Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-09 / 288. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. december 9. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XII. kongresszusára ______________________n.______________________ T ársadalmi és politikai viszonyaink fejlődése Az irányelvek bevezető része megállapítja: a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt a XI. kongresszus határoza­tainak végrehajtásában él­vezte népünk bizalmát, cse­lekvő támogatását; a társa­dalmi tevékenység alapvető területein érvényesítette a kongresszus fő politikai irányvonalát. Hazánk belpolitikai élete kiegyensúlyozott, a munkás­hatalom szilárd, a párt be­tölti vezető szerepét, egyre szorosabbá válik a szocialis­ta nemzeti egység. A ma­gyar nép előbbre jutott a programnyilatkozatban meg­fogalmazott célok valóra váltásában, a fejlett szoci­alista társadalom építése nemzeti programmá vált. Fejlődött a népgazdaság. Ja­vultak népünk életkörülmé­nyei, erősödött szocialista tudata, gyarapodott művelt­sége. Pártunk, kormányunk a Korunkban az emberiség sorsdöntő kérdése a béke megőrzése, egy újabb világ­háború elkerülése. Külpoli­tikánk, összhangban elveink­kel és hazánk érdekeivel, aktívan segíti a szocializ­mus. a társadalmi haladás, a béke híveinek harcát. Az elmúlt években tovább szilárdultak a szocializmus pozíciói a világban. Fejlő­dik a szocialista közösség or­szágainak két- és többolda­lú együttműködése. Külpoli­tikánk egyeztetésében, a szocialista vívmányok és a béke védelmében nélkülöz­hetetlen szerepet tölt be a Varsói Szerződés Szervezete. Országaink gazdasági fejlő­désének fontos támasza a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának keretében megvalósuló együttműködés. A kapitalizmus általános válságának talaján mélyül­nek a tőkés világ elleni- mondásai. A reakciós körök a bizonytalan politikai és gazdasági helyzetben fokoz­zák támadásaikat a kommu­nista és munkásmozgalom­mal, s más haladó demok­ratikus erőkkel szemben. A kapitalista világban a kommunista és munkáspár­tok, a szakszervezetek. a dolgozó tömegek széles körű harca bontakozik ki a nem­zetközi monopóliumok tö­rekvéseinek meghiúsításáért, a fegyverkezés, a háborús veszély ellen. Pártunk teljes mértékben szolidáris küzdel­mükkel. "Erősödik a gyarmati ura­lom alól felszabadult' néoek harca a nemzeti független­ség teljes kivívásáért és meg­szilárdításáért, az imperia­lizmus gazdasági, politikai és katonai befolyásának fel­számolásáért. A függetlenné vált. antiimperialista politi­kát folytató országok és a felszabadulásukért harcoló népek a haladásért vívott küzdelem jelentős tényezői. A szocialista országok kö­vetkezetes békepolitikájának, a békeszerető erők fellépésé­nek s a tőkésországokban a realitásokkal számoló ténye­zők együttműködési készsé­gének eredményeként az el­múlt években is folytatódott az enyhülés irányzata. Az enyhülés folytatódásában, a világbéke fenntartásában kü­lönleges szerepe van a szov­jet—amerikai kapcsolatok alakulásának. A különböző imperialista erők, a reakciós körök, a fegyverkezésben érdekelt Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival, min­den haladó, békeszerető és együttműködésre kész erővel összefogva biztosítja a hazai építőmunka külső feltétele­it, aktívan közreműködik a békéért vívott harcban. A Magyar Szocialista Munkás­párt azon munkálkodik, hogy erősödjék a nemzetkö­zi kommunista és munkás­mozgalom egysége, s tovább szilárduljon az imperialista­ellenes erők összefogása. A Központi Bizottság ja­vasolja, hogy a XII. kong­resszus hagyja jóvá az el­végzett munkát, erősítse meg a párt eddigi fő politi­kai irányvonalát, és a programnyilatkozatban meg­fogalmazott távlati célokkal összhangban, valamint az elmúlt időszak tapasztalata­it is figyelembe véve jelöl­je ki a fejlett szocialista társadalom építésének to­vábbi feladtait. monopóliumok, a béke és a társadalmi haladás ellensé­gei igyekeznek megakadá­lyozni az enyhülés térhódí­tását. Külpolitikánk alapvető célja továbbra is az, hogy biztosítsa a kedvező külső feltételeket a szocialista épí­tőmunkához, s hozzájáruljon az egyetemes béke, a társa­dalmi haladás ügyéhez. a szocializmus térhódításához. Kiemelkedően fontos fel­adatnak tekintjük, hogy erő­sítsük szövetségünket, Ba­rátságunkat, együttműködé­sünket a Szovjetunióval, a Varsói Szerződésnek, a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamaival, a szocialista közösség országai­val. Elítéljük a kínai vezetés nacionalista, szovjetellenes politikáját, a délkelet-ázsiai és más népek biztonságát fenyegető akcióit. amelyek a reakciós körök haladásel­lenes céljait segítik, és a békét veszélyeztetik. Ugyan­akkor készek vagyunk arra, hogy a Kínai Népköztársa­sággal is fejlesszük állam­közi kapcsolatainkat a köl­csönös előnyök alapján. Szolidárisak vagyunk a nemzeti felszabadító mozgal­makkal és a gyarmati ura­lom alól felszabadult népek­kel. A kölcsönös szolidari­tás és érdekek alapján bő­vítjük kapcsolatainkat a fej­lődő országokkal. Támogat­juk az el nem kötelezett or­szágok mozgalmának impe­rialistaellenes politikáját, s a nemzetközi feszültség csök­kentésére irányuló kezdemé­nyezéseit. A békés egymás mellett élés elveiből kiindulva a kölcsönös előnyök alapján tovább építjük kapcsolata­inkat a tőkés országokkal po­litikai. gazdasági, kulturális és más területeken. A Magyar Népköztársaság szükségesnek tartja, hogy további eredmények szüles­senek a leszerelés terén az egyenlő biztonság elve alap­ján. Határozottan elítéli a NATO legújabb ' terveit, amelyek a nukleáris fegy­verzet növelésével Európa népeinek biztonságát köz­vetlenül és nagy mértékben veszélyeztetik. Síkraszáll azért, hogy a Szovjetunió­nak, a Varsói Szerződés tag­államainak a fegyverkezés csökkentését, a bizalom erő­sítését szolgáló fontos javas­latai. kezdeményezései meg­valósuljanak. Hazánkban az elmúlt évek során tovább erősödtek a szocialista társadalmi viszo­nyok. Rendszerünk szilárd gazdasági alapja a termelő- eszközök szocialista — álla­mi és szövetkezeti — tulaj­dona. Az osztályok, rétegek egy­máshoz való arányában az utóbbi években nem történt lényeges változás. (Az aktív keresők 59. százaléka mun­kás, 13 százaléka mezőgaz­dasági termelőszövetkezeti tag, 25 százaléka értelmiségi és alkalmazott. Az önálló kisárutermelők aránya 3 szá­zalék.) Arra törekszünk, hogy az osztályjellegű különbségek tovább csökkenjenek. A munkásosztály eredmé­nyesen tölti be az egész nép érdekében vezető szerepét. A termelőszövetkezeti paraszt­ság a munkásosztály szilárd szövetségese. A munka és az elosztás jellegében bekö­vetkezett változások is kö­zelítik a munkásosztályhoz. A munkásság és a paraszt­ság alapvető érdekei azonos­ságának, szoros együttműkö­désének. közös helytállásá­nak eredményeként tovább erősödött szocialista rend­szerünk politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. Társadalmi és gazdasági előrehaladásunk megkövete­li, hogy állandóan gyarapod­janak a munkások, a terme­lőszövetkezeti parasztok, a mezőgazdasági dolgozók po­litikai, kulturális és szakmai ismeretei, fejlődjék szocia­lista szemléletük. tovább esökenjen a fizikai és a szellemi munka közti kü­lönbség. Növekedjék közéleti aktivitásuk, az élenjáró dol­gozók — különösen a nagy­üzemi munkások — a jelen­leginél nagyobb számban töltsenek be párt-, állami és tömegszervezeti tisztségeket. Az értelmiség szorosan kö­tődik a munkásosztályhoz, a szövetkezeti parasztsághoz, magáénak érzi szocialista rendszerünket. Szerepe és létszáma a társadalmi fej­lődéssel, a tudományos-tech­nikai haladással együtt nö­vekszik. A termelésben, az igaz­gatásiban, a szervezési és Végrehajtási feladatok ellá­tásában foglalkoztatott al­kalmazottak a korábbinál nagyobb felelősséggel és hozzáértéssel végzik mun­kájukat. Létszámuk azonban a valóságos társadalmi szük­ségletnél gyorsabban nő, és az egyes szakterületek közti megoszlásuk is aránytalan. Ezt a kedvezőtlen folyama­tot a munka ésszerűsítésé­vel, a társadalmi ellenőrzés fokozásával, a bürokrácia visszaszorításával meg kell változtatnunk. A nemzetiségiek hazánk teljes jogú állampolgárai. Pártunk a lenini nemzeti­ségi politika érvényesítését változatlanul fontos feladat­nak tekinti. Társadalmunk kiegyensú­lyozott helyzetét tükrözi az állam és az egyházak kö­zötti rendezett viszony is, amelynek kialakítása sok fi­gyelmet igényelt mind az állam, mind az egyházak részéről. Az állam az alkot­mány szellemében biztosít­ja a lelkiismereti szabadsá­A népgazdaság az V. öt­éves terv időszakában to­vább fejlődik. Bővülnek és korszerűsödnek a szocializ­got és az egyházak autonóm működésének feltételeit­A dokumentum megálla­pítja, hogy társadalmi fej­lődésünknek távlati céljaink elérésének nélkülözhetetlen erőforrása a széles körű szocialista nemzeti egység. Szövetségi politikánk meg­felelően érvényesül. (Közös szocialista céljaink a dolgo­zó osztályoknak és rétegek­nek, a párttagoknak és pár- tonkívülieknek, a marxisták­nak és más világnézetűek- nek, az ateistáknak és val­lásos embereknek az össze­fogásával valósulnak meg.) Tovább javult az állami irányító testületek és szer­vek munkája. Az országgyűlés a társa­dalmi, gazdasági fejlődést segítő számos törvényt alko­tott. Fejlődött a kormány testületi és ágazati irányí­tó munkája. Javult, korsze­rűsödött az államigazgatás. A társadalmi érdek követ­kezetesebb érvényesítése és a magasabb követelmények szükségessé teszik, - hogy a központi és a helyi állami szervek "összehangoltabban tevékenykedjenek, éljenek jobban hatáskörükkel, nö­vekedjék felelősségük, s javítsák a végrehajtás és az ellenőrzés feltételeit. Szük­séges, hogy egyaránt erősöd­jék a központi irányítás és a helyi önállóság. Fejlődött a tanácsok nép- képviseleti jellege, önkor­mányzati szerepe, államigaz­gatási tevékenysége. Felada­tuk, hogy emeljék a hatás­körükbe tartozó intézmé­nyek irányításának színvo­nalát, és az állampolgárok ügyeinek érdemi, gyors in­tézésével is szélesítsék tö­megkapcsolataikat. Javuljon és legyen össze­hangoltabb az állami szer­vek ellenőrző tevékenysége. Fejlődött a szocialista de­mokrácia, társadalmi rend­szerünk lényegi vonása, amelynek fejlesztését, a tö­megeknek a közügyekbe va­ló bevonását a párt válto­zatlanul alapvető feladatnak tekinti. A szocialista demok­rácia fejlesztésének elen­gedhetetlen feltétele az ál­lampolgári fegyelem erősí­tése, a jogok és kötelessé­gek együttes érvényesítése­Szocialista hazánkban szi­lárd a törvényesség. A párt-, állami és társadalmi szer­vek őrködjenek továbbra is a jogrend, a törvényes ren­delkezések betartásán, a közélet tisztaságán, és ha­tározottan lépjenek fel a hatalommal való visszaélés minden megnyilvánulásával szemben. Erősödjék a fe­gyelem a társadalmi és a gazdasági élet minden terü­letén. Közös érdekünk a tár­sadalomellenes magatartás visszaszorítása, a bűncselek­mények megelőzése, leleple­zése, a közvagyon gondo­sabb kezelése, a társadalmi és személyi tulajdon védel­me. A Magyar Népköztársaság fegyveres erői és testületéi — a dolgozó tömegekre tá­maszkodva, nemzetközi szö­vetségi rendszerünk kereté­ben — megbízhatóan védel­mezik szocialista vívmá­nyainkat, népünk békéjét. Erősödjék tovább a fegyve­res erők és testületek jó együttműködése. mus anyagi-műszaki alapjai. Gyarapodik a nemzeti va­gyon. A gazdasági- növeke­dés üteme mérsékeltebb a korábbi évekénél, de megha­ladja a fejlett tőkésorszá­gok átlagát, s közel áll a KGST-országok átlagához. A nemzeti jövedelem növeke­dése teljes egészében a munka termelékenységének az emelkedéséből szárma­zik. A külső gazdasági felté­telek, a nemzetközi ár- és értékesítési viszonyok a vártnál is kedvezőtlenebbül alakultak. Gazdasági nehéz­ségeink nagyobbrészt ebből adódnak. Ugyanakkor nem megfelelő ütemben bonta­koznak ki a megváltozott külső feltételekhez és az in­tenzív gazdasági fejlődés követelményeihez igazodó folyamatok. Ebben hazai munkánk gyengeségei, az irányítás és a végrehajtás fogyatékosságai mutatkoz­nak meg. Mindezek együt­tes hatására az V. ötéves terv főbb előirányzatai nem a tervezett mértékben tel­jesülnek. A tervezőmunkában azzal kell számolni, hogy a nem­zeti jövedelem — a VI. öt­éves népgazdasági terv ide­jén, 1981 és 1985 között — a korábbi időszakhoz képest mérsékeltebben növekedhet. A növekedés teljes egészé­ben a munkatermelékenység emelkedéséből származzék. Következetesebben kell folytatni a termelési és ter­mékszerkezet adottságainknak megfelelő korszerűsítését, a termelés népgazdasági jöve­delmezőségének emelését. A hazai szükségleteknek meg­felelő és a nemzetközileg versenyképes, gazdaságps termelés dinamikusan fej­lődjön. Gyorsuljon a műsza­ki és tudományos eredmé­nyek hasznosítása, az új korszerű technológiák beve­zetése, s javuljon á termé­kek minősége. A gazdaságta­lan, tartósan veszteséges ter­melést a társadalmi érdek­kel összhangban, a munka­erő és az eszközök tervsze­rű átcsoportosításával gaz­daságossá kell tenni, vagy fokozatosan meg kell szün­tetni. A kedvezőtlen világgazda­sági folyamatok hatásainak ellensúlyozása megköveteli a gazdaságpolitika fejlesztését, rugalmasságát, célratörő megvalósítását, a tervszerű­ség fokozását, az irányítás és a végrehajtás magasabb színvonalra emelését, a bel­ső és külső erőforrások ész­szerűbb. takarékosabb fel­használását, a jövedelmező­ség lényeges javítását. az újító kezdeményezések tá­mogatását. Az iparnak. mindenek­előtt a feldolgozó iparnak elsősorban azok az ágai fej­lődjenek. amelyek kevésbé anyag- és energiaigényesek, és gazdaságos exportnöve­lést. illetve importmegtaka­rítást, nagyobb népgazdasági jövedelmet tesznek lehetővé. (A gépiparon belül kiemel­ten kell fejleszteni azokat a területeket, gyártási ágakat, amelyek tartósan gazdasá­gos és exportképes áruala­pot biztosítanak. A könnvű- ipar a nemzetközi gazdasá­gi együttműködés lehetősé­geit kihasználva növelje a jövedelmező, korszerű. jó minőségű termékek arányát.) Az élelmiszeripari feldolgo­zás. a tároló- és hűtőkapa­citás a mezőgazdasági ter­meléssel összehangoltabban fejlődjék. A nagy ráfordításokat igénylő hazai termelésből és az egyre drágább importból nehezebb feltételek mellett kell biztosítani az ország kiegyensúlyozott energia- és nyersanyagellátását. A nyersanyag- és energiataka­rékossági programok követ­kezetesen valósuljanak meg. További erőfeszítéseket kell tenni a hazai nyersanyag- és energiaforrások feltárásáért, gazdaságos kiaknázásáért. Az építő- és építőanyag­iparnak. valamint ezek hát­tériparának termelése a nép­gazdaság előtt álló felada­tokhoz igazodva növekedjék. A továbbiakban a doku­mentum szól arról, hogy a mezőgazdasági termelés bő­vülése tegye lehetővé a ki­egyensúlyozott belföldi ellá­tást és a gazdaságos export fokozását. Tovább kell fej­leszteni a mezőgazdaságunk­ban meghatározó jelentőségű gabona- és kukoricaterme- lést. Nagy gondot kell for­dítani az állattenyésztés színvonalának emelésére, a hústermelés növelésére, a takarmány takarékos fel- használására, a mellékter­mékek jobb hasznosítására. Mezőgazdaságunk 4 fejlődése azt követeli, hogy a nagy­üzemek munkája váljék ha­tékonyabbá. Támogatjuk az állami vállalatok és a ter­melőszövetkezetek gazdasá­gilag előnyös társulásait, az anyagi és szellemi erők ész­szerű hasznosítását szolgáló együttműködési formákat. Változatlanul ösztönözni kell a háztáji és kisegítő gazda­ságok termelését, s támo­gatni mind szorosabb együtt­működésüket a mezőgazda- sági nagyüzemekkel. Szövetkezetpolitikánkat folytatva a jövőben is arra törekszünk, hogy a mező- gazdasági, ipari, fogyasztási, értékesítési, takarék-, lakás­építő és -fenntartó szövetke­zetek eredményesen szolgál­ják tagságuk érdekeit, javít­sák termelésük gazdaságos­ságát, szolgáltatásaik minő­ségét, kulturáltságát. A közlekedés különböző ágainak összehangolt fejlesz­tésére törekszünk. A távol­sági áru- és személyszállí­tásban növekszik a vasút szerepe. Az áruszállítást jobb munkamegosztással, na­gyobb szervezettséggel, s ennek révén jelentős üzem­anyag-megtakarítással kell lebonyolítani. A személy- szállításban a jövőben is a tömegközlekedés kapjon el­sőbbséget. A gazdaságfejlesztéssel összehangoltan, nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a kör­nyezet és a természet védel­mére. Széles körű összefo­gással váljék társadalmi üggyé a tiszta és szép kör­nyezet kialakítása és meg­óvása. A beruházási tevékenység­ben minden eddiginél na­gyobb tervszerűségre van szükség. A népgazdasági ér­dek elsődlegessége alapján mind a termelő, mind a nem termelő beruházásokat rangsorolni kell. Az olyan, gyorsan kivitelezhető és rö­vid idő alatt megtérülő köz­ponti és vállalati beruházá­sok kapjanak elsőbbséget, amelyek a termelési és ter­mékszerkezet korszerűsítését szolgálják.-az exportképessé­get javítják és a hatékony­ságot növelik. Szigorúan ér­vényesíteni kell a tervező, a beruházó, a kivitelező és az engedélyező felelősségét. Nagyobb összhangot kell teremteni a munkahelyek száma és a rendelkezésre ál­ló munkaerő között. A sza­bad munkavállalás jogának tiszteletben tartásával ösz­tönözni kell, hogy a mun­kahelyek egyéni megválasz­tása jobban igazodjék a népgazdaság szükségletei­hez. A termelési és termék- szerkezet átalakításával összhangban gondoskodni kell a munkaerő üzemen be­lüli és üzemek közötti szer­vezett átcsoportosításáról, átképzéséről. Gazdasági növekedésünk alapvető feltétele, hogy bő­vítsük és erősítsük együtt­működésünket a Szovjet­unióval és a többi KGST- országgal. A nemzetközi gaz­dasági körülmények és a közös érdekek sürgetően kö­vetelik, hogy a KGST-or- szágok gazdaságfejlesztési politikája összehangoltabb legyen, együttműködésük ha­tékonyabbá váljék, és gyor­suljon a szocialista gazdag­sági integráció folyamata. Az egyenjogúság és a köl­csönös előnyök alapján szé­(Folytatás a 3. oldalon.) I. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk fő iránya és feladatai III. A gazdasági építőmunka feladatai \

Next

/
Thumbnails
Contents