Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-22 / 17. szám

A.,,.»,.»» SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Tudatos takarékosság A MÁV Járműjavítóban Javuló munkakörülmények Gépesítés a műhelycsarnokokban Kevesebb baleset ^ Érdekes eredményre jut­hat az elemző a TITÁSZ fogyasztási adatainak bön­gészése közben. Sok éve már. hogy megyénk villamosener- gia-fogyasztása mindig 15 százalékkal nagyobb az elő­ző évinél. Az is általános volt eddig hogy a január— februári hónapok átlagos fo­gyasztási szintje alacso­nyabb az ugyancsak téli jel­legű novemberi—decemberi hónapokénál. A tavalyi év rendhagyó volt. Rendkívül erős évkez­dést jelent a termelésben, hogy januárban—február­ban mór nagy villamos ter­helést regisztrálhattak a TITÁSZ mérései. A lakos­sági fogyasztás is érdekes fordulatot vett: közvetlenül az áramdíj-emelés bejelen­tése után megszűnt a fo­gyasztás növekedése, pedig ebben az időszakban még a régi árakon számláztak. Sőt: a novemberi fogyasztás — 'emberemlékezet óta először — alatta maradt az előző évinek. Mi a titka ennek a két­ségtelenül hasznos fordulat­nak? Az első. ösztönös cse­lekvések mérlege ez. Saját érdekünkben nem hagyjuk égni a felesleges lámpákat, kétszer is meggondoljuk a hősugárzó bekapcsolását, és jobban beosztjuk a boylep melegvizét. Mindezek ter­mészetesen fontosak, hiszen már az is, óriási eredmény lenne, ha huzamosabb ideig vissza lehetne fogni fo­gyasztásunk növekedési üte­mét. Ezzel ugyanis erőmű­vek megépítése válhat fe­leslegessé. sok-sok tonna olaj behozatala lenne elkerülhe­tő. Ám ez a cél ösztönösen nem érhető el. Sokan fordultak takaré­kossági tanácsokért a TI­TÁSZ szakembereihez ezek­ben a hónapokban, és nem is hiába. Megtudhatták, hogy a 26 féle tónusban kapható neonvilágítás, — amelynek kápráztató hatását régen megszüntették már — az iz­zólámpás megoldás energia- igényének mindössze ötödét használja fel, azonos meg­világítás mellett. Igaz, a csillárdivat még a józan ész ellen hadakozik. A kétség­telenül mutatós, ám sok fényt elnyelő búrákban alig 60 Wattos izzók alkalmaz­hatók, ami egy szokásos mé­retű szobában legfeljebb hangulatvilágítást jelenthet. A főzés energiaigényét is egyharmad.ával csökkenti, ha a főzőlappal egyező méretű edényt, vagy ha kuktafaze­kat alkalmazunk. De az át­térés a modul-rendszerű te­levíziókra, a nagymértékben tranzisztorizált rádiókészülé­kekre is évi két-háromszáz forint' megtakarítást jelent a villanyszámlában. Ha a hű­tőgépet úgy állítjuk be, hogy a háta a helyiség leghide­gebb részére kerüljön, to­vábbi 100—200 forint meg­takarítás jelentkezik éven­te. Ezek a családi kasszát kí­mélő megoldások már nem ösztönösek. Több gondolko­dás, esetleg szakember, meg némi anyagi áldozat is szük­séges megvalósításukhoz. De az ésszerű takarékosságnak ez az útja, és semmiképpen sem az, amit egy török­szentmiklósi óvodában lát­tam, hogy tudniillik a meg­levő izzólámpás világítás­nak a felét kikapcsolták; igazi „kriptahangulatba” rin­gatva a gyerekeket. Igaz. a szemüveg olcsó; de a látás drága. Ha ésszel, átgondol­tan, a valóban lehetséges megoldásokkal takarékos­kodunk, legközelebb már nem is kell annyira megijednünk. K. I. Tágas, kényelmes öltözők, fürdők. Modern műhelycsar­nokok, javuló munkakörül­mények. Jól felszerelt kony­ha, étterem. A város legszebb óvodája, legkevésbé zsúfolt bölcsődéje. Mindezek a MÁV Járműjavító szolnoki üzemében találhatók, ahol Az első szociálpolitikai ter­vet már négy éve — 1976 elején — készítették. (Per­sze ez nem jelenti azt, hogy addig nem foglalkoztak a dolgozók helyzetével.) Min­den esztendőben összeülnek a gazdasági és a szakszerve­zeti vezetők, hogy meghatá­rozzák a legfontosabb fel­adatokat, amelyeket véle­ményez a szakszervezeti bi­zalmiak testületé és a szak- szervezeti bizottság is. Az üzemben nemrég értékelték a tavalyi tervben szereplő feladatok végrehajtását, és elkészítették az 1980-as ter­vet. 1979-ben a munkavédelem fejlesztésére, a munkaruha, a védőruha, a védőeszközök és védőfelszerelések beszer­zésére 750 ezer forintot ter­veztek és költöttek. A mun­kakörülmények javítása ér­dekében több intézkedés tör­tént: a vasúti kocsikat nők takarítják, akik eddig igen nehéz körülmények között végezték munkájukat. A ta­valyi esztendő változást ho­A szociálpolitikai tervben fontos helyet kapott az üzemétkeztetés, a gyermek­intézmények fejlesztése, az üdültetés. Tavaly átlagosan 1300-an étkeztek az üzemi konyhán, ahol egy éve ötna­pos főzési rendet vezettek be. Szombatonként nincs már étkeztetés. A város leg­szebb óvodája a járműjaví­tóé, ahol több mint száz kisgyermekre vigyáznak. — Tavaly, a gyermekév alkal­mából 14 ezer forint érték­ben játékokat készítettek az üzem dolgozói az óvodások­szem előtt tartják a dolgo­zók munkakörülményeinek javítását, szociális ellátását, figyelembe veszik kívánsá­gaikat, ötleteiket. A vélemé­nyek felhasználásával ké­szül évek óta a szociálpoli­tikai terv is. zott. Mostmár zárt munka­csarnokban dolgoznak, moz­gatható szerelőállásokról mossák a kocsikat. Nincs többé vödör, gumicsövet használnak. A melegvíz-el­látás is megoldott. A nehéz fizikai munka könnyítésére, gépesítésére nagy figyelmet fordítanak az üzemben. Csak egy jellemző adat: 1976-ban a géppel végzett munka ará­nya mindössze 16 százalék volt, tavaly pedig már elér­te a harmincat. Az elmúlt esztendőben helyezték üzem­be a nyugati tolópadot, ak­kor működtek először a Die­sel-csarnokban a vagonvon­szolók, a csörlők, a jármű­emelő gépek, az I—IV-eS hajóban a futó,' a konzol és a forgódaruk. Ezen kívül még számtalan cél- és szer­számgép segítette és könnyí­tette a dolgozók munkáját. A gépesítés egyik legnagyobb eredménye az üzemi balese­tek csökkenése. Míg 1976- ban a balesetek száma meg­haladta a százat, tavaly már csak negyvenen szenvedtek kisebb-nagyobb sérüléseket. nak. A MÁV és a SZOT ál­tal biztosított üdülőjegyek­kel összesen 277-en nyaral­tak az ország különböző üdü­lőiben. Népszerű a dolgozók körében az NDK-csereüdül- tetés. Az elmúlt évben há­rom turnusban több mint nyolcvanan utaztak a baráti országba. Jelentős volt azok­nak a száma is, akik sza­bad idejüket — beutaltként vagy a hétvégeken — az üzem tiszaligeti üdülőjében töltötték. Az üdülő fejlesz­tésére 1979-ben 72 ezer fo­rintot költöttek, és az üze­meltetési költségekre több mint 300 ezer forint jutott. Az üzem segíti dolgozóit abban is, hogy lakáshoz jus­sanak. Lakásépítési és vá­sárlási támogatás címén 25 dolgozó kapott mintegy 2 millió forintot. Az üzem saját alapjából 114 ezer fo­rintot képezett erre a célra. Ezt az összeget négy dolgo­zó között osztották meg. Vál­lalati segélyként 124 ezer fo­rintot fizettek ki. A szak- szervezeti segély összege 77 ezer forint volt. A 7. idei szociálpolitikai terv is több, fontos felada­tot tartalmaz, hogy csak né­hányat említsünk. Mivel a Diesel-motorok igen erős hangot adnak, a zaj csök­kentése érdekében van még tennivalónk. A tervek szerint elkészül a motorpróba-állo- más, ahol szigetelt fülkében próbálhatják ki a szerkeze­teket. A munkahelyek kor­szerűsítése szintén kiemelt feladat. Ebben az évben kialakítják a hengerfejjaví­tó sort, a vontató jármű és személykocsi forgóvázjavító részlegét. A motorpróba-ál- lomással együtt ezekre a munkákra 22,5 millió forin­tot költenek majd. Rehabilitáció A gépesítés továbbra is napirenden van. A kisgépe- sítésre 8,9 millió forintot, az anyagmozgatásra, a raktáro­zás korszerűsítésére 5,3 mil­lió forintot terveztek. Akik az üzemben szenvedtek bal­esetet és munkaképességük már nem százszázalékos, azok is találnak megfelelő elfoglaltságot a Járműjavító­ban. A7. üzemben ugyanis azon fáradoznak, hogy reha­bilitációs részleget alakítsa­nak ki. Az óvoda is bővülni fog az idén. Az új épület­ben majd ötven kisgyerme­ket fogadhatnak. Az építési munkálatok megkezdődtek; a Metró KÉV veri a cölöpö­ket. az épület vázszerkeze­tét a BVM szolnoki gyárá­nak munkásai állítják fel, a belső szerelést pedig a Jár­műjavító szocialista brigád­jai végzik majd. Sz. E. Elutazott a vietnami küldöttség Vasárnap elutazott Buda­pestről a vietnami küldött­ség, amely a magyar—viet­nami gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési bizottság 8. ülésszakán vett részt. A delegációt Do Muoi, a Vietnami Szocialista Köz­társaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, az együttmű­ködési bizottság vietnami ta­gozatának elnöke vezette. A vendégeket a Ferihegyi repü­lőtéren Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, a bizottság magyar ta­gozatának elnöke, valamint Chau Tho Thong, a VSZK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője búcsúz­tatta. A vietnami delegáció ma­gyarországi tartózkodása so­rán felkereste a Videoton gyárat, a székesfehérvári Könnyűfémmüvet valamint az ajkai Timföldgyárat. Havonta mintegy 130 ezer folyóméter esőcsatornát gyárt a Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalatának kisújszállási üzeme. Termékeiket a nagykereskedelmi vállalatoknak érté­kesítik Szociálpolitikai tervek Támogatás lakásépítőknek A Beton- és Vasbetonipari Művek váci telepén födém-bélés- testeket gyártanak. E termékek iránt nagy a kereslet, ezért az üzem kollektívája az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére mintegy száz­ezer darabbal több födém-béléstestet értékesített a TUZÉP- telepeken Számadás a téeszekben 9 és fél milliárd forint a közös gazdaságokból flz 1980-as év terveit is megvitatják Szerte az országban, így Szolnok megyében is meg­kezdődtek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1979. évi munkáját értékelő, és az idei terveket jóváhagyó köz­gyűlések. A megyében mint­egy 400 ezer hektáron gaz­dálkodó ötvennyolc közös gazdaság csaknem 32 ezer dolgozója hallgatja meg eze­ken a fórumokon a vezető­ségek beszámolóját, és segíti javaslataival az 1980-ra ki­dolgozott tervek megvalósí­tását. összességében mintegy 9,5 milliárd forint termelési értékről adhatnak számot közgyűléseiken a Szolnok megyei termelőszövetkezetek. Az 1978. évi őszi és tél ele­ji aszály, az azt követő év eleji fagyok, ár- és belvizek nehéz feladatok elé állították az elmúlt esztendőben a nö­vénytermesztésben dolgozó téesztagokat. A fagy- és víz­kár sújtotta termőterületek újrahasznosítása, a rendkívü­li időjárási körülmények kö­zött végzett talajmunkák te­temesen megnövelték a szö­vetkezetek termelési költsé­geit. A növénytermesztők így nem tudták megvalósítani 1980. évi elképzeléseiket, de termelésük értéke megyei szinten a nehézségek ellené­re megközelítette az 1978. évit. Sőt, néhány szántóföldi kultúrában kiemelkedő ered­mények is születtek. Orszá­gosan is figyelemre méltó a napraforgó, az előző évinél ötven százalékkal nagyobb területen elért, 22 mázsás hektáronkénti megyei átlag­termése. Legalább ennyire örvendetes, hogy három' egy­mást követő sikertelen esz­tendő után tavaly átlagban 23 mázsa feletti termést arat­tak egy-egy hektárról a rizs­termelő gazdaságok. A szokásosnál nagyobb fel­adat hárult 1979-ben az ál­lattenyésztési föágazatban dolgozó tsz-tagokra is. Árbe­vételi tervüket túlteljesítve, a tej- és hústermelés fokozá­sával eredményesen ellensú­lyozták, jó néhány szövetke­zetben pótolták a növényter­mesztési ágazatban jelentke­zett veszteségeket. A megyei cselekvési programmal össz­hangban jól segítették a kö­zös gazdaságok a háztáji és kisegítő gazdaságok termelé­sét is. A számadással egyidőben megvitatják az 1980. évi ter­veket, amelyek — a megyei pártbizottság december 19-i állásfoglalásának megfelelő­en — a belső tartalékok még jobb 'kihasználását, minden területen a hatékonyság fo­kozását, a takarékosabb ta­karmány- és energiafelhasz­nálást, a melléktermékek jobb hasznosítását követelik meg. A mindezekben koráb­ban tapasztalt hiányosságok feltárásával, a további mun­kához adott tanácsaikkal, öt­leteikkel eredményesen se­gíthetik a tagok az idei ter­melést. Ez is aláhúzza fele­lősségüket, hiszen a terme­lőszövetkezetek idei gazdál­kodása az ötödik ötéves terv sikeres befejezésének, és az újabb népgazdasági terv megalapozásának záloga is. T. F. Munkásőr egységgyülés Mezőtúron Vasárnap délelőtt tartották Mezőtúron, a városi tanács épületében a Dózsa György munkásőr század egységgyű­lését, melyen megjelent és felszólalt Szűcs János, a me­gyei pártbizottság titkára. A mezőtúri és túrkevei mun­kásőröket tömörítő század ünnepélyes egységgyűlésén részt vett Móricz Béla, a me­zőtúri és Száraz László, a túrkevei városi pártbizottság első titkára, a két város tár­sadalmi és gazdasági életé­nek több vezető személyisé­ge, a társ-fegyveres erők több képviselője. A munkás­őrség megyei parancsnoksá­gát Rontó Antal megyei pa­rancsnokhelyettes képviselte. Az egység munkájáról szá­mot adó beszámolót Csepcsé- nyi Lajos megbízott század­parancsnok tartotta. Ez alka­lommal adták át az arra ér­demeseknek a szolgálati ér­demérmeket, a kiváló jelvé­nyeket és a munkásőr emlék­jelvényeket. A szocialista munkaversenyben tavaly el­ért eredményei alapján a század legjobb szakasza az V. szakasz, legjobb raja pe­dig a II. szakasz I. raja lett. A leszerelők, illetve tarta­lékállományba vonulók ne­vében Zolnai Mihály búcsú­zott a századtól. A két város pártbizottságai nevében Móricz Béla mon­dott köszönetét a munkáső­rök áldozatos munkájáért. Az új munkásőrök eskütétele után a városi citerazenekar és a Teleki Blanka Gimnázi­um énekkara adott színvona­las műsort.

Next

/
Thumbnails
Contents