Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-17 / 13. szám
1980. január 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az olvasók fóruma Az NDK gyártmányú fotométerrel az anyagmennyiség meghatározása terén a vizsgálatok széles skáláját lehet elvégezni Hz állategészségügyi állomáson A Szolnok megyei Állategészségügyi Állomáson évente több százezer különféle vizsgálatot végeznek. Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok tartoznak a felügyeletük alá. Folyamatos ellenőrzéssel segítik az állatállományban előforduló megbetegedések csökkentését, a húsfeldolgozó üzemek higiéniájának ífejlesztését. Ezen kívül sok más feladatot is ellátnak. Vizsgáljók a megyében gyártott húskészítményeket. Élelmiszervizsgálatból évente mintegy 44 ezret végeznek Fotó: T. Z. Válás után Gyermekek az édesapáknál Magunk is csodálkoztunk, amikor a közelmúltban Jó- nébány olvasótalálkozón kiderült: lapunk barátai hétről hétre várják, s szívesen olvassák a Szerkesztőség postájából című ösz- szeállitásunkat. Ez a rovat rendre szerdánként jelentkezik, s időnként alapos fejtörést is okoz szerkesztőjének: hogyan tömörítse a szerkesztőséghez egy Hét alatt érkező véleményeket, javaslatokat, olvasói híradásokat, hogy közülük minél több napvilágot lásson? Előrebocsátom, ezeket a leveleket, híradásokat mi is szívesen olvassuk. Összekötő kapocs valamennyi az olvasóval, s nem egyszer az őszinte bizalom, az újság iránt .érzett szeretet kifejezője is. Az olvasó — ismervén az újságot, annak feladatát és mindennapos munkáját — él a lehetőség adta fórummal. Véleményt ír közérdekben, javasol egy-egy kisebb település, közösség érdekében, vagy hozzászól egy- egy szerkesztőségi cikkhez, kibővíti annak mondanivalóját saját tapasztalataival. Az se ritka, hogy egy-egy levélben fénykép is érkezik. Manapság a fényképezés már nem luxus, inkább egyre tömegesebb hasznos időtöltés. Sokszor nem a legjobb. „nyomdakész” képeket kapunk — de a mondandó a tartalom láttatására közöljük ezeket is. A hétről hétre megjelenő összeállítás azonban korántsem foglalja magába a szerkesztőségbe érkező ösz- szes olvasói levelet. Míg, a közérdeklődésre számottartó és közérdekben írtakat közöljük. addig gondosan át- olvassuk azokat, amelyeket olvasói panaszok miatt, egyéni sérelmekben írtak. Tavaly kétszázötven ilyen levél érkezett szerkesztőségünkbe. Témájukat tekintve a legkülönfélébbek. Szinte mindennapos életünk valamennyi visszássága megtalálható bennük. Kezdve a rassz szomszédságtól a bürokrácia még nyomokban lelhető jeleitől, a kereskedelmi ellátás, a szolgáltatás, az ellátás bírálatáig. Ezeket a leveleket gondos tanulmányozás után vizsgáljuk meg. Van ugyanis olyan, amelynek írója elfelejtette: lehetősége van helyben a bírálat előadására, s talán hamarabb is kap orvoslást, mintha hosszabb útra boesá- taná baját. Ilyen például sok ellátási panasz. A levélírónak kár borítékért, bélyegért költenie. Minden üzletben. áruházban rendelkezésére áll a vásárlók könyve. amelybe észrevételét írhatja, s amelyre — törvény rá a biztosíték — érdemi választ kell kapnia, ha a bejelentés jogos és igaz volt. Vannak aztán olyanok is, akik (többször meggyőződtünk róla) nem elégednek meg azzal, hogy a mi szerkesztőségünknek levelet írjanak. Van Olyan, panasz, amelyet vizsgál helyi hatóság, országos szervezet, helyi és központi sajtó és rádió, televízió. A többség persze nem ilyen. A távoli kis falviból, városokból bennünk bízók — kiváltképp azok, akik egyszer, kétszer már sikerrel könyvelték el közbenjárásunkat — csak a mi postaládánkig juttatják el levelüket. Mi pedig a téma értékelése után eldöntjük, hová forduljunk olvasóink panaszával, milyen fórumon keressük igazságát. Milyen természetű panaszos ügyeink vannak? Nem mondhatjuk, hogy postánkban sok ügy kibogozhatatlan és elintézéséhez „leleplezésre”, hivatali hatalomra, egyébre van szükség. Legfeljebb elvétve akad, amelynek kézhezvétele után jobbnak látjuk, ha nem küldjük sehová munkatársaink, újságírók járnak az ügy végére. Rendszerint az ilyen szerkesztőségi eljárás után az ügy kisebb-nagyobb ’ újságcikkben napvilágot lát, értesülhet róla az olvasók széles tábora. Van aztán, olyan egyéni panasz is — volt tavaly is szép számmal — ami mégis napvilágot lát a szerdai ösz_ szeállításban (sürgősebb esetben a hét bármelyik napján). Ennek nem más. mint az az oka, hogy bármennyire is egyéni panaszt mond el az olvasói levél, tapasztalataink szerint másokkal is megtörtént, megtörténhet hasonló. Ha elpana- szoija például, hogy a társadalmi munkával megszépített játszóteret lerombolták, s ebben neki mennyi munkája volt; — ha szóvá teszi, hogy ilyen meg ilyen háztartási gépéhez nem kap a szerviz alkatrészt; .— ha elmondja. hogy a boltban pult alól adták a krumplis kenyeret; — ha szóvá teszi az utak, járdák tisztántartását; — valamely hivatal valamely .hivatalnokának aznap rossz hangulatból adódó aznapi rossz modorát — nos, ha jól belegondolunk, ez nem egyszeri eset lehet, erre nem árt a közvélemény figyelmét felhívni. A szerkesztőségi levelezés híradására éppen ezért sokszor reagálnak az illetékesek, vagy hozzászólnak a témához, amely munkájukat érinti. Ehhez semmiféle felkérés, figyelemfelhívás nem szükséges — bizonyítja, hogy olvassák az újságot. A Szerkesztőség postájából rovat, a levelezés így válik a lap fórumává. Olyan fórum ez, amelyben az olvasó is „cikkíró” lehet, amelyben javasolhat, vitázhat, véleményt mondhat — ami sohasem marad válasz nélkül. Ezekre gondolunk, amikor az 1979-es esztendő szerkesztőségi postáját lezárjuk, s új gyűjtőket, kartonokat készítünk. Írjanak 1930-ban is, minél többet. Februárban kezdbdik Húszrészes film all. világháborúról Hat év történelem címmel nagyobb lélegzetű filmsorozat kezdődik februárban a televízióban. Húsz héten át követhetik 1 nyomon a nézők a második világháború törté- ; netét, világpolitikai hátterét elemző szovjet— amerikai dokumentumso- j rozatot. amelynek anya- i gát számos, másutt még nem publikált korabeli filmtudósítás gazdagítja. A szerdánként képér- ■ nyőre került alkotást „A - Nagy Honvédő Háború címmel nemrégiben sugározta a Szovjet Televízió, és az adások élénk visszhangot keltettek. Levélírók milliói fordultak a tv-hez, kérve egyes epizódok ismétlését. Hatalmas siker kísérte az amerikai bemutatót is. Az Egyesült Államokban „Az ismeretlen háború” címmel vetítették a sorozatot, amelyet a Német Demokratikus Köz- j társaság és a Német Szövetségi Köztársaság televíziója is sugárzott. Három finn könyv A finn irodalom könyvtára sorozatban az idén három mű jut el az olvasókhoz: a Fraus Eemil Sillan- pää kisregényeit — Silja, Egy férfi útja és az Emberek a nyári éjszakában — tartalmazó kötet, Toivo Pek- konennek, a finn proletárirodalom első jelentős képviselőjének életrajzi regénye, a Gyermekkorom, valamint Väinölinna: Az ismeretlen katona című műve. -lövőre pedig Meri: A tükörbe rajzolt nő című kötetével és Peltonen: Salomo és Ursula című — a Modern Könyvtárban már nagy sikert aratott — kisregényével gyarapodik a tervek szerint a Finn Irodalom Könyvtára sorozat. Helsinkiben, a Tammi kiadónál napvilágot látott a Magyar Irodalom Könyvtára sorozat első kötete. Ez Balázs József Magyarok és Koportos című kisregényét tartalmazza Taisto Nieminen fordításában. A gyakorlatban kamatozik tehát a magyar könyvkiadók és könyv- terjesztők egyesülése valamint a finn kiadói egyesülés két éve kötött együttműködési megállapodása, amely azt is rögzítettéi hogy a Magyar Irodalom Könyvtára címmel Finnországban illetve a Finn Irodalom Könyvtára címmel hazánkban adnak közre könyvfűzért egymás kiváló irödal- mi alkotásainak megismertetésére. Ennek nyomán a közeljövőben Illyés Gyula Kháron ladikján és Kertész Ákos Makra című művét, valamint Pilinszky János válogatott verseit jelentetik meg Finnországban. „A gyermeknevelésre való alkalmasságot a szülő egyéni, jellembeli tulajdonságai határozzák meg, és alkalmatlan apák éppúgy vannak, mint alkalmatlan anyák”. (Családjogi törvény magyarázata) A válások után az esetek túlnyomó többségében a gyermekek az anyánál maradnak. Ha pedig a bírósági döntés alapján az apróságokat mégis az apa kapja, a gyakorlat azt tükrözi; ^háziasszonyi”, gyermeknevelési teendőit egy-két év múlva megosztja új feleségével. Elvégre a szigorú édesapa és kedves édesanya alakjának egyszemélyben meglehetősen nehéz eleget tenni, bár akadnak ritka kivételek, akik mindezt megpróbálják. Három lányát neveli Simon István Abádszaló- kon lakik. Zárt verandás, kertes házának szobáiban modern bútorok, ízléses berendezés. A könyvszekrényt pedig már kinőtte a gyarapodó házi könyvtár. Nem lehet észrevenni az asszonykéz hiányát. — 1976-ban váltunk el, és a bírósági végzés alapján nálam maradtak a lányok. Akkor a legkisebb tíz-, a középső tizennégy, a legöregebb pedig tizenhét éves volt. Különös és bevallom nyomasztó érzés volt, hogy egyik napról a másikra egyszemélyben apának és anyának is kell lennem. Ügyeltem arra, hogy a ruházatukon ne látsszék az édesanya kezének hiánya. Megtanultam vasalni, főzni. Egyedül talán megsem tudtam volna birkózni mindennel, de szerencsére sokat segített az édesanyám, és a csonka családunkban kialakult egyféle munkamegosztás. Mindenki azt a házimunkát végezte, amelyiket kedvelte, így nem kellett noszogatnom őket, és meg is értették: segíteniük kell nekem. Nem vagyok házasságellenes. Az idén januárban töltöttem a 45. évemet. Bizony esténként olykor elkeseredtem. Jó lett volna megbeszélni valakivel a hétköznapok örömét, bánatát, megosztani az apró bosszúságokat, elmesélni valakinek mindent, de mindent. Akadt hozzám illő, nem is egy, de a három gyereket már nem vállalták. Ilyen áron viszont egyikőjük sem kellett. Ügy vettem észre, a középső kislányt viselte meg a legjobban a válás. Ö most középiskolás, a legnagyobb már főiskolai hallgató, a kicsi pedig az idén fejezi be a nyolcadikat, és ősztől, ha sikerül a terve, szintén középiskolába megy. Bízom abban, hogy nekik kevesebb keserűségük lesz. mint nekem. Hogy el tudtam viselni: ebben a humorom segített, meg egyféle szemléletmód. Nevezetesen az: érje az embert bármi, az élet azért szép. Szeretem a munkám és nemcsak gond. öröm is ez a három lány. Nekem elhiheti. A kényelem nem minden A tiszafüredi Novák Istvánnal augusztusban beszélgettem. amikor új lakást kapott. Ezekben a napokban azonban kórházban van. és távol létében a nagymama mutatja meg a lakótelepi szobákat. A berendezés még foghíjas. A nagyobbik helyiségben szekrénysor, tv — de a többi bútor még hiányzik. A kis szobában két ágy, két szekrény, szőnyegek. Ahogy mondják, még nincs belakva. A most 13 éves Pistit négy éve az édesapja neveli, aki az MHD tiszafüredi gyáregységének kazánmestere. A fiú most hetedikes, és apja távollétében Novák nagymamáéknál él, onnan jár iskolába. Most is ott találtam. — Anyuval is szoktam találkozni havonta egyszer- kétszer a másik nagymamánál — sorolja. — Annak ellenére, hogy elváltak én őt is szeretem, és olykor-olykor hiányzik. Otthon, nálunk hétköznaponként apu főz, én meg a tanulás után takarítok, porszívózok, bevásárolok. ^Vasárnap mamánál eszünk, és tavaly augusztusig itt is laktunk. Talán furcsállni tetszik, de én itt, ebben a régi házban jobban szerettem lakni. Az igaz, a másik új. Modem fürdőszoba, hideg- és melegvíz is van, de sokszor csak az ajtókhoz beszélhetek, ha egyedül vagyok, mert apu dolgozik. Ilyenkor felkerekedek, eljövök mamáékhoz. Segítenek a nagyszülők is A természet rendje szerint a harmonikus családban anya és apa neveli a gyerekeket. Ha ez a rend felborul, a válás után a gyer- ihekelhelyezési ügyekben kizárólag a gyermek érdekét tartják szem előtt. Sokféle körülményt, véleményt mérlegelnek mielőtt döntenek: melyike szülő — az anya vagy az apa alkalmasabb a gyerek testi, szellemi és erkölcsi nevelésére. Csak ez lehet a döntő. D. Szabó Miklós S. J. Szoknyák, blúzok, különböző fazonú ruhák készítését sajátítják el a karcagi szabás-varrás tanfolyam résztvevői. Foglalkozásaikat heti két alkalommal a Déryné Művelődési Központban tartják Varrni tanulnak
