Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-20 / 16. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. január 20. HÉTFŐ: A világsajtóban széleskörű visszhangra talált Leonyid Brezsnyevnek a Pravdában megjelent interjúja.- Lord Carrington Pakisztánban tárgyal. - A Szov­jetunió megvétózta a Biztonsági Tanácsban Ame­rika javaslatát az Irán elleni szankciókról. KEDD: A gabonaexportáló országok - Argentína kivételéve}- támogatják az USA által a Szovjetunió ellen meghirdetett igabonaembargót. - Az ENSZ köz­gyűlése megszavazta az el nem kötelezett orszá­gok határozati javaslatát az úgynevezett „afgán kérdésben”. - Átalakult a szír kormány, a mi­niszterelnök Abdel Rauf Al-Kaszm lett. SZERDA: Általános sztrájk Olaszországban. - Sztrájkolnak a francia vasutasok. - Lord Carrington Indira Gandhival tárgyal. CSÜTÖRTÖK: Giscard d'Estaing válaszolt Brezsnyev üzene­tére. - Bonnban a parlament előtt a külpolitikai kormánynyilatkozat. Moszkvában befejeződött a KGST Végrehajtó Bizottságának ülése. - Az USA fegyvereket hajlandó szállítani Indiának, valamint nukleáris fűtőanyagot is. PÉNTEK: Az Olasz Szocialista iPárt úgy döntött, hogy a kommunisták részvételével „a nemzeti szolidaritás kormányának létrehozását” sürgeti. — Irán után Afganisztánból is kiutasították az amerikai új­ságírókat. SZOMBAT: Waldheim ENSZ-főtitkár újabb ázsiai és közép­keleti körútra készül és „csomagtervet” állít össze az iráni-amerikai viszály rendezésére. — Az USA hadgyakorlatot tart a Csendes-óceánon. - A kinai külügyminiszter Pakisztánban tárgyal. Mi jellemzi az afganisztáni helyzet alakulását? Afganisztánban harcok folynak még a pakisztáni és a kínai határhoz közel fekvő területeken, ahová szakadat­lan szállítanak fegyvereket az ellenforradalmi erőknek az imperialista hatalmak ha­ditervei szerint azok iszla- mabadi és pekingi csatlósai. Ezt a támogatást már nem is tartják titokban: lord Carrington brit külügymi­niszter az afgán határ tő- szomszédságában, Peshawar- ban maga is megszemlélte afgán lázadók kiképzését, a tekintélyes svájci polgári lap, a Neue Zürcher Zeitung . pedig egy helyszíni tudósí­tásban beszámolt arról, hogy az afganisztáni szovjet segít­ségnyújtást megelőző napok­ban hogyan dobtak át pa­kisztáni területről amerikai vágásba való visszatéréséről tudnak csak tudósítani. Ha, harcokról nem lehet képeket kitalálni, írásban viszont minden szóbeszédnek hitelt „lehet adni” .. . Emlékszem, az első nagy „leégése” a nyugati sajtónak az volt, hogy pakisztáni forrásra hi­vatkozva jelentette: Afga­nisztánban már a rubel lett a törvényes és kötelező fize­tési eszköz. Amikor kiderült, hogy kacsa az egész, akkor is csak egy-két komolyabb nyugati lap közölt helyre- igazítást, a bulvárlapok ol­vasói Hamburgtól Londonig, New Yorktól Kairóig abban a hiszemben élnek, hogy tel­jessé vált Afganisztán „szov- jetizálása” ... Ezek a lapok nem számolnak be Babrak Karmai nyilatkozatáról. Indiai tüntetők Új-Delhiben az amerikai nagykövetség előtt tiltakoztak az Egyesült Államok, Kína és Pakisztán Afganisz­tán ellenes akciói miatt. A képen a rendőrség megpróbálja szétoszlatni a tüntetőket (Telefotó — KS) és kínai fegyverekkel ellá­tott afgán ellenforradalmi egységeket... A nyugati sajtó igyekszik eltúlozni a mai afganisztáni harcok nagyságát, szinte azt lehetne mondani, hogy az amerikai hírügynökségek ál­tal közölt számokból mindig el kell hagyni egy nullát! Érdekes, hogy a tévériporte­rek ugyanakkor a minden­napi életnek a rendes kerék­amely szerint a lázadók ez­rei tették le a fegyvert. A nyugati sajtó helyénvalónak tartja, hogy tovább tart az amerikai—angol—kínai— pakisztáni aknamunka a de­mokratikus Afganisztán el­len. Ennek az összehangolt diplomáciai-katonai akció­nak az egyik legújabb ele­me a kínai külügyminiszter pakisztáni látogatása. Mi okozza az újabb aranylázat? A világpolitikai helyzet­ben az amerikai—iráni vi­szály miatt, majd az Afga­nisztánnak nyújtott szovjet segítség ügyét szovjetelle­nes hecckampány ürügyéül felhasználó amerikai propa­ganda hatására — mi taga­dás — fokozódik az embe­rek nyugtalansága, amelyet csak fokoz, hogy minden közgazdász a 80-as évekre gazdasági nehézségeket, visszaesést jósol. Az ener­giaválság egyre mélyül, a nyersanyagellátás mind bi­zonytalanabbá válik. Csoda-e, hogy a tőkés vi­lágban a tehetősebbek va­gyonuk átmentésére a sok­ezer éves megoldáshoz nyúl­nak: aranyba fektetik tőké­jük egy részét. S aki egy év­vel ezelőtt váltotta aranyra a pénzét, az nemcsak meg­mentette, hanem négyszeres sére is növelte. Egy uncia arany, azaz 31 grammnál va­lamivel több arany értéke a héten már meghaladta a 800 dollárt! (Hadd emlékez­tessek arra), hogy amikor a dollár aranyalapon álló valu­ta volt, akkor a rögzített ár­folyam szerint 35 dollárért bárki követelhetett egy un­cia aranyat az amerikai ál­lamkincstártól ...) Nyilvánvaló, hogy az ame­rikai pénz fokozatos romlá­sa indította el az egymást követő aranyláz-hullámokat. A dollár gyöngülése pedig tükrözte az imperialista nagyhatalom erejének fogy­tát. (Jó, jó, bárki ellenve­téssel élhet: mostanában a dollár korántsem veszít any- nyit az értékéből, mint amennyit nyer. Vagy azt is megjegyezheti valaki, hogy az USA soha ennyi katonai erőfeszítést nem tett, mégis gyöngült volna?) Egyelőre csak annak leszögezésével elégedjünk meg, hogy Carter Amerikája egész sor számá­ra bizonytalan erőpróbába bonyolódott bele: Irántól Közép-Amerikáig. a Szovjet­uniótól Nyugat-Európáig, kockára téve erkölcsi-politi= kai hitelét, olaj ellátását. Az új aranyláz szédítő re­kordösszegei láttán az em­ber nem tud szabadulni a gondolattól hogy esetleg sze­mély szerint is érdekeltek azok, akiknek módjukban volt a nemzetközi feszültség tudatos felszítása, hiszen pontosan kiszámíthatták, hogy a nyugtalanság felhajt­ja az arany árát. Mit jelent az olasz szocialisták új állásfoglalása? Az Olasz Szocialista Párt a hét végén úgy döntött, hogy február elején kiválik a jelenlegi kormánytöbbség­ből, amelyben eddig a mér­leg nyelvének a szerepét töltötte be, jóllehet a par­lamentben a képviselői he­lyeknek csak a 10 százalékát mondhatja magáénak .De e nélkül a 10 százalék nélkül a kereszténydemokraták nem kormányozhatnak! (A múlt év legfontosabb olasz párt- politikai alkuja épp az volt, amit Craxi, a szocialisták vezetője kötött a keresztény- demokratákkal. Akkor ala­kult ki a római politikai szójáték szerint a „keresz- ténydemocraxia” .. . Ügy lát­szik, ez most felbomlott.) Az Olasz Szocialista Párt — munkáspárt, tagjai között tisztes arányban vannak két­kezi dolgozók is. Craxiék- nak tehát nem lehetett fi­gyelmen kívül hagyni az olasz munkásság általános sztrájkját: 14 millió olasz nyolc órán át abbahagyta a munkát a három legnagyobb szakszervezeti szövetség egy­séges felhívása alapján. Ez az általános sztrájk, amelyhez foghatót rég látott Itália, épp a Cossiga-kormány gaz­dasági politikájának felül­vizsgálatát követelte, és ál­talában új vezetést sürgetett az ország élén. Nos, 72 órával az óriási sztrájk után az olasz szocia­listák azzal válaszoltak, hogy a maguk részéről is új kor­mány megalakítását követel­ték, ahogyan megfogalmaz­ták: „a nemzeti szolidaritás kormányáét”, amelyben már helyet kell, hogy kapjanak a kommunisták is,! Egyelőre csak kisebb kor­mányátalakítás történt, az­zal az egyetlen gyakorlati céllal hogy be tudják tölte­ni Malfattinak, a régóta be­tegeskedő külügyminiszter­nek a helyét. Ruffini, eddigi hadügyminiszter került a külügyminisztérium élére, aki mellett nyilván az a „ta­pasztalat” szólt, hogy ő ott volt Brüsszelben tavaly de­cemberben a NATO ülésen, s tudja, honnan, hogyan, s miért fújnak az atlanti sze­lek. Pálfy József Újra megmütik loszip Broz Titót Az orvos-konzílium 1980. január 19-én 17.00 órakor ki­adott jelentése így hangzik: „Joszip Broz Tito köztár­sasági elnök bal lába álla­potának továbhi rosszabbo­dása újabb műtéti beavat­kozást tesz szükségessé. Tito elnök általános egészségi ál­lapota jó”. Diákzavargások Dakarban Ostromlott város képét mutatja a szenegáli főváros. A fokozódó diákzavargások miatt a város stratégiai pontjain, különösen az egye­temi negyedben lőfegyverek­kel és könnygázgránátokkal felszerelt rendőri és katonai egységek álltak, a levegőben alacsonyan szálló helikopte­rek köröztek. Szemtanúk be­számolói szerint mindössze egyetlen sebesült leányt szállítottak el. A diákzavargások egy hó­nappal ezelőtt kezdődték a dél-szenegáli Ziguinchor vá­rosában. ahol a rossz ellá­tás és az alacsony ösztöndí­jak elleni tiltakozásul a diákok autókat és házakat — közöttük a polgármester házát is — felgyújtották. TELEXEIM BUDAPEST Lázár György, a Mi úsz- tertanács elnöke táviratban üdvözölte Abdel Rauf Al- Kaszm-et, a Szíriái Arab Köztársaság miniszterelnö­kévé történt kinevezése al­kalmából. TOKIÓ Kétnapos „rábeszélő” tár­gyalásainak befejeztével ha­zautazott Tokióból Philip Habib amerikai különleges megbízott, volt külügymi­niszter-helyettes, aki újra igyekezett meggyőzni a vál­tozatlanul vonakodó japán illetékeseket Irán- és szov­jetellenes „rendszabályok” szükségességéről. NEW YORK Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere tegnap ötnapos látogatásra az Egyesült Államokba ér­kezett. Genscher először New Yorkban Henry Kissin­ger volt külügyminiszterrel tárgyal, majd vasárnap Wa­shingtonba utazik, ahol ame­rikai kormánytisztviselőkkel folytat megbeszéléseket a vi­lágpolitikai helyzetről. Hét­főn találkozik Cyrus Vance külügyminiszterrel és Zbig­niew Brzezinski nemzetbiz­tonsági főtanácsadóval és kedden fogadja őt Carter elnök. HANOI Thaiföldnek nyújtandó amerikai és brit katonai se­gélyről folynak tárgyalások Bangkokban. A thaiföldi fő­város vendége Michael Ar- macost hadügyminiszter-he­lyettes, aki az amerikai nagykövetség szóvivője sze­rint Kriangszak Csamanand kormányfővel és a thaiföldi vezetés más tagjaival az amerikai katonai segélyről tárgyal majd. MADRID Magyar kulturális napok kezdődtek a spanyolországi La Corunaban a városi ta­nács és a madridi magyar nagykövetség rendezésében. Az északnyugat-spanyolor­szági városban magyar nép- művészeti és filmtörténeti kiállítás nyíl** Magyar rö- vidfilm-bemutatókat tarta­nak és előadások hangzanak el a magyarországi zeneok­tatásban alkalmazott Ko- dály-módszerről, valamint a magyarországi turizmusról. RÓMA Időzített bomba robbant tegnap kora reggel Rómá­ban a Via Nomentanán ta­lálható rendőrőrsön. A rob­banás súlyos károkat oko­zott. tizenheten megsérül­tek. közülük négy személyt kórházban ápolnak. IFGlNISZTiN Újabb fegyveres bandát tettek ártalmatlanná Afganisztán Takhar nevű tartományában az afgán fegyveres erők és a népi mi­lícia a lakosság aktív se­gítségével olyan fegyveres bandát tett ártalma ti anná, amelyet Pakisztán területé­ről dobtak át azzal a cél­lal, hogy zavargásokat szít­son Taliqan tartományi szék­helyen. A banda tagjainál nagy mennyiségű amerikai és Mnai fegyvert foglaltak le. Amint a TASZSZ tudósí­tójának az afgán belügymi­nisztériumban elmondták, a Taliqanban felszámolt ban­da csak egyike annak a szá­mos terrorista csoportnak, amelyet Pakisztán területén készítenek fel az Afganisztá­ni Demokratikus Köztársa­ság elleni „hadüzenet nél­küli háborúra”. Jelenleg Pakisztánban fél­száz támaszpont és legalább 20 olyan különleges bázis működik, amelyeken ameri­kai és kínai tanácsadók ve­zetésével pakisztáni katonai instruktorok képezik ki az ellenforradalmi banditákat. Az elmúlt évben nem keve­sebb mint 15 ezer zsoldost készítettek fel, akiknek az volt a feladatuk, hogy il­legálisan behatoljanak Afga­nisztán területére, békés em­bereket öljenek meg, kórhá­zakat, iskolákat gyújtsanak fel és hidakat, utakat rob­bantsanak fel. Vannak olyan értesülések, hogy a Kínával határos Badakhshan tarto­mányban kínai „tanácsadók” közvetlenül is” részt vettek hasonló akciókban. Tényékkel bizonyítható, hogy Pakisztánban szerve­zendő afgánellenes bandák egyaránt kapnak amerikai és kínai fegyvereket — közöl­ték az afgán belügyminisz­tériumban. Ezt támasztja alá az amerikai Times magazin január 14-i száma is, amely nyugati titkosszolgálatokra hivatkozva közölte, hogy „egyes Pakisztánba érkező fegyverszállítmányok köz­vetlenül Kínától származ­nak”. Iránban egyre hevesebbé válik az elnökválasztási kampány. Képünkön: Baniszadr jelölését támogató felvonulás Tehe­ránban Az amerikai intézkedések visszhangja Az Egyesült Államok egyes politikai, üzleti és tár­sadalmi köreiben nyugtalan­sággal fogadták az amerikai kormánynak azt a törekvé­sét, hogy megrontsa a Szov­jetunióhoz fűződő kapcsola­tokat Különösen nagy aggodal­mat keltett az, hogy a kor­mány intézkedéseket tett a Szovjetunióval kiépített gaz­dasági és kereskedelmi for­galom korlátozására. A Business Week hangsú­lyozza: Carter elnök több milliárd dolláros kalandba bocsátkozott, olyan kaland­ba, amely hosszú éveken át kihat a nemzetközi kereske­delemre. Ezért a politikáért nagy árat kell fizetni — ír­ja a lap. Nemcsak a keres­kedelmi bevétel kieséséből származó hárommilliárd dol­lárról van szó, hanem az embargó által érintett far­mereknek és kereskedelmi cégeknek kifizetendő, csak­nem ugyanilyen összegű kár­talanításról. Az ilyen politika károkat okoz az Egyesült Államok kereskedelmi egyensúlyának, és számos amerikai társaság­nak lehetetlenné teszi a szovjet piacokra való beha­tolást — szögezi le a The New York Times. Carter elnöknek az a dön­tése. hogy a Szovjetunió „megbüntetése” céljából fegyverként használjon fel élelmiszereket — iegyzimeg a U. S. New and World Re­port — súlyos gazdasági és nolitikai következményekkel jár az Egyesült Államokra. — Példátlan soviniszta hangulatkeltés és fegyver- csörgetés az országban — ezzel a szavakkal jellemzi az Egyesült Államok belső helyzetét George Larock nyugalmazott ellentenger­nagy, a katonai információs központ volt igazgatója a Los Angeles Times-ban kö­zölt cikkében. Megállapítja, hogy mindez a katonai-ipari komplexum uszályába került Ca rter-k orm á n y politikájá­nak a következménye. A Frankfurter Rundschau hangsúlyozza: a nyugatnémet konszernekre vajmi kevés hatással járnak Carter el­nök felhívásai. A Siemens elektronikai cég például be­jelentette. nem lát semmi okot arra, hogy felülvizsgál­ja a Szovjetunióhoz fűződő üzleti kapcsolatait. Az Ost-West-Kommerz kül­kereskedelmi folyóirat rá­mutat : a valóság talaján ál­ló nyugatnémet üzleti körök a kelet-európai üzletfelek­hez fűződő kölcsönösen elő­nyös együttműködés mellett foglalnak állást, mert úgy vélik, hogy az ilyen együtt­működés szavatolja legmeg- bízhatóbban a bizalmon és nem a kard csőr te tésen ala­puló nemzeti biztonságot. Az enyhülés politikája — Mii- tat rá a folyóirat — jóté­kony hatást gyakorol az NSZK és a Szovjetunió kö­zötti kölcsönösen előnyös együttműködésre, mivel az enyhülés és az együttműkö­dés kölcsönösen kiegészíti egymást.

Next

/
Thumbnails
Contents