Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-18 / 14. szám
1980. január 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Sci-fi a képzőművészeiben Horga György kiállítása Szolnokon Középen még jól érzékelhető emberarcok, jobbra és ibalra azonban már erősen elmosódott portrék. A furcsa gyülekezet felé egy emberalak nyújtja a kezét, az erőlködés ellenére is érezhetően reménytelenül. A közösségből kiszakadt figurát félelmetes tátongó gödrök, szöxnyábrázatú lények veszik körül. A meghökkentő képen — „Elveszett kapcsolat” a címe — a science fiction nyomait fedezhetjük fel. A másikon, El Greco képeihez hasonló tájak felett sárkányrepülők, léghajók tarkítják az élénk színű égboltot. A harmadik festményen pedig már nyoma sincs a Földnek, sem az embernek, egy másik világ lényei jelennek meg, buborékok — olyan tökéletes technikával dolgozta ki a művész, hogy azt várjuk, mikor pattannak szét — sejtmagformák társaságában. A nem mindennapi alkotásokat Korga György festőművész kiállításán láthatjuk — amely hétfőn délután nyílt meg Szolnokon, a Helyőrségi Művelődési Házban, s január 20-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Korga György a sci-fi képzőművészet hazai képviselője, noha munkásságának ez csak az egyik része. A sci-fi, miután utat tört az irodalomban, a filmművészetben, úgy látszik, legutoljára hagyta a képzőművészetet. Magyarországon a 60-as évektől — éppen Korga György első alkotásaitól kezdve — beszélhetünk sci- fi képzőművészetről mint irányzatról. — Irodalmi vagy filmélmények hatására születtek az első tudományos-fantasztikus képei? — kérdeztük meg tárlatvezetés közben a művészt. — Egyik sem. Teljesen véletlenül kerültem kapcsolatba a sci-fivel. Ray Bradbury Marsbéli krónikák című könyvéhez keresett illusztrációkat a kiadó. Meglepetésemre — a festményeim alapján — engem kértek fel, hogy készítsek néhány képet a kötetbe. — Azóta számtalan tudományos-fantasztikus könyvben láthattuk az illusztrációit, s festményeit kiállításokon is megismerhette a fél világ. Itthon mégis mintha nem lenne egészen „helyére téve” a sci-fi irányzat. Az alkotó — A képzőművészetben egyáltalán nincs az őt megillető helyen, sőt talán nem túlzók: tudomást sem vesznek róla. Amíg a könyvesboltokban órák alatt megvásárolják a science fiction kiadványokat, a mozikban nagy érdeklődés kíséri a tudományos-fantasztikus filmeket, a képzőművészetben tulajdonképpen nálunk nem is jegyzik. Bár az utóbbi időben a közönség már érdeklődik a festmények iránt is. A Szolnokon kiállított képeimet Győrtől Pécsig, Szegedig számos alkalommal bemutatták. — Lát-e távlatokat a sci- fi képzőművészet előtt? —• Mindenképpen. Vannak ugyanis életünknek, korunknak olyan kérdései, amelyekre tudományos-fantasztikus elképzelésekkel tudunk válaszolni. Egyébként akkor festek sci-fi képet, ha úgy érzem, csak ezen a for- manyelven tudom kifejezni magam. — Hallatlan széles a festményei színskálája; a sárga különböző változataitól a bíborig, a vörösig, a tűzpirosig minden árnyalat megtalálható. — Pasztellszínekből keverem ki az árnyalatokat. A palettámon tizenkét féle sárga, kék, zöld festék van. Három országban készültek ezek az ugyanolyan színű festékek, mégis különböznek egymástól. Talán ezért is sikerül ennyiféle színt megjeleníteni képeimen. — Ügy tudom, jelenleg is könyvillusztráción dolgozik. — T u domány os- f ani las z t i - kus mesekönyvhöz, Hughes Vasemberéhez készítek illusztrációkat. Remélem, tetszik majd a gyerekeknek, s felkelti érdeklődésüket a tudomány, a technika • iránt, s megindítja képzeletüket, fantáziájukat. Szerintem éppen ebben áll a sci-fi képzőművészeti irányzat egyik legnagyobb jelentősége. T. G. Abádszalókról Berlinbe Szabó Miklós 1967-ben érettségizett Kisújszálláson, majd gépjármű-villomóssági szakmunkásbizonyítványt szerzett. Az abádszalóki fiú 1974-től megszakítás nélkül a Német Demokratikus Köztársaságban dolgozik. — Az államközi szerződések értelmében cégünk, a kiskunlacházi ÉGSZÖV hármas számú gyáregysége erőműszereléseket végez az NDK-ban. Hat esztendeje, Görlitzben kezdtem ezt a munkát, és bevallom, két hét múlva már haza akartam jönni. Nem értettem a nyelvet, olyan voltam, mint egy süketnéma. Néhány magyar meg német szaki azonban lelket vert belém, és ma már örülök annak, hogy maradtam. Megtanultam a nyelvet, átképeztek hőszigetelő bádogosnak. Brigádvezető, majd szerelésvezető lettem. — Milyenek az NDK-ban élő emberek? — Ésszerűbben, praktikusabban élnek. Szabad idejükben a pénzhajhászás helyett kirándulnak, utaznak. A túrákat, barangolást nagyon kedvelik. Ami a lányokat illeti, nem szeretném megsérteni a mieinket, de őszintébbek, kevesebbet alakoskodnak. Nincs is annyi mítosz, szöveg, beszéd, okoskodás a szex és a szerelem körül, mint mifelénk. Nem véletlen, hogy sok nőtlen fiú találja meg odakint a párját. — A munkarend? — Szigorúbb, szervezettebb az itthoninál. Jó néhány helyen dolgoztunk már, és azt tapasztaltam, hogy ott ismeretlen az anyaghiány. Programszerűen dolgozzák ki előre a feladatok sorrendjét, és a megvalósítás folyamatában ettől egy jottányit sem térnek el. Féldecizés, lötyögés, csúszkálás a munkaidőben ismeretlen. Lehet reggelizni, ebédelni is, azonban jó, ha iparkodik az ember. mert ezt az időt nem fizetik. Egyébként az én kinti keresetem művezetőként havi 1100 márka, és kintlétem óta háromszoros kiváló dolgozó vagyok, amelyből két kitüntetést az NDK-ban kaptam. — Hogyan telik a szabadsága? — Gyorsan. Most itthon vagyok Szátokon, az édesapámnál, és minden nap várom a visszahívó levelet. Ami a terveimet illeti: jövőre befejezem a lipcsei Művezetőképző Főiskolát, és hazatérve valószínű a paksi atomerőműhöz megyek. Minden bizonnyal kezdetben nehéz lesz „visszaszokni”. Noha december vége óta, mióta itthon vagyok, erre is, arra is hallottam: nálunk is történtek szigorítások a munkafegyelem betartása terén. Lehet, hogy a jövő év végén már nem is nagyon kell „átallnom”? D. Sz. M. Donizetti: Anna Bolena A Szegedi Nemzeti Színház vendégjátéka Donizetti: Anna Bolena című kétfelvo- násos operájával vendégszerepei Szolnokon a szegedi Nemzeti Színház operatár4 sulata. A hétfőn este hét órakor kezdődő előadás főszerepeiben Kenesey Gábort, Varsányi Máriát, Lengyel Ildikót, Réti Csabát hallhatják az operabarátok. Az előadást Horváth Zoltán rendezte, vezényel Bruno Campanella. Az előadásra — az érvényes operabérletek mellett — jegyek is válthatók. Képünkön: Varsányi Mária (Anna Bolena), Réti Csaba (Lord Percy — jobbra ) és Kenesey Gábor az Anna Bolena egyik jelenetében. Új filmek a Dialógnál Nyújts testvéri jobbot ..Nyújts testvéri jobbot” címmel országos vetélkedőt hirdetett a magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége a német nemzetiségi anyanyelv, a népdal, a népzenei hagyományok ápolására. A hagyományos be- mutatósorozat ismét fórumot ad az amatőr művészeti mozgalom eredményeinek bemutatására, a tehetséges amatőrök megnyilatkozására is. A pályázók március 31-ig jelentkezhetnek a Nemzetiségi Szövetségnél. Három kategóriában zajlik majd a verseny. Külön vetélkednek a vers- és prózamondók, az elbeszélések, mondókák előadói, a színjátszók és a bábjátékosok, külön az énekesek és kórusok, valamint külön a hangszeres előadók, a tánc- és sramlizenekarok, a vonósegyüttesek. A helyi, járási, megyei elődöntőkön kiválóan szereplő versenyzők a következő év tavaszán országos döntőn mérik össze tudásukat. A felkészüléshez vers, ének és népzenei kiadványokat ajánl a szövetség. — Ismerem az olvasás örömét, a gyönyörűségét amit egy jó könyvtől kapok. Hiszek a könyv hatalmában — mondja Csillag Györgyné, aki személyzeti vezető a jászberényi Műszeripari Szövetkezetben. Pártmegbízatásként vállalta 1972-ben a Kossuth Könyvkiadó „termékeinek” terjesztését. Eredményes könyvterjesztői munkáját a Kulturális Minisztérium 1974-ben Dicsérő Oklevéllel jutalmazta, 3 évvel később megkapta a Kiváló Terjesztő emlékplakettet. — Valóban megbízásból vállaltam el 8 évvel ezelőtt a politikai könyvek terjesztését, tartottam is tőle, hogyan birkózom majd meg a feladattal. Most viszont: már nehezen tudom elképzelni magamat nélküle. Sokrétűen szép a hivatali munkám, ehhez jön hozzá ' a könyvterjesztés, ez is szép feladat. Eljuttatni az írott szót, a belőle áradó értelmet, a gazdag információt mindenhová i,a különböző osztályokra, csoportokhoz, műhelyekbe, személy szerint is Termékeny évet zárt a Mafilm Dialóg Filmstúdiója: 1979-ben nyolc alkotást forgattak, Bogács Antal stúdióvezető elmondotta az MTI munkatársának : A műhelyünkben készülő filmekben a valóság lényeges ellentmondásait igyekszünk megfogalmazni, de ennél többre is törekszünk. Arra, hogy filmjeink nézőit továbbgondolkodásra, s közvetve cselekvésre ösztönözzük. Ez a tendencia érvényesült a többi között az 1979- ben Űj-Delhiben nagydíjat nyert „Magyarokéban, s — úgy vélem — bemutatás előtt álló másik produkciónkban, a „Harcmodor”- ban. — Ezekben a hetekben a szokásosnál is mozgalmasabb az élet a stúdióban. A héten kerül bemutatásra Szász Péter „Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét” című filmje, majd rövidesen további három produkcióval jelentkezünk. A televízióval koprodukcióban készült Dárday István már említett műve, a „Harcmodor”, amely február végén kerül a közönség elé. Egy hónappal később lesz a premierje a Fábegy-egy dolgozóhoz. Az aktához, amelyet intézni kell, „hozzácsapok” 5—6 könyvet, és szinte soha nem hozok vissza egyet se, ez bizonyítja, hogy kell a jó könyv. Jónak tartam — nálam bevált — a módszer, hogy nemcsak terjesztője, de olvasója is vagyok a Kossuth Kiadónak. Sokat számít, ha a könyvről — amit ajánlok — mint olvasó is tudok beszélni. A Műszeripari Szövetkezet dolgozói úgy ismerik könyvesüket, hogy olvasva ajánlja „portékáját”. Minden könyvnek tartogat egy-egy jó szót; érvel, vitázik, és akit meggyőz, az nem csalódik, mert hasznos, jó könyvet kap. Az állandó vásárlók közül sokan tréfálkoznak, hogy a könyv ^elmélyíti” a kapcsolatot köztük és a személyzeti osztály között. Igaz úgy, hogy Csillagné megőrzi munkakönyvüket, ők pedig elviszik tőle a jó könyveket. — Jó, hogy szövetkezetünkben a fontos feladatok között szerepel a könyvterjesztés. Pártalapszervezetünk vezetősége gyakran számolri Zoltán rendezte „Fábián Bálint találkozása istennel” című filmnek. — Paraszti indíttatású értelmiségi asszony a főhőse a Töredék az életről című produkciónak, amely már celluloid szalagon van, a Gyön- gyössy Imre—Kabay Barna rendezőpár munkájának eredményeként. Boldizsár Iván saját novellájából, a „Királyalmá”-bói írt forgató- könyvet, melyet Kovács András filmesít meg. Szőnyi G. Sándor, Cseres Tibor „Fekete rózsa” című könyvének filmváltozatát készíti el, története a hatvanas években játszódik. Szász Péter mai témájú kalandos történetével a szélesebb közönségigény színvonalas kielégítésére vállalkozik a film nem végleges címe: „Cukor nélkül, hidegen”. Az előkészület stádiumában van egy magyar—svéd— NSZK koprodukciós vállalkozás. Az ironikus krimi — „A svéd, akinek nyoma veszett” — már ismert a Rakéta regényújság olvasói előtt. A Máj Sjöwahl és Per Wahlöö munkájából készült forgatókönyvet Bacsó Péter és munkatársai filmesítik meg, amennyiben létrejön a végleges megállapodás. tat be. Nálunk havonta 1300 —1400 forint értékű könyv cserél gazdát. Nem sok, ha figyelembe vesszük, hogy szövetkezetünkben hétszázan dolgoznak, Nekem mégis az a véleményem, hogy a 8 vagy 10 forintos könyv eladásával is — ha az termőtalajra talál — küldetést teljesítünk. — I. A. — MEGOSZTANI AZ ÖRÖMET Az akta mellé könyv is jár és az „Elveszett kapcsolat"
