetés megtérüljön. Külön, figyelmet fordítanak a leggazdaságosabban üzemeltethető és kevesebb munkaerőt igénylő öntözőgépek kifejlesztésére, a technikát működtető szakemberek képzésére. A szolgálat már az év első hónapjában megkezdte az öntözési idényre való alapos felkészítést. Szolnok megyében például — ahol az ország legnagyobb öntözésre bsíiiendeziett területe található — a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályával, továbbá a vízügyi szervekkel együtt tájegységenként konzultálnak a mezőgazdasági üzemekkel, megismertetik az új vízügyi rendelkezés lényegét, bemutatókkal segítik az öntözőberendezések praktikus téli javítását, a gépek helyes tárolását és a. felkészülés gyakorlati teendőit. Március elejéig az ország valamennyi, öntözésben érdekelt, területén kidolgozzák a közös feladatokat. Több mint 10 féle levestészta készül Csépán a Zöldért tésztaüzemében. A termékek az élelmiszer kereskedelmi vállalatokon keresztül jutnak el a fogyasztókhoz Január 1-től új vízdíjrendelet lépett életbe, a mezőgazdasági nagyüzemeknek az eddiginél magasabb árat kell fizetniük a felhasznált öntözővízért. A változásokról és az ebből fakadó tennivalókról Szolnokon, a MÉM öntözési szolgálatánál kaptunk tájékoztatást. Az új vízdíjrendelet szerint drágább lett az öntözővíz, a felhasználó üzemeknek ezért alapvető érdeke, hogy az ország 450 ezer hektár öntözhető területén gazdaságosan, ésszerűen kamatoztassák a mesterséges csapadékot. Ehhez a törekvéshez sokoldalú, hathatós támogatást nyújt a MÉM öntözési szolgállata. Két termelési rendszerrel, az IKR-rel és az AGROCOOP-pal máris együttműködési szerződésben rögzítette a teendőket, de február végéig, március elejéig az ország valameny- nyi öntözésben érdekelt gabona-, rizs-, iparinövény-, szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelő rendszerével megköti az egyezséget. Az öntözési szolgálat szakemberei arra törekednek, hogy a termelési technológia sorában — a nagyobb költségek ellenére — polgárjogot nyerjen az öntözés, amely különösen a Nagyalföld aszályos körzeteiben, de másutt is létkérdés. Az üzemek szakembereivel közösen munkálkodnak az olcsó öntözési módszerek kidolgozásán és szélesebb körű elterjesztésén. A hatékonyság növelése érdekében közösen határozzák meg az egyes öntözhető táblák táp- anyagigényét, a megfelelő növényi fajtákat, a termelés legoptimálisabb technológiáját. Csak ilyen módon érhető -el, hogy a drágább öntözővíz a nagyobb termésben kamatozzon és a befekÁra:1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜUETEK! XXXI. évf. 24. szóm, 1980. január 30., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Értékrend Rend és nyugalom Afganisztánban Magyar- gazdasági tárgyalások Plenáris üléssel tegnap a Parlamentben megkezdődött a magyar—laoszi gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 3. ülésszaka. A két delegációt Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, illetve Sanan Southichak laoszi közlekedési, szállítási és közmunkaügyi miniszter, a bizottság társelnökei vezetik. Borbándi János megnyitó beszédében utalt arra, hogy a két ország kapcsolatai a laoszi forradalom győzelme után mélyültek el. A mostani plenáris ülésen mindkét delegációvezető rámutatott, hogy magyar— laoszi gazdasági kapcsolatok a proletár internacionalizmus, a kölcsönös előnyök elveire épülnek. Az ülésszakon megvitatják az 1980—1985 közötti évekre a gazdasági együttműködés lehetőségeit és a technikai-műszaki kapcsolatok időszerű kérdéseit.
