Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-23 / 18. szám

Országos kereskedelmi értekezlet Legfontosabb a lakosság igényeihez igazodó áruellátás A fogyasztás tervezett 1—1,5 százalékos növekedésével összhangban a kereskedelem idei legfontosabb feladata a lakosság igényeihez igazodó kiegyensúlyozott áruellátás, a vásárlási körülmények javítása; kiemelten fontos, hogy a la­kosság minden rétege megtalálja az általa keresett árukat az üzletekben, s különös figyelmet kell fordítani az olcsó és közepes árucikkek választékának javítására — hangsú­lyozta egyebek között Sághy Vilmos belkereskedelmi minisz­ter tegnap az országos kereskedelmi értekezleten, amelyen a megyei tanácsok elnökhelyettesei, kereskedelmi osztályve­zetői, az állami és a szövetkezeti kereskedelem vezetői, az idei ellátás tennivalóiról, a kereskedelempolitika időszerű kérdé­seiről tárgyaltak. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. A miniszter előadásában felhívta a figyelmet: szinte soha nem volt olyan fontos a lakossági kereslet felmé­rése mint most, hiszen a tavalyi és az idei árváltozá­sok feltétlenül hatással lesz­nek a kereslet alakulására. Ezért is szükséges a piac­kutatás fokozása, célszerű e munkába az eddigieknél szé­lesebb körben bevonni a termelővállalatokat is. A piackutatás szerepe az im­portnál is növekszik, s fon­tos követelmény, hogy a rendelkezésre álló kereteket . mindenekelőtt a hiánycik­kek pótlására fordítsák. Rö­videsen felülvizsgálják, fel­felfrissítik és bővítik az ol­csó cikkek listáját, s a ter­melőkkel együtt gondoskod­nak a meghatározott cikkek folyamatos kínálatáról. Külön kitért * a miniszter az alkatrészellátás gondjai­ra, megállapítva, hogy úgy­szólván semmit sem javult a helyzet ezen a területen. Alkatrésznek pedig lennie kell — hangsúlyozta —, ezt követeli a belkereskedelmi törvény idevonatkozó előírá­sa, s az is, hogy ehhez adot­tak a pénzügyi feltételek. A tavalyi árváltozások után. a vendéglátás forgal­ma a második félévben 5 százalékkal csökkent. Fon­tos feladat az év végén már elért kezdeti növekedés fo­kozása, az ételforgalom „visz- szaszerzése” mégpedig nem­csak az igényekhez igazodó differenciált kínálattal, ha­nem a szolgáltatások minő­ségének, a környezeti kul­túrának a javításával is. Az idegenforgalomban a központi és a területi irá­nyítás javítása, a bevételt növelő szolgáltatások fejlesz­tése, s az úgynevezett gyors fejlesztési program befeje­zése a követelmény. A miniszter megállapítot­ta, hogy az év eleji árválto­I közúthálózat fejlesztési tervéből Egymilliárd útépítésre Az úthálózat korlátozot­tabb fejlesztési lehetőségei­nek koncentrálásával töre­kednék az ötödik ötéves tervben előírt legfontosabb feladatok teljesítésére arra, hogy a növekvő forgalom számára kielégítő szinten biztosíthassák á szükséges feltételeket — hangsúlyozza a KPM közúti főosztályának idei terve. Az eredeti terv az autópálya építésénél s a híd korszerűsítéseknél csak löszben valósítható meg. A hídépítéseknél és az útkor­szerűsítéseknél a tervekkel egyezően teljesül. Az eredetihez képest az idén lassú ütemben folytató­dik az autópálya-hálózat építése. A közúti forgalom számára igen fontos M—3- as autópálya — az eredeti ütemnek megfelelően —ősz­re „eljut” Hatvanig, annál is inkább, mert az újabb szakasz mintegy 15 kilomé­teres részén már elkészült az érdesített homok-aszfalt burkolat is. Folytatják a Hatvan—Gyöngyös közötti szakasz építését s tovább haladnak az M—1-es autó­pályán. ahol Bicske és Ta­tabánya között mintegy 20 kilométer hosszban' egyszerre épül a kétszer kétsávos út. A Budapest—Szeged közötti M—5-ös autópálya útépítése egyelőre szünetel, csak . a fővárostól Kecskemétig meg­kezdett hídépítéseket folytat­ják. Az útkorszerűsítésekre for­dítható egymilliárd forintot koncentráltan használják fel elsősorban a folyamatban levő városi átkelési szaka­szok mielőbbi befejezésére, s a közbeeső, hozzájuk kap­csolódó hidak építésére, fel­újítására. Űj korszerűsítése­ket nem kezdenek. A tervek szerint az idén összesen 32 kilométernyi út teljes re­konstrukciójára kerül sor. Elkészül többek között a 3- as számú főút miskolci beve­zető, a városközpontot elke­rülő szakasza. Sátoraljaújhe­lyen a keskeny nyomvonalú vasúti pálya elbontásával együtt kerül sor a 37-es szá­mú főút rekonstrukciójára. Budapesten az M—1, M-=—7- es bevezető szakaszát hozzák rendbe, s az Osztapenko szo­bor és a Nagyszöllősi út között is kétszer négysávos­ra bővítik az útpályát. A városi szakaszokon kívül gondot fordítanak a főutak já állapotára, arra. hogy a növekvő és egyre „neheze­dő” forgalom követelmé­nyeinek megfelelhessenek. Ennek érdekében az idén mintegy 900 kilométer hosz- szúságú út burkolatát erő­sítik meg, látják el aszfalt- szőnyeggel. A terveknek megfelelően folytatódik és befejeződik a vasúttal közös program a vasúti—közúti keresztezések biztosítása. A közúti költség- vetésből 22 útkereszteződést látnak él korszerű fényso­rompóval. A nagy forgalmat nehezen bíró keskeny, vagy kisebb teherbírású hidak közül 41-et korszerűsítenek. zásokat általában rendben végrehajtották a vállalatok. Az ellenőrzések tapasztalata szerint az ezzel kapcsolatos munka nem okozott különö­sebb áruellátási problémát. Az áruután pót lássál együtt- járó további árváltozások le­bonyolításával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy ezt ^ napi munka ré­szévé kell tenni, emiatt nem zárhatnak be üzleteket. A vásárlási körülmények javítása az ellátás szerves része, a hálózatfejlesztésen túl hozzátartozik az eladók udvarias munkája, kellőáru- ismerete, a megfelelő Kör­nyezeti kultúra, a boltok, ki­rakatok tisztasága. A háló­zatfejlesztésre rendelkezésre álló eszközöket elsősorban a folyamatban levő beruházá­sok mielőbbi befejezésére fordítják. A bolti kiskeres­kedelem alapterülete az idén 140—150 ezer négyzet- méterrel bővül. Budapesten megnyitják az Örs vezér té­ri bevásárlóközpontot és a kőbányai Centrum áruházat. Vidéken 14 városban nyílik általános, illetve lakberen­dezési áruház. A vásárlási körülmények javításához ezen túlmenően a meglévő háló­zat jobb hasznosítására, az önkiszolgáló rendszer továb­bi szélesítésére, az igények­hez, a forgalomhoz alkal­mazkodó nyitvatartásra és létszámelosztásra is nagy szükség van. A tanácskozáson foglalkoz­tak a kereskedelmi etika kérdéseivel is. Mint Bagi Károly, a Palo- tási Állami Gazdaság igazga­tója elmondotta mindenkép­pen jövedelmező a kacsate­nyésztéssel foglalkozni, hisz az ízletes húsú kacsa keresett cikk a világpiacon. A múlt évben előállított mennyiség 92 százaléka került exportra. A hétezer tonna kacsahús 80 százaléka a tőkés piacokon, többek között az NSZK-ba, Olaszországba és Svájcba, va­lamint Irakban talált vevő­re. A kereslet a következő években várhatóan még nö­vekszik. Ezért már most ja­nuárban munkához láttak. Megkezdődött a törzsállo­mány tojástermelése, a hónap végefelé a félmilliós nagyság- rendű keltetőkbe kerülnek a tojások. Az első szériából mintegy 450 ezer naposka­csát, az áfészék útján a ház­táji gazdaságokba helyeznek ki, a többit pedig folyamato­san a rendszerhez tartozó gazdaságok kapják. A te­nyészetekben az idén már te­kintélyes részben az angol importfajta dominál. E. S. Új partnerek a palotási rendszerben Gazdaságos takarmányozás, nagyobb jövedelem Vizsgáznak a jövő varrónői a Minőségi Szabók Ruházati Szövetkezetének Ságvári körúti szalonjában _ nzs _ a Szarvasi Halkutató Intézet és a Gödöllői Kisállattenyész­tési Kutatóintézet is. Közre­működésükkel folytatnak üzemi méretű tenyésztési és takarmányozási kísérleteket. A tenyésztő gazdaságok szá­mát gyarapította a Hidasháti Állami Gazdaság és a nagy- iváni Petőfi Termelőszövet­kezet. Közös erővel kezdték meg az 1980. évi program végrehajtását. Az idén 100 ezer darab angol szülőpárt helyeznek ki a gazdaságokba, növelve ezzel is a jó tulaj­donságokkal rendelkező im­portfajta szélesebb körű el­terjesztését. A rendszer eb­ben az évben a tenyésztés szintentartását tervezi, meny- nyiségileg hétezer tonna ka­csahús előállítása a terv, ugyanúgy, mint az elmúlt esztendőben. Előrelépést je­lent viszont, hogy további erőfeszítéseket tesznek a gaz­daságosabb takarmányhasz­nosításra. A Héki Állami Gazdaságban például a Zeo- lit nevű takarmánykiegészítő koncentrátummal folytatnak etetési kísérleteket. Ennek a tápnak az etetése a Broyler csirkék esetében kitűnő ered­ménnyel járt, és minden re­mény megvan arra, hogy a víziszárnyasok növekedését is intenzíven segíti. Sikeres, jó évét zárt a pa­lotási kacsatenyésztési rend­szer. Az előzetes mérlegada­tok szerint 2,9 millió darab víziszárnyast neveltek fel, ebből 400 ezret a háztáji gaz­daságokban, a többit pedig a nagyüzemek telepein. Egy év alatt hétezer tonna kacsahúst termelték, s amit különösen értékesnek tartanak, a lege­lőkön, a tavakon egyaránt te­nyésztett és az időjárás vi- szontagságainák is kitett ka­csák elhullása az előző évek­hez viszonyítva a felére csök­kent, csupán 5 százalékos volt a veszteség. A tervszerű és hozzáértő tenyésztői munka dicsérete, hogy a kacsaágazat nyeresé­ges, általában 5—9 százalé­kos haszonkulccsal zártak a gazdaságok. A Palotási Ál­lami Gazdaság szakmai ve­zetésével működő rendszer eredményességét körültekin­tő munkával alapozták meg. A MÉM által korábban meg­hirdetett pályázat alapján jo­got szereztek arra, hogy an­gol import kacsafajtát hono­sítsanak meg. A szakberkek­ben közismert, hogy az an­gol egyedek a világ leggaz­daságosabban nevelhető faj­tái közé tartoznak. A takar- mányreceptúrával együtt át­vett és tenyésztésre beállított import víziszárnyasok átlag­ban 48 nap alatt érik el a 2 kiló 68 dekás átlagsúlyt. Nyilvánvaló, hogy az alig több mint másfél hónapos nevelési időt a szakszerű ta­karmányozás tette lehetővé. Egy kilogramm kacsahús elő­állításánál 10 százalékkal ja­vult a fajlagos takarmányfel­használás. Az Angliából adaptált tápreceptek egyes alapanyagait, így az import fehérjét is jórészt hazaival pótolták, ezzel mázsánként 30—70 forint közötti összeget takarítottak meg. A három­ezer vagon felhasznált táp esetében —• kózépértéket fi­gyelembe véve — 10—15 mil­lió forint a költségcsökke­nés. A rendszer keretében 18 partnergazdaság működik együtt. Soraik közé szegődött Létszám a semmiből Honnan lett munkása a TVM új üzemének? 3. oldal II szerkesztőség postájábél 4. oldal Az Aluminiumárugyár tiszafüredi gyárában nagytételben ké­szülnek fejősajtárok és 25 literes tejeskannák. Az edények nagy részét Csehszlovákia vásárolja meg Kacsahús külföldi piacokra Az iowai szeizmográf Külpolitikai kommentárunk a 2. oldalon Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! TXXXI. évf. 18. szám, 1980. január 23-, szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA \

Next

/
Thumbnails
Contents