Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-25 / 20. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. január 25.. Elődök nyomdokában Figyelembe véve az Egyesült Államok politikájában az utóbbi hónapokban bekövetkezett hidegháborús irányváltást, nem okozott különösebb meglepetést Carter elnöknek a kongresszushoz benyújtott szokásos évi jelentése. A nyugati sajtó ennek kapcsán máris használja a „Carter-dok- trina” kifejezést, jelezvén azt, hogy a jelenlegi elnök több dicstelen elődje — Truman, Eisenhower és Nixon — nyomdokaiba kíván lépni. Nem más ez, mint a rég lejáratott világcsendőri szerep újbóli vállalása. A jelentését ismertető rádió- és tv-beszédében Carter leszögezte: az Egyesült Államok létfontosságúnak minősített érdekei védelmében kész katonailag is beavatkozni a Perzsa-öböl térségében és Pakisztánban. Az elnök ezt, valamint a jelentésében megismételt fokozott fegyverkezési programját, továbbá a sorkötelesek összeírásának újbóli bevezetését az Afganisztánnak nyújtott szovjet katonai támogatással próbálta indokolni. Erősen túldramatizálva a mindenképpen regionális jellegű kérdést, Carter a világháború utáni „legsúlyosabb fenyegetésnek” minősítette az afganisztáni fejleményeket. Ezekért pedig a Szovjetunióra hárította a felelősséget, amelynek szerinte „konkrét árat kell fizetnie” az afgán forradalmi rendszernek nyújtott támogatásáért. Carter azonban egy szóval sem tért ki arra, hogy az afgán ellen- forradalmi bandákat — Pakisztán közbeiktatásával — kezdettől fogva Washingtonból irányítják, s így a Szovjetunió segítségnyújtása nem más, mint ennek reagálása, illetve kényszerlépés az imperialista intervenció közömbösítésére. Központi kérdésnek beállítván Afganisztánt, Carter igazolta azt a megállapítást, amelyet nemi-ég a Pravdának adott nyilatkozatában Leonyid Brezsnyev tett: az enyhülési politika alá- ására vállalkozó nyugati hidegháborús köröknek minden ürügy megfelel céljaik megvalósítására. „Ha nem lenne Afganisztán, akkor valami mást találnának ki” — mutatott rá Leonyid Brezsnyev. Ez annál is inkább igaz, mert közismert, hogy Washington külpolitikai irányvonalának „megkeménykedése” legalább fél évvel az afganisztáni események előtt kezdődött meg s ezektől függetlenül is mélyülőben volt. Hiszen a közép-hatósugarú nukleáris rakéták nyugateurópai telepítéséről szóló NATO-döntés jóval súlyosabb fenyegetés a világbékére nézve, mint az afganisztáni belviszály. Hasonlóképpen az a tény is, hogy az Egyesült Államokban „hidegre tették” a SALT—2 szerződést, A legtöbb bírálatot Carter programjának ama pontja váltotta ki az USA-ban, amely a sorkötelesek összeírásáról szól. Mark Hatfield szenátor szerint ez további bizonyíték a kormányzat politikájának csődbe jutására, mivel az amerikai fiatalokkal próbálja megfizettetni annak árát, hogy nem képes megoldani a belpolitikai problémákat. Pálfi Viktor Marchais — Francia tv A Szovjetunió politikája nem változott Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára a francia televíziónak adott nyilatkozatában egyebek között beszámolt a Leonyid Brezsinyewel folytatott tanácskozásairól. Elmondta, hogy Brezs- nyevnek feltette a következő kérdést: Vajon a Szovjetunió továbbra is ragaszkodik a békepolitikához, az enyhülés és a leszerelés politikájához, továbbra is küzd a népek önrendelkezési ' jogának szavatolásáért? Brezsnyev válaszában biztosította Marchaist, hogy a Szovjetunió politikája nem változott, majd hangoztatta: „Azéirt küldtünk korlátozott méretű katonai erőket Afganisztánba, mert kénytelenek voltunk megtenni ezt a lépést. Alaposan megfontoltuk az ügyet. Már Taraki elnök kérte a segítségünket, de akkor még nem tettünk semmit. Az afgán kormány később is kért bennünket, hogy az 1978-ban kötött szerződés alapján nyújtsunk segítséget, egyebek között katonait, de nem egyeztünk bele ebbe” — idézte Brezsnyev szavait Marchais. „Mindent megtettünk, hogy elkerüljük ezt a lépést. mert tudatában voltunk annak, hogy bizonyos esetekben az ilyen lépés a feszültség éleződéséhez vezethet. De az Egyesült Államok által támogatott Pakisztán beavatkozása elkerülhetetlenné tette Afganisztán megsegítését. Ha nem ezt tesszük, nem teljesíthetjük azokat, a kötelezettségeinket. amelyeket az afgán kormánnyal 1978-ban kötött ^szerződésben vállaltunk magunkra.” „Kijelenthetem Önnek — folytatta Brezsnyev —, hogy a Szovjetunió politikája változatlan marad. Továbbra is a béke és a leszerelés a célunk.” Marchais televíziós nyilatkozatában végezetül kijelentette: Leonyid Brezsnyev megerősítette, hogy a szovjet csapatok csak addig maradnak Afganisztánban, amíg szükséges, tehát míg véget nem ér az Afganisztán ellen irányuló külföldi intervenció. (TASZSZ) Szolidaritási gyűlés Kabulban Több mint ezer afganisztáni diák, munkás és értelmiségi részvételével szolidaritási nagygyűlést tartottak a kaibuli műszaki főiskolán. A nagygyűlésen részt vett az afro-ázsiai szolidaritási szervezet Afganisztánban tartózkodó delegációja is. Muhammed Barjalaj, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának és az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság Forradalmi Tanácsának tagja a gyűlésen mondott beszédében elítélte a külső és a belső reakció, az Egyesült Államok vezette nemzetközi imperializmus, a kínai vezetés és Egyiptom Afganisz- tán-ellenes cselszövéseit. Hangsúlyozta: az országa ellen folytatott kampány egyedüli célja, hogy aláássa a népi forradalom vívmányait, lejárassa az áprilisi forradalom új szakaszának jelentőségét. A szónok a továbbiakban nagyra értékelte a szocialista országok — mindenekelőtt a Szovjetunió — testvéri segítségnyújtását, a világ békeszerető erőinek az afganisztáni nép iránti szolidaritását. Hangsúlyozta, hogy az imperialista propaganda semmiféle rágalomhadjárata sem képes aláásni Afganisztán és a Szovjetunió barátságát, győzött az afganisztáni forradalom és egy lépést sem tesz visszafelé — hangsúlyozta Barjalaj. A szolidaritási nagygyűlésen beszédet mondott az afro-ázsiai szolidaritási szervezet delegációját vezető F. Bangura elnökhelyettes, aki a szervezet nevében szolidaritásról biztosította a társadalmi haladás és igazságosság útjára lépett afganisztáni nép harcát. Kijelentette, hogy a szovjet segítségnyújtás a két nép barátságának ragyogó megnyilvánulása volt. Amerikai fegyverek Kínának Carter kormányzat döntése értelmében az Egyesült Államok a Szovjetunió „elrettentése” céljából megkezdi a fegyverszállítást Kínának — jelentette be teg- nájp Washingtonban Lester Wolff, a képviselőház külügyi bizottságának ázsiai és csendes-óceáni ügyekkel foglalkozó albizottsági elnöke. Az elhatározásról a Fehér Ház hamarosan hivatalos bejelentést tesz. érkezett MOSZKVA Moszkvában ünnepi gyűlésen emlékeztek meg az Indiai Köztársaság megalakulásának 30. évfordulójáról. A rendezvényen, amelynek házigazdája a szovjet—indiai baráti társaság volt, jelen volt a többi között Pavel Gilasvili, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökhelyettes.:1 és Ivan Arhipov miniszterelnök-helyettes, a szovjet kulturális élet képviselői. MADRID Ma Rómába érkezik Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára, hogy megbeszéléseket folytasson Enrico Berlinguerrel, az OK főtitkárával. A két pártvezető a nemzetközi kérdéseket és a nyugat-európai kommunista pártok helyzetét vitatja meg. BRÜSSZEL Az európai gazdasági közösség több mint 20 millió dolláros segélyt nyújt Pakisztánnak, úgymond az afganisztáni menekültek megsegítésére. A közösség tizennégy millió dollárt ad készpénzben. Panamai nyilatkozat Khomeinit szívpanaszokkal kórházba szállították Khomeini ajatollahot, Irán vallási vezetőjét szerdán az esti órákban szívpanaszok miatt egy teheráni kórházba szállították. Khomeini már néhány nappal korábban visszavonult a nyilvánosságtól és orvosai most úgy rendelkeztek, hogy további 15 nappal hosszabbítsa meg pihenését. A kiadott hivatalos közlemény szerint a vallási vezető egészségét illetően nincs ok az aggodalomra. A panamai kormány táviratban tájékoztatta az iráni vezetést Reza Pahlavi volt uralkodóval kapcsolatos álláspontjáról. Eszerint Panama bizonyos körülmények között hajlandó fontolóra venni a sah kiadatásának lehetőségét. A kormánynyilatkozat — amelyet Royo álamfő írt alá — a következőket tartalmazza : Reza Pahlavi a panamai biztonsági erők védelme alatt áll jelenleg. „A nemzetközi jog szabályainak alkalmazásáról szóló, 1930-ban kelt panamai törvény alapján Panama hajlandó fontolóra venni a volt uralkodó kiadatásának lehetőségét. Ebhez arra van szükség, hogy a panamai hatóságok kézhez kapják az illetékes iráni hatóságok által kiállított hivatalos letartóztat"'1 parancsot, mindazokat az adatokat és dokumentumokat, amelyek lehetővé teszik a keresett személy személyazonosságának minden kétséget kizáró megállapítását. A dokumentumoknak fel kell sorolni az illető terhére írható összes bűnöket és tartalmazniuk kell azt is, hogy Ghotbzadeh iráni külügyminiszter sajtóértekezletet tartott azokról a találgatásokról, amelyek szerint a megbuktatott sahot őrizetbe vették Panamában (Telefotó - KS) Moszkvában tárgyal a bolgár külügyminiszter BUENOS AIRES Amerikai küldöttség érkezett Buenos Airesbe, hogy az argentin kormánnyal a Szovjetunió ellen elrendelt gabonaszállítási tilalomról tárgyaljon. Ismeretes, hogy Argentína nem csatlakozott ehhez az amerikai intézkedéshez. A dél-amerikai ország gabonakivitelének lő százaléka a Szovjetunióba irányul. A testvéri szovjet—bolgár kapcsolatok helyzetéről és továbbfejlesztéséről az európai helyzetről, a Közel- és Közép-Kelet kérdéseiről, valamint az enyhülésért, a különböző államok közötti egy üttműködésért, a béke és a népek biztonsága megszilárdításáért vívott harc kérdéseiről folytatott megbeszélést csütörtökön Moszkvában Andrej Gromiko ésPetr Mladenov. A bolgár külügyminiszter a szovjet kormány meghívására érkezett rövid látogatásra a szovjet fővárosba. A teljes, kölcsönös megértés és a nézetazonosság légkörében megtartott tárgyalást követően Andrej Gromiko villágrieggelit adott Mladenov tiszteletére. Megbeszéléseiket még folytatják. A tárgyalások befejieztével a bolgár külügyminiszter Ki- jevben tesz látogatást. Damaszkuszi jegyzetek (4.) Madzsarik Szíriában A madzsari szónak jó csengése van Szíriában. Magyart jelent,, s ismeri a damaszkuszi utca embere éppúgy, mint a bosrai sejk. A napilapok bőséges terjedelemben számolnak be a szocialista országokkal kialakult kapcsolatokról, megkülönböztetett helyet kapnak a küldöttségek látogatásai, a szolidaritás, segítség hírei. — A jó politikai kapcsolatok, a két gazdaság egymást kiegészítő jellege, a viszonylagos földrajzi közelség a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhek alapja — mondta Szabó Károly külkereskedelmi tanácsos Damaszkuszban. — A külkereskedelmi forgalom növekedésének dinamikája különösen 1974 után erősödött. Itt két korszakról beszélhetünk: 1975 és 1977 között 25 millió dolláros kormányhiteit nyújtottunk, s ennek alapján a gépipari szállítások jelentették a lényeges elemet. Ezt követően 1977-től exportunk növelésében a készpénzes szállításoké a fő szerep. Ez utóbbi kapcsán az export szerkezetében jelentős változás ment végbe, csökkent a gépipari termékek részesedése a tö- megjellegű félkésztermék kategóriába tartozó árukkal szemben. Építettünk itt izzólámpa- és fénycsőgyárat, kábelgyárakat, konfekcióüzemet, szállítottunk kikötői berendezéseket. konzervgyárakat, híradástechnikai berendezéseket. Exportunk fejlődése egyenes vonalú. Míg 1970-ben csupán kilencmillió dollárt tett ki a magyar szállítások összege, addig 1976-ban már elértük a 38,6 milliót, majd egy kis csökkenés után 1979-ben az 50 millió dollárt. — Éppen a napokban kötöttünk egymilliós üzletet. Gyógyszereket rendelt a szíriai fél — folytatja Szabó Károly. — Ez új, s igen nagy jövőjű lehetőség. Változatlanul jelentős marad a hengerelt acéláruk tétele, amire nagy a kereslet. De szállítunk vegyiárukat, varrócérnát, vastömegcikket, szőnyeget, s sok kisebb tételű árut. Ami a lényeg: ezek készpénzes üzletek. Ennek ellenére nem könnyű a magyar külkereskedelem helyzete. Tudni kell: a szocialista országok zöme 100 millió dolláros, hosszúlejáratú, alacsony kamatú hiteleket ajánl fel, míg mi gazdasági helyzetünkből fakadóan a készpénzes üzleteket szorgalmazzuk. A lecke tehát adott, lényegesen ügyesebb és okosabb vállalati kereskedést tételez fel. a piac alapos ismerete mellett. És mi az, amit mi vásárolunk Szíriában? A kereskedelmi tanácsos erről is szólt: — Hazánk elsősorban bőrt vásárol, ezenkívül lencsét, ruhaféléket, fehérneműt, földimogyorót. A pamut- és bőrvásárlásokat kellene fokozni. Itt most gondok vannak. A pamut esetében a kínálati árak magasak. A félig kikészített, bőrök tekintetében a helyi feldolgozás bővülése miatt csökkent a kiviteli árualap, s az exportengedélyek terén is nehézségek vannak. Vállalataink közül a Metalimpex, az Egyesült Izzó, a Mineralimpex, a Magyar Hajó- és Darugyár, a Terim- pex, a Chemolimpex és a Ferunion végez kiemelkedően jó munkát. Igaz, a szerződésekben nem mindig fogalmazódnak meg a legpontosabban érdekeink, főleg amikor szakemberek kinti munkakörülményeiről van szó. Az viszont tény —s ezt Szabó Károly külön hangsúlyozta —, hogy az utóbbi időben nem volt olyan kedvező üzleti lehetőség, amelynek kihasználása netán valamelyik vállalatunk érdektelensége, hanyag munkája miatt bukott volna meg. Szíriai szakemberek úgy vélik: Magyarország a jövőben is jó partner lehet. A mezőgazdaság előtt álló feladatok, az állami ipari szektor erősödése sok területen kínál lehetőséget az együttműködésre, további bővítésére. Annak ellenére, hogy Szíria frontország, s gazdaságát nyomasztóan terhelik a katonai kiadások, nem mondhat le a fejlődésről. — Látható — mondják a szíriai újságírók és kereskedők egyaránt—■„ hogy a gazdasági fegyvert az arab országokkal szemben közvetve, vagy közvetlenül érvényesíteni akarják az amerikaiak és szövetségeseik. Nekünk olyan fejlődésre van szükségünk, mely a legkisebbre redukálja a függést a tőkés befolyástól. A következetesen antiimperialista Szíria tehát szövetségest lát a szocialista országokban. Jelenlétünk mind politikai, mind gazdasági téren hozzájárulás a belső fejlődéshez és a szilárd helytálláshoz. A minden téren erősödő kapcsolatok ezt meggyőzően bizonyítják. Bürget Lajos CVége) az iráni törvények szerint milyen büntetés szabható ki a keresett személyre. Ameny- nyiben a panamai hatóságok hatvan napon belül kézhez kapják a fenti dokumentumokat, kivizsgálják a kérelem jogosságát”. A DPA hírügynökség mindazonáltal hozzáfűzi: a panamai törvények szerint nem adható ki az a keresett személy, akire kiadatása után halál- büntetés várna. Maalulában, ebben a kis hegyi faluban is Tungsram-égőkkel világítanak A szerző felvételei — KS)
