Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-22 / 17. szám

1980. január 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Közgazdászok a kongresszusi irányelvekről Fiatalok és az alkoholizmus Az első pohár és a lobbi... A Magyar Közgazdasági Társaság és a Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ság Elnöksége, valamint a TIT Közgazdasági Választmá­nyának vezetősége egyetért az MSZMP kongresszusi irányelveiben megfogalma­zott célokkal — hangsúlyoz­ták a három testület tegnapi együttes ülésén. A Kossuth (Klubban tar­tott tanácskozáson, amelyen a Központi Bizottság kong­resszusi irányelveit vitatták meg, részt vett és felszólalt Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára is. Az ülésen Csikós- Nagy Béla áílamtitkár elnö­költ, a bevezető referátumot Bognár József akadémikus tartotta. A tanácskozáson kifejtet­ték: a kongresszusi irányel­vekben megfogalmazott cé­lok és feladatok megvalósí­— Hogyan fordulhat elő, hogy a szolnoki Kristály ci­pőbolt valamikor az ünnepek előtt, decemberben kapott árut, azóta se — szögeztük a kérdést a Tiszántúli Cipő Nagykereskedelmi Vállalat lerakatvezető-ihelyettesének, Nemes Mihálynénak. Nyomban tiltakozott: nem rajtuk múlik, mivel ez az egyetlen szaküzlet a me­gyében, amely nem tőlük kap árut, hanem kizárólag Budapestről, a Corso Nagy- kertől. Ök előre értesítették üzletfeleiket — az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatot, valamennyi áfész-központot, a Centrum és a Skála áru­házát is —, hogy a leltáro­zás után, január 2-től a hét melyik napján szállítanak részükre árut. — Azóta legalább négy alkalommal kaptak árut a helyi üzletek és vidékre is folyamatosan szállítunk. — Csak a téli áruból megköze­lítően kétmillió-kétszázki- lencvenezer forint értékű „futott ki” az idén. Sajnos női csizma nincs — nem­hogy olcsó, de már drága se. Ugyancsak hiába keresik a gyermekcsizmák bizonyos méreteit, csupán a 23—26 közötti számokból van még. December végén a lekötött mennyiségen felül több száz párat kaptunk, és továbbí­tottuk az üzleteknek, mivel központi áruforgalmi osztá­lyunknak jeleztük, hogy na­gyobb a kereslet. Ügyszólván kikönyörögtük az ipartól, de most ezt nem tudjuk meg­tása érdekében a közgazdá­szok tudományos társaságai különös figyelmet fordítanak a magyar gazdaságnak a vál­tozó világgazdasági folyama­tokhoz való rugalmas alkal­mazkodásra, a termékszerke­zet korszerűsítésére, a termelés gazdaságosságára és a válla­lati gazdálkodás hatékonysá­gának növelésére, valamint az ezeket szolgáló gazdaság- politikai alapelvek és gazda­sági cselekvés érvényesülésé­re. A tudományos társaságok munkájában a legfontosabb tennivalók között jelölték meg a közgazdászok mozgó­sítását a gazdasági feladatok megoldására, valamint a ha­tékony irányító tevékenység segítését minden vezetői szin­ten. Az ülésen elhangzott észre­vételeket és javaslatokat el­juttatják az MSZMP Közpon­ti Bizottságához. ismételni, mert már a ta­vaszra, a nyárrra termelnek. A raktárban már tavasz van, sőt nyári szandálok is sorakoznak a polcokon. Öt­hatmillió forint értékben több ezer pár női szandál (a Minőségi Cipőgyár, a jász­berényi Cipőipari Vállalat modelljei), Tisza cipőgyári gyermekszandálok, csehszlo­vák importból származó fér­fiszandálok érkeztek, és jön­nek folyamatosan, de már viszik is kj mind az üzle­tek megrendelései alapján. Január 2-től folyamatosan szállítja az árut a Kelet­magyarországi Textil- és Felsőruházati Nagykereske­delmi Vállalat is- A tavalyi tartalékokból elsősorban mű­bőr és hurkolt-jersei méter­árut, alkalmi öltönynek meg­felelő gyapjú- és fésűs szö­veteket. — Az idén még csak nyolc­tízmilliós új készletet vet­tünk át, ezzel szemben hu­szonötmillió forintnyit már megkaptak a kiskereskedel­mi egységek — számol Bo- gány János, a lerakatveze- tő. — Nem késett még az ipar, a hó végére várjuk az újabb szállítmányokat... — Csináltattunk az Egri Ruha­ipari Szövetkezetnél és a szegedi Ruhagyárnál sötét­két jerseiből és sötétszürke csíkos fésűsgyapjúból körül­belül kétezer nagykamasz- öltönyt, ezek is megtalálha­tók már az üzletekben., nem kell a ballagásra készülők­nek csalódottan távozniuk. — re — Diákok nagyberuházásokon Számos nagyberuházás be­fejezését segítik idén az építőtáborozó fiatalok, túl azon. hogy részt vesznek a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar nyári idénymunkái­ban is. A KISZ központi szervezésű táboraiba 56 ezer középiskolást, illetve szak­munkástanulót várnak,;0 a megyei szervezésű táborbk- ban 9 ezren, az egyetemi és a főiskolai táborhelyeken pedig 10 ezren dolgoznak majd. A szocialista országokból is várnak vendégeket az építőtáborokba. Többek kö­zött 400 lengyel középiskolás érkezik —- s ugyancsak 400- an utaznak tőlünk Lengyel- országba —, Szekszárdon és Kecskeméten pedig nemzet­közi egyetemi építőtábor részvevői ismerkedhetnek majd a munka mellett az Alföld, nevezetességeivel. A tervek között szerepel ju­goszláv és magyar tanulók cseretáborozása, valamint egy eszperantó nyelvű nem­zetközi építőtábor is. Megkérdezték, megvizsgáltuk fl galambok is megértik? Felháborodott hangú levelet kaptunk Kiss Lászlótól Jászberényből. Azt írja, hogy van vagy 100 galambja, táppal ete­ti... azaz etetné őket, de a legutóbb vásárolt első­osztályú granulált ga­lambtáp használhatatlan, olyan mint amikor egy malomban a szemetet (söpredéket) kaparják össze. A galambok kive­rik az etetőből, az önete­tő eldugul tőle. Érdeklődtünk az Egye­sült Jászsági Áfész takar­mányértékesítő .boltjá­ban. Megtudtuk: Jászbe­rényben galambtápot csak itt árusítanak, a Gabo- náfelvásárló és Malom­ipari Vállalat jászberényi üzemében készítik (gra­nulálják). A bolt 45—50 kilós zsákokban kapja a tápot — a legutóbbi — a novemberi és decemberi — szállítmányok valóban porosak voltak. A vásárlók panaszkod­tak, sokan visszahozták a tápot, a bolt visszafi­zette az árát, vagy kicse­rélte a reklamált galamb­tápot másfajta árura, Volt aki beérte azzal, hogy vár, amíg a bolt új­ból kap rendes granulált tápot, és azzal cserélik ki a rosszul sikerült, poros árut. Mi is megnéztünk néhány felbontott zsákot. A táp valóban olyan po­ros, hogy ... nem ga­lambnak való. Mit mondanak a Gabo­nafelvásárló és Malom­ipari Vállalat jászberényi üzemében? A galambtá­pot a granuláló részleg­ben készítik, a keveréket egy lyukacsos hengeren, matricán keresztül prése­lik, ott kapja meg apró „brikett” formáját. A matrica az elmúlt év no­vemberében elromlott. Kijavításáról a vállalat törökszentmiklósi köz­pontjában gondoskodnak, a javítási idő 3—4 hét. Ügy látszik ez az idő ezúttal elhúzódott. A jászberényi üzemben csak tegnap kezdhették el új­ból — a kijavított matri­cán, a várhatóan megfe­lelő minőségű — galamb­táp granulálását. A ke­verőüzem egyébként a kijavított matricával ' együtt egy újat is kapott. Ez tehát az oka annak, hogy a galambtenyész­tők november óta nem tudták ellátni galambjai­kat a téli hónapokban különösen nélkülözhetet­len eleséggel. Elromlott a matrica, rossz árut gyár­tottak, de elsőosztályú áron értékesítették (a vásárlókkal változatla­nul kifizettették a granu- lálásért járó, mázsánkén- ti 13 forintos pótdíjat). — illés — pohár sze­szes italt ....... ........_— --------többnyi­re kíváncsiságból kortyol­gatják a tizenévesek, a töb­bit már virtusból fogyaszt­ják, hiszen egy szinte meg­rögzött közhiedelem úgy tartja, ez velejárója a fel- nőttéválásnak. Az első po­hártól a szenvedéllyé váló ivásig nem is olyan hosszú néha az út. D r. Orell Ferenc János ezer szakmunkástanulóval végzett vizsgálatot. Főbb megállapításait ismertetve közli, hogy szabad idejük­ben jelentős helyet foglal el az italfogyasztás. Az első évesek egyharmada az első ösztöndíjuk kézhezvétele után szeszes italt fogyasz­tott. E tendencia erősebben emelkedik tizenhat év fe­lett, kétharmaduk viszont csak 20. életévük felett fo­gyasztott szeszes italt. Amikor a számok mögött az okokat keressük, első­ként mindig a társadalmi hátteret kell vizsgálnunk. Az otthon szerzett benyomáso­kat és az iskolai, munkahe­lyi hatásokat. A környezet eleve meghatározó légkörét. Mert például a családban megrögzött szokások és az italozás megítélése feltétle­nül befolyásolja a fiatal vé­leményalkotását és vonzal­mát vagy előítéletét a sze­szes italokkal kapcsolatban. Egy korty nem árt meg — mondják ünnepekkor és töltenek felelőtlenül a fia­talkorúnak is. S ezt követő­en nagy a kísértés, különö­sen, ha otthon a kamra vagy a bárszekrény mindig „fel van töltve” itallal. Sok fiatal hivatkozik ar­ra — sajnos többnyire már a bíróság előtt. — hogy azért kezdett italozni, mert a szesz „jótékony” hatásá­tól mindent feledve akart menekülni az őt körülvevő Ma már a legidősebb tö- rökszentmiklósiak sem emlé­keznek arra, mikor épült a téglagyár — korát 100 évnél többre becsülik. Kéménye messzire látszik: jelzi a vá­rost az utazónak, tájékozó­dási pont a városlakóknak. De meddig? Sorsa bizonyta­lan. A város üzemei, szövetke­zetei — különösen az utób­bi két évtizedben — roham­léptekkel gyarapodtak, kor­szerűsödtek, viszont a tég­lagyár az eltelt évszázad alatt nem fejlődött számot­tevően. Csaknem húsz esz­tendeje, 1961-ben ugyan egy­milliós ráfordítással épült új kemence és az emberi vontatást felválthatta a ló. Aztán pár évvel később — szintén egymillió árán — a közelben új bányát nyi­valóság elől. Ez a „menekü­lési forma” persze törvény­szerűen mindig zsákutcába vezet. Sok esetben az alko­hol tartja össze az élet pe­rifériájára kényszerült, ga­lerikbe tömörülő fiatalokat is, akik a szesz gátlást oldó hatása alatt vállalkoznak előbb kisebb, majd mind nagyobb bűncselekmények­re. De nem csak a családok, hanem a munkahelyi közös­ségek is fontos szerepet ját­szanak a fiatalok személyi­ségformálásában. Ahol rendr szeres és természetes a mun­ka utáni — vagy közbeni kollektív italozás, ahol meg­vetik, lenézik vagy közös- ségellenesnak tartják azt, aki ez alól kivonja magát, ott a fiatalok többsége „al­kalmazkodni kényszerül” s ez a kezdeti kényszer azon­ban később már megszokot­tá és természetessé válik. Egyenrangúak akarnak len­ni a brigádban, ők is kérik a rundokat, nehogy lema­radjanak és anyámasszony katonájának tartsák őket. A védekezési reflexek pedig egy idő múltán mind job­ban tompulnak és gyengül­nek. Egy aggódó édesanya például azt panaszolta az egyik újsághoz írott levelé­ben, hogy a tizenhét éves kislánya olyan élelmiszerüz­letben dolgozik mint eladó, ahol minden név és szüle­tésnapot vörösboros pezsgő­vel ünnepelnek, s a kislány hiába ellenkezik, a ráeső részt már előre kiveszi a ve­zető a fizetési borítékból, fgy most „fut a pénze után” és ő is mindig koccint a töb­biekkel. A fiatalkori alkoholizmust előidéző külső hatások kö­zül nem szabad*azonban fi­gyelmen kívül hagyni az is­kolai kudarcok okozta sérü­léseket és stresshatásokat tottak, ahonnan az akkor épített szállítóberendezés juttatja el ma is az anyagot a feldolgozóhelyre. A lónak már „besegít” a gép, de az anyagmozgatás — a föld és a félkésztermék szállítását kivéve — nagy fizikai erőt kívánó munkával történik. A gépesítés a megmunkálás­ra szorítkozik. Másfél évtizede a körül­mények nem változtak, gya­korlatilag csak a zavartalan termeléshez legszükségesebb állagmegóvásra költenek. — Pedig az üzem mintegy 60 dolgozója évente 250 családi ház építéshez elegendő tég­lát állít elő. Az elmúlt 5 év termeléséből eredő árbevé­tele 42,15 millió forint, amely 27,9 százalékos nyereséget eredményezett! sem. S ez a hatás duplázódik, amikor a család — képessé­geinél lényegesen nagyobb teljesítményt várva a fiata­loktól — megtorló eszkö­zökhöz folyamodik gyen­gébb eredmény esetében. Ha az őt körülvevő környezet­ben rosszul érzi magát a fiatal, olyan pótló jellegű érzelmi kapcsolatokat és kö­zösségeket keres magának, ahol befogadják, könnyen sikerélményhez juthat, egy­ben teret kap agresszivitásá­nak. elkeseredettségének ki­élésére. így jutunk el a szö­kések, galeriba sodródások, iskolakerülések fontos ténye­zőjéhez. Ezek a gyerekek fo­kozottan veszélyeztetettek, kevésbé ellenállóak a krimi­nális csábításokkal szemben. azonban megelőz­hető, ha a szülők, nevelők, pedagógu­sok, munkahelyi közösségek idejében felismerik a ve­szélyt, s meggyőző módon, a körülmények és az italozás­ra kínálkozó alkalmak fi­gyelembe vételével, a fiatal személyiségéhez alkalmaz­kodva magyarázzák el az al­koholizmus káros hatását és következményeit. Persze az okos érveknek csak akkor lehet foganatjuk, ha a kez­dődő alkoholizmust előidéző okokat és indítékokat is megszüntetjük. Fontos sze­rep jut továbbá ebben a felvilágosító és nevelő mun­kában a tömegszervezetek­nek. így elsősorban a KISZ. nek is, mely jól szervezett programokkal, csoportfoglal­kozásokkal, sportlehetősé­gekkel és érdekes klubélet­tel, a fiatalok képességeinek fejlesztésével helyes irányba terelheti s elvonhatja őket az ital személyiséget károsí­tó bűvköréből. A. T. A legfejlettebb országok­ban is változatlanul jelen­tős építőanyag a tégla — ugyanakkor világszerte drá­gul az üzemanyag, növek­szik *a szállítás költsége. A családi ház építésének sze­lepe a következő tervciklus­ban sem csökken, nem kö­zömbös tehát, hogy hol, mennyiért veszi a téglát az építtető. Felmerül, hogy van-e lét- jogosultsága annak az üzem­nek, ahol szerény beruházás, a termelési költségek mini­mális növekedése garantált többlettermelést eredményez­ne, emberibb körülmények és munkafeltételek mellett — vagy gazdaságos tevé­kenysége ellenére agonizá- lásra ítéltetett? N. A. Az anyagmozgatás nehéz fizikai munka A raktárakban már tavasz van NAGYÜZEM A NAGYKERNÉL Hétfőn kevés a vásárló a Sztár áruház cipöosztályán (D. G.) BÁR A SORSA BIZONYTALAN Tégla — évente 250 családi házhoz Mindez Az első

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents