Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-15 / 11. szám
1980. január 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 RADfQhiái'mihasszui Nem tudom, mekikora postája van a „Mit üzen a rádió” című adásnak. Föltehetői eg: tekintélyes, mert jelentős, fontos és — mondhatni — abszolút életközeli műsor. Tanácstalan, gondokkal- bajokkal küszködő, igazságát kereső ember sok van. Az ismerősök között, a szomszédságban, a családban is. A hétköznapok meglehetős gyakorisággal produkálják a félreértéseket, a konfliktusokat. a legapróbbaktól a szinte drámai helyzetekig. Egyszóval: bőséges „terepe”, s következésképp sok mondanivalója van a „Mit üzen a rádió” című műsornak, amely messze meghaladja a szokásos „szerkesztőség postájából” típusú összeállításokat. Elsősorban a műsor készítőinek problémaérzékenysége, fogékonysága jóvoltából. Nem a jog, a rendelkezések, a vonatkozó és viszont-vo- natkozó paragrafusok útvesztőiben kutatnak a riporterek, s szerkesztők, hanem az emberi sorsok, a hétköznapi drámák mögött lappangó okokat tárják fel. Módszerük; az „adott” eset, probléma elismerésre méltó módon pontos körüljárása, majd ízekre szedése — hogy kétség se maradjon. Mint a legutóbbi adásban az eltartási kálvária s az állásügy szociográfiai mélységű, hátteret sem nélkülöző, „kis piszkosságokig” leásó feldolgozásában. Nem csak azokról, azoknak szólt eképp a műsor, akik „szerepeltek” benne, hanem a rádióhallgató lelkiismeretéről, lelkiismeretéhez is. Az „esetekből” általános érvényű, publicisztikai igényű következtetéseket levonni, „üzenni”, figyelmeztetni, fölrázni — jelentős rádiós teljesítmény. Színházi magazin Szeretem a Színházi Magazint, mert — ha néha megkésve is — jól, sokrétűen informál. S nem szeretem, mert az adás egyes részleteiben agyonbeszélnek — ráadásul szakzsargonban —, a műsor szerkezetében gyakorta aránytalanságok, az egyes anyagok „megformálása” között jelentős színvonalbeli eltérések vannak. A legutóbbi adás kitűnően sikerült, s ez nemcsak a változatos tartalomnak, de a riportok, beszélgetések jó megformálásának is köszönhető. Ezúttal a műsor belső egyensúlyát sem borította föl semmi. Különösen tetszett Gábor Miklós megszívlelendő hangos meditációja a színpadi beszédről és a Magyar Színházi Intézet ereklyéit bemutató riport. Röviden Néhány hete a íádió szolnoki stúdiója szombaton és vasárnap délelőttönként is jelentkezik. A hétvégi délelőttönként érdemes a hallgatóknak „Szolnok”-ra állítani a keresőt, mert friss információkkal, érdekes — és közvetlen környezetükről szóló — riportokkal, jó zenével „szolgál” az új magazinszerű műsor. Lezajlott a „Könyvpárbaj” című, szocialista brigádoknak meghirdetett műveltségi verseny harmadik elődöntője: alighanem ez a verseny is a rádió korábbi vetélkedőihez hasonló sikert hoz majd. Mindazoknak, akik szellemi versenyek szervezésével, rendezésével foglalkoznak (pedagógusok, népművelők, könyvtárosok, stb.) — különösképp érdemes e műsort hallgatniuk. — eszjé — Tér '79 címmel kiállítás nyílt a közelmúltban a karcagi Déryné Művelődési Központban. A Népművelési Intézet bemutatója a nyári képzőművészeti telepek munkáiból ad Ízelítőt. A tárlat a hónap végéig tekinthető meg A MEZŐTÚRI FŐISKOLÁN „Gólyák” utóvizsgával — Jaj. ha lehet, hagyjon ki a riportból! Nekem most minden perc drága. Megbocsátható udvariatlansággal utasít el egy másodéves hallgató a mezőtúri főiskola folyosóján. Előtte vaskos jegyzetek különböző matematikai formulákkal. Nyilvánvaló, még előtte van a vizsgának. S még mielőtt belépne a terembe, kihúzná a tételt; szeretné emlékezetébe idézni a tanultakat, vagy netán most akarná bepótolni a félév mulasztásait? A kívülálló ezt aligha tudja eldönteni. o Évfolyamtársai ' már túl vannak a vizsgán, néhányan örömmel mondják az eredményt is: jeles. Persze nem mindenkinek sikerült ilyen jól, mint például beszélgető- társamnak sem. aki ráérősen ácsorog a folyosón. — Meg akarom tudni az utóvizsga időpontját — mondja lakonikusan. — A nevem? Az inkább maradjon titok. — Miért? Azt mondják, nem is egyetemista, főiskolás, akinek nincs utóvizsgája. — Csakhogy nekem már nem ez az első. Ebben a félévben sem. „Elhúztak” gyártástechnológiából is, s most matekból. Két szigorlatot ismételhetek. ..Helyből” egy százas a két utóvizsga. — Nem öröm egv vékonypénzű diáknak az ilyesmi. — Ennél is kellemetlenebb újra leülni a könyv mellé, átrágni ismét 1200 oldalt. — Nyilván nem kell mindent újra kezdeni. — Jónéhány tétéit tudok. A vizsgán nem volt szerencsém. Mégcsak ..puskám” sem volt abból, amit húztam. — Nagy pech. — Azt hiszem, könnyelmű voltam. Odafigyelhettem volna komolyabban a tanulásra, s persze jobban járok, ha nem hallgatok a harmadévesekre. — Mit tanácsoltak? — Tavaly gyártástechnológiából jelesre vizsgáztam. A kollégiumban azt mondták. biztos, hogy most mai- nem buktatnak meg a szigorlaton sem. Nem lett igazuk. Nekem meg úgy kellett. A rossz tanácsadókra panaszkodik az elsőéves Bozó József is. Már túl az utolsó vizsgán gondolatokba merülve ül a társalgó bőrfoteljében. — Ha most jelest kapnék, akkor lenne ösztöndíj, s biztosan maradhatnék a kollégiumban is. — Még nem kapta meg az indexét? — Majd csak akkor, ha az égés7. csoport végzett. — Persze az az igazság — fűzi tovább gondolatait —, nem szabadna az utolsó vizsgára hagyatkozni. Sikerülhetett volna jobban a többi, s most nem lenne fontos. hányast kaptam politikai gazdaságtanból. Ügy látszik, ez a7. izgalom a tandíj a tapasztalatokért. A vizsgaidőszak az oktatók számára is szolgál tanulságokkal. tapasztalatokkal. — A négyhetes beszámoltatás után elő kell venni a könyvet, s újra áttanulmányozni. Elbizonytalanodik az ember, ha annyian állítják a tételek ellenkezőjét — jegyzi meg kissé szkeptikusan dr. Varga Károly főiskolai tanár, tanszékvezető, igazgatóhelyettes. — Persze a diákok felkészültsége kicsit tükör a tanárok munkájáról is. — Ezek szerint ha valaki sok hallgatót buktat meg, saját magát is elégtelenre értékeli? — Részben. Véleményem szerint azonban bármelyik vizsgázót meg lehetne buktatni hiszen van olyan tétel. kérdés, amire rosszul válaszolna. — A vizsga ilyenformán szerencse dolga, nem igen tükrözi a valódi tudást. — Kiegészítő, gondolkodtató kérdésekkel viszonylag megnyugtató képet kaphatunk a hallgatók felkészültségéről. — A főiskolán úgy emlegetik, hogy „nem ismeri az elégséges osztályzatot”. — Valóban; sohasem adok kettest. Ügy gondolom, hogy legalább közepesen sajátítsa el a tananyagot az, akire majd a mezőgazdaságunk sorsát bízzuk. Elégséges ismeretekkel nem lehet eredményesen dolgozni. Egyébként engem nem befolyásol a vizsgán a hallgató többi tantárgyból szerzett osztályzata, sőt. nálam az utóvizsgán is lehet jelest kapni. A tanulmányi osztályon — noha ezen a héten még javában vizsgáznak a hallgatók — már készül a félév mérlege. Németh Sándorral, az osztály vezetőjével az elsősök eredményeit vesszük számba. A még nem végleges statisztika szerint a 88 „gólya” 79 utóvizsgát „gyűjtött össze”. Van, aki egyet sem, mások kettőt, hármat is. A legtöbb elégtelen matematikából és gyártástechnológiából került az indexbe. — A magas bukási arány ellenére a mostani elsősök jobbak a tavalyiaknál. Egy évvel ezelőtt többen kaptak elégtelent a most másodikosok közül — mutatja a tavalyi mérleget Németh Sándor. — Már a felvételi vizsgák után megállapították az oktatóink, hogy felkészültebbek az új elsősök, mint az előző évfolyamok voltak annak idején. Az idő is ezt igazolta. Hosszú évek óta az idén fordult elő először. hogy minden felvett hallgató eljutott a félévi vizsgáig. S ha a tanárok tanácsait szívlelték volna meg, s nem a felsőbb évesekét, akkor bizonyára eredményesebben vették volna az akadályokat. így az utóvizs- gadíjban most benne van a tandíj is. Reméljük, kedvező pedagógiai hatása lesz. T. G. Uj könyvek József nttila születésének helvenötödik évfordulóján fl költészet napján jelenik meg verseskötete A felszabadulástól napjainkig csaknem félszáz alkalommal, több mint egy millió példányban adták ki Magyarországon, a XX. századi lira világviszonylatban is egyik kiemelkedő alakjának, József Attilának műveit. Az idén, születésének 75. évfordulóján újabb kötetek címeivel gazdagodik majd a költőóriás müveinek bibliográfiája. A könyvkiadók ugyanis méltó módon köszöntik a jeles jubileumot. József Attila összes verseinek és műfordításainak kötetét 115 ezer példányban jelentetik meg. Ez talán elegendő lesz ahhoz, hogy a könyvesboltokban ne legyen hiánycikk a ma még bizony gyakran hiába keresett verseskönyv. A kötetet a Szép- irodalmi Könyvkiadó gondozza. s az a tervek szerint a költészet napjára, József Attila születésnapjára, április 11-re jut az üzletekbe. A Kossuth Kiadónál a költő életútjáról, munkásságáról összegyűjtött tanulmánykötet jelenik meg József Attila útjai címmel. „Megtartó varázslat” címmel szerkesztik a Magvető Kiadónál azt a kötetet, amelyben magyar szerzőknek József Attiláról írt költeményeit, prózai írásait gyűjtik csokorba. A műveiben élő József Attila a legfiatalabb olvasókhoz is több kötetben jut el az évfordulón, a Móra Kiadó jóvoltából. A népszerű „így élt...” sorozatban Fodor András monográfiáját adják közre. Második kiadásban hagyja el a nyomdát „A magyar irodalom gyöngyszemei” sorozatban a jubileumra bővített válogatott verseskötet. Lapozó formában készül a legkisebbek számára a „Gyönyörű, gyönyörű” című válogatott ösz- szeáUítás József Attila gyermekverseiből és hasonló formában immár harmadik kiadásban jelenik meg „Altató” című költeménye is. Az Európa Kiadó helikon osztálya a Kézirattár sorozatban jelenteti meg József Attila kései költészetének egyik legmegrázóbb darabját, a „Költőnk és kora” című. Hatvány Bertalannak dedikált verset. A költeménynek ceruzával írt fogalmazványa maradt meg: ezt a kéziratot a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi. A vers keletkezésének körülményeit Tverdota György irodalom- történész tanulmánya világítja meg. Pedagógusoknak, diákoknak egyaránt hasznos segítség lesz a költő életművének tanulmányozásához, a „József Attila-versek elemzése” című. Tankönyvkiadónál készülő, Szabolcsi Miklós szerkesztésében megjelenő tanulmánykötet. A pályakezdés emlékei Szolnokhoz kötnek BESZÉLGETÉS DRKHOTfl ONDREÁVOL ÉS KÖZÖK OHDRÖSSRL Drahota Andrea Jászai-dí- jas és Kozák András kétszeres Jászai-díjas színművész „Játék és valóság” címmel mutatta be önálló műsorát az elmúlt szombaton este Szolnokon a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. A közönség Louise Fleccher bűnügyi játékát, a Téves kapcsolást, Guy Foissy Két szerető szív című abszurd jelenetét, valamint a Thália Színház Énekek, éneke című darabjának egy részletét láthatta. Az előadás után néhány kérdésünkre válaszolt a népszerű színészházaspár. — A főiskola után első évadjukat a szolnoki Szigligeti Színházban töltötték. Milyen emlékeket őriznek ebből az időszakból? — A pályakezdő színésznek is, mint általában minden pályakezdőnek nagyon fontos az első munkahely. Az első tapasztalatok a későbbiekben is meghatározóak lehetnek — válaszolt Kozák András. Mi szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen Szolnokon nagyon jó évadot töltöttünk, sok darabban játszottunk, a legkülönbözőbb feladatokat bízták ránk. — Ennek immár 15 éve. Csak néhány szerepet sorolnék szolnoki alakításai közül: Rozov Ütőn című darabjában a. fiút, O’Neill Boldogtalan hold című drámájának Mike Hogan-ját vitte színpadra, Miller A salemi boszorkányok színművében Ezekiel Cheerert játszotta. Hogyan gondol vissza ezekre a szerepekre? — Azt hiszem a színész beleőrülne abba, ha minden szerepét elraktározná magában. Egyfajta védekezés az, hogy próbálja elfelejteni a korábbi szerepeket, mindig abban a darabban él, amelyikben éppen játszik. Azt hiszem, hogy a Szolnokon Kozák András és Drahota Andrea szolnoki előadóestjük egyik jelenetében töltött évad legnagyobb eredménye az volt, hogy színpadi tapasztalatokat szerezhettem, olyan közösségben, kollegákkal játszhattam, mint Mádi Szabó Gábor, Gera Zoltán. Upor Péter, akiktől sokat tanulhattam, mint pályakezdő. — Szolnok után a következő állomás a Thália Színház volt, ahol azóta is játszanak. Az utóbbi években például a magyar színházi életben is újszerű, némiképp szokatlan darabokban. Az Énekek énekéből előadóestjükön is bemutattak egy részletet. Hogyan fogadta a közönség? — Akik kicsit iá ismerik a Bibliát, azoknak nem okoz nehézséget a darab megértése — mondja Drahota Andrea. Nagy történeteket mesélünk el, ebből itt csupán ízelítőt adhattunk. Azt hiszem tetszett a közönségnek. A másik két darabra, amit az előadóesten bemutattunk, elsősorban azért esett a választásunk, mert két személyre íródtak, kicsi a díszletigényük, klubokban, eszpresszókban is előadhatók. Egy-egy ilyen előadóest egyébként kikapcsolódás a színész számára is, más a légkörük, közvetlenebb a kapcsolat a közönséggel, tehát mindenképpen újat, más élményt ad mint a színház vagy a film. — Legközelebb milyen szerepekben láthatjuk Önöket? — Márciusban egy szovjet darabot mutat be a Thália Színház, erről még semmi közelebhit nem tudok — mondja Drahota Andrea. Áprilisban pedig közös tv- filmünket láthatja a közönség a televízióban. T. E.
